Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-23 / 225. szám

I/’ße. szép ietti bér ?3. tmxx MFcrrrr URpfTW.id Munkahelyük az országút Száznyolcvanhárom kilométernyi országúthálózat köz­pontja ez a ház, a Paksi Kon­zervgyár szomszédságában, köz­vetlenül a 6-os út mellett. Annyi­ra mellette, hogy távolabbról nézve is úgy tűnik, szerves ré­sze ennek az útnak. A házigaz­da — Temesd Béla, a közúti igaz­gatóság körzeti technikusa — ép­pen ellenőrző kőrútjára indul. Megnézi a Ma,docsón dolgozó bri­gádot — zúzott követ impregnál­nak, kátyúkat tömnek be a bölcs­kei úton, — felmegy Földvárig, hogy a betonúton jöhessen visz- szafelé. A 91-es kilométerkő tá­ján az út hézagait öntik ki bitu­mennel az útőrök. Be keli nézni a paksi vasútállomásra is, az éj­szaka négy vagon hófogó rács ér­kezett, ezt rakja ki a paksi bri­gád. Itt van egy cédula az író­asztalon, hogy a téglagyárnál meg kell igazítani a magasság- korlátozást jelző táblát, mert va­lamiféle kocasofőr feldöntötte. Ezt is el kell intézni, A délutáni programi a német­kéri úton volt egy nagyon rossz szakasz, még a tavasszal fagyott fel és most fejezték be a helyre­hozását. Ellenőrizni kell, hogy jól megcsinálták-e. A kölesdi úton portalanítanak, végül a Szekszárd •—simontomyai út uzdi szakaszán Bzárazkátyuzást végeznek, ^ha­gyományos” módszerrel. Ide már rém valószínű, hogy ma - eljut a körzeti technikus. Harminc ember \ — köztük huszonnyolc útőr dol­gozik a 183 kilométernyi úton. A féltucatnyi munkahely közül mindössze égy helyen — Uzdmá'l — dolgoznak a régi módszerrel, azaz, zúzott kővel betömik a ká- . tyukat, majd földdel befedik. A régi időkben az' útőr — akkor még útkaparó — elsősorban ezt végezte. Kitűzte a kis zászlócs­kát az út mellé, majd lapáttal dobálta a földet az útra, hiva­talosan fogalmazva, kőpályafe- dóst végzett. Nem sok eredmény­nyél, hiszen ha egv-két autó el­porzott, jött egy kis szél, estére már megint üres volt a kátyú. Ma már csak néhány helyen „gyógyítják” így az utat. A száz­nyolcvanhárom kilométerből, ahogy összeszámoljuk, mindösz- sze 19 kilométer a makadámút, a többi beton, aszfalt, vagy pe­dig makadámból, felületkezelés­sel átalakított, portalanított út. Egy év múlva pedig ez a 19 kilo­méter is „eltűnik”, hamarosan eljön az idő, amikor csak kátyú­mentes utak lesznek a körzetben. — Fő tevékenységünk most már évek óta h portalanítás — mond­ja Temesi Béla. — Ez a legegy­szerűbb és legolcsóbb módja an-' nak, hogy a mai forgalomra al­kalmassá tegyük ezeket a régi utakat. Először kitisztítjuk a ká­tyúkat. majd impregnált zúzalék­kal betömjük. Ezután az utat át­itatjuk bitumennel. Persze, az egyszeri kezelés nem elég, a mű­veletet pár hónap múlva meg kell ismételni, majd amikor mór három-négy .réteget kapott, el­mondhatjuk, hogy az út jó, tar­tás. Mi azonban még nem tartunk itt, ehhez kell még egy-két esz­tendő. — Utána már nem kell javí­tani az utakat? — Olyan út nincs, amit néha javítani ne kellene. Még á leg­jobban megépített betonúton is előfordul felfagyás, süllyedés, ká- tyusodás. Azt az utat, amelyik nem igényel javítást, karbantar­tást, még nem találták fel. Csak­hogy most már más módszerrel dolgozunk, mit régen. Azelőtt az útőrnek megvolt a maga 4—5 kilométeres szakasza, azt tartot­ta rendben. Most már brigádban dolgoznak az útőrök, gépekkel. A mai utakat nemigen lehet egyénileg karbantartani, az anya­gok szállítását is inkább gépek­kel végezzük. Az idén például eddig nyolcezer tonna anyagot használtunk fel az utak javításá­ra. karbantartására. Hz úton vitását, karbantartását —, hogy őrködjenek saját útszakaszukon. És ha valahol hiba van, meg­rongálódott az út, hárítsák el a bajt, vagy ha egyedül nem tud­nak megbirkózni vele, innét, a körzet központjából kérjenek se­gítséget. Itt, a 6-oson sokáig em­lékezetes marad a két évvel ez­előtti eset: 1964. szeptember 16- án, vasárnap éjjel történt. Mér­ges Mihály útőr este 9-kor je­lentette, hogy a -6-os úton, a Kossuth majornál a zápor negyf ven centiméter vastag iszapré­teget hordott az úttestre. A tech­nikus zuhogó esőben szedte össze a közelben megtalálható útőrö- ket és mentek ki eltakarítani az iszapot. Szabályosan megjelölték, — a két végén piros lámpával — a munkahelyet, egy Pécsről jövő személykocsii vezetője azonban nem vette figyelembe a jelzést, belehajtott az iszapba, az embe­rek közé. Szerencsére nem gázolt el senkit, csak Temesi elvtárs motorkerékpár j át. Előfordul, hogy buszsofőr szól be. mert öt kilométerrel lejjebb egy útmenti fát döntött ki a szél. •Jelzi a rendőr, hogy kidöntöttek egy útjelzőtáblát. Vasárnap dél­előtt Dunaszentgyörgyről hozták a hírt, hogy nagy olaj tócsa van a betonúton, egy motorkerékpá­ros már elcsúszott rajta. Nem tar­tozik a paksi körzethez, ilyenkor azonban nem lehet azt. mondani, hogy „ez nem az én asztalom”. Egy óra múlva már megszüntet­ték a veszélyt, homokkal szórták, itatták fel az , olajat. Akinek -a munkahelye az országút, az min­dig szolgálatban van. JANTNER JÁNCS Az új mechanizmus propagandistáinak Munka szerinti elosztás — teljesítmény szerinti elosztás „Egyenlő munkáért egyenlő többet lehessen keresni. Aki töb­bért!” — de mi az, hogy „egyen- bel járul hozzá a nemzeti jöve- lő" ? Az erőkifejtés, a figyelem, delemhez, annak magának isna- a szakképzettség, a gyakorlat gyobb legyen a jövedelme. Igen teszi vajon egyenlővé, vagy ka- ám, de az egyes ember munkájá- lönbözővéa munkát? Segyáltalán: nak végső eredménye általában meg lehet állapítani, hogy két nem választható el a vállalat munka egyenlő-e, ha nem, akkor összeredményétől. Ennek követ­hogyan dönthető el, hogy az keztében várható, hogy a kerese- egyik mennyivel ér többet a má- tek az eddiginél nagyobb mér- si-knál? , téliben igazodnak a vállalati kol­Az új gazdaságirányítási rend- lektív munka hatékonyságához, szerben nagy szerepet kap a piac^ Vagyis a bérarányok bizonyára A piac közgazdasági értelemben nemcsak az egyes dolgozók mun- a kereslet és a kínálat — a szűk- kateljesítménye szerint változnak, séglet és a termelés — találkozó- hanem a vállalati nyereségtől helye, ahol a termékeket és szpl- függően is. így érvényesül majd gáltatásokat megítélik aszerint a piac visszahatása — végered- hogy a bennük rejlő munka tár- ményben a társadalom értékíté- sadalmilag mennyire szükséges, lete — a. vállalati gazdálkodásra Amelyik munkát a társadalom és bérszínvonalra is, magasra értékel, annak terméké- ' ért jó árat fizet. Tehát végered- Jelenleg a lakosság fogyasztá- ményben a piaci mechanizmus- Sára szolgáló nemzeti jövedelem ban a munka értékelését az adja, e8i' részét a dolgozók nem kap- bogy általa mekkora vállalati ár- meg közvetlenül a fizetési bevétel, illetve nyereség jön lét- borítékban. Igen sok terméknek re. Ily módon a nyereség nemcsak és szolgáltatásnak az ára az át- a termék jó, vagy rossz „bízó- lagosnál kevesebb nyereséget tar- nyítványa”, hanem a terméket talmaz, vagy még az előállítást előállító munkáé iS; A nyereség költségeket sem fedezi. Itt az növelésére törekvő vállalat azt állam biztosítja árkülönbözetet, a munkaerőt fogja többre érté- Ezek a termékek és szolgáltatá- kelni, amelyiknek a munkája több s°k tehát nemcsak az azokat vállalati nyereséget produkál. igénybevevőknek kerülnek pénz­Ez egyebek között azt is jelenti, '>e' hanem mindazoknak, akik a hogy csak azokat a munkákat le- nemzeti jövedelem termelésében hét egyenlőnek tekinteni, ame részt vesznek. Pedig az emberek lyeknek egyenlő az eredménye, munkájuk ellenértékét, szeretik Ebben az esetben indokolt, hogy borítékban megkapni. ^ Nem is a kifizetett bérek (jövedelmek) is tartják mindig igazságosnak a egyenlőek legyenek. Ha azonban munka szerinti elosztás elvével csak a munka mennyisége és összhangban állónak azt, hogy az színvonala azonos, de az ered- állam ilyen kedvezményekkel él. mény eltérő, akkor a kifizetett Ezért,az új gazdasági mechaniz,- bémek is eltérőnek kell lennie, hiusban a fogyasztással kapcso­Az egyenlőséget nem értelmez- latban nyújtott állami kedvez­hetjük úgy, hogy a különbőz:1 menyeket a jelenleginél szűkebb hatékonyságú munka bérben! el- térre indokolt szorítani, Itt tér- lenértéke azonos, vagy egymáshoz mészetesen nem az elsőrendűen közelálló legyen. Az egyenlőség ümtos társadalmi juttatások nem egyenlősdit jelent, hanem a (egészsegvédelem, szociális el­kereseti lehetőségek egyenlőségét, látás, családvédelem stb.) szűkí- azt, hogy lényegesen több ered- léséről van szó. ményt hozó munkával lényegesen Dr. Pirityi Ottó Valamikor sokan megálltak és őszinte elismeréssel nyilat­koztak mindarról, amit láthat­tak az ízlésesen dekorált táb­lán, Nagy gonddal készítették. Kőművesek, hegesztők, fes­tők, statisztikusok sokat dol­goztak azért, hogy minél ért­hetőbbé tegyék mondanivaló­jukat. Volt mit mondaniuk: a 10 éves államosított építőipar sok épülettel gazdagította me­gyénket. Művelődési otthonok, bérházak, családi házak, gaz­dasági épületek sokasága készült el egy évtized alatt. Ma már senki sem áll meg a. szekszárdi papír- és írószer- boltnál lévő, gazdátlan tábla előtt. Adatai felett régen el­szállt az idő, elavultak. Azóta v.j üzemek, új lakónegyedek, újabb gazdasági épületek so­kasága készült el a sokszor nehézséggel küszködő, de szor­galmas építőmunkások alkotó munkája nyomán. S ezek az új létesítmények általában szebbek, modernebbek, mint amelyekre az első évtized­ben — egyébként teljes joggal — büszkék voltak. Hisszük, a 10 éves eredmé­nyeket nem 10 esztendeig hír* deti majd a tábla, bár, ha nem iparkodnak, akkor meg­érheti még az államosított építőipar születésének 20. év­fordulóját is! EJNYE mindig afcad tennivaló. A leg­több természetesen télen, hófú­váskor, jegesedéikor. Eltakaríta­ni a havat, homokkal, vagy sa­lakkal felszórni a síkos úttestet. A tavasz a télen felfagyott sza­kaszok helyreállításának a sze zonja. Néha igen gyors beavat­kozásra van szükség, mert „fel­borul” az út. Mint az idén egy­szerre négy helyen is, Madocsán Bölcskén, Uzdnál és Kajdacs mellett. Átázott az altalaj, a ne­héz járművek fellazították a vé­kony kőpályát és órák alatt ösz- szegyúrták a sárrá vált altalajt a burkolattal.. Ilyenkor kicseré­lik a talajt, új burkolatot készí­tenek. Nyáron inkább a zivata­rok okoznak kárt. Az útnak nem­csak a hó, a fagy, hanem a víz is ellensége. Ha nem tud lefoly­ni, átezivárog a burkolaton és la­zítja az altalajt. Ezért kell állan­dóan rendezni a padkát, hogy a viz le tudjon folyni. A korszerű, szilárd burkolatú utakat nem kell seperni, maguk- ■ tói megtisztulnak. A beton, vagy aszfaltúién, nem marad meg a sár, a hó, elhordja a szél, azon­ban megköti a port, szennyet a füves padka. Ezért az útpadka ál­landóan nő, magasodik. A hatos úton három éve vágták le a pad­kát, jövőre azonban megint szük­ség lesz a padkarendezésre. Hz útőrök dolga — amellett, hogy rendszerint brigádokban végzik az utak jfi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents