Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-22 / 224. szám
fcűfi. szeptanber 22c ‘fÖTNVV ISSOTFI NfÍPŰ.TSÁG s K er ékpár sxín — előregyártóit elemekből Helyszíni előregyártással állították elő a Paksi Konzervgyár rekonstrukciójánál a kerékpárszín betonelemeit is. A napokban állították fel — autódaruval — a betonpilléreket. Háromezer Tolna megyei turista Megnőtt az utazási kedv a baráti országokba A bel- és külföldi utazások le- Egy új utazási forma indult bonyolításából a szekszárdi IBUSZ- iroda is kiveszi a részét. A belföldi utazáshoz vasúti és autó- buszjegyet, szállást, étkezést, a külföldi utazáshoz pedig külföldi menetjegyet, valutát, szállást, útlevelet, vízumot biztosít az utazóknak. Különösen megnőtt: az, utazási kedv a baráti országokba, jelentős a fejlődés a Szovjetunió és Jugoszlávia vonatkozásában ÍSí Az IBUSZ és a TIT országjáró autóbuszai 1966-ban Tolna megyéből indulva 15 útvonalon járták be hazánk legszebb tájait. Egyre több az olyan vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek száma, melyek visszatérő megrendelői ezeknek a túráknak. A pálfai Egyetértés Tsz idén három utat rendelt tagjai részére. Az Állami Biztosító Tolna megyei önsegélyező csoportjai, a Tolnai Selyemfonógyár KISZ-szervezete, a kurdi és a tamási földművesszövetkezet, a bikácsi Béke Tsz rendelte a legtöbb országjáró túrát ebben az évben. Az IBUSZ belföldi társasutazásain közel ezer Tolna megyei vett részt, a külföldi társasutazásokon pedig körülbelül 1000 volt a résztvevők száma. Ebből hat- százan a Szovjetunióba ytaztak. Ez külön említésre méltó azért is, mert először történt meg a szekszárdi IB US 7,-iroda fennállása óta, hogy külföldre különvonat vitte el a megye utazóit, és ez a külön vonat a magyar—szovjet barátság elmélyítésének, sok-sok személyes élmény* tapasztalat gyűjtésének gazdag tárháza volt. A különvonat megszervezése az MSZBT, a Hazafias Népfront, az Állami Biztosító megyei szerveinek hathatós támogatásával történt* A baráti országok megismeréséhez ezek az utazások nagy segítséget nyújtottak. A különféle társasutazások iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy nagymérvű túljelentkezés történt például a Szovjetunióba indított különvonat esetében. fejlődésnek megyénkben: az IBUSZ külföldi rendezvényutazása. Ezt a típust vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, iskolák részére hozták létre. Érdekessége az, hogy a megrendelő kívánságára az általa megadott' Útvonalon és időben bonyolítják le az utazást, a kívánt országba. Idén ilyen utazásban vett részt egy pártalkalmazottakból álló csoport Jugoszláviában, továbbá a majosi Aranykalász Termelő- szövetkezet háromnapos csehszlovákiai, a MEDOSZ megyebizottság és az állami gazdaságok igazgatósága jugoszláviai úton a Vajdaságban, a sárszentlőrinci Petőfi Termelőszövetkezet adriaitengeri utazáson,- a Tolna megyei MÉSZÖV ausztriai tapasztalatcsere-utazáson vett részt. Az idegenforgalmi főidény lezárult. Elmondhatjuk, hogy sikeres volt Tolna megyében is. Közel 9000 főre tehető azoknak a száma, akik utazási ügyekben felkeresték az IBUSZ szekszárdi irodáját és igénybe vették közreműködését. A főidénynek vége, de az év végéig még sok lehetőség kínálkozik az utazóközönség részére. Ezekkel a lehetőségekkel élnek is sokan, és például szeptemberben és októberben több Tolna megyei lakos vesz részt társasutazás keretében Görögország, Franciaország, Olaszország és a Közel- Kelet országainak megismerésében. Most már folynak az előkészületek a jövő év utazásainak szervezésére is. Bizonyára nagy érdeklődésre tartanak majd számot a szekszárdi IBUSZ tavaszi kü- iönvonatai: Moszkva—Leningrád útvonalon indul elsőnek, majd egy másik különvonat adriaitengeri utazásra viszi az érdeklődőket. Gazsó Endre, rz IBUSZ szekszárdi irodájának vezetője Községfejiesztési tervkészítés a tamási járásban Most van a községfejlesztési tervkészítési időszak, most tervezik meg mindenütt a jövő évi feladatokat. A tamási járásban a terveket már összeállították. A községfejlesztési állandó bizottság mindenütt megtette a maga javaslatát, a tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalta és elfogadta a tervjavaslatot. A sok elgondolásból, javaslatból tehát végül is papírformát ölthetett az, aminek megvalósítására törekszenek, illetve adott a reális lehetőség. Persze, ez még mindig nem a végleges terv, mert a rendelet értelmében az állandó bizottság és a vb. javaslatát tanácsülés elé kell terjeszteni megvitatásra és jóváhagyásra. A tanácsülések, amelyek elé terjesztik ezt aZ anyagot, a napokban kezdődnek. Az 1967. évi községfejlesztési tervkészítés tehát elérkezett a befejező stádiumához, de még mindig félkész állapotban van. Bizonyos tanulságok azonban máris levonhatók. Vidóczy László, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke a következőket mondotta: — Mindenekelőtt a közösségi összefogás, a társadalmi munka terén szándékozunk előrelépni a következő évben, és ezt jól tükrözi a mostani tervkészítés is. t millió forint társadalmi munka A tervkészítési időszakbari mindenütt felmérték, hogy hol milyen lehetőség kínálkozik társadalmi munkára, és hogyan lehet ezzel gyümölcsözőbben felhasználni a községfejlesztési egyszámlán összegyűlő pénzt. A közösségi munka fokozott előtérbe kerülését tükrözi, hogy 1 millió forinttal több értékű társadalmi' munka szerepel a tervekben, mint amennyi az idei volt. Ebből következik, hogy az egy főre jutó átlag is magasabb/ lesz. A tanácsüléseken, a végleges jóváhagyásnál semmiképpen sem azon lesz a vita, hogy legyen-e egyáltalában társadalmi munka, hanem azon, hogy hogyan lehetne még többet végezni. A járás 28 községéből húsz helyen már eleve 50 forint, vagy ennél magasabb értékű társadalmi munkát terveznek egy főre átlagosan. Van olyan község is, ahol 100 forintnál magasabb átlaggal számolnak. Hangsúlyozni kell, hogy ez semmiképpen sem valámi megalapozatlan önrek'ám, mint ahogyan az előző években sem volt az, mert a társadalmi munkára vonatkozó mutatókat rendszerint nemhogy teljesbe cték, hanem , jóval túl is szárnyaltak. Az idei teljesítés is megnyugtató képet mutat a tervhez viszonyítva: A legmagasabb átlagok a kisebb községekben mutatkoznak. A két 100 forinton felül tervező község Szárazd és Diósbe- rény. De szó sincs arról, hogy a tamási járás példája azoknak adna igazat, akik hajlamosak ' > morídani erről a felbecsülhetetlen értékről azzal, hogy lehet társadalmi munkát szervezni egy kis községben, de nem lehet nagyobb helyeken. A kis községek magas társadalmi munka aránya a tamási járásban elsősorban abból a józan felfogásból adódik, hogy lehetőleg ők is igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel, de mivel a pénzbevételi források sokkal gyérebbek, mint a ns- gyobb helységekben, a társadalmilag végzett fizikai munkával próbálják megkétszerezni erejüket. De nem fogadható el az imént idézett nézet,, a tamási járás példájából kiindulva azért sem, mert nagyközségek is szerepelnek- a kiemelkedő.- társadalmi munkát végzők között. Simontor- nya a járás egyik legnagyobb "települése, de mégis majdnem 90 forint értékű társadalmi munkát kívánnak elvégezni jövőre személyenként. Ez jóval magasabb az idei megyei átlagnál is. Nem nehéz levonni a következtetést: amit lehet az egyik nagyközségben, miért ne lehetne a másikban is. i Igen figyelemre méltó, hogy a társadalmi munka értéke legtöbb helyen nem némi toldalékot jelent a pénzbevételekhez, hanem döntő súlyú az egész községfejlesztési költségvetésben. Szaraz- don, Diósberényben, de a nagyközségek- közül Simontomyán is, meghaladja a társadalmi munka értéke a pénzbevételek összegét. Ez az arány még nem általános a megye más részeiben sem, a tamási járásban sem, de mutatja* hogy milyen örvendetes szerkezeti változás következik be a községpolitikai munkában. — Arról korai lenne beszélni* hogy hol mit építenek, mert hiszen ilyen tekintetben a tanácsülések még sok változást hozhatnak. A félkész terviét nézegetve azonban megállapítható, hogy szinte mindenütt olyan feladatokat akarnak elsősorban megoldani, amelyek a község egészének, vagy legalább is. nagy részének közvetlen érdekeit szolgálják, s lényeges részei az új falukép kialakításának. Sok a járda- és út építés, fásítás. Ezzel kapcsolatos" a társadalmi munka igen nagy hányada is. Akad példa a községek közti összefogásra is. A Balaton menti úttörőtábor költségeihez a járás minden községe hozzájárul, s természetesen az egész járás céljait szolgálja. De ezenkívül a községek közti Összefogásra nemigen van péld;}. Pedig különösen a kisebb Községeknél lenne megfontolandó az erők egyesítése valamilyen, hóiméban, mert: sok esetben tpbb éves tartalékolásra varr szükség még viszonylag kis feladatok megoldásához is. BODA FERENC af’oyz.A, «yo-wi'A/ f^AJjcotrAtjakcój- endue 2 KOMSTÁMT//s/A/’OÍür/ 1566,
