Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-24 / 226. szám

\ 4 r fOTRS IWFCYFf NfiPűlSiTÖ tűi»«. szeptember 21. Jegyzet Fegyelmezetlenség és hanyagság: 86 százalék A mezőgazdaságban előforduló balesetekről különös statisztikai adatokat ismertettek nemrég a megye állarríi gazdaságainak ve­zetői előtt. Eszerint Tolna me­gyében az állami gazdaságokban tavaly 121 baleset történt, az idén szeptember közepéig 120. Az okok többfélék, de feltűnően nagy szám az, amelyet a fegyel­mezetlenség és hanyagság rovat­ban tüntetnek fel: 86 százalék. A műszaki hibából eredő bal­esethányad mindössze két száza­lék, az ittasságból eredő pedig négy. A többi ok is elenyészően kevés, a hanyagsághoz és a fe­gyelmezetlenséghez képest. Elgondolkoztató statisztika. Va­jon miért fegyelmezetlenek, ha­nyagok az állami gazdaságban dolgozók akkor, amikor testi ép­ségük megóvásáról van szó, holott egyébként becsületesen, fegyel­mezetten dolgoznak? Köztudomá­súi. a szervezettség, a jó munka a gazdaságokban, úgy szokták mondani, hogy az állami gazda­ságokban már régóta megy a verkli. Talán a régi hetykeség marad­ványa lenne sok esetben a fe­lületesség, ami gépek mellett, de máshol is, megnyilvánul? Voltak falusi legények, akik állva hajtot­ták a lovakat, vágtában, sőt, még a gabonakévékkel rakott kocsi tetején sem ültek le. Bizonyos, hogy ez a „vagányság” is él még. De ez csak az egyik oldal. Való­színűleg több köze van a nagy­vonalúsághoz annak, hogy nem tartják meg rendszeresen a havi biztonsági szemléket. Ha megtar­tanák, akkor minden dolgozó pontosan megismerné, mik a bal­eseti veszélyforrások, és nem is feledkeznének meg azokról. Persze vannak olyan balese­tek, elég nagy számban, ame­lyekről jóformán senki sem te­het. Apróságok ezek, például, hogy a lépcsőről rosszul lép le a dolgozó és kificamodik, vagy ép­penséggel eltörik , a lába. Volt ilyen eset. Vagy: csődörön lova­gol az állami gazdasági dolgozó, szembe jönnek kanca lovak, a csődör odaugrik, a másik ló ki­rúg és elrúgja a lovagló ember lábát. Üzemi balesetként kell el­könyvelni. Ezek az esetek azon­ban nem jellemzőek, sokkal in­kább jellemző a hanyagság, a fe­lületesség. Halálos baleset is tör­tént emiatt és csonkulds. A kö­zeljövőben részletesen megisme­rik az állami gazdaságok szak­vezetői a balesetvédelmi rendel­kezéseket, és annak alapján job­ban tudnak majd gondoskodni a dolgozók egészségének védelmé­ről. Egyúttal pedig határozottabb lesz a felelősségre vonás is. nem úgy, mint eddig. A kombájnoknak is van munkája Tolnanémedin A tolnanémedi Kossuth Tsz- vényeket előzőleg géppel vágják ben a tagság a szeptemberi jó rendre, abból csépelnek a kom­idét kihasználva, azon fáradó- bájnok. zik, hogy az őszi munkákat mi- A betakarítás mellett folyik az előbb befejezzék. A silókukorica- őszi vetések előkészítése. 750 hold betakarítás már a múlt héten be- búzát, 1Q0 hold rozsot, 150 hold fejeződött összesen 3000 köbmé-. árpát, 100 hold takarmánybúzát tér takarmányt tartósított a sző- és. 30 hold ősei keveréket kell el­vetkezet télre. Száz hold kender- vetni október utolsó hetéig. Még röi is letették a gondot — 36,5 a héten befejeződik az árpa ve- mázsás átlagot adott —, már be tésé, ezt követi a rozs, majd pe­ls szállították a kendergyárhoz, dig a búza. ^ Most folyik az ötven hold cu- Mélyszántást kaptak, illetve korrépa felszedése. A szövetke- kapnak folyamatosan azok a fel- zetben a kombájnok számára is szabaduló területek, amelyeket van munka; kétszáz hold napra- csak a tavasszal vetnek be, úgy, forgó, és kétszáz hold másod- hogy még most megkapják a vetésű köles, muhar magtermé- megfelelő szuperfoszfát, káli- es sének az elcséplése. Az utóbbi nö- pétisóadagot is. 4iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiini»iiiiiiiiiiiiiiiiifiiiimiiiiiii»iiiiimiti; 4 KÉM REPÜLŐ írta: Pintér István Napenergia — minden mennyiségben Napjaink emberei hajlamosak arra, hogy a jövő energiaforrását csak az atomenergiában lássák. Ugyanakkor kevesen ismerik azo­kat a lehetőségeket, amelyek a természeti energiákban, s első­sorban a napenergia hasznosítha­tóságában rejlenek. A Napból mérhetetlen energia- mennyiség sugárzódik a Föld irá­nyába, annak felületére, bár en­nek egy részét a földi atmoszféra elnyeli. Egy 100x100 kilométeres terület elég lenne ahhoz, hogy ott a napenergiát megfelelően felfog­va és átalakítva, a világ összes energiaigényét fedezhessük. A napenergia hasznosíthatósá­gának kutatói, a heliotechnikusok, még távlatilag sem tűznek ilyen maximális célt maguk elé. De szorgosan munkalkodnak azon, hogy kis egységek alka1 mazásával segítsék az egyre növekvő ener­giaigény kielégítését, vagy olyan földrajzi helyek ellátását, ahova erőművi energia belátható időn belül nem juthat el. Huszonhét országban folynak ilyen irányú kutatások, melyek eredménye a következő években lesz lemérhető. A napsugárzás hőjét koncent­ráló úgynevezett hőcsapdák a he- liotechnika legegyszerűbb és ma­napság leginkább használatos esz­közei. Napsugaras vidékeken víz melegítésére használják eze­ket, mellyel azután háztartásokat, sőt kisebb településeket is ellát­nak. Ipari vonatkozásban szárí­tásra, vízdesztillálásra állítanak üzembe hőcsapdákat. A tükrök segítségével összpon­tosított napsugarak már nagyobb teljesítményre is képesek, példá­ul gőz fejlesztésére. Ezzel már generátorok és szivattyúk működ­tethetők, tehát elektromos é ' ara, mechanikai munka állítható elő. A Szovjetunióban gyártott mindennapi életben való alkalma­zásuknak egyelőre két nagy aka­dálya van: viszonylag kedvezőt­len hatásfokuk és tetemes előállí­tási költségük. A fejlődés azonban nem áll meg. Tudományos folyóiratok ha­sábjain napról napra újabb ered­ményekről kapunk hírt. Az úgy­nevezett emeletes napelemekkel hőelemes generátor használnak, mint Japánban, Izra­elben vagy Indiában. A tenger­vízből nyert ivóvíz előállítására ugyancsak számtalan kisebb-na- gyobb készülék van használatban szerte a világon. Sok olyan ház épült már a földön, amelynek a fűtését és hűtését a napenergia segítségével oldják meg. Megszü­lettek azok a konstrukciók is, me­A napenergia hasznosításának legfontosabb irányzata azonban a közvetlenül elektromos energiává való átalakítás. A kutatók két az eddigi 10—15 százalékos ha­irányban folytatják kísérleteiket: tásfok helyett 50—60 százalék ér­úgynevezett hőelemeket és fény- Yiotő el. • elemeket hoztak létre. Köztudo­másúan ezek nagyban hozzájá- másik fejlesztési törekvés rultak a világűrkutatás jelenlegi nem a hatásfok emelésére irá- eredményeinek eléréséhez. A n-’u1’ hanem az előállítási költsé­gek számottevő csökkentésére. Az elképzelés az, hogy az olcsó nap- elémek sokszorozásával növeljék a teljesítményt. A heliotechnikusok munkájá­nak eredményeként ma már nagy sorozatban állítják elő a tükrös napkályhákat, melyeket Kazahsz­tánban és Türkméniában éppúgy KOTRÓGÉPKE/ELÖT KERESÜNK azonnali belépéssel Lajvér- menti Vízgazdálkodási Tár­sulat, Bonybád, Somogyi u, 16. (171) lyek a tranzisztoros táskarádiók energiaigényét fedezik napelemek segítségével. Az Egyesült Álla­mokban nemrégiben olyan trak tor kísérleti példányát készítették ■el, melynek 20 lóerős motorját az alkalmas módon hasznosítóit napenergia hajtja. A napenergia hasznosításának természetesen mindig lesznek bi­zonyos határai, elsősorban az évi napsütéses órák számának alaku­lása szerint egy adott földrajzi területen. BLAHÖ ISTVÁN iiiiiiiMiimiimiiiiiiimiiiiiimmiiiiimicimiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiimiiiimiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiitfiiiiiiitMiiHiimiiiimimiiii) — 103 — — Persze, hogy keletiek... De nekik is enni kell! Ha azt akarjuk, hogy nyugodtan éljünk a. támaszpontjainkon, és Törökország valóban erős bástyája legyen a szabad világnak, ahogy ezt sokan mondják, akkor nem szabad tűrnünk, hogy az emberek éhezzenek. Mert különben az emberek maguk nem tűrik. S aztán ki tudja, hol áll meg a tömeg, ha egyszer elindult... Norton nem tulajdonított túlságosan nagy jelentőséget a tüntetéseknek. _ Semmi az egész, majd rendet csinálnak... — Azt hiszem, Mr. Norton, maga túlságosan optimista. Nem kaptunk még elég leckét? Ott volt Kína, ott volt Egyiptom, ott volt Irak, s a jó ég tudja, még milyen ország! Japánban is mozgolódnak! Mi a szabadságot védelmezzük, s mégsem szeretnek bennünket, amerikaiakat Ke­leten! Mit gondol, ez miért van? A százados most már nem volt biztos a dolgában; — A kommunista propaganda, ,'ajnos... — mondta tétován. — Hagyja ezt az ostobaságot az újságíróknak — torkolta le az alezredes. — Ök úgysem áll­hatnak mással elő, amikor meg kell magyarázni a bizonyítványt. De mi, egymás között nyugod­tan bevallhatjuk: azért nem szeretnek bennün­ket, mert nem viselkedünk szeretetre^ méltóan. Nem, nem arra gondolok, hogy néhány kato­nánk megerőszakolt néhány lányt. Előfordul az ilyesmi, egyébként sem a szűresség korszakát éljük! De nem gondoskodunk arról, hogy azok­ban az országokban, ahol befolyásunk van, az — 104 — emberek jól érezzék magukat! Ez a lényeg, Mr. Norton; A százados úgy érezte, alulmaradt a vitában. Nem tudott mit válaszolni. Rowers is hallga­tott. Aztán, hogy elvágja a kínos csendet, fel­állt. — Ideje lenne már mennünk — mondta. — Későre jár, s ha ilyenek a viszonyok... Az alezredes bólintott, s búcsúra nyújtotta kezét: — Csak menjenek! Hosszú út áll még maguk előtt! És ilyenkor legjobb, ha mielőbb hazasiet az ember. Most nem ildomos ameriakiaknak az utcán mutatkozni. Ez csak olaj a tűzre. Nekem elhihetik. Már 1945 óta szolgálok a Kelet kü­lönböző országaiban ... Rowersék gépkocsiját Izmir főterén megtor­panásra késztette a tömeg amely most már sokkal hangosabban tüntetett. Az egyik ház nyitott ablakában a rádió bömbölt, egy riká­csoló hang üvöltött valamit. — Menderesz! — mondta a sofőr, aki4 megta­nult már valamit törökül. — Azt jelenti be, hogy Isztambulban és Ankarában rendkívüli állapot van. És arról beszél, hogy Törökország népe fegyelmezetten és barátsággal fogadja a NATO államok külügyminisztereit, akik hétfőn kezdenek tanáéskozni Isztambulban ... A tömég hangos füttyel, közbekiáltásokkal kísérte Menderesz beszédét. Amikor az a NATC- hoz ért, akkor vették észre az amerikai géo- kocsit. Gúnyos megjegyzéseket tettek Rowersék- ra, egy fekete hajú fiatalember pedig odaugrott, — 105 — s leköpte az autót. A sofőr jobbnak látta, ha nem várja meg, amíg a tüntetőktől tovább mehetnek, hanem hátrafelé indult, megfordult és elhagyta a tüntetés színhelyét. Mellékutakon jutottak ki a váródból, az or­szágú tra. Minden baj nélkül értek Adanába, A város­kában teljes csend honolt, amikor Rowersék gépkocsija áthaladt rajta. Egy lélek sem volt az \ utcán — igaz, későre járt. A kisváros ilyenkor egyébként is kihaltnak mutatkozott, de az utcák most valahogy másképpen voltak üresek, mint máskor. A kijárási tilalom, amelyet Menderesz életbe léptetett, megtiltotta, hogy éjszaka a rendőrség és a katonaság emberein kívül bárki kimerészkedjék az utcára. Adanában is minden­felé járőrök cirkáltak. Az amerikaiak gépkocsiját is meg akarta állí­tani az egyik járőr. A sofőr azonban, a katona intésére nem lassított, ellenkezőleg, rálépett a gázpedálra. A járőr az utolsó pillanatban ugrott el a teljes sebességgel rohanó gépkocsi elől. Lekapta géppisztolyát, hogy az autó után lőjön, de társa visszatartotta: — Ne lőjj! Amerikaiak! Rowersék gépkocsija szédületes sebességgel folytatta útját Indzsirliki f^lé. Ahogy befordultak a légitámaszpontra, az őrség, amely minden be­lépőt szigorúan igazoltatott, s csak a különleges engedéllyel rendelkezőket bocsátotta be, közölte Rowerssel: i \

Next

/
Thumbnails
Contents