Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

1966. szeptember ? fcÖLNÄ MEGYEI NEPÜJSÁG 5 Háztartási alkalmazott — oklevéllel a zsebében LEVELET KÉZBESÍTETT a postás, írója kérdezi: „Mit lehet kezdeni mezőgazdasági érettségi­vel?” Furcsának tűnik talán a kérdés, de nem indokolatlan. Amikor a levélíró hozzákezdett a techni­kumhoz, volt ajánlása a termelő, szövetkezettől. Oklevelet szerzett a palánk) mezőgazdasági techni­kumban egy asszony, aki egyelő­re nem tud mit kezdeni vele. Mit tehet egy okleveles mező­gazdász, ha ráadásul nő és anya is? Karászi Józsefné tengelici la­kos esztendőkön át hajolt estén­ként a könyvei fölé. 1965-ben érett­ségizett. Jelenleg háztartási alkal­mazott . á helybeli gyógyszerész^ nél. Érettnek nyilvánították, de mi­hez érett? Takarít, mos, főz — oklevéllel a zsebében. Vállalko­zott rá, mert dolgozni kell, a családnak a keresetre is szüksége van. Nem tsz-tag. Miért nem kérte azóta a ter­melőszövetkezetbe felvételét? A 24 éves fiatalasszony a pici gye­rekre hivatkozik. Férje naponta utazik Szekszárdra. Tengelice ■* sem közeli, sem távoli hozzátar­tozójuk, nincs. Most alakíthatná már kissé sorsát, mért kisfia most lett háromesztendős. Természetes igény viszont az, hogy aki a szö­vetkezetben akar boldogulni, le ­gyen tagja. A személyi változá­soknál — amikor lehetőség adó­dik — elsősorban belülről szoktak választani. Mit lehetne tenni? A tengelici Petőfi Termelőszövetkezet veze­tőivel beszélgetünk erről. Gond­terhelt az elnökhelyettes; a jelen levő főkönyvelő. Szóba kerül a falusi ember előítélete is a női szakemberekkel szemben. Elhang­zik többek között, hogy a tsz-ben a női vezető nem boldogul, vagy csak nagyon nehezen. Inkább az utóbbit lehet és kell elfogadni. A mi oklevelesünk még fiatal is. Korábban, lánykorában — ami­kor még űri Annának hívták — munkaésapat-vezető volt a szö­vetkezetben. Miért és hogyan ma­radt ki? Akkor lépett ki a szö­vetkezetből, amikor kilátásba ke­rült, hogy férje után költözhet Komlóra. (Ennek a lépésnek ei- sietettségét most már Karaszihé is látja.) Betér a tsz-irodába Farkas Ist­ván, egykori brigádyezetője. Szin­tén bekapcsolódik a beszélgetés­be. Többször beszélt Kat'aszinéval azóta is, mióta érettségizett. — Jó munkacsapat-vezető vo't az Őri Panni — mondja. A gé­pész közbevág: „Ügyes az most is.” — Ügyes, ügyes — folytatja a brigádvezető —, de nem kellett volna kilépnie. Tudom, hogy csa­ládi dolgai is hozzájárultak eh­hez, na meg az, hogy akkor meg fiatalabb, tapasztalatlanabb volt. Node, most mit tudunk tenni? Az összes szakképzettséget igénylő posztokon megvannak az embe­rek. A munkacsapat-vehetők többsége 1959 óta működik, biza­lommal van irántuk a tagság, be­csülik őket — mondja, 'szinte hangosan gondolkodva. Továbbfűzöm a gondolatsort: — Ez a fiatalasszony a tsz-ben kezdte meg a tanulást. Elvégezte a technikumot. Lám, itt is töb­ben dicsérik. A -kisgyerek miatt nem járhat át naponta más köz­ségbe. Valahogyan csak itt kéne boldogulnia, nem gondolják? — Elismerik, é. térgn pipes yifo. rá is szolgált a bizalomra. FÖ A FEJÜK, milyen megol­dást találjanak. Először is bfe ké­né lépjen a tsz-be. Kérje felvé­telét. Ebben a nagy szövetkezet­ben előbb-utóbb adódik lehetőség szakképzettsége szerint igyekez­nek beosztani. Ha folyamatosan tsz-tag lett volna, feltehetően másként alakul sorsa, nem kéne háztartási alkalmazott legyen. Természetesen el kell fogad­nunk, hogy miatta most nem le­het lecserélni a begyakorlott, ki- sebb-nagyobb posztokon tevé­kenykedőket. Mindannyian rá­szolgáltak a megbecsülésre, .jól dolgoznak. Biztosan támogatni' fogják a tsz-ben Karaszinét. * ; Nőimunkaerő-gondjainknál na­gyon sokszor szóba kerül a szak- képzettség hiánya. A nőmozga­lom vezetői is nem egyszer szóvá teszik, sőt sürgetik, hogy képez­zék magukat a lányok, asszonyok. Ezzel ellentétest is produkál az éleb. A mezőgazdaságban a női szakembert még erősen gátolják az előítéletek. Nekik az előbbi mellett, gondot okoz a család és a hivatás összeegyeztetése is. Nem is könnyű összhangba hozni, de keresni kell a módját. Azért tanult Karászi Józsefné' tengelici lakos, hogy kamatoztat­hassa tudását, gyakorolhassa hi­vatását. Nem vádol ő senkit, szó sincs erről. Ha lakást kapna, szí­vesen elmenne más szövetkezetbe, vagv állami gazdaságba is. DOLGOZNI AKAR. A munkát nem restelli, megfogja annak ne­hezebbik végét is. Nem válogat, vállalkozik az előbbiekre. Adjanak lehetőséget — az elő­ítéleteket is leküzdve — a fiata’ női agrárszakembereknek is, hogy bizonyíthassák alkalmasságukat! A tengelici okleveles mezőgaz­dász többre is képes lenne — mindannyian elismerik .— -mint­hogy háztartási alkalmazott le­gyen! Ne feledkezzenek meg róla. A levélíró kérdésére válaszolva: Talán mégis lehet valamit kez­deni? H, E. (//. sz-Ut-EJfAAN /as- l,rzOiőoé*£ AK&\ , \ ino/toTka ataPa- A/K indiai kjaaíyt | hogy asy\ri_A. ttxa- \ I l/A. A TAWvíOd I HAOAK.HOZ., fcJ&AZ7P*r A ­/V/ KISZ-esküvő Dombóváron Szombaton délután Dombóváron, a községi tanács dísztermében tartotta esküvőjét Koszorús Katalin, a járási könyvtár könyvtáro­sa és Bükösdi János, a járási művelődési ház művészeti előadója. Az ifjú pár a XlSZ-tagok sorfala előtt Békés egymás mellett élés — három A BÉKÉS egymás mellett élés tulajdonképpen már akkor meg­kezdődött, amikor 1957 végén a Pósch-féle vendéglőt Szekszárd központjában lebontották. 1960- ban az érdembeli tárgyalások a közös irodaház építéséről már megkezdődhettek, és 1964. októ­ber 2-án költöztek a hivatalok. A város egyetlen közös irodaházá­ban tevékenykedő vállalatok ho­gyan értik meg egymást, van-e akadálya a közös munkának, a megértésnek. Erre a kérdésre kér­tük a választ a közelmúltban, hisz a házban több mint kétszáz ember dolgozik, naponta több mint félezer ügyfél fordul meg. A kérdésekkel a három válla­lat igazgatójához kopogtattunk. Először az Állami Biztosító Me­gyei Igazgatóságán, Boros Ferenc­nek tettük fel a kérdést: — Az irodaház hogyan funk­cionál? Érdemes volt-e ennyi pénzt egy közös irodaházra köl­teni? — Véleményünk szerint az iro­daház a célnak megfelel, az együttműködés a vállalatok dol­gozói, vezetői között jó. — Több mint ötmillió forintba került ez az irodaház. A három vállalat a város különböző ré­szén igen rossz körülmények kö­zött működött. Zsúfoltak, egész­ségtelenek voltak az irodák. Ezért is határoztak könnyen a fő­hatóságoknál, hogy pénzt adnak a közös irodaház építéséhez. * — A szerencsés társulás révén, ügyfélforgalmunk is növekedett. Aki bejön az irodaházba, minden bizonnyal az OTP vagy a bizto­sítási ügyekkel is, valami módon közelségbe kerül. — Czéh Lajos az OTP megyei igazgatója mond­ja ezt társulásukról. * — A közös irodaház a zsúfolt­ságot megszüntette, és most már nem gond, ha rendezvényt aka­runk tartani, a nagyterem heten­ként kétszer a miénk. Ugyanak­kor politikai hatása is jelentős az összevonásnak, hisz, a két és félszáz ember, hiába tartozik há­rom céghez, nem hermetikusan elzárt egymástól. Ismerik az em­berek egymást, ez a kapcsolat a munka hasznára is válik — pél­dául az ügyfelek eligazítása, egyes kérdések propagálása révén. — A Gabonafelvásárló és -Feldolgo­zó Vállalat igazgatója, Farkas László is elégedett az irodaházban uralkodó állapotokkal. emeleten MINDHÁROM vezető, és a dől-, gozók is — néhány tanácsot tud­nak adni az irodaházat építeni akaró vállalatoknak. Nem az iro­daházat használókon múlik, hogy a harmadik emeleten rossz a fű­tés. Valószínű tervezési hiba mi­att a Gabonafelvásárló irodáiban télen mindig 4—5 fokkal hide­gebb van, mint az első emeleten, vagy a földszinten. A mostani fű­tési mechanizmuson változtatni kell. A közös tanácskozóterem igen hasznos célokat szolgál, ugyanakkor nincs étterem. Pedig ez is kellene. Itt például nagy szükség volna étteremre, és me­legítőkonyhára is. Most a dolgo­zók az önkiszolgáló étterembe járnak, és a legjobb akarattal sem tudnak félóra alatt megebé­delni. Rendezni kell, még az építés előtt, itt pedig .most sürgősen, ai. gondnoki kérdést. Jelenleg ugyan­is az irodaházat hathónapos vá’- tásokkal a három vállalat egymás után kezeli. Amíg például a Biz­tosító a gondnok, és ez alatt ja­vítani kell az épületben valamit, ennek elintézése a Biztosítóra tartozik, a munka elvégzése után, vagy negyedévkor, a számlát há­romfelé elosztják. A tüzelővásár­láskor osztozkodnak a légköbmé­terek arányában. A három kazán­fűtő is a három cég embere. Igaz, két ember csak fél-fél műszakban a Gabonafelvásárló fűtője pe­dig egész műszakban dol­gozik, így azután csak a két» műszakos folyamatos tüzelést tudják megvalósítani. Áz irodaház a három vállalat tulajdona. De már felajánlották a városgazdálkodásnak. A jelen­legi tulajdonosok bérleti díjat fi­zetnének, és végeredményben az gondozhatná a házat, akinek ez a feladata. Jelenleg az irodaházban három kis telefonközpont működik. Hol­ott egy telefonközpont a most rendelkezésre álló fővonalakkal együtt, jobban ki tudná a Hivata­lokat, szolgálni, mint most a há­rom kicsi. HA A „LAKÓTÁRSAK” a kö­zös megállapodásokat betartják, ha mindegyik vállalat úgy tevé­kenykedik, mint itt, akkor érde­mes közös irodaházat építeni több kisebb vállalatnak. Jól funkcionál a szekszárdi irodaház, nyilván az itteni tapasztalatokat a tervezők, a beruházók a következő házak­nál már érvényesíteni fogják.- Pj -

Next

/
Thumbnails
Contents