Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-13 / 216. szám
1966. szeptember 13, 3 TOT.VA WEOYET NfiPÜ.ISÄO Visszapillantás tanulságokkal Tömör igazság volt a megfogalmazásban. — Annyiszor volt nálunk „őrségváltás’’ és olyan gyorsan cserélődtek a vezetők, hogy név szerint felsorolni nem könnyű — mondta Juhász Jánosné, a fel- sőnyéki tsz párttitkára. Aztán megkísérelte a visszapillantást, neveket sorolt. Néhány év alatt a felsőnyéki Egyetértés Tsz-ben megfordult három elnök, négy ag- ronómus és négy főállattenyésztő. Némelyik olyan rövid ideig dolgozott a tsz-ben, hogy a párttitkárnő csak futólag ismerhette, mert az illető keresztnevére nem is emlékezett. A mostani vezetőséget két hónappal ezelőtt választották. Távol áll tőlünk a szándék, Ijogy évekre visszatekintve, az elődök hibáit hánytorgassuk. A felsőnyéki gyakori „őrségváltásnak” azonban van egy-két tanulsága, s ezek közül néhányat közreadunk. Veszélyes dolog lebecsülni a parasztember hozzáértésé^ _____________ m ég akkor is, ha javaslata, észrevétele a szakember számára régimódinak, naivnak tűnik. A parasztember számára nincs fájóbb, mint amikor régi termelési tapasztalataira .hivatkozva, valamilyen dologban véleményt mond, s kur- tán-furcsán elintézik egy meggondolatlan megjegyzéssel: „Ehhez maga nem ért.” Egy másik tanulság: A parasztember még mindig bizonyos tartózkodással fogadja a „nadrágos” embert. Tartózkodása csak akkor enged fel, ha a vezető ember el tudja oszlatni bizalmatlanságát. — A vezetők csak akkor várhatnak bizalmat tőlünk, ha maguk is adnak — fogalmázta meg a egyik tsz-tag. A sok tanulság közül, bár mindegyikére nem térünk ki, van egy igen fontos tanulság: Ahhoz, hogy a szakember a mezőgazdaságban bizonyíszemélyi változás és az új vezetőség munkáját a tsz-tagok éles szemmel figyelik. Nem csoda, ha a mostani vezetők érzik a funkcióval járó felelősség súlyát, _____ m ert látják, hogy a tsz-tagok bizonyítást várnak tőlük. A bizonyítás nem megy erőfeszítések nélkül, annak ellenére, hogy a nekilendülés jó volt. Munkakedvet adott a felsőnyéki tsz-tagoknak, hogy a régebben szinte naponta megismétlődő civakodás, vita szűnőben van. Az aratás, a gaböna- betakarítás észrevétlenül, idegeskedés nélkül zajlott le. Lényegesen jobb volt a munkaszervezés, mint más években, s a kombájngabonát azonnal tisztították, zsákolták, szállították. Az első erőpróbánál, a gabonabetakarításkor az új vezetőség állta a sarat. Hatvan vagon kenyérgabonát szállítottak el Felsőnyékről. A vezetőség határozott intézkedése kedvet ad a tagságnak. Sokaknak tetszett, amikor látták, hogy a fiatal agronómust nem lehet „átverni”. Józsa István szívesen fogadja és szívesen meghallgatja azokat a tsz-tagokat, akik a közösség érdekeit szem előtt tartva, jó tanácsot adnak. Tetszik az is, hogy naplót vezet a munka ellenőrzésére, s ebbe feljegyzi, hol, hányán dolgoznak, sőt az aznapi meteorológiáról is készít feljegyzést. Csak egy-két esetben kellett visszalapozni a munkanaplót, annak ellenőrzésére, hogy jogosan van-e elszámolva aznapra a munka. Most már nemigen kísérleteznek olyanfajta mesterkedéssel, hogy le nem dolgozott munkaidőt akarnának elszámolni. A napló, az írás bizonyít, s nem lehet mellébeszélni. A munkanapló más vonatkozásban is elmond egyet, s mást. Megmondja, hogy aznap húszán kötötték a kendert, tizenöten, silóztak 'és ötvenen szedték a burgonyát. A két héttel ezelőtti bejegyzés tanúsága szerint a vöröshere- betakarítást azért tudták olyan gyorsan elvégezni, mert segítségül hívták a nyugdíjasokat, akik szívesen jöttek. fiz őszi erőpróbára is készülnek az Egyetértés Tsz-ben. Sürgetik a burgonyabetakarítást, amelyből 200 hold van. Az idei burgonya- termés várakozáson felül sikerült, s becslések szerint több mint 2 millió forint bevétellel számolnak. A családtagok, a felsőtagozatos iskolások segítik a burgonyabetakarítást, mert a tsz a felszedett burgonya mázsája után fizeti ki a munkadíjat. Mérlegre tették, megéri-e, s aztán úgy gondolták, nem változtatnak a dolgon, nehogy az emberek kedvét szegjék az egymást keresztező intézkedésekkel, ügy vélekednek, megéri, ha gyorsítják a burgonyabetakarítást, mert időt nyernek. A földbe búzát vetnek, s az időnyerés kihat a jövő évi búzatermésre is. v A felsőnyéki Egyetértés Tsz második nagy erőpróbája az ősrí vetés lesz. A talajelőkészítéssel jól állnak. Ezerháromszáz hold őszi gabonát, illetve takarmányt vetnek és több mint ezer hold föld készen áll a vetésre. A jelek arra utalnak, hogy stabilizálódik a helyzet. Biztató, hogy a tsz-tagság maga is levonta az elmúlt évek hibáiból a tanulságot és segíti a vezetőket. Levonták a tanulságot atekintetben is, hogy Felsőnyék sem lehet sokáig egy külön világ, s hogy nem mehet a végtelenségig úgy, ahogy eddig ment. Ahhoz, hogy tartós legyen a javulás, a tagoknak, a vezetőknek egyaránt vállalniuk kell a felelősséget. P. M. .. A község összefogásából Öregek napközi otthona nyílt Tolnán A megnyitóra eljöttek a gyárak, üzemek, ktsz-ek küldöttei. De kicsi lenne a résztvevők befogadására a közeli gimnázium épülete is. ha mindazok megjelentek volna, akik kezük munkáját, forintjaikat adták az otthon születéséhez. Megmozdult Tolna egész lakossága, hogy megteremtse a magányosabb öregek napközi otthonát. 106 ezer forintért vásárolták az épületet, községfejlesztési alapból. A községi tanács házi brigádja festette újra falait. Az ablakok már a lakók keze nyomán ragyognak. A környékbeliek mázolták út őket. Két asztalt és egy rádiót adott a Fémipari és Szerelő Ktsz, egyben elvállalta, hogy díjmentesen javítja majd a rádiókat, televíziókat. A Pamuttextilművek Tolnai Gyára rádióval lepte meg az otthont. Ugyancsak televíziót — antennával — ajándékozott a Selyemipari Vállalat Fonógyára. Két fonodái szocialista brigád, az Arany János és a Valentyina Tyeres- kova brigád asszonyai, lányai takarítottak ki gyönyörűen. Azt asztalos és az épületkarbantartó ktsz dolgozói elvégzik a szükséges munkákat a ház körül, alapanyagot adnak, új kaput is készítenek. Az Aranykalász Termelőszövetkezet 20 ezer forinttal járult hozzá az idén, és 10 ezerrel segíti majd jövőre az otthon működését. De egy egész oldal is kevés volna felsorolni, még hányán segítettek abban, hogy közel két hónap alatt létrejött az otthon, ahol reggel kilenctől délután ötig töltik majd az idejüket az idősebbek. Ebédet kapnak, a 400 forintnál alacsonyabb jövedelműek ingyen, a 600 forinton felüli nyugdíjasok napi 5,60-ért. A meleg ételt a gimnáziumi menza konyhájáról hozzák át, és házhoz viszik a betegeknek, a gimnáziumi KISZ-szervezet tagjai. Máris gondolkoznak a községbeliek, hogy miképp töltsék változatosan napjaikat az otthonbeliek. A selyemgyáriak megbeszélést folytattak az óvoda vezetőivel, akik megígérték, hogy időnként műsoros délutánnal látogatnak el1 az óvodásokkal. Töprengenek, hogy honnan kerítsenek társas játékokat. Mindent a legkörültekintőbben, legnagyobb tapintattal igyekeztek megoldani a helyi vezetők, és társadalmi szervek. Szeretnék, hogyha igazi otthonná válna ez a kedves, fehér- függönyös ház. Jelenleg 26-os, és a termelőszövetkezetből felvett idősebbekből kiegészítve, hamarosan 35-ös létszámmal működik majd a napközi otthon, melynek példamutató megszervezéséért mindenkit dicséret illet. Orosz György, a községi tanács elnöke erősen gondterhelt: — Amikor elhatároztuk, hogy társadalmi összefogás útjár! létrehozzuk a napközi otthont, még nem is gondoltuk, hogy ilyen sikert arat ez az elképzelés. Máris annyi a jelentkező, hogy nehéz kiválasztani a szociális helyzetük alapján legsürgősebben felvehetőket. Szeretnénk majd a jövőben, ha több, a jelenlegihez hasonló otthont tudnánk1 teremteni. .. MOLDOVÁN Szakmunkás Hajpál László ? tani tudjon, néhány évi tapasztalatra van szüksége. Meg kell ismerni'a területi adottságot, de legalább annyira az embereket is. Ma már nemigen fogadják el a régi felfogást, hogy akinek a teremtő hivatalt ad, észt is ad hozzá. Csak rátermettség kevés ahhoz, hogy valakit jó vezetőnek ismerjenek el. A szellemi felkészültség, a rutin, a tapasztalat sokat jelent, de nem mindent. A vezetés „művészetének” egyik igen fontos kelléke a kölcsönös bizalom kialakítása. A vezetőknek következetesnek kell lenniük. Az emberek nem szeretik az olyan vezetőt, aki egy szájból egyszerre hideget és meleget tud fújni, de nem az olyant sem, aki különbséget tesz ember és ember között, mert így alakul ki a bennfentesek köre, akik különböző előjogokat élveznek. A gyakori „őrségváltásban” az ilyen gondok is közrejátszottak. Jogos volt a tagok türelmetlensége. Két hónappal ezelőtt új vezetőséget választottak Felsőnyéken, az Egyetértés Tsz-ben. Kiss Ján.os a mostani elnök. Falubeli és Zsám- békon elvégezte az elnökképző tanfolyamot. Az agronómusi teendőkkel egyéves időtartamra a tsz ösztöndíjasát, Józsa Istvánt bízták meg, aki Keszthelyen végzett a Mezőgazdasági Akadémián, s éveken kéfesztül a tsz-ben gyakorno- koskodott. A vezetőségben is volt Két héttel ezelőtt még azt hitte ez a vékony, barna bőrű fiatalember, hogy szakmát tanulhat. Volt osztálytársai egymásután kapták az értesítést, mikor lesz a tanévnyitó. Ki a szekszárdi gimnáziumba, ki Bonyhádra, ki Zircre készülődött. Ű is várta a papírt, hiszen két hónappal ezelőtt annak rendje és módja szerint beiratkozott. Meg is kapta a szakmunkástanuló-igazolványt, az igazolványba beragasztották az egész esztendőre szóló húsz forintos biztosítási bélyeget. I Ezt egyébként igen fontosnak tartja a család. Amikor ugyanis megjött az értesítés a beiratásra, június végén, abban szerepelt többek közt, hogy Hajpál László hozza magával általános iskolai bizonyítványát és harminc forintot. Márpedig, ha egyszer valamit kifizetitek nem lehet az ügyet visszacsinálni. A Hajpál-család már ezért is szaíkmunkásjelölt- nek tudta a fiút. I! Az értesítés lédlakásban élnek tizenkét éve Hajpálék. Előtte Szekszárdon laktak, még előbb a cigánytelepen A családfő, a tíz éve özvegy Hajpálné, hat gyermek anyja. Tsz-tag, de már- nemigen dolgozik, beteges. A családfenntartó a legidősebb fiú, Lajos, a szövetkezet zetorosa. Sándor öccse is a tsz-ben dolgozik, László must végezte <az általánost, a 13 éves Mari és a 12 éves Erzsi még iskolás. A lakás szűk, nehezen férnek el benne; de jobb, mint a régiek. Az ágy melletti éjjeli- szekrényen egy halom könyv, könyvtáriak, és saját könyvék vegyesen. Könyvekkel van tele a ruhásszekrény alja is, á szobaajtó melletti polcon néprádió szól. A sarokban egy alig használt mosógép. hogy ki akarnak törni régi életmódjukból. Ezt segítené elő az is, ha a tizenhat éves Laci szakmát tanulhatna. Ezért ajánlotta a fiút osztályfőnöke, Mayer Ágota ipari tanulónak. Fel is vették vízvezeték-szerelőnek. — Nagyon jól ismerem a családot. Igyekvők, szorgalmasak. Persze, túlzás lenne azt mondani, hogy már mindenben szakítottak a régivel, dehát éppen ebben kellene segítenünk nekik. Igazán sajnálom a Lacit, ő az egyedüli, az osztályból, akinek nincs elrendezve a jövője. || Nézzük a tablót. Kilencen végezték el júniusban a nyolcadik osztályt. Nyolcnak már megvan a helye. Hajpál Lacinak még nincs. Hogy is történt? Laci két hete még azzal nyugtatta az édesanyját, hogy értesítésit küldenek, ha közeleg a tanévnyitó. Ezzel igazították el őket a beiratkozáskor. Most már nemigen bizonygatja ezt, inkább azt mondja, hogy nem emlékszik pontosan, miről volt szó. Bizonyára nem figyelt oda eléggé. De miként vélekednek a legilletékesebbek, az iskola vezetői? — Minden csoportnál kihirdettük, hogy a tanévnyitó szeptember elsején lesz, akkor kötelesek az elsősök is megjelenni — mondja Embereit» László igazgató- helyettes. — El is jött, valamennyi elsős, ennek az egynek a kivételével — teszi hozzá Bacsó Miklós igazgató. Amikor harmadnap is jelentette a szakoktató, hogy nem jött meg, felvettünk egyet az 'újonnan jelentkezők közül. — Nem is voltak kíváncsiak arra, hogy miért maradt el ez a gyerek? ; Nem kapunk i választ. Ellenben előkerült Hajpál László jelentkezési lapja. A sárpilisi iskola a következő jellemzést adta a fiatalemberről: Értelmes, mozgékony, a helyzetet gyorsan felismerő tanuló, aki, ha családi körülményei nem ilyen mostohák, képességei alapján sokkal jobb bizonyítvánnyal jelentkezett volna felvételre, özvegy, beteges édesanyja négy, eltartásra szoruló gyermekét gondozza. Hajpál László a közösségi munkából mindig példásan kivette részét. — Legalább elővették ezt a jelentkezési lapot, amikor kiderült, hogy Hajpál László nem jelent meg a tanévnyitón? — Nem. Egy fiatalember nem jött el a tanévnyitóra. Senki sem volt kíváncsi rá, hogy kiről Van szó, hogy miért nem jött el, esetleg baleset érte-e, vagy betegség, hogy egyáltalában él-e? Most már nem tudnak semmit sem tenni. A helyet betöltötték, a vállalat sem tudna több tanulót elszállásolni. Hajpál László tehát az idén már nem kezdheti meg a tanulást, Valóban így lenne? JANTNER JÁNOS azonban nem jött. Végre, szeptember 6-án a Hajpál-testvérek legidősebbike, Schneider György- né telefonon felhívta a MŰM. 516. számú Helyiipari Iskoláját Dombóváron, érdeklődött, hogy mikor lesz a tanévnyitó. A válasz rövid volt: A tanévnyitót szeptember 1-én megtartották, azon Hajpál László nem jelent meg, vártak is néhány napot, azonban most már késő, mert a helyeit betöltötték mással. Azaz, Hajpál Lászlót nem tekiótik az intézet tanulójának. Sárpilis, Qrbópuszta. Itt, a termelőszövetkezet egyik épületében, egy szoba-konyhás egykori cse— A Lajos fiam vette nemrég. Mondtam neki, hogy minek az nekem, eddig tudtam mosni a családra kézzel is, most már igazán nem lesz szükség gépre, inkább ruhát vegyen magának. Lajos mégis megvette. De most már nagyon örülök neki, tudja az elvtárs, nem cserélném én ed ezt a gépet semmivel. Különben is, az én Lajoskám igen rendes gyerek. Azt mondta, nem nősül meg addig, amíg a két legkisebb férjhez nem megy. Azután gondol majd csak magára, ha már mindegyik testvére felnőtt, ha Lacinak is szakma lesz a kezében. íme, egy pillanatkép a Hajpál • családról. Minden arra mutat,
