Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
1966. szeptember L fÖtm WEGTÜ NÍÍPtJTSAG s Százhúsz Sümegi M egszólítok egy. öregasszonyt a bátai utcán. — Mondja, néném, hol lakik ide legközelebb Sümegi nevű ember? — Ide? Hát itt a szomszédban ni, a szobornál. Ott a Jelesképű Sümegi lakik. Marczy Tivadar tsz-elnöktöl kérdezem: — Hány Sümegit ismersz, személyesen? — Húszat biztosan. B. Tóth Mihály tsz-párttitkár- nak is felteszem a kérdést. — Mindet, öttel együtt jártam iskolába. Középtermetű, barna, napégette arcú ember jön be a tsz-iro- dába. Haja már őszbe csavarodott. Bakancsa nyakig sáros. — Sümegi, T. Sümegi István vágyók — mutatkozik be. — Vadkárbecslésről jövök — mondja. Tálos Sümegi Istvánt 1949-ben választották tanácselnöknek. Azóta elnök. Azóta nyomja a vállát ennek a nagy községnek soksok gondja. Ezerötven csalad gondja. — És ezek közül százhúsz a Sümegi! Olyan jelentőségteljesen és úgy mondja ezt, hogy újból meg kell kérdezni. — Nem téved, elnök elvtárs? Százhúsz Sümegi nevű család van Bátán? — Igen, pontosan ennyi. De lehet, hogy kevesebb, vagy több is, ha netán ez alatt az idő alati,, amíg beszélgetünk, valaki elha- lálozik, vagy éppen családot alapít. „ És bizonyítékul elővesszük a termelőszövetkezet egyik pontos kimutatását: minden negyedikötödik név Sümegi. Azután előkeressük Báta község háznyilván tartóját. Itt még több a Sümegi. A kilencszáz-egynéhány ház egykilenced része Sümegi ner vű gazdáé. Tulajdonképpen milyen emberek, honnan jöttek a Sümegiek? Erre kerestem a választ. A kérdés első részére könnyen kaptam: a százhúsz családból mindössze két olyan családtagot tudtak emu leni, akire jóakaratúan mondhatjuk csak, hogy „élelmes”, „szemfüles”, de ezt is idézőjelbe kell tenni. A többi Sümegi szorgalmas, munkásember. A tsz-ben dolgoznak, mások eljárnak vállalatokhoz. Van közöttük halász, vadász, erdész, raktáros, brigádvezető, tsz-vezetőségi tag, kocsmáros — mind-mind becsülettel dolgozik, szorgalmas ember. Hogy honnan ered a Sümeginemzetség? Hogyan került ide? Sümegről talán? Minden bátai Sümegi azt mondja, még az ős- szüleik is bátáiak voltak. S itt, csakis ebben a községben találunk Sümegit. Mert a négy kilométerre lévő Dunaszekcső nagyközségben mindössze csak egy van, Bátaszéken meg két Sümegi család él, azok is innen származtak. Ilyen szenzációs faludinasztia nem hiszem, hogy akad még az országban. Mert itt a Sümegiek ugyan nem uralkodók a falu többi, más nevű családjai felett, de valahogy olyan rangjuk van, mint egy olyan nagy családnak, amelynek minden tagja munkájával, becsületes életével emelkedik fel. Ók évszázadokon keresztül küzdöttek, hogy gyarapodjék a föld, hogy a hegven egy kis darab szőlő, a ház kívül-belül takaros, a berendezés meg újmódi legyen... És az utóbbi években különösen észrevehető a falu íe’emel- kedése. A Kissek, a Sümegiek, meg más családok, most a termelőszövetkezetben találják meg boldogulásukat. És hogy mennyire magukénak tartják a közöst, arra példák tucatjait tudja a faluban mindenki mondani. Amikor a kendert kötözték, legalább háromszázan voltunk kinn a földön, most vasárnap meg már megkezdték a cukorrépát szedni. Több mint százan dolgoztak _ a répaföldön. így volt ez aratásModern hallásvizsgálat A technika fejlődése az orvostudomány területén is újabb és újabb műszerekkel nyújt segítséget a betegség megállapításában és a gyógyításban. A hallásvizsgálatot, tehát a hallásélesség, illetve a halláscsökkenés fokának a megállapítását régebben suttogó, vagy társalgó beszéddel, vagy hangvillákkal végezték. Vjabban ezeket is felváltották a modem műszerek: az audiométerek, hallásmérők. A műszer generátorból áll, amely a hallásvizsgálat szempontjából legfontosabb rezgésszáma „tiszta hangokat” állít elő. A hangot fejhallgatóval juttatják a vizsgálandó személyhez, aki jelzi, hogy milyen magas, vagy erős hangot képes érzékelni. kor. így, amikor menteni kellett a gabonát a Duna áradása elől. A közösben végzett munka eredménye, a szinte minden családnál található jól menő háztáji gazdaság, a bátai jómódnak most új jelét hozta... És nem csoda, hogy a falu „legjobban álló” embere a Jelesképű Sümegi, aki: — „Mindig jól kormányozta magát, most is úgy dolgozik, hogy attól példát tanulhat minden ember”. Ilyen ember D. (Dusán) Sümegi, a furkópusztai raktáros. A Mózes Sümegi, a Katona Sümegi fia, a P. (Pálinkás) Sümegi, az F. (Ferde) Sümegi, mind-mind, nap, mint nap példázza munkájával, életével, hogy a faluban a dinasztia meghatározó. Akkor leginkább, ha munkáról van szó. Meg akkor is, amikor hét községre szóló lakodalmat csapnak. És egy igen figyelemre méltó dolgot is megfigyelhetünk? Más községekben az a tapasztalat, hogy menekülnek az emberek. Itt maradnak. Az utóbbi öt évben a P. Sümegi fia hagyta el a falut, Szegeden egyetemet végzett, ott vegyészmérnök. Volt évekkel ezelőtt egy fiskális Sümegi is, azt meg a halál vitte el, igen fiatalon... És nem mondhatjuk azt sem, hogy ide nem ért el az országos járvány: a kevés gyerek. Szinte valamennyi Sümeginél csak egy gyerek van. Ezek többsége is lány. Fiú csak mutatóban van közöttük... Tíz-tizenöt év múltán talán már felére csökken a Sümegi dinasztia... Hacsak... — Ma már az emberek nem akarják a sok gyereket. Mi meg öten voltunk testvérek, a Gy. a D., meg a B. Sümegiéknél is sok volt a gyerek. Ma már alig- alig... Hát mit. csináljunk? — tárja szét karját T. Sümegi, a tanácselnök. Traktoros, halász, tsz-vezetőségi tag, raktáros és alkalmazott, vállalati dolgozó és tanácselnök, boltos és kocsmáros, minden kikerül Bátán a Sümegiekből, még két dologkerülő is... De a százhúsz család ezt a két dologkerülőt nem is tartja igazi Sümeginek. PÁLKOVACS JENŐ Légiakrobata-mutatványok 300 méter magasban Készülődés a honvédelmi napra Másfél hót választ el bennünket a hagyományos őcsényi honvédelmi naptól. Szeptember 11-én egész napos programmal, két évi szünet után ismét megrendezik ezt a látványos ünnepséget. Az egyes műsorszámok résztvevői már javában készülődnek, hogy bemutatóikkal felejthetetlen perceket szerezzenek a közönségnek. A moto-cross pályát már kijelölték, amelynek környéke majdnem mindennap benépesül a megye: MHS motorosaival. A helyiek állandóan gyakorolnak, hogy a környező megyék meghívott versenyződ ellen megfelelő eredményeket érjenek el az ünnepségen. A honvédelmi napon a terepgyorsasági motorversenyen kívül számos kiváló műsorszámot láthatnak majd a nézők. Motoros műrepülés, harcászati bemutató, ejtőernyős ugrás, lökhajtásos repülőgépek bemutatója, népi együttesek fellépése és néhány más érdekesnek ígiér- kező program szolgáltatja a szórakozást, reggeltől késő délutánig. Valószínű, a honvédelmi nap fénypontja a csehszlovák Komi- nek Milónak és partnerének légi- akrobata-bemutatója lesz. A neves légtomászokat már ismerik egész Európában és a külföldi lapok is sokat írtak lélegzetelállító mutatványaikról. Ezúttal az őcsényi honvédelmi nap vendége lesz a két neves akrobata, akik repülőgépről leeresztett trapézon mutatják be gyakorlataikat 300 méter magasságban. A gyakorlat első részében Kő- minek Miló egyedül mutatkozik be, és a trapézon, valamint a kötélen mindazt megcsinálja, amit egy ilyen akrobataszeren végre lehet hajtani: A nehéz mutatványok közül elég, ha csak egy gyakorlatát említjük meg. Kominek Milő többek között olyan gyakorlatot is végez, amelyben függő helyzetben tartja magát a trapézon egyik lábfejével, fogával pedig derékban partnerét. Mindezt több száz méter magasságban ! A nézők tanul lehetnék két merész akrobata határtalan bátorságának és ügyességének. Az egész napos műsor másik kiemelkedő színfoltja a fővárosi művészek műsora lesz. A neves művésziek között szerepel Bodrogi Gyula, a Vígszínház közkedvelt fiatal színésze, az Operett Színháztól Cszwald György, Gyemes Magda és a tánedalénekesek közül a tv 1. táncdalfesztiválján második díjat nyert Tárkán yi Tamara is. A színes műsort Bodor Károly konferálja, a zienét pedig a Perényi-trió szolgáltatja. A honvédelmi nap szervező bizottsága több mint 20 ezer nézőre számít és ezért már jó előre gondolt a közönség helyszínre szállításáról. AZ ünnepség reggelén már hét órakor megindulnak a buszjáratok Szekszárdról és az őcsényi vasútállomástól a repülőtérre. Szekszárdról különvonat indításáról is gondoskodtak; i (fertőt) ELSŐS LESZEK! Beszélgetés hatévesekkel Audiometriás vizsgálat (MTI fotó —Kovács Sándor felyésete) A riportalanyok félszemmel az ajtóra pislognak. Egyilf- másik szájába kapja az ujját, cuppog. Csendes pihenő van, Szekszárdon, a népbolt óvodájában. — Pszt! Ne zavarjuk őket! Ha korábban ébrednek a szokottnál, morcosán válaszolnak! — hív ki az óvó néni a nagyobbak hálóterméből. Az óvoda előszobájának falán fényképek. A búcsúzók. A kislányok, fiúk első „ballagási” képe: Nyárelőn búcsúztak az óvodától, ahol nem együk bölcsődés korától nevelkedett. T izennégyen kerülnek ősszel első osztályba, de a szülők csak Hármójukat hagyták meg az idei nyáron is óvodásnak: — Hadd legyen az utolsó nyarait gondtalan! — jelszóval. Gondtalan? Félórával később figyelem az udvaron a játszókat. — A TEFW A TEFU1 — sivítja egy kisfiú telitorokból és teljes sebességgel száguld a hatalmas fa játékautóval. A lányok főzöcskéznek, egy bababolt előtt sorban állnak a vevők. Szinte sajnálom a játszók közül kiszakítani a három gyereket, akik elsősök lesznek. Gyöngyi, Ildi, Pisti kíváncsian jönnek a hívásra. Az egy szem fiatalember mutatkozik be o. leghangosabban, de nevéhez mindjárt hozzáilleszti a becéző szótagot is: Fityuka! — Van testvéred? v — Nincs. Apuék mondták, hogy vesznek, de még nincs elég pénzük. Megértőén bólintok. — Iskolát láttatok-e már? — Kettőben is voltunk — siet a válasszal a cserfes Gyöngyi. A Garay-téren feleltettek is! — Mit kérdeztek? — Hány évesek vagyunk, hogy hívnak? Volt, aki úgy megijedt, hogy elfelejtette... — Ti nem féltetek? — Nem! Csak az a buta Béla! Mindjárt elmesélik, hogy az a „buta Béla” reszket a tanító néni előtt és mindig akkor válaszol, ha nem kérdik. Aztán az új táskájuk kerül szóba. — Az enyém gyönyörű bőr. olyan szíja van, hogy a hátamra is akaszthatom, mert anyu azt mondta, hogy úgy kell majd vinni, ha nem akarok ferde vállú lenni! — mondja egyszuszra a szőke, vakító kék szemű Ildi. Olyan gyorsan mondja, hogy bizony- gatás nélkül is tudom: dehogy is akar ő ferde vállú lenni! Aztán a füzetekről beszél, amiket réges-régen, legalább már két hete, hogy megvettek. — Anyuka be is kötötte szépen, de a nevemet majd az apu írja rá, mert ő szebben tud írni! — Nekem meg iskoláskönyvem is van, ábécés! Szólal meg végre Pityu, aki a lányoktól alig jut szóhoz. — Melyik betű tetszett a legjobban? — Az ó! Szemét kinyitja, száját is kerekre tátja. Labdák, karikák hasonmása, az ó betű. Persze, hogy ez tetszett meg Pityunak. Hamarosan kiderül, hogy számolni is tudnak már egy kicsit és alig tudom lebeszélni őket, úgy nekilendülnek: — Huszonöt, huszonhat.. I — Köszönöm, elég! Az iskolapadot lerajzolják a kislányok. Az ábrán kicsit görbe lába sikerült, és meglehetősen hosszú. — Ebben aztán többen elfértek! — Még négyen is! Kipróbáltuk! Gyöngyi fogadkozik, hogy nővérével versenyezni fog tanulásban, és legalább kitűnő lesz. — Ű is elsős, a nővérem, csak ő a gimnáziumban. Mondta nekem, hogy unni is fogom még a tanulást, de én nem hiszem ezt neki, hisz gyurmát is kaptunk, meg színes korongokat, pálcikákat...
