Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-21 / 223. szám
4 TOT N'A MPOTTT NftPflJSÍO Í96G. szeptember St. Otthon ülő munkavállalók Bedolgozás, részmunkaidő — Előnyös mindkét félnek — A foglalkoztatás kiaknázatlan lehetőségei Táv°li ország — Japán — rend- kai számottevően bővíthető a la- koztatottak száma még ennél is kívül érdekes és sok vonásában kosság foglalkoztatása. További jóval alacsonyabb: a bérből, fi- számunkra is tanulságos példáját haszon, hogy az üzemekben ma- zetésből élők 1 százalékát sem említjük bevezetőül. A japán hír- napság elég gyakran különböző éri el. (Az NDK-ban például 7 adástechnikai ipar termékeit, a szociális meggondolásból munka- százalékos ez az arány, de ami tranzisztoros zsebrádiókat, mag- ba állított dolgozókat így kölcsö- különösen figyelemre méltó: az netofonokat például nem kell be- nősen kedvező módon lehet fog- összes női dolgozó mintegy 18 mutatni. Kevésbé köztudott vi- lalkoztatni, mert jó az üzemnek százaléka részmunkaidőben végszónk hogy a japán ipar — és is, ha kevés költséggel kapacitás- zi munkáját. A miénknél sokkal különösképp a híradástechnika, s többlethez jut, s jó a szociális magasabb az arány egyébként a műszeripar —, számottevő mér- okokból nem teljesen munkáké- az USA-ban és másutt is) lékben a bedolgozókra épül. Se- pes dolgozónak is, ha otthon ru- Egész ^ ol munkakör van kát mond az a szám hogy Ja- galmasabban alakítható korúimé- dj ahoJ különleges előnyöket panban a bérből, fizetésből élok- nyék kozott juthat kereső fog- kínál’ a nyoicórás munkaidő nek nem kevesebb mint 10 szaza- lalkozashoz Az úgynevezett rész- részletekre bontása. Ilyen pél- kka - bedolgozó. A módszer, a munkaidős foglalkoztatás szintén dául a kereskedelem, a külön- torma !S érdekes: a gyarak meg- sok szempontból előnyős; nyi - böző bo]tl munkakörök. Vevő- ahapodnak egy-egy faluva,, vanvalo például, hogy sok házi- számlálási vizseálatokai végeztek amely rendszerint egyetlen alkat- asszony — akik jelenleg az ország üzlettípusonként s a települési rész előállítására „szakosítja” ma- munkaerő-tartalékának szinte leg- sajátosságok mérlegelésével Pmes- gát. Egy alkatrész munkafogásait fontosabb forrását jelentik, hiszen “iapított®k ho<Jy | napszakokon viszonylag gyorsan megtanulhat- mintegy háromnegyed millió nő törvénvszlrűen adott időjük; az üzem azutan ellátja a vonható még be a termelésbe — -s aaott mo falut a szükséges anyagokkal, ilyen rövidített munkaidővel szí kelve, négy-, hatórás munkaidővel alkalmazzanak e csúcsidő- Meg kell pontokra koncentrálódik a vekisgépekkel, szerszámokkal, sőt vesebben vállal kereső foglalko- , hogy a szaktanácsadóval is. Ettől kezdve zást, mert célszerűbben össze- y as °& oztatast merse- a japán falucska lakói — hazai egyeztetheti a háztartási és üze- példával élve — nem kukorica- mi munkáját. Különösen fontos . , , . .. fosztásra gvűlnek össze napi me- a részmunkaidőről szólva alahúz- s ra aoloOzoKat. zógazdasági munkájuk végeztével, ni azt az előnyt, hogy egész sor, IeSyeznunk, hogy a '.eereskede- hanem — alkatrészgyártásra. sajátos jellegű munkakörben vöt- e.m^fn vapnak is ilyen probalkoA Példa ntom .erm4,ze,e«p “ÄJÄ'jÄS T Ä>* rHS&Sá."S8S: ÄSSaSTT» SSm SÄ j obb Síjén - Való. todatá. Bevezették ezt a módtSr»SvSé i acS munlS: mppm Mm»*> - Sf St, aí ÄÄ erőre nrcyáa visrnnvlneoc túl alkalmaznak Így dolgOZOKat, ele- „u , , u -V-- KUl0"0SKePP erőre, az ország viszonylagos tűi- ■ , „ karam belüli allkalmas kézbesítői munkakoronépesedése stb. Érdekes és szá- v- számolva ,a ’>,Kapuri DeIU11 „inoeeki, i.joonnf mu nkanelkuli seggel . 4—6 két töltik be így. A bedolgozói, illetve muhkra tanulságosabb viszont, munkanélküliséggel . hogy egész sor európai országban, Az előnyök felsorolása tér- órás _ hét néhánv na„ például Svájcban, az NSZK-ban, mészetesen nem azt jelenti, hogy jára mérsékelt — foglalkoztatás ha más módszerek alapjan is, de a különleges foglalkoztatási for- bővítését ma még nemcsak a vál- szinten jelentős a nagyipar be- mák mindenütt alkalmazhatók. lalatok csekélv érdeklőd^e, hi- dolgozói rendszere. Nyilvánvaló hogy egesz sor ipar- nem néhány jogszabályi, érde. A bedolgozó-rendszer, és a a£ban kizárólag a korszerű műn- keltségi gát is akadályozza.. Csak többi sajátos foglalkoztatási for- kaszervezés, a modem nagyüzemi egyet említve: az üzem és a népma — például: a napi 4—6 órás munkamegosztás formai kepzel- gazdaság számára egyaránt élőmunka, vagy a mezőgazdasági netok el, hiszen aligha kell bi- nyös bedolgozói rendszer érdedolgozok intézményesen szerve- zonyitani, hogy a gépipar, a keltségi vonzását csökkenti, hogy zett téli kiegészítő foglalkoztatá- vegyipar, vagy éppenséggel a ko- a vállalatnak ilyen dolgozói után sa — többféle előnnyel kecsegtet, haszat nem dolgozhat másként, a rend^ foglalkoztatottaknak érdemes tehát alkalmazásukkal, , "agyüzemi szervezessek megfelelő forgalmi adót kell fielteriesztésükkel fokozottan tö- p*a^hopf jelenleg meg azokat a zetnie. Célszerű lenne nemcsak elterjesztesukkel tokozottan to lehetőségeket sem használjuk ki ezt csökkenteni, hanem egészérodm. Ami például a bedolgozó- a bedolgozorendszer bővítésére, ben a vállalat önálló döntésére rendszer előnyeit illeti, ezek csak vagy a részmunkaidős foglal koz- bízni, milyen arányban akarja hozzávetőleges összegezésben is, tatásra, ahol erre természetes feladatait bedolgozással, vagy rendkívül sokrétűek. A legfonto- mód nyílna. Hazánkban jelenleg részfoglalkoztatással megoldjam, sabb talán, hogy olcsón, tehát a bérből, fizetésből élőknek mé^gejelentősebb beruházások és külö- mindössze 1,5 százaléka bedől- lésével, tehát vállalati nézőpont- nősképp: építési beruházások nél- gozó; a részmunkaidőben foglal- ból ítélhető meg kellő alaposság... ..............................................................................................1IIIIIIHIII.IIIHI.II,III.......IH.pJy annneymzeS^pa^S^k E és a hazai foglalkoztatási igények -egyaránt indokolják e módszerek ~ tanulmányozását és elterjeszté- Sjsét! A gazdaságirányítás új Hrendszere minden bizonnyal ^egészséges kihatással lesz erre is. 5 TÁBORI ANDRÁS 4 KÉM REPÜLŐ írta: Pintér István A Branco-rezsim nem kísérletezik A csata Rió de Janeiróban katonai klikk szélsőjobboldala egyenlőtlen körülmények között emelte fel szavát. Ilyen körül- zajlott. A katonai diktatúra ellen menyek között zajlott le a sza- ötezer tüntető diák vonult fel és vazás és csaknem valamennyi a rezsim húszezer állig felfegy- államban a szociáldemokrata vérzett rendőrt állított velük párt, illetve a katonai puccsal szembe. Mégis kérdéses, hogy az megdöntött Goulart volt elnök „erős kéz” módszereivel meddig nevével induló „Munkáspárt” lehet elodázni a katona; klikk és jelöltjei győztek. A szavazók te- a polgári törvényesség erőpróbá- hát elítélték a katonai rezsimet, ját? a brazil helyzet magától értetődőleg aggodalmat okoz az Egye- A rendszer épp az elmúlt na- sült Államokban is, hiszen a je- pokban maga bizonyította be lenlegi kormányzat mind gazdalabilitását, amikor ismét'a válasz- sági, mind politikai síkon úgy- tások elhalasztása mellett dön- szólván fenntartás nélkül tám> tött. A Branco-rezsimnek már a gatja Washington latin-amerikai közelmúlt eseményei alapján vonalvezetését. A Branco-rezsim rossz tapasztalatai vannak. Ta- egyik legelszántabb szószólója valy tízmillió választópolgár já- annak az elgondolásnak is, hogy rült az urnák elé, hogy a hu- hozzák létre az amerikalíözi fegy- s^°nkét brazil szövetségi állam veres erőket, ami megfelelő nemközül tizenegyben megválassza az zetközi jogi kulisszát biztosítana új kormányzót. Branco ezt szánta az Egyesült Államok interven- a mostani választások előjátéka- ciói számára, nak, és a szavazást igyekezett módszeresen „előkészíteni”. A Walter Lippmann különbőz 5 kormányzat a legtöbb olyan je- módszertani elgondolásokat dől lölt kilépését megvétózta, akik- hozott ki. O azzal érvel, hogy a hez a haladó gondolkodásnak csak mtinamerikai problémákat csak árnyéka is férhetett. Ugyanakkor vlharos tempójú gazdasági intárgyalásokba bocsájtkozott a tegrációval lehet megoldani. brazil polgári centrum képvise- kérdésnél azonban szinte leivel. Ez az akció azonban kü- athidalhatatlan nehezseget jeleni, lönböző bonyodalmakat okozott, mivel a kormányzat politikai bázisának kiszélesítése ellen a hogy a gazdasági integrációnak — politikai előfeltételei vannak: Sümegi Endre A brazíliai Belő Horizonté város egyetemistái nagyszabású tüntetésen tiltakoztak a tandíjak emelése ellen. A diákok a jogi kar épületében barikádozták el magukat a támadó rendőrök elől, akikkel közelharcot vívtak. Illllllllllllimilllll..............IIIIIIIMIIIII ........IIIIMIIIIIIIIIMIMIIIIIIIIIII........MII IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIU. — 94 — Rowerset először idegesítette, aztán szórakoztatta ez. a nyomor, de végül hozzászokott. S még büszkébb lett, hogy ő amerikai. Hiszen az Egyesült Államokban egészen másképp élnek az emberek. Egy rágógumi árából egy török egész nap kosztol — md ez, ha nem annak a bizonyítéka, 'hogy az amerikaiak felsőbbrendű emberek, s jóval messzebb jutottak, mint mások? Rowers Nyugat-Németországban közvetlen szemtanúja volt néhány tüntetésnek. „Ami go home!” — ezt a feliratot gyakran lehetett olvasni a bad-waldi házak falán is. Igaz, a rendőrök, amilyen gyorsain csak lehetett, levakarták a mésszel festett betűket, dehát azért a vakolaton nyomot hagytak ezek a feliratok. Rowers Törökországban egy pillanatig sem érezte, hogy a hazaiak nem fogadják szívesen. Minden török úgy viselkedett, mintha személyes szolgája lenne a főhadnagynak. Francis ezt is természetesnek vette. Utóvégre a törököket ők, amerikaiak segélyezik, mentik az éhhaláltól. És így csak természetes. hogy hálásak, alázatosak? XVIII. Menderesz kormánya uralkodott, s Norton nevetve anekdótázott: a választások idején Mentelen egész városnegyedeket romboltatott le a deresz, hogy pártjának előnyt biztosítson, hír- fővárosban, Ankarában, s a legnagyobb városban, Isztambulban. Azokat a városnegyedeket romboltatta le, amelyek az ellenzék támaszpontjainak számítottak. így az emberek ezrei nem szavazhattak, mert nem laktak az előírt — 95 — ideig állandó lakhelyen. Rowers úgy gondolta: az ilyesmi Törökországban magától értetődő, s az ottani ember jelleméből fakad. Az Egyesült Államok demokráciája nem tűrne Ilyen módszereket, s Amerikának teljesen jogos az az igénye, hogy Törökországot irányítsa. A főhadnagy látta, milyen óriási szerepet játszanak ebben az országban az amerikaiak. Norton gyakran magyarázta neki, hogy Törökország a legszilárdabb bástyája az Egyesült Államoknak a földnek ezen a részén. — És innen csak egy ugrás a Szovjetunió! — mondta Norton. — Itt megvetettük a lábunkat, s innen ha kall, megelőzhetjük a vörös támadást... A „vörös támadás”-t nemcsak Norton hangoztatta, hanem Khelton ezredes, a 10—10-es egység parancsnoka is. A széles látókörű, művelt ezredes bejárta az egész világot, és — legalábbis Rowers így hitte — meg is ismerte. Az ezredes közvetlenségével tűnt ki, nem olyan fennhéjázó és fölényes, mint némely parancsnok, akik egyszerűen nem vettek tudomást beosztott tisztjeikről a szolgálati érintkezésen kívül. Khelton gyakran megjelent a klubban, ahol — akárcsak Bad Wald-ban, vagy az U—2-es kiképzés idején az oktatótáborban — a pilóták élete zajlott. Khelton szívesen elbeszélgetett tisztjeivel, s különösen érdekes dolgokat mesélt nekik a Szovjetunióról. Három esztendeig szolgált a moszkvai követségen, mint a légügyi attasé egyik beosztottja, s beutazta a Szovjetunió számos vidékét. — 96 — t ■ r t — A vörösök — szokta mesél™ az ezredes — nem akarták, hogy lássak... Ezért igyekeztek korlátozni a mozgásomat. Ott, ahol valami érdekesség adódott, ami engem, a repülőtisztet különösen érdekelt, mindig az utamat állítják, De azért én 'láttam. Láttam, hogy fene erősek. Nem lesz olyan könnyű velük elbánni, mint némelyik írógéplovag gondolja Heaxsitéknál, .. De el kell bánnunk velük, fiúk, előbb-utóbb nem kerülhetjük ezt el. .. Végtére is, meg keli védenünk a magántulajdont, az egyéni kezdeményezést! Khelton hallgatói ilyenkor mindig buzgón helyeseltek. Persze, valamennyiükbe azt a gondolkozást plántálták kiskoruktól fogva az iskolában éppúgy, mint a rádión, télevízión, újságokon keresztül, hogy Amerika a korlátlan lehetőségek hazája, ott mindenki feljuthat a csúcsra — .a millió dollárokig. S valamennyien erről álmodoztak. Ráadásul olyan állásuk volt, amelyben megszedhették magukat, megalapozhatták jövőjüket. Ahány tiszt szolgáit a 10—10-es alakulatban, mind azt tervezte, hogy leszerelés után valamilyen vállalkozásba kezd, nem dolgozik majd, hanem csak dolgoztat. A 10— 10-es alakulatnál jól fizettek, nemcsak Rowersnak volt 2500 dollár a fizetése, hanem a többiek is legalább ennyit kaptak. Ez megnyitotta előttük az amerikai paradicsom kapuját. Khelton nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy a „vörösökkel való leszámolás” az Egyesült Államokra vár.
