Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-27 / 228. szám
1966. szeptember ? fcÖLNÄ MEGYEI NEPÜJSÁG 5 Háztartási alkalmazott — oklevéllel a zsebében LEVELET KÉZBESÍTETT a postás, írója kérdezi: „Mit lehet kezdeni mezőgazdasági érettségivel?” Furcsának tűnik talán a kérdés, de nem indokolatlan. Amikor a levélíró hozzákezdett a technikumhoz, volt ajánlása a termelő, szövetkezettől. Oklevelet szerzett a palánk) mezőgazdasági technikumban egy asszony, aki egyelőre nem tud mit kezdeni vele. Mit tehet egy okleveles mezőgazdász, ha ráadásul nő és anya is? Karászi Józsefné tengelici lakos esztendőkön át hajolt esténként a könyvei fölé. 1965-ben érettségizett. Jelenleg háztartási alkalmazott . á helybeli gyógyszerész^ nél. Érettnek nyilvánították, de mihez érett? Takarít, mos, főz — oklevéllel a zsebében. Vállalkozott rá, mert dolgozni kell, a családnak a keresetre is szüksége van. Nem tsz-tag. Miért nem kérte azóta a termelőszövetkezetbe felvételét? A 24 éves fiatalasszony a pici gyerekre hivatkozik. Férje naponta utazik Szekszárdra. Tengelice ■* sem közeli, sem távoli hozzátartozójuk, nincs. Most alakíthatná már kissé sorsát, mért kisfia most lett háromesztendős. Természetes igény viszont az, hogy aki a szövetkezetben akar boldogulni, le gyen tagja. A személyi változásoknál — amikor lehetőség adódik — elsősorban belülről szoktak választani. Mit lehetne tenni? A tengelici Petőfi Termelőszövetkezet vezetőivel beszélgetünk erről. Gondterhelt az elnökhelyettes; a jelen levő főkönyvelő. Szóba kerül a falusi ember előítélete is a női szakemberekkel szemben. Elhangzik többek között, hogy a tsz-ben a női vezető nem boldogul, vagy csak nagyon nehezen. Inkább az utóbbit lehet és kell elfogadni. A mi oklevelesünk még fiatal is. Korábban, lánykorában — amikor még űri Annának hívták — munkaésapat-vezető volt a szövetkezetben. Miért és hogyan maradt ki? Akkor lépett ki a szövetkezetből, amikor kilátásba került, hogy férje után költözhet Komlóra. (Ennek a lépésnek ei- sietettségét most már Karaszihé is látja.) Betér a tsz-irodába Farkas István, egykori brigádyezetője. Szintén bekapcsolódik a beszélgetésbe. Többször beszélt Kat'aszinéval azóta is, mióta érettségizett. — Jó munkacsapat-vezető vo't az Őri Panni — mondja. A gépész közbevág: „Ügyes az most is.” — Ügyes, ügyes — folytatja a brigádvezető —, de nem kellett volna kilépnie. Tudom, hogy családi dolgai is hozzájárultak ehhez, na meg az, hogy akkor meg fiatalabb, tapasztalatlanabb volt. Node, most mit tudunk tenni? Az összes szakképzettséget igénylő posztokon megvannak az emberek. A munkacsapat-vehetők többsége 1959 óta működik, bizalommal van irántuk a tagság, becsülik őket — mondja, 'szinte hangosan gondolkodva. Továbbfűzöm a gondolatsort: — Ez a fiatalasszony a tsz-ben kezdte meg a tanulást. Elvégezte a technikumot. Lám, itt is többen dicsérik. A -kisgyerek miatt nem járhat át naponta más községbe. Valahogyan csak itt kéne boldogulnia, nem gondolják? — Elismerik, é. térgn pipes yifo. rá is szolgált a bizalomra. FÖ A FEJÜK, milyen megoldást találjanak. Először is bfe kéné lépjen a tsz-be. Kérje felvételét. Ebben a nagy szövetkezetben előbb-utóbb adódik lehetőség szakképzettsége szerint igyekeznek beosztani. Ha folyamatosan tsz-tag lett volna, feltehetően másként alakul sorsa, nem kéne háztartási alkalmazott legyen. Természetesen el kell fogadnunk, hogy miatta most nem lehet lecserélni a begyakorlott, ki- sebb-nagyobb posztokon tevékenykedőket. Mindannyian rászolgáltak a megbecsülésre, .jól dolgoznak. Biztosan támogatni' fogják a tsz-ben Karaszinét. * ; Nőimunkaerő-gondjainknál nagyon sokszor szóba kerül a szak- képzettség hiánya. A nőmozgalom vezetői is nem egyszer szóvá teszik, sőt sürgetik, hogy képezzék magukat a lányok, asszonyok. Ezzel ellentétest is produkál az éleb. A mezőgazdaságban a női szakembert még erősen gátolják az előítéletek. Nekik az előbbi mellett, gondot okoz a család és a hivatás összeegyeztetése is. Nem is könnyű összhangba hozni, de keresni kell a módját. Azért tanult Karászi Józsefné' tengelici lakos, hogy kamatoztathassa tudását, gyakorolhassa hivatását. Nem vádol ő senkit, szó sincs erről. Ha lakást kapna, szívesen elmenne más szövetkezetbe, vagv állami gazdaságba is. DOLGOZNI AKAR. A munkát nem restelli, megfogja annak nehezebbik végét is. Nem válogat, vállalkozik az előbbiekre. Adjanak lehetőséget — az előítéleteket is leküzdve — a fiata’ női agrárszakembereknek is, hogy bizonyíthassák alkalmasságukat! A tengelici okleveles mezőgazdász többre is képes lenne — mindannyian elismerik .— -minthogy háztartási alkalmazott legyen! Ne feledkezzenek meg róla. A levélíró kérdésére válaszolva: Talán mégis lehet valamit kezdeni? H, E. (//. sz-Ut-EJfAAN /as- l,rzOiőoé*£ AK&\ , \ ino/toTka ataPa- A/K indiai kjaaíyt | hogy asy\ri_A. ttxa- \ I l/A. A TAWvíOd I HAOAK.HOZ., fcJ&AZ7P*r A /V/ KISZ-esküvő Dombóváron Szombaton délután Dombóváron, a községi tanács dísztermében tartotta esküvőjét Koszorús Katalin, a járási könyvtár könyvtárosa és Bükösdi János, a járási művelődési ház művészeti előadója. Az ifjú pár a XlSZ-tagok sorfala előtt Békés egymás mellett élés — három A BÉKÉS egymás mellett élés tulajdonképpen már akkor megkezdődött, amikor 1957 végén a Pósch-féle vendéglőt Szekszárd központjában lebontották. 1960- ban az érdembeli tárgyalások a közös irodaház építéséről már megkezdődhettek, és 1964. október 2-án költöztek a hivatalok. A város egyetlen közös irodaházában tevékenykedő vállalatok hogyan értik meg egymást, van-e akadálya a közös munkának, a megértésnek. Erre a kérdésre kértük a választ a közelmúltban, hisz a házban több mint kétszáz ember dolgozik, naponta több mint félezer ügyfél fordul meg. A kérdésekkel a három vállalat igazgatójához kopogtattunk. Először az Állami Biztosító Megyei Igazgatóságán, Boros Ferencnek tettük fel a kérdést: — Az irodaház hogyan funkcionál? Érdemes volt-e ennyi pénzt egy közös irodaházra költeni? — Véleményünk szerint az irodaház a célnak megfelel, az együttműködés a vállalatok dolgozói, vezetői között jó. — Több mint ötmillió forintba került ez az irodaház. A három vállalat a város különböző részén igen rossz körülmények között működött. Zsúfoltak, egészségtelenek voltak az irodák. Ezért is határoztak könnyen a főhatóságoknál, hogy pénzt adnak a közös irodaház építéséhez. * — A szerencsés társulás révén, ügyfélforgalmunk is növekedett. Aki bejön az irodaházba, minden bizonnyal az OTP vagy a biztosítási ügyekkel is, valami módon közelségbe kerül. — Czéh Lajos az OTP megyei igazgatója mondja ezt társulásukról. * — A közös irodaház a zsúfoltságot megszüntette, és most már nem gond, ha rendezvényt akarunk tartani, a nagyterem hetenként kétszer a miénk. Ugyanakkor politikai hatása is jelentős az összevonásnak, hisz, a két és félszáz ember, hiába tartozik három céghez, nem hermetikusan elzárt egymástól. Ismerik az emberek egymást, ez a kapcsolat a munka hasznára is válik — például az ügyfelek eligazítása, egyes kérdések propagálása révén. — A Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat igazgatója, Farkas László is elégedett az irodaházban uralkodó állapotokkal. emeleten MINDHÁROM vezető, és a dől-, gozók is — néhány tanácsot tudnak adni az irodaházat építeni akaró vállalatoknak. Nem az irodaházat használókon múlik, hogy a harmadik emeleten rossz a fűtés. Valószínű tervezési hiba miatt a Gabonafelvásárló irodáiban télen mindig 4—5 fokkal hidegebb van, mint az első emeleten, vagy a földszinten. A mostani fűtési mechanizmuson változtatni kell. A közös tanácskozóterem igen hasznos célokat szolgál, ugyanakkor nincs étterem. Pedig ez is kellene. Itt például nagy szükség volna étteremre, és melegítőkonyhára is. Most a dolgozók az önkiszolgáló étterembe járnak, és a legjobb akarattal sem tudnak félóra alatt megebédelni. Rendezni kell, még az építés előtt, itt pedig .most sürgősen, ai. gondnoki kérdést. Jelenleg ugyanis az irodaházat hathónapos vá’- tásokkal a három vállalat egymás után kezeli. Amíg például a Biztosító a gondnok, és ez alatt javítani kell az épületben valamit, ennek elintézése a Biztosítóra tartozik, a munka elvégzése után, vagy negyedévkor, a számlát háromfelé elosztják. A tüzelővásárláskor osztozkodnak a légköbméterek arányában. A három kazánfűtő is a három cég embere. Igaz, két ember csak fél-fél műszakban a Gabonafelvásárló fűtője pedig egész műszakban dolgozik, így azután csak a két» műszakos folyamatos tüzelést tudják megvalósítani. Áz irodaház a három vállalat tulajdona. De már felajánlották a városgazdálkodásnak. A jelenlegi tulajdonosok bérleti díjat fizetnének, és végeredményben az gondozhatná a házat, akinek ez a feladata. Jelenleg az irodaházban három kis telefonközpont működik. Holott egy telefonközpont a most rendelkezésre álló fővonalakkal együtt, jobban ki tudná a Hivatalokat, szolgálni, mint most a három kicsi. HA A „LAKÓTÁRSAK” a közös megállapodásokat betartják, ha mindegyik vállalat úgy tevékenykedik, mint itt, akkor érdemes közös irodaházat építeni több kisebb vállalatnak. Jól funkcionál a szekszárdi irodaház, nyilván az itteni tapasztalatokat a tervezők, a beruházók a következő házaknál már érvényesíteni fogják.- Pj -