Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-24 / 226. szám
\ 4 r fOTRS IWFCYFf NfiPűlSiTÖ tűi»«. szeptember 21. Jegyzet Fegyelmezetlenség és hanyagság: 86 százalék A mezőgazdaságban előforduló balesetekről különös statisztikai adatokat ismertettek nemrég a megye állarríi gazdaságainak vezetői előtt. Eszerint Tolna megyében az állami gazdaságokban tavaly 121 baleset történt, az idén szeptember közepéig 120. Az okok többfélék, de feltűnően nagy szám az, amelyet a fegyelmezetlenség és hanyagság rovatban tüntetnek fel: 86 százalék. A műszaki hibából eredő balesethányad mindössze két százalék, az ittasságból eredő pedig négy. A többi ok is elenyészően kevés, a hanyagsághoz és a fegyelmezetlenséghez képest. Elgondolkoztató statisztika. Vajon miért fegyelmezetlenek, hanyagok az állami gazdaságban dolgozók akkor, amikor testi épségük megóvásáról van szó, holott egyébként becsületesen, fegyelmezetten dolgoznak? Köztudomásúi. a szervezettség, a jó munka a gazdaságokban, úgy szokták mondani, hogy az állami gazdaságokban már régóta megy a verkli. Talán a régi hetykeség maradványa lenne sok esetben a felületesség, ami gépek mellett, de máshol is, megnyilvánul? Voltak falusi legények, akik állva hajtották a lovakat, vágtában, sőt, még a gabonakévékkel rakott kocsi tetején sem ültek le. Bizonyos, hogy ez a „vagányság” is él még. De ez csak az egyik oldal. Valószínűleg több köze van a nagyvonalúsághoz annak, hogy nem tartják meg rendszeresen a havi biztonsági szemléket. Ha megtartanák, akkor minden dolgozó pontosan megismerné, mik a baleseti veszélyforrások, és nem is feledkeznének meg azokról. Persze vannak olyan balesetek, elég nagy számban, amelyekről jóformán senki sem tehet. Apróságok ezek, például, hogy a lépcsőről rosszul lép le a dolgozó és kificamodik, vagy éppenséggel eltörik , a lába. Volt ilyen eset. Vagy: csődörön lovagol az állami gazdasági dolgozó, szembe jönnek kanca lovak, a csődör odaugrik, a másik ló kirúg és elrúgja a lovagló ember lábát. Üzemi balesetként kell elkönyvelni. Ezek az esetek azonban nem jellemzőek, sokkal inkább jellemző a hanyagság, a felületesség. Halálos baleset is történt emiatt és csonkulds. A közeljövőben részletesen megismerik az állami gazdaságok szakvezetői a balesetvédelmi rendelkezéseket, és annak alapján jobban tudnak majd gondoskodni a dolgozók egészségének védelméről. Egyúttal pedig határozottabb lesz a felelősségre vonás is. nem úgy, mint eddig. A kombájnoknak is van munkája Tolnanémedin A tolnanémedi Kossuth Tsz- vényeket előzőleg géppel vágják ben a tagság a szeptemberi jó rendre, abból csépelnek a komidét kihasználva, azon fáradó- bájnok. zik, hogy az őszi munkákat mi- A betakarítás mellett folyik az előbb befejezzék. A silókukorica- őszi vetések előkészítése. 750 hold betakarítás már a múlt héten be- búzát, 1Q0 hold rozsot, 150 hold fejeződött összesen 3000 köbmé-. árpát, 100 hold takarmánybúzát tér takarmányt tartósított a sző- és. 30 hold ősei keveréket kell elvetkezet télre. Száz hold kender- vetni október utolsó hetéig. Még röi is letették a gondot — 36,5 a héten befejeződik az árpa ve- mázsás átlagot adott —, már be tésé, ezt követi a rozs, majd pels szállították a kendergyárhoz, dig a búza. ^ Most folyik az ötven hold cu- Mélyszántást kaptak, illetve korrépa felszedése. A szövetke- kapnak folyamatosan azok a fel- zetben a kombájnok számára is szabaduló területek, amelyeket van munka; kétszáz hold napra- csak a tavasszal vetnek be, úgy, forgó, és kétszáz hold másod- hogy még most megkapják a vetésű köles, muhar magtermé- megfelelő szuperfoszfát, káli- es sének az elcséplése. Az utóbbi nö- pétisóadagot is. 4iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiini»iiiiiiiiiiiiiiiiifiiiimiiiiiii»iiiiimiti; 4 KÉM REPÜLŐ írta: Pintér István Napenergia — minden mennyiségben Napjaink emberei hajlamosak arra, hogy a jövő energiaforrását csak az atomenergiában lássák. Ugyanakkor kevesen ismerik azokat a lehetőségeket, amelyek a természeti energiákban, s elsősorban a napenergia hasznosíthatóságában rejlenek. A Napból mérhetetlen energia- mennyiség sugárzódik a Föld irányába, annak felületére, bár ennek egy részét a földi atmoszféra elnyeli. Egy 100x100 kilométeres terület elég lenne ahhoz, hogy ott a napenergiát megfelelően felfogva és átalakítva, a világ összes energiaigényét fedezhessük. A napenergia hasznosíthatóságának kutatói, a heliotechnikusok, még távlatilag sem tűznek ilyen maximális célt maguk elé. De szorgosan munkalkodnak azon, hogy kis egységek alka1 mazásával segítsék az egyre növekvő energiaigény kielégítését, vagy olyan földrajzi helyek ellátását, ahova erőművi energia belátható időn belül nem juthat el. Huszonhét országban folynak ilyen irányú kutatások, melyek eredménye a következő években lesz lemérhető. A napsugárzás hőjét koncentráló úgynevezett hőcsapdák a he- liotechnika legegyszerűbb és manapság leginkább használatos eszközei. Napsugaras vidékeken víz melegítésére használják ezeket, mellyel azután háztartásokat, sőt kisebb településeket is ellátnak. Ipari vonatkozásban szárításra, vízdesztillálásra állítanak üzembe hőcsapdákat. A tükrök segítségével összpontosított napsugarak már nagyobb teljesítményre is képesek, például gőz fejlesztésére. Ezzel már generátorok és szivattyúk működtethetők, tehát elektromos é ' ara, mechanikai munka állítható elő. A Szovjetunióban gyártott mindennapi életben való alkalmazásuknak egyelőre két nagy akadálya van: viszonylag kedvezőtlen hatásfokuk és tetemes előállítási költségük. A fejlődés azonban nem áll meg. Tudományos folyóiratok hasábjain napról napra újabb eredményekről kapunk hírt. Az úgynevezett emeletes napelemekkel hőelemes generátor használnak, mint Japánban, Izraelben vagy Indiában. A tengervízből nyert ivóvíz előállítására ugyancsak számtalan kisebb-na- gyobb készülék van használatban szerte a világon. Sok olyan ház épült már a földön, amelynek a fűtését és hűtését a napenergia segítségével oldják meg. Megszülettek azok a konstrukciók is, meA napenergia hasznosításának legfontosabb irányzata azonban a közvetlenül elektromos energiává való átalakítás. A kutatók két az eddigi 10—15 százalékos hairányban folytatják kísérleteiket: tásfok helyett 50—60 százalék érúgynevezett hőelemeket és fény- Yiotő el. • elemeket hoztak létre. Köztudomásúan ezek nagyban hozzájá- másik fejlesztési törekvés rultak a világűrkutatás jelenlegi nem a hatásfok emelésére irá- eredményeinek eléréséhez. A n-’u1’ hanem az előállítási költségek számottevő csökkentésére. Az elképzelés az, hogy az olcsó nap- elémek sokszorozásával növeljék a teljesítményt. A heliotechnikusok munkájának eredményeként ma már nagy sorozatban állítják elő a tükrös napkályhákat, melyeket Kazahsztánban és Türkméniában éppúgy KOTRÓGÉPKE/ELÖT KERESÜNK azonnali belépéssel Lajvér- menti Vízgazdálkodási Társulat, Bonybád, Somogyi u, 16. (171) lyek a tranzisztoros táskarádiók energiaigényét fedezik napelemek segítségével. Az Egyesült Államokban nemrégiben olyan trak tor kísérleti példányát készítették ■el, melynek 20 lóerős motorját az alkalmas módon hasznosítóit napenergia hajtja. A napenergia hasznosításának természetesen mindig lesznek bizonyos határai, elsősorban az évi napsütéses órák számának alakulása szerint egy adott földrajzi területen. BLAHÖ ISTVÁN iiiiiiiMiimiimiiiiiiimiiiiiimmiiiiimicimiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiimiiiimiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiitfiiiiiiitMiiHiimiiiimimiiii) — 103 — — Persze, hogy keletiek... De nekik is enni kell! Ha azt akarjuk, hogy nyugodtan éljünk a. támaszpontjainkon, és Törökország valóban erős bástyája legyen a szabad világnak, ahogy ezt sokan mondják, akkor nem szabad tűrnünk, hogy az emberek éhezzenek. Mert különben az emberek maguk nem tűrik. S aztán ki tudja, hol áll meg a tömeg, ha egyszer elindult... Norton nem tulajdonított túlságosan nagy jelentőséget a tüntetéseknek. _ Semmi az egész, majd rendet csinálnak... — Azt hiszem, Mr. Norton, maga túlságosan optimista. Nem kaptunk még elég leckét? Ott volt Kína, ott volt Egyiptom, ott volt Irak, s a jó ég tudja, még milyen ország! Japánban is mozgolódnak! Mi a szabadságot védelmezzük, s mégsem szeretnek bennünket, amerikaiakat Keleten! Mit gondol, ez miért van? A százados most már nem volt biztos a dolgában; — A kommunista propaganda, ,'ajnos... — mondta tétován. — Hagyja ezt az ostobaságot az újságíróknak — torkolta le az alezredes. — Ök úgysem állhatnak mással elő, amikor meg kell magyarázni a bizonyítványt. De mi, egymás között nyugodtan bevallhatjuk: azért nem szeretnek bennünket, mert nem viselkedünk szeretetre^ méltóan. Nem, nem arra gondolok, hogy néhány katonánk megerőszakolt néhány lányt. Előfordul az ilyesmi, egyébként sem a szűresség korszakát éljük! De nem gondoskodunk arról, hogy azokban az országokban, ahol befolyásunk van, az — 104 — emberek jól érezzék magukat! Ez a lényeg, Mr. Norton; A százados úgy érezte, alulmaradt a vitában. Nem tudott mit válaszolni. Rowers is hallgatott. Aztán, hogy elvágja a kínos csendet, felállt. — Ideje lenne már mennünk — mondta. — Későre jár, s ha ilyenek a viszonyok... Az alezredes bólintott, s búcsúra nyújtotta kezét: — Csak menjenek! Hosszú út áll még maguk előtt! És ilyenkor legjobb, ha mielőbb hazasiet az ember. Most nem ildomos ameriakiaknak az utcán mutatkozni. Ez csak olaj a tűzre. Nekem elhihetik. Már 1945 óta szolgálok a Kelet különböző országaiban ... Rowersék gépkocsiját Izmir főterén megtorpanásra késztette a tömeg amely most már sokkal hangosabban tüntetett. Az egyik ház nyitott ablakában a rádió bömbölt, egy rikácsoló hang üvöltött valamit. — Menderesz! — mondta a sofőr, aki4 megtanult már valamit törökül. — Azt jelenti be, hogy Isztambulban és Ankarában rendkívüli állapot van. És arról beszél, hogy Törökország népe fegyelmezetten és barátsággal fogadja a NATO államok külügyminisztereit, akik hétfőn kezdenek tanáéskozni Isztambulban ... A tömég hangos füttyel, közbekiáltásokkal kísérte Menderesz beszédét. Amikor az a NATC- hoz ért, akkor vették észre az amerikai géo- kocsit. Gúnyos megjegyzéseket tettek Rowersék- ra, egy fekete hajú fiatalember pedig odaugrott, — 105 — s leköpte az autót. A sofőr jobbnak látta, ha nem várja meg, amíg a tüntetőktől tovább mehetnek, hanem hátrafelé indult, megfordult és elhagyta a tüntetés színhelyét. Mellékutakon jutottak ki a váródból, az országú tra. Minden baj nélkül értek Adanába, A városkában teljes csend honolt, amikor Rowersék gépkocsija áthaladt rajta. Egy lélek sem volt az \ utcán — igaz, későre járt. A kisváros ilyenkor egyébként is kihaltnak mutatkozott, de az utcák most valahogy másképpen voltak üresek, mint máskor. A kijárási tilalom, amelyet Menderesz életbe léptetett, megtiltotta, hogy éjszaka a rendőrség és a katonaság emberein kívül bárki kimerészkedjék az utcára. Adanában is mindenfelé járőrök cirkáltak. Az amerikaiak gépkocsiját is meg akarta állítani az egyik járőr. A sofőr azonban, a katona intésére nem lassított, ellenkezőleg, rálépett a gázpedálra. A járőr az utolsó pillanatban ugrott el a teljes sebességgel rohanó gépkocsi elől. Lekapta géppisztolyát, hogy az autó után lőjön, de társa visszatartotta: — Ne lőjj! Amerikaiak! Rowersék gépkocsija szédületes sebességgel folytatta útját Indzsirliki f^lé. Ahogy befordultak a légitámaszpontra, az őrség, amely minden belépőt szigorúan igazoltatott, s csak a különleges engedéllyel rendelkezőket bocsátotta be, közölte Rowerssel: i \
