Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

A

" TOT, NA MEGTFT NÉPÚJSÁG

ldőö. szeptember 29.

Az első napok a bíróságon

Egy új népi ülnök tapasztalataiból

A népi ülnöki intézményt az 1949. évi 11. számú törvény hozta létre hazánkban. E jogszabály az indoklásban kifejti, hogy a népi ülnök józan élet- felfogásával, élettapasztalatával, politikai szilárdságával, természetes igazságérzetével kiegészíti a hivatalos bírói elem által képviselt jogászi szakképzettséget.

Ez év május-júniusában ismét három évre újjáválasztották megyénkben is a népi ülnököket. A régiek mellé sok új, fiatal erő iS került ekkor. Egy ilyen új népi ülnökkel, Glósz Lajos gimnáziumi tanárral beszélgettünk Pakson.

— őszintén mondva, először nagyon meglepődtem, hogy rám esett a választás. Gondolkoztam is, elvállaljam-e, hiszen jogi tudásom csak annyi, amennyit az általános műveltség megkövetel. Szerencsére a járásbíróság igyekezett felkészíteni. Sok segítséget kaptam az ülnökök kézikönyvéből is.

— Mégis, az első napot a bíróságon, ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a diákjaim vizsgáznak. Én is vizsgalázban égtem, akárcsak a diákjaim. Nem volt könnyű leküzdeni, hiszen emberek sorsáról kellett dönteni. Tizenkét nap vettem részt tárgyalásokon.

— Milyen benyomásai maradtak meg az első tárgyalásokról?

— Két részre kell osztanom a tapasztalatokat, mert részt vettem polgári és büntetőügyek elbírálásában is. A polgári ügyeknél az ragadott meg, hogy mennyire él még sokakban a régi gondolkodásmód. Meglepődtem, amikor az egyik tárgyalás előtt a bíró már előre megmondta nekünk: „Ezek törzsvendégek”.

— Először nem éreztem az iróniát. Később megértettem: Evek óta pereskednek, lényegében becsületes, dolgos, jó szándékú emberek, azért, mert kerítésük néhány centiméterrel errébb, vagy arrább vfm. Egymásközt békésen is elintézhetnék, de nem, nekik per kell, s gyűlölködnek, végeredményben komoly ok nélkül.

— Sokkal komolyabb az esetek súlya a büntetőügyeknél. Elképesztett például az ital hatása egyes emberekre. Ilyenkor nem akarják, vagy nem tudják, mit tesznek. S így viselkednek a bíróság előtt is. Nem akarják elismerni, hogy nem jól cselekedtek. Az egyik vádlott ittasan a feleségével veszett össze, s végül bicskával a gyerekét szúrta meg. S nem a megbánáson járt az esze, hanem a mentegetőzésen. Végül pedig minden áron pénzben akarta a büntetést leróni. Nem értette meg, hogy ebben az esetben súlyos bűntényről van szó.

— A válóperes tárgyalások sem a legkellemesebbek közé tartoznak. Az a legszomorúbb, hogy a szülők közötti konfliktus szinte minden esetben a gyerekeket érinti. Egész életre maradandó sebet ejt érzésükben, gondolatvilágukban.

— Ha összefoglalná az első tárgyalások alapján tapasztalatait, mit szűrne le belőlük?

— Az első bizonytalanságot leküzdve, most már örülök a megbízatásnak, igyekszem is lelkiismeretesen eleget tenni. Másrészt bizonyos áttételekkel, mint osztályfőnök a gondjaimra bízott diákok nevelésénél is sok tapasztalatot fel tudok használni. Sok problémát másként látok most, s remélem, a megoldásokban is segítségemre lesz az ottani tapasztalat

(i—e)

Bajnokok brigádja

Klézli József

Négyen vannak egy műszakban, egy brigádban dolgoznak a sétakerti férfifod- rászüzletben. A múlt vasárnap óta arról híresek, hogy a megye minden részéből érkezett huszonhárom férfifodrász közül tizenkilencet megelőztek a versenyben, ők vitték el az összetett verseny első négy helyezését. A rangsor:

Első Klézli József brigádvezelő, a második Tóth János, a harmadik Trick József, a negyedik Pa- luska Erzsébet.

Az angol hajvágásban Tóth János lett az első, Paluska Erzsébet a második, Trick József a harmadik. A brigádvezető itt a hatodik helyézést érte el. Plasztikus fésülésben Klézli József a bajnok, a brigád másik három tagja a negyedik, ötödik, hatodik helyen osztozott.

Hogyan csinálták? — Bizonyára erre kíváncsiak a versenytársak és a sétakerti üzlet vendégei is.

A válasz egyöntetű, mind a négyen ebben látják a siker titkát:

Közösen készültünk a versenyre.

Mert útt is, mint a sportban is, hónapokkal a verseny előtt kell megkezdeni a készülődést. Kiválasztani a modellt, „szoktatni”, formálni a hajat, „megtervezni” a frizurát. A frizuIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIililllHIH

A KÉMREPÜLŐ

írta : Pintér István

ra nem egy önmagában álló valami, az csak a fej, az arc

karakterével összhangban lehet jó. A jó fodrász nemcsak megkérdezi a Tóth János vendéget, hogy

milyen frizurát parancsol, hanem ajánl is. És ha kell, megpróbálja lebeszélni a neki nem illő hajviseletről.

Egy héttel a verseny előtt rosíz hír jött: Kiderült, hogy Erzsi mo- .dellje nem jöhet a versenyre, is- íkolai kirándulás miatt.

s — Ne sírj, majd csinálunk va- ílamit — mondta a brigád vezető.

5 Három nappal később, ahogy a S soron következő vendég, egy is- Smerős szekszárdi fiatalember beült a székbe, Klézli József egy pillanat türelmet kért tőle és két perc múlva már Erzsivel együtt „agitálta” vendégét, hogy haiasz- sza el három nappal a hajvágást. Vasárnapig, a versenyig. Újabb félórai „diplomáciai tárgyalások” után (a vendég felesége a szomszédos női fodrászüzletben volt és az ő beleegyezése nélkül nem mehetett a do-1 log), megszületett az egyes- ség. Három nap állt rendelkezésre most már az előkészítéshez. a brigád- vezető már ismerte az illető haját, tudott néhány tanácsot adni. A fa- [ . zonvágásnál Trick József

kell különösen vigyázni, aztán éles kontúrt kell kialakítani, a hajszín ezt különösen kiemeli majd, meghogy a haj erősen hajlamos a göndörödésre, ezt krémpakolással kell csökkenteni.

Végül is Paluska Erzsébet az angol hajvágásban második lett a három napja „kapott” modellel.

Négyük közül csak a brigádvezető szekszárdi. Paluska Erzsébet Nagydorogról került ide, Tóth János zombai.

Trick József hőgyészi. A brigád átlagos életkora 22 év A „szocialista

brigád” címért—... versenyeznek. Pa,uska Erzsébet

h > tJ)

Érdekes előadások, kiállítások a múzeumi hónap műsorában

A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum sajtótájékoztatója szerint érdekes előadások és kiállításJk lesznek megyénkben az októberben ismét sorra kerülő múzeumi hónapban. A szekszárdi múzeum az idén jubilálhatja fennállásának hetvenedik évfordulóját, s ebből az alkalomból dr. Mészáros Gyula igazgató tollából megjelenik az európai hírű intézmény történetét ismertető kiadványa is.

A múzeumi hónap rendezvényeinek sorát október 2-án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a múzeum nagytermében Szabó Dezső festőművész jubileumi tárlata nyitja meg. Az idős festőművész életművének bemutatását október végéig láthatja a közónOktóber 9-én a Tolna megyei régi órák című kiállítás nyílik meg a múzeum kistermében, délelőtt 11 órakor. Ezt a kiállítást az Országos Iparművészeti Múzeum és a szekszárdi múzeum közösen rendezi, s az óra történetéről dr. Pajor Géza tart előadást.

Vidéken október 2-től 16-ig Bátaszóken Tolna megye elsőrendű műemlékeiről, október 2i-tól 31-ig Pakson ugyancsak a megye legpatinásabb műemlékeiről lesz képes kiállítás.

Az előadássorozatban Szekszárdim október 2-án délelőtt 10 órakor a múzeum kistermében dr. Mészáros Gyula igazgató Tolna megye alakuló új múzeumairól tart előadást a múzeumi bizottság részére. Október 6-án, csütörtökön este 19 órai kezdettel a TIT megyei klubjában dr. Balassa Iván a földművelés történetéről, ugyanott 13-án este dr. Domonkos Ottó Elpusztult kismesterségek Tolna megyében címmel tart vetítettképes előadást.

Dr. Soproni Sándor feleleveníti vetített képeikkel a római katonai erődrendszert a Duna mentén október 20-án; dr. Bónis Éva pedig 27-én a Pannónia; kelta hagyományokat ismerteti vetítéssel a szekszárdi TIT-klubban.

Sárpilisen a művelődési otthonban dr. Makra Sándor: Totemjelek a Sárközben címmel tart érdekesnek ígérkező előadást október 14-én este 18 órai kezdettel. A Múzeumi közlemények című folyóiratban megjelenik a Wo- sinsky Mór, a szekszárdi múzeum megalapozója emlékének szentelt tanulmány is*

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiin

— 115 —

Remélem, még lesz alkalmunk elbeszélgetni’

Hány visszaült az asztalhoz, szülei és Alex bácsi közé. A három felnőtt egyre hevesebben vitatkozott, egyre hangosabban beszéltek, úgy, hogy Rowers akarva akaratlanul is meghallotta, miről van szó. Az angol azt fejtegette, hogy Keleten minden végérvényesen elveszett. Szidta Nehmt, szidta Indiát, s keservesen panaszolta, hogy Pakisztánban sem mennek mar úgy a dolgok, mint azelőtt. Harry egy darabig hallgatta a felnőtteket, aztán közbeszólt:

— Majd tisztességre tanítjuk őket, ugye papa?

A papa szórakozottan bólintott, nem törődött

túl sokat a fiával, inkább az angollal vitatkozott.

— Erősebb kézzel rendbe lehet hozni a dolgokat — mondta. — Azt hiszem, túl kesztyűs kézzel bánunk a vörösökkel, az a baj. Nem szabad hagynunk, hogy kicsússzon lábunk alól a talaj Fantasztikus! A vörösök erősödnek, s Eisenhower tárgyal velük, ahelyett, hogy másképpen beszélne ... Hiszen az Egyesült Államok soha nem volt ennyire erős, mint most!

Mr. Fanning megrázta a fejét:

— Téved, sajnos téved, kedv« barátom...

Higgyen egy öreg angolnak, aki errefelé élte le az életének nagy részét... Az Egyesült Államok egyáltalán nem olyan erős, mint amilyennek önök képzelik.;. Igaz, erősebb, mint a Brit Birodalom ... Sajnos a mi csillagunk leáldozóban van... A nyugati égre feljött az önök csil laga.:. De, ha szabad ezt a hasonlatot tovább folytatnom, az égen most már nem ezek a csillagok dominálnak, hanem a Szputnyik... í

— 116 —

Harry apja az asztalra csapott.

— Nem, és ezerszer nem! Nem szabad tűrnünk, hogy maguk mögött hagyjanak bennünket! Erősítenünk kell magunkat, s gyengíteni a vörösöket. A leszámolás amúgyis elkerülhetetlen.

— Békés versenyt ajánlottak — mondta Mr. Farming.

— Nem hagyhatjuk, hogy ránk kényszerítsék akaratukat! — mondta az amerikai üzletember.

— Magam is azt hiszem, hogy a békés verseny semmi jót nem hozna a mi világunkra — helyeselt az amerikainak az angol. — De nem tudom, van-e más lehetőség? Hiszen a háború olyan óriási áldozatokkal járna... És őszintén szólva nem vagyok biztos a kimenetelében ...

— Amerika elég erős! — mondta az amerikai, és nem mulasztotta el, hogy finoman meg ne sértse angol vitapartnerének nemzeti érzését. — Önök számíthatnak ránk, mi pótolni tudjuk azt az erőt, amit Anglia elvesztett. S ha hirtelen, meglepetésszerűen csapunk le a vörösökre, ha percek leforgása alatt elpusztítjuk a rakétakilö- vőket, az egész hadierejüket, akkor a világ meg van mentve...

Az angol mosolygott:

—* Kedves barátom, ön olyan naiv... És azt hiszem, hogy túlságosan optimista... Persze, önnek fia van, önnek gondolnia kell a következő nemzedékre is. Én viszont száraz agglegény maradtam...

Harry, most, hogy rá hivatkoztak, kötelességének érezte, hogy beleszóljon a vitába:

— 117 —

— A papának van igaza! MS mindenkinél erősebbek vagyunk, az egész világ fél tőlünk!

A gyerek anyja idegesen rászólt a fiára:

— Harry, ne beszélj bele a felnőttek dolgába! Menj ki, sétálj egy kicsit!

A vita tovább folytatódott, sőt olajat öntött az ellentétes vélemények tüzére, hogy két szovjet férfi jelent meg az étteremben. A pincérrel kifogástalan angolsággal beszéltek, egymás között viszont oroszul. Az angol ismerte, s biccentéssel üdvözölte őket;

— Oroszok! — Mondta az amerikainak. — Külkereskedők, itt tárgyalnak egy pakisztáni céggel.;. Félelmetes üzleti partnerek, nem kívánom, hogy dolga akadjon velük..

— Vörösök! — legyintett az amerikai.

— Igen — mondta az angol, s tanárossá váftf a hangja. — Kitűnően beszélnek angolul, s legújabb divat szerint öltöznek és nagyon gazdagok ..; Kérem, nagyon kérem, éppen ezért, mert tisztelem és becsülöm önt, próbáljon leszámolni azokkal a tévhitekkel, amelyek az oroszokról keringenek ... Csak ha józanul látjuk 3 dolgokat, kerülhetjük el a katasztrófát..,

Az amerikai gúnyosan mondta:

— Katasztrófa? Ha nem tudnám, hogy ki ön, ha nem ismerném évek óta, azt bihetném: ön is mellettük áll...

— Volt már Moszkvában? — kérdezte váratlanul az angol.