Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

tOSS szeptember TOLVA MEGYEI NÉPŰJSÍG 3 Lejtős gabonaföldeken A „mi Svájcunkban”, a bony­hádi járásban sok az olyan gabo­naföld, ahol a gépész -minden idegszálára és figyelmére szük­ség van. Az itteni kom báj nos ok­nak érezniök kell, hogy mikor és hogyan kell megkapaszkodni a gépnek. Ha égnek is meredt a szállítást végzők haja. levágták a gabonát nemcsak a sík vidé­ken, de a hepehupás dombokon is. Bajuk nem történt, mert urai és mesterei gépüknek. Nemcsak a húst, a levest is megeszi — Ha ég föld összeszakad, akkor is levágom — mondta An'1 finger János, mart azt val­lotta, hogyha elviszi a húst, a levest is megeszi. Az idei nyáron számára legrosszabb a hidasi 59 holdas tábla gabona aratása volt, mert nagyon meredeken, baráz­dált földön kellett ott dolgozni. Minőségi átvevője a Bonyhádi Gépjavító Állomásnak és egyesek aggályoskodtak is, amikor gépre ült. Teljesítményével és kifogásta­lan munkájával nemcsak rácáfolt az aggodalomra, hanem öregbí­tette is tekintélyét. A szép mun­káért a nagymányoki tsz még célprémiumot is adott neki. Se­gédvezetőjével az 560 kh. után több mint nyolc mázsa árpán osztozkodtak; Learatott és ki csé­peli ezen a nyáron csaknem tíz­ezer mázsa gabonát. Ebben ő az első üzeménél, a jók között is. £ ' mm/ vm Mozdonyvezető volt Hidason a bányában, amikor megszűnt a bánya, 1963-ban átkerült Bony- hádra. Nem bánta meg. Most a szerelői vizsgára készülődik, de a gyakorlatban már jól vizsgá­zott SZtí—4-es kombájnjával az idén nyáron. — Négyszáz hold aratását, cséplését vállaltam, az értekezle­ten a háromszázhetvenes tervvel szemben — mondja. Majdnem öt­százat teljesített, mégis elégedet­len. Miért?- * S ■i . ’ W ■ I*? - f wmvm Antii ing er János Megállásuk csak akkor volt, ha az eső kiverte őket, vagy a korai és esti hamvat miatt nem dol­gozhattak. — Biztogattam bizony néme­lyik termelőszövetkezetben a szál­lítást végző öregeket is, amikor azt mondták, hogy még vizes a gabona. Tele a tartály, nézze meg bátyám, vizes-e — mond­tam erre neki. Antlfinger János­nak apja gépész ember volt. ta­valy ment nyugdíjba onnan, ahol fia most is dolgozik. Az öregek­től örökölte a gép szeretetét. Nem hiába végezte el naponta alapo­san a kombájn karbantartását, egész nyáron mindössze kétórás üzemkiesése volt gépének. Telje­sítménye kiemelkedő. — Lehetett volna nagyobb is — mondja, majd élénken magya­rázza számításait, hogy a 10—15 perces szállítási kiesések idejére jóformán ismét megtelt volna a tartály. Hét vasárnapon át, egyhuzamban Királyházd János meg a fiába plántálta bele a jó segítőeszköz, a gép iránti szeretetet. Egy mun­kahelyen vannak, a fiú még ta­nuló. Az apa még jól emlékszik a kézi aratás nehéz, fáradságos munkájára, mert lakóhelyén né­hány esztendeje húzta még a ka­szát, Királyházi János — Besült a csapágy, ki kellett cserélni a motort. A csere és a bejáratás nagyon akadályozta a munkát — magyarázza. Arról ő nem beszél, hogy hét vasárnap is a gépen találta a nyáron, mert az időjáráshoz alkalmazkodni kel­lett. Hetenként egyszer ment ha­za családjához, mégis milyen nagy türelemmel érvelt azoknak _ a tsz-tagoknak, akik azt mondták: „Nektek könnyű, ti üzemi dol­gozók vagytok.” Nem úgy fe­lelt, hogy nekik sem könnyű, hanem fehéren-feketén bizonyí­totta, hogy a tsz erősödésénél mennyi minden múlik a tsz-tago- kon. A nehéz, fáradságos munka mellett még erre is futotta ide­jéből. Ö is elment a munka befejez­tével Veszprém megyébe, 7 tár­sával együtt. Sok bajuk volt ott is az időjárással, meg a talajjal. Állandó készenlétben voltak a traktorok, mert a labilis talajon egyre-másra ki kellett h uzatni a megsüllyedt kombájnokat. Húz- ták-vonták a gépet, de arattak. Nem futamodott meg a munka neheze elől. mint két társuk tet­te. Végigdolgozta a három hetet Az első kombájnosok közt — Űj ez a kombájn? Még nem dolgozott vele? — kérdezgették többször is idős Kovács Istvántól. Nem csoda, hogy a külseje után vadonatújnak nézték a geoet. pedig addigra már idén is több C7/.-7 holdat levágott vele. (Esős napokon ott látható a tsz-központban, megnézhet; bárki most is.) Mikor szóvá tesszük, mosolyogva feleli: — Talán jobban szeretem a gé­pemet, mint magamat. Pedig azért mindenki szokott törődni magával is, nem igaz? — tréfál­kozik, majd komolyra fordítva, így folytatja. — Törődöm a géppel, hiszen ez az én munkaeszközöm. Képes voltam én kilométereket gyalo­golni valamikor, hogy erőgépet láthassak. — Tizennégy évig volt maszeknál gépkezelő, majd 1951- ben a bonyhádi gépállomáshoz került. Mondják, hogy 13 eszten­dővel ezelőtt, 45 éves volt, ami­kor elment Jánosházára, a hat­hónapos szerelőképző iskolára. Kovács István Sikeres vizsgával bizonyított a kétkedőknek, de azóta is, a gya­korlatban is évről évre bizonyít munkasikerei veL Az elsők közt ült kombájnra ebben a körzetben Pista bácsi, aki jó pár ezer holdat learatott a 13 év alatt. Két évvel nyugdíja­zása előtt is „leveri” még a napi másfél műszakot. Tíz éve kom­munista, 1956-ban az újjáalaku­láskor kérte felvételét. Feltűnő, hogy beszélgetés köz­ben hunyorog. Mitől? — Hiányzik a szemüvegem. Munka közben törött el Veszp­rém megyében. Hogy hazajöttem, hiába mentem a szemorvoshoz. Azt mondta, hogy várni kell, mert a portól még nem tiszta a szemem. Meg kell várni, amíg kitisztul — feleli. Ha megkímél is a gép a kézi aratás nehéz, izzasztó munkájától és a „masdnázós” embert nyű vő pelyvázásától, nem könnyű a kombájnosnak sem, • Köztiszteletben álló, meg­becsült, bár nem országos hírű emberek. Mindhárman kommu­nisták. Egyszerű, szorgalmas, a munkában lehetetlent nem ismerő munkásemberek, akikből sok van az országban. A bonyhádi járás a szűkebb pátriájuk. Abban a járásban dolgoznak, amely gyö­nyörű tájaival büszkélkedhet, de az átlagosnál nehezebb, lejtős te­rületek próbára teszik az embert és gépet egyaránt. Naponta dacoltak a természet­tel, az előre nem látott nehézsé­gekkel, a fáradtsággal. Kiemel­kedő eredménnyel, jó munkával ők hárman így készültek a IX. pártkongresszusra. SOMI BENJAMINNÉ Foto: BAKÖ JENŐ Határosat kosos tanácsok sservesesere A megyei tanács végrehajtó bizottságának előterjesztésére az Elnöki Tanács döntött a megyét érintő községi közös tanácsok szervezéséről. A közös tanácsok összevonásában a bonyhádi, a dombóvári, a szekszárdi és a ta­mási járás érdekelt. A bonyhádi járásban közös ta­náccsal rendelkezik, majd Bony- hád—Tabód, Mőcsény—Grábóc és Nagymányok—Kismányok. A dombóvári járásban Kurd—Csib- rák—Duzs. valamint Lápafő— Várong. A szekszárdi járás te­rületén Kölesd—Kistormás és Tolna—Mözs. A tamási járás te­rületén pedig Iregszemc.se—Uj- ireg. Valamennyi összevonásnál az előálló községek nevét viselik, és azon székhelyen működnek a közös tanácsok. Az Elnöki Tanács határozatá­nak végrehajtása a megyében már megkezdődött. E hónap vé­géig minden szükséges intézke­dés megtételére sor kerül. Megszüntették a hőgyészí gimnáziumot A 3500 lakosú, megfelelő kör­nyékkel, vonzási körzettel ren­delkező Hőgyészen a középisko­lai oktatás általánossá tételének szemléletéből kiindulva az 1964 —65-ös tanévben nyitották meg a középiskola első osztályát. A ter­vek szerint menetközben kellett voLna megteremteni az iskola személyi és tárgyi feltételeit. Időközben a középiskola álta­lánossá tételére irányuló folya­mat lelassult Ezért a gimnázium első osztályába az 1966—67-es tanévre mindössze 7 tanuló je­lentkezett és a jelentkezettek szá­ma a többi középiskolába fel nem vett tanulókkal is csupán 15 fő­re emelkedett. Minthogy a hőgyészi gimná­ziumot félköralakban, olyan nagy múltú középiskolák veszik körül, mint a szekszárdi, a bonyhádi, a dombóvári, a tamási és a gyönki középiskola, — amelyeknek elszí­vó hatásával is számolni kell — az általános iskolát végzettek száma pedig rövid néhány év leforgása alatt megyei viszonylat­ban 5000 főről, 3000 főre csök­ken, ilyen körülmények között célszerű a hőgyészi gimnázium megszüntetése. A megyei tanács művelődési osztálya megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a hőgyészi gimnáziumba felvett tanulókat a megye más középiskoláiba irá­nyítsa és részükre diákotthonos, vagy externátusos elhelyezést biztosítson. Bővítik a szekszárdi strandot Az elmúlt években már igen telezést a Tolna megyei Tanácsi jelentős beruházásra került sor Építőipari Vállalat végzi. Amint a szekszárdi strandnál, mert kor- a Tolna megyei Beruházási Irodán szerű kádfürdőrészleget, valamint Ordas József igazgató közölte, öltözőt építettek. A strandmeden- kétmillió forintba kerül az új ce azonban maradt a régi, s már strandmedence és a szerződés akkor is kicsi \Jolt a város igé- szerint 1967. június 30-ra kell nyeihez képest. A régi strand elkészülnie. A következő nyár mellé most egy új medence épí- második felében tehát előrelát- tését kezdték meg. A medence hatóan már birtokba vehetik a 50 méter hosszú lesz és a kivi- strandolók. Felkészült a MÁVAUT a honvédelmi napra Az őcsényi honvédelmi napra falukba és elszállítják az őcsény- az egész megyében hatalmas ér- be utazókat. Erre a MÁVAUT deklődés nyilvánul meg. A nem képes, csak úgy tudja meg- MÁVAUT-állomáson félóránként oldani a szállítást, ha minden csörög a telefon, érdeklődnek a helyről pontos igénylést kap. vállaiatok, intézmények, termelő- Szekszárdról vasárnap reggel szövetkezetek és iskolák, miként fél 6-kor indítják az első jára- lehetne autóbuszt bérelni az ün- tot, majd utána a többit az népség megtekintésére. A napok- igényeknek megfelelően. Ha meg­bán Kisszékely, Kárász, Alsó- telt egy busz máris indul. Nem nana és Kéty jelentette már be lesz fennakadás az őcsényi állo- igényét autóbuszra. máson sem, ahol két autóbusz Sajnos a legtöbb igénylő, úgy teljesít majd szolgálatot. Az ér­gondolta, hogy a MÁVAUT bu- kező vonatokról szállítják a szál a bejelentésre kimennek a közönséget a repülőtérre. A megye tsz-einek igénye 1970-re; 227 mérnök és technikus Megyénk termelőszövetkezetei- kön kívül 114 agrármérnökre, 20 ben még mindig elég nagy prob- felsőfokú, technikusra, 118 köjép- lémát jelent a szakemberhiány, fokú technikusra, 15 gépészmér- A megyei tanács mezőgazdasági nőkre, 58 középfokú gépésztech- osztálya e területen is igyekszik nikusra, 8 kertészmérnökre és 12 minél több segítséget nyújtani, kertészeti technikusra lesz szük- hogy a közeljövőben a nehézsé- ség. A tervek ismételt átvizsgálá- geken enyhíteni tudjon. Utasí- sa után a gépészmérnöki és a tóttá a járási mezőgazdasági ősz- kertészmémöki létszámot még tályokat, hogy a területükön mű- néhány fővél emelik majd. ködő minden termelőszövetkezet vezetőivel készíttessék el a gaz­daság kaderfejlesztési tervet. társadalmi-tanulmányi ösztöndíj­A tervek elkészültek, melyek 21 tanulóval. A tanév • x • , megkezdése előtt a megyei ta­sz^rint 1967 70-ig a megye tér- nács mezőgazdasági osztálya a já- melőszövetkezeteiben a meglévő- rási osztályok bevonásával széles ________________, körű felvilágosító munkát vég­zett az általános iskolai tanulók között, hogy mind többen jelent­kezzenek mezőgazdasági techni­kumba. A munka meghozta a várt eredményt, az idei tanévre többen jelentkeztek a technikum­ba. A megyébe érkező szakembe­rek egyik legnagyobb problémá­ját a lakáshiány jelenti. Ptf utóbbi időben ez irányban is tör­téntek intézkedések. Az OTP-nél a meglévő 12 lakáskeretből már hét felhasználásra került ebben az évben. Kilenc termelőszövet­kezet kapott házvásárlási enge­délyt, ezenkívül 3 agronómus- lakás építését kezdték meg az idén.

Next

/
Thumbnails
Contents