Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

ToirA v-u3. VILAC PROLETÁRJAI. EGYESOLfETEJt« NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 214. szám ARA: 60 FILLER Szombat, 1966. szeptember 10. Hitler végnapjai Z. o. A képernyő előtt 4. o. Rádiómelléklet 1 L Halálos "baleset Szekszárdon . “ ________) A megyei főügyész nyilatkozata A közös tulajdon védelméről, a leggyakrabban előforduló lopásokról, a termelőszövetkezetek jogi problémáiról Dr. Szilcz Ákos elvtárs megyei főügyész a Tolna megyei Népúj­ság kérésére, több kérdésre vá­laszolva, a megye közös gazdasá­gait közelről érintő kérdésesről adott tájékoztatást. — A termelőszövetkezetek­ben a tagok egy részével ne­héz volt megértetni, hogy az új életforma keretei között nemcsak arra kell vigyázni ami az „enyém”, arra is ami a „miénk”. A gazdák nem min­dig léptek fel kellő eréllyel a közös vagyon kárositóival, dézsmálóival szemben. A fő­ügyész elvtárs erről bizonyára még többet tudna mondani. — A szövetkezeti vagyonvéde­lem problémája nem választható el a tsz-ek politikai és gazdasági fejlődésétől.. Ha visszatekintünk a közelmúltra, az 1959-es és az 1960-as esztendőre, akkor az alap­vető kérdés a munkafegyelem volt. Kik mennek és hányán jár­nak dolgozni. Az emberek egy része a tartalékból élt, es érnék megfelelően há volt kedve részt vett a közös munkában, ha nem volt ehhez kedve, hát távol tar­totta magát. Ebben az időben a közös vagyon védelméről még csekély mértékben lehetett szó. Gyakori volt a lopás, a gépek, fogatok stb. egyéni célra való fel­használása. Szervezett közösva- gyon-védelemről a mai értelem­ben akkor még nem beszélhet­tünk. — Szilcz elvtárs konkrétan, ez a körülmény milyen terhe­ket rótt az arra illetékes ügyészségi és bírósági szervek­— Két évtizedes tapasztalat bh’tokában azzal kezdenem, ami bizonyára sokak számára nem­csak érdekes, de ismerés jelen­ség is. Elmondanám, hogy az ál­lamosítás után egy ideig ugyanaz volt a helyzet, ami a mezőgazda­ság szocialista átszervezése utá í egy ideig. Az államosítást Követő időszakban átmenetileg megnőtt a törvénysértések száma. Tartott ez egészen addig, míg a kisszámú kalandorok, konjunktúralovagok le nem lepleznétek. Ez viszonylag rövid idő alatt bekövetkezett, és ezzel javult a törvényesség hely­zete. Mindezt azért mondtam most itt el, mert számomra tulaj­donképpen ismerős volt mindaz, amit a mezőgazdaság szocial’sta átszervezése után tapasztaltain. Az tehát, hogy a társadalmi tu­lajdon elleni bűntettek száma át­menetileg megnövekedett. A kár­okozások két nagy csoportba so­rolhatók. Egyikbe tartoztak — ez inkább kisebb értékű —, a mezei lopások, az engedély nél­küli fakivágások, a fogatok jog­talan használata stb., stb. A má­sikba a rendszerint nagyobb osz- szegű csalások, vagyontárgyak hűtlen kezelése, sikkasztás, az üzérkedés tartozott. A termelő- szövetkezetek vezetői közé is be­kerültek oda nem való elemek, akik szabad vadászterületnek tar­tották a közös vagyont. Tehát egy kicsit az államosítás utáni hely­zet ismétlődött meg. Szélsőséges, de jellemző példa erre, Karika Koméinak, a závodi termelőszö­vetkezet volt elnökének az ügye. — Az arra illetékes szervek természetesen kellő eréllyel és határozottsággal léptek fel, de ezen túlmenően, említést érdemel a jogpropaganda-tevékenység. Nincs olyan község a megyé­ben, ahol az ügyészek, a ta­nácsi jogászok, a bírák, ne tartottak volna előadást a tsz-vagyon védelméről, álta­lánosságban a törvényesség betartásáról és betartatásáról. Ezeket az előadásokat a szö­vetkezeti gazdák érdeklődve és a szervezéstől függően, nagy szám­ban hallgatták végig. Az is igaz azonban, hogy akkor még a tagok egy részé nem érezte annyira magáénak a közöst, hogy szemé­lyesen is vigyázzon a közös va­gyonra. Erre nézve bizonyítékok­kal is szolgálhatok. Arra egyál­talán nem volt régebben példa, hogy az egyik tag a másik tag ellen feljelentést tegyen, tetten­érés esetén. Ez már igen gyakori. A dombóvári Alkotmány Terme­lőszövetkezetben egy Mikó Bera András nevű tsz-tag pár száz fo­rint értékű takarmánytápot lo­pott. Még haza sem ért vele, amikor az agronómus már érte­sült a lopásról. A szövetkezeti tagok nem is titkolták, hogy ők segítették az agronómust Mikó Bora András leleplezésében. A döbröközi Zöld Mező Termelő- szövetkezetben az egyik kisebb vezető beosztásban levő ember saját céljára használta a szállító- eszközt, de nem fizette ki a szál­lítás díját. Valami ötszáz forint­ról lehetett szó. Ez sem maradt a tagok jóvoltából titokban, s ami igen figyelemre méltó, ezt az embert nyomban leváltották. Ál­talános jelenség egyébként, hogy ma már a közös vagyon legfőbb őrei és vigyázói maguk a szövet­kezeti gazdák. —* Gyakoriságát tekintve, mi­lyen ügyek adják még mindig a bírósági és ügyészségi szer­veknek a legtöbb munkát, hol, milyen téren figyelhető meg a legkedvezőbb változás? — Itt van az engedély nélküli fakitermelés. Régebben egy-egy tsz gyakran több fát termelt k\ mint amennyire engedélyt kapott. Ez a fajta törvénysértés úgyszól­ván teljesen megszűnt. Viszont a kisebb mezei lopások még min­dig gyakorta előfordulnak. A köz.égi és szövetkezeti mezőőrök ugyan hivatalos személyeknek n.inősülnek, de legtöbbször idős emberek és valahol itt is' kell keresni sokszor a kisebb mezei lopások magyarázatát. Az úgyne­vezett nagyobb fajsúlyú ügyek száma örvendetesen kevés. A ter­melőszövetkezetek számát tekint­ve, kedvező tehát a kép. Ennek is megvan a magyarázata. A szövetkezeti gazdák tudata kedvezően és sokat változott. Továbbmenve, sokat javult a tsz-ekben az ellenőrző bizott­ságok munkája, . A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztálya dunaújvárosi tan­folyama sok segítséget nyújtott és nyújt az ellenőrző bizottságok működéséhez. Én magam is vol­tam ezeken a tanfolyamokon, és -azt tapasztaltam, féltik, magukénak érzik az el­lenőrző bizottsági tagok a közös vagyont és sokkal kö­vetkezetesebbek, mint voltak. Régebben az összefonódás, az is­meretség gyakran bénította az ellenőrző bizottság működését Ez észrevehetően oldódik. A dom­bóvári járási vezető ügyész pél­dául elmondta, hogy a járás tsz- eiben éves terv szerint működ­nek az ellenőrző bizottságok. — A feltett kérdésre válaszol­va, ki szeretném emelni a szaKCsi Uj Élet Tsz-t. Ebben a közös gazdaságban is volt arra példa, hogy az államtól csalárd eszkö­zökkel, jogtalan működési hitelt szerettek volna kieszközölni. Ez­zel, — ha le nem leplezik — ak­kor majdnem egymillió forintos kárt okoztak volna a népgazda Ságnak. A visszaélésnek tehát egy ilyen változatával is megismer­kedtünk. Ebben az esetben tulaj­donképpen arról van szó, hogy fondorlatosán igyekeztek becsap­ni az államot, és nem munkával, hanem csalással akartak boldo­gulni. Tapasztalataim szerint, a* effajta visszaélésekről ma már* szintén csak múlt időben beszél­hetünk. Szakoson is teljesen megvál­tozott és jó irányban válto­zott meg a termelőszövetke­zet működése, gazdálkodása. A szövetkezeti tagok is okul­tak és a volt főkönyvelő el­nyerte büntetését. — A közös vagyon védelméhez tartozik egy másik gondolat. A károsodás egy jelentős hányada régebben abból keletkezett, hogy az időszerű mezőgazdasági mun­kákat késve, rossz minőségben, vagy egyáltalán nem végezték el. Továbbmenve, nagy károkat oko­zott esetenként és helyenként az elegtelen minőségben, rosszul végrehajtott beruházás. Utalnék a bátaszéki’ víztárolóra, amely nagy költséggel készült, s egv- szercsak minden további nélkül elfolyott a víz. Nemcsak én mon­dom, mindenki látja és tudja, hogy etéren is kedvező változá­sokat tapasztalhatunk. — Főügyész elvtárs említet­te, hogy még mindig elég gya­koriak a kisebb mezei lopások. Ennek talán az a magyarázata, hogy az arra illetékes szervek elnézőek. Elmarad a büntetés, a felelősségre vonás. A terme­lőszövetkezeti vezetők többször teszik ezt szóvá. Mohammad Reza Pahlavi látogatása Székesfehérvárott Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és Farah Pavlavi Shahbamu, valamint kí­sérete pénteken a Székesfehérvári Könnyűfémműbe látogatott. A vendégeket a látogatásra elkísér­te Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszter- helyettes, Bonyhádi Károly, a Ma­gyar Népköztársaság teheráni nagykövete, Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke. A vendégeket megérkezésükkor dr. Lévárdi Ferenc nehézipari mi­niszter, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke, dr. Ti- linger István, a városi tanács vb- elnöke, fogadták. Juhász János, a vállalat igaz­gatója tájékoztatta a vendégeket Székesfehérvár történetéről, az üzem munkájáról, a fémmű to­vábbfejlesztésének terveiről. A tájékoztatót üzemlátogatás követ­te. Mohammad Reza Pahlavi el­ismeréssel nyilatkozott a látottak­ról és további sikereket kívánt a gyár munkájához. Az iráni sah Dunaújvárosban Mohammad Reza F-áhlavi, Arya Mehr. Irán sahinsahja és felesé­ge, Farah Pahlavi, Irán csá-zár- néja. valamint kísérete és a tár­saságukban lévő magyar szemé­lyiségek Székesfehérvárról Duna­újvárosba látogattak. A tanács­háza előtt több százan gyűltek össze a vendégek fogadására. Dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Tapolczai Jenő, a Du­naújvárosi Tanács vb-elnöke, Bo- rovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezetői üdvözölték kodót és feleségét. Az iráni vendégek útja ezután a Dunai Vasműbe vezetett, ahol előbb a meleg-, majd a hideghen­gerművet tekintették meg. A jne­Dunaújváros kulturális és szociá­lis létesítményeivel ismerkedett. Az iráni császár gyárlátogatása és felesége városnézése után, dél­ben Bujdosó Imre. a Fejér megyei Tanács vb-elnöke a sah és a sah- banu tiszteletére ebédet adott az Aranycsillag szállóban. A hallban a dunaújvárosi mérkőzést játszó iráni labdarúgó-válogatott tagjai köszöntötték az uralkodót és fe­leségét. Az ebéden Bujdosó Imre, megyei tanácselnök mondott po- i, amelyre Mohammad ívi "VáíáSfelt. — A két nép és a két ország között kiala­kult barátság a jövőben tovább fejlődik, mélyül. Diplomáciai kap­csolatunk jó, fejlődnek kapcsola­taink gazdasági, kulturális téren, A hazánkban tartózkodó iráni sah csütörtökön este vacso­rát adott a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyá­ri helyiségében. A vacsorát fogadás követte. — A képen: Kállai Gyula, a császár és Dobi István a fogadáson (Folytatás a 3. oldalon) legfcengerműben éppen egy 400 méter hosszúságú lemezszalagot, a hideghengerműben pedig kü­lönböző vékonyságú finomleme­zeket hengereltek. Hosszabban időztek még a csőgyárban is. Az alatt, amíg az iráni császár a Dunai Vasműben járt, felesége Farah Pahlavi, Irán császárnéja, s biztosak vagyunk benne, hogy tovább szélesednek tudományos és műszaki területen, is — mondotta Mohammad Reza Pahlavi, majd további sikereket kívánt Duna­újváros és Fejér megye lakossá­gának munkájához. Ebéd után az iráni vendégek visszautaztak a fővárosba. Vietnami gazdasági kormányküldöttség érkezett hazánkba Le Thanh Nghi-nek, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesének veze­tésével pénteken Budapestre ér­kezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági kormány- küldöttsége. A Ferihegyi repülőtéren foga­dásukra megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszter­helyettes, dr. Jávor Ervin, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese, dr. Pehr Imre, hazánk hanoi nagykövete, valamint a Külügy­minisztérium és a Külkereske­delmi Minisztérium több más ve­zető beosztású munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál Hoang Luong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság budapes­ti nagykövete, Dinh Ba Thi, a Délvietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front budapesti állandó kép­viseletének vezetője, továbbá a budapesti diplomáciai képvisele­tek több vezetője és tagja. (MTI),

Next

/
Thumbnails
Contents