Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

/leiiiv« S-W jéosi “Oet8‘f X*-péo3 Xieo^do a­Vsa*ÜSS* V1LA3 PROLETARTAi EGYESÜLTETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA Raktár és hűtőház 1967 végére 3. o. A személyi igazolvány tekintélye XVI. évfolyam, 212. szám ÁRA: 60 FILLER Csütörtök, 1966. szeptember 8. I 5'<>' I Tavalyi áron vásárolják I I fel a szőlőt, mustot L__ “ _J AZ ÉLET DIKTÁLJA Még le sem. ülepedett az em­berekben az új gazdasági mecha­nizmus sokfajta áttétele, a lénye­get csupán még kóstolgatjuk, de mint mindig, most is akadnak emberek, akik csodaszerként be­szélnek róla. Ez az egyik véglet. Van egy másik véglet, amikor aggályoskodva, kákán is csomót keresve vitatják a reformot. Bizonyosra vehető, hogy a vég­letek képviselői ahhoz már nem igen vesznek fáradságot, hogy magát az új gazdasági mechaniz­must, összefüggéseiben tanulmá­nyozzák. Ha ezt megtették volna, akkor óvakodnának a túlzásoktól. Ezekre a túlzásokra most még kár az időt fecsérelni, sokkal több figyelmet érdemel, hogy Tol­na megye mezőgazdasági üzemei­ben miként mozgatta meg máris az emberek képzeletét az új gaz­dasági mechanizmus. A tapasztalatok birtokában el­mondhatjuk, hogy jó irányba kez­dődik az útkeresés. Az élettel, a jelennel, a mindennapi munkával hozzák összefüggésbe, az e té­ren megteendő tennivalókat. Van­nak persze vészmadarak, de hát mikor nem voltak, akik össze­ráncolt homlokkal fújják: az új gazdasági mechanizmus megvaló­sításához a mostani gazdasági vezetés egy része aligha alkalmas. Az élet azonban nem őket iga­zolja, hiszen egészen mást mutat. Azt, hogy eddig legtöbbször a tehetetlenség csak látszat volt. A hozzá nem értéssel vádolt gaz­dasági vezető nagyon is tudta, hol miit kell tennie, de gúzsba kötötte őt a rengeteg merev, ész- szerűtlen és oldhatatlan szabály. Biztosra vehetjük: a gyakorlat­ban az új gazdasági mechanizmus egyebek között azt is be fogja bi­zonyítani, hogy egy-egy ember sakkal alkalmasabb az adott ve­zetői poszt betöltésére, mint ko­rábban bárki is gondolni rherte volna róla. Rátermettséget, felelősséget csak akkor lehet maradéktalanul bizonyítani, ha van hatáskör, jogkör, ha van kockázatvállalás­sal párosuló döntési jog. S ez a termelőszövetkezetekre is vonat­kozik, ebben az időszakban az őszi csúcsmunkák lebonyolítása során különösképpen vonatkozik. A vezetői jogkör^ bővítésétől jellemző módon azok az embe­rek cseppet sem tartanak, akik minden helyzetben tudták köte­lességüket és mindig pontosan el­végezték munkájukat. A terme­lőszövetkezetekben — s ez egé­szen bizonyos — az önállósággal párhuzamosan, a közgyűlés jóvá­hagyásával és helyeslésével az elnöki jogkör is terebélyesedni fog. A vállalati jelleg ezt nem­csak feltételezi, meg is kívánja. Az új gazdasági mechanizmus hatását kell például látni már abban is, hogy van tsz, ahol próbaidőhöz kötik a tagfelvételt Ennek a magyarázata kézenfek­vő. Kizárólag olyan_ tagokra van a termelőszövetkezeteknek szük­sége, akik mindenben megfelel­nek a közösségi élet követelmé­nyeinek. Jó ez így? Régebben esetleg korholták volna az elnö­köt, hogy miért engedi meg az efféle merevséget. Újabban azon­ban minden további nélkül be­látja minden arra illetékes szerv, hogy a próbaidőt előíró közgyű­lési határozat a vezetés munká­ját is erősíti. Általános jelenség egyébként, hogy a termelőszövetkezetek tag­jai és vezetői az időszerű tenni­valókhoz illeszkedve, tele vannak elképzelésekkel, ötletekkel, Van közös gazdaság, ahol az erőgé­pek megóvását tűzték napirend­re, gépszíneket építenek. Ezt lát­ják a legidőszerűbb, hosszabb tá. von visszaható üzemi feladatnak. Ebben az esetben már szintén az új gazdasági mechanizmus elemeivel találkozunk. Azzal, ami később feltétlenül hatványozódik, és gazdagodik. A termelőszövet­kezetek egy idő után mindenütt fel fogják ismerni, hogy az erő­gépek gondos tárolása helyes in­tézkedés, de csak részintézkedés addig, amíg az nem párosul a gépek maximális kihasználásával. Egy-egy erőgépnek vissza kell adnia az árát. S erre egy-egy erőgép esetében az esztendőnek csak meghatározott időszakában kínálkozik alkalom. Nézzük a szállítógépeket. A kopás, az el­használódás akkor is megvan, amikor rengeteg az üresjárat. A szállítógépeknek az ősz adja a fő szezont. Rengetegszer szóba ke­rült ez a kérdés, az e héten fo­lyó gabonatermesztési tanácsko­zásokon is. Az üresjáratok, a néhány má­zsákkal való furikáztatások ká­rát a jövőben sokkal jobban meg­érzi a tsz, mint eddig. S ahol az ebben rejlő összefüggéseket lát­ják, ott a szállítási programokat úgy állítják össze, hogy maxi­mális legyen a szállítógépek ka­pacitásának kihasználása. Erre megvan minden lehetőség, hiszen legtöbb termelőszövetkezetben tényleg van mit szállítani, mivel egy-egy tsz-ben 60—80 métermá zsás burgonya átlagtermésre, 35 —40 mázsa csöves kukorica ter­mésre, 200 métermázsa cukor­répa átlagtermésre számítanak. Számos közös gazdaságban oly módon hat máris a reform, hogy a következőképpen kalku­lálnak: a kétműszaik megszerve­zését nem szabad a huszonnegye­dik órára hagyni, hanem akkor kell csinálni, amikor az időjárás kedvez. Amikor a lehető leg­kevesebb a törés, a? elhasználó dús; a szakadás kockázata és mégis legjobb a gép kihasználd sa. Arról van itt tehát szó, hogy új gépet vásárolni jóval köny- nyebb akkor, ha a régi fölözve megkereste az újnak az árát. Itt elsősorban a két műszak szem­pontjából a nehéz gépekről van szó. Sokkal költségesebb a de­cemberi, mint a szeptemberi üze­meltetés. A teljesítmények pedig jóval nagyobbak ősszel, mint té­len. Az e téren tapasztalható vizs­gálódások tehát pozitív irányban az új gazdasági mechanizmus megértése irányában hatnak. S ezek a hatások többféle áttétel­ben jelentkeznek, mert a terme­lőszövetkezetekben például már arra is gondolnak, amire eddig nem túlságosan kellett gondol­niuk. Arra például, hogy az ed­digiektől eltérően a sorrend vál­tozott, a jövőben még inkább változik, hiszen első helyen most már arra nem számíthatnak a tsz-ek, hogy majd „kapunk”, el­ső helyen most már arra kell számítani, hogy úgy lesz több erőgép, stb. stb., ha „vásárolunk”, s ha a meglévőket jól kihasznál­juk, élettartamukat megnövel­jük. Ezek a kérdések azonban új­ból oda vezetnek, hogy az önálló­ság több felelősséget jelent, de a felelősség tökéletesebb érvényesí­tése elengedhetetlenül megkíván­ja, hogy a vezetőnek ne csak óhaja, kívánsága, hanem még több hatásköre és joga legyen, közgyűlési felhatalmazással a ter­melőszövetkezetekben is. Magyarországra érkezett az iráni sah Dobd Istvánnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyaror­szágra érkezett ő császári felsége Mohammad Reza Fahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és őfel­sége, Farah Pahlavi, Irán csá­szárnéja. Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr kíséretében hazánkba ér­kezett Abbas Aram külügymi­niszter és több más magasrangú személyiség. Abdol-Abad Dara, Irán magyarországi nagykövete és felesége Budapestem csatlakozott a sah kíséretéhez. Az iráni ural­kodót Szófiából Budapestre kí­sérte Gergely Miklós, a Külügy­minisztérium protokollosztályá- nak vezetője. Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és fele­sége, Fara Pahlavi császárné fo­gadására megjelenet Dobi István, m m a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és felesége. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke és felesége, Gáspár Sándor, és Kisházi Cdöm, az Elnöki Tanács helyettes edmöikeá, Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vass Istvánmé, az országgyűlés elnöke. Péter János külügymi­niszter, Bonyhádi Károly magyar- ország iráni nagykövete és fe­lesége. Ott volt a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseleteik számos vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő vendége­ket elsőként Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke és felesége. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke és felesége, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Péter János külügyminiszter üdvözölte. A díszőrsóg parancsnoka je­lentést tett az iráni sahnak, majd felcsendült az iráni és a magyar Himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le az iráni sah tiszteletére. HSHe ;í, a<f ü Ressa Pahlavi iráni sah repülőtéri fogadtatása. Balról, jobbra: Dobi István az Elnöki Tanács elnöke, a tolmács, vendégünk és Kállai Gyula a Minisztertanács elnöke. Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr Dobi István társaságában ellépett a díszórség előtt, s kö­szöntötte az egységet. Népviselet­be öltözött fiatalok nemzetiszínű szalaggal átkötött virágcsokrokat nyújtottak át a sahnak és fele­ségének, Az iráni sah ezután üd­vözölte a fogadására megjelent magyar közéleti személyiségeket és a diplomáciai testület tagjait, majd a vendégek elhaladtak a fogadásra egybegyűlt dolgozók hosszú sorai eiőtt és köszöntötték őket. Az ünnepélyes fogadtatás a díszőrség díszmenetével fejeződött be, majd a vendégek magyar sze­mélyiségek társaságában dísz­motorosok kíséretében szállásuk­ra hajtattak. (MTI) Több mint 16 millió a IX. pártkongresszus tiszteletére Tolna megye élelmezési válla­latainak, üzemeinek dolgozói az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére széles körű munka- verseny-mozgalmat indítottak. S e mozgalomnak mar az első félév végén jelentős gazdasági eredmé­nyeket köszönhettek a termelő egységek. Éves viszonylatban a/ értékelhető vállalások összege több mint 16 millió forint, s eb­ből az első félévben mintegy 15,5 millió forint értékű vállalást teljesítettek. E nagyszerű eredmény a jobb munkaszervezésnek, a helyes el képzeteseknek, kezdeményezések­nek, s nem utolsó sorban a dol­gozók tettvágyának köszönhető. A számszerűleg értékelhető vál­lalásokon túlmenően számos olyan kezdeményezés is van a IX. pártkongresszus tiszteletére, amely az üzemekben számszerű­leg ugyan nem értékelhető, de nagy jelentőséggel bír. Ilyenek a minőség javítását, az önköltség csökkentését, az exporttervek túl­teljesítését, valamint a szocialista együttélést, a szocialista ember­típus kinevelését elősegítő válla­lások. Ezekután pedig nézzük meg közelebbről az egyes vállalatok, üzemek a IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett mun­kaversenyben elért eredményeit. PAKSI KONZERVGYÁR: A gyár főzeléküzeme a zöldborsó- tervét 65 vagonnal, zakuszka- tervét pedig 47 vagonnal teljesí­tette túl. E túlteljesítés értékét növeli, hogy azt teljes egészében exportra szállították. A befőtt- üzem is jelentősen túlteljesítette tervét. így például befőttből 50 vagon, jam és finomízből 19 va­gon a túlteljesítés. A gyár egész kollektíváját dicséri, hogy mind­ezeken túlmenően terven felül 23 vagon cukrozott narancshéjat is gyártott. E nagyszerű eredmé­nyek igazolják, hogy a gyár vezetői, dolgozói ko­molyan vették a kongresszus tiszteletére tett vállalásaikat, és mindent megtettek annak sikeres teljesítése érdekében. TEJIPARI VÁLLALAT: A mi­nőség javítására tett intézkedé­sekkel biztosítják, hogy a válla­lat 11 vagon exportsajt túltelje- sítési felajánlását az év végére teljesíti. A vállalat jelentős ered­ményt ért el a felvásárlási költ­ségek csökkentésénél, ahol hekto­literenként 10 filléres csökkentést vállaltak s ezidáig 3,61 forintos megtakarítást értek el. Hasonlóan jelentősen túlteljesítették a fel- vásárlási tervet, itt a vállalt 2 százalékos túlteljesítéssel szem­ben 7,4 százalékot értek el. ÁLLATFORGALMI VÁLLA­LAT: A vállalat dolgozói a Best —Nógrád megyei ÁllatforgSmi Vállalattal vannak versenyben, a pártkongresszus tiszteletére. A versenykihívás egyik legfontosabb pontja az exporttervek túlteljesí­tését irányozza elő. A Tolna me­gyeiek féléves szinten, valamint a második félév eddig eltelt két hónapjában eleget tettek 2 szá­zalékos túlteljesítés: vállalásuk­nak. SÜTŐIPARI VÁLLALATOK: Különösen a bonyhádi és a ta­mási üzemekben javult az utóbbi időben a kenyér- és a péksüte­mény minősége. Mindkét vállalat (Folytatás 2. oldalon.) 4 3

Next

/
Thumbnails
Contents