Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

T’Tge, íTFptpmfier S. Htn&x MKöYW mniHiä 5 LAKÁSELOSZTÁS Százas lista — Üzleti sírás — Mindent az államtól? — Nyolc ember türelme Érvnek sok oka van. A város fejlődése mellett mindenekelőtt oda kell sorolni az igények nö­vekedését, valamint a lakóépüle­tek elhasználódását. Régen ter­mészetes volt, hogy a fiatalok az MINDEN SZERDÁN délelőtt de még olyan választ sem, hogy fogadja a lakásügyi panaszosokat pontosan ekkor, vagy akkor fog Szekszárdon a városi tanács igaz- lakást kapni — bár jogosult. „ gatási osztályán a lakáselosztó bizottság valamelyik tagja. Az Ahhoz, hogy valami érdemle- ügyeletes, aki a fogadást tartót- Seset is mondjunk a lakáselosz- llrairaol ta, dr. Kunczer Jenő városi ta- tudni kell, hogy az elosz- anyóssal, apóssal egy szoba nácstag volt, aki egyben a városi to bizottság a tanács egyik szer- konyhás lakásban laktak, most lakáselosztó bizottság elnöke is. ve az, igazgatási osztállyal érthetően senki sem akar közösen Társadalmi feladatként végzi ezt e§^uttmükodve végzi munkajao. jajkmj, a munkát. De Péterfy Kálmán Minden héten fogadást, kétheten- , . _ ,, ... . igazgatási osztályvezető is gyak- ként PediS ülést tart. s önállóan A reg., rossz lakóépületek la­dönt a lakáskiutalások, szövetke- komák azelőtt taian sohasem ju- zeti lakások, valamint minőségi főtt eszébe, hogy jó lenne külön lakáscserék ügyében. Tehát nincs lakásban élni, most mindenki be­alárendelve a hivatali apparátus- nyújtja a lakáskérvényt. Igaz, nak. A cél tehát éppen az volt sok épület válik romossá is. a megalakításával — a légutób- 1)6 vannak olyan emberek is, bi tanácsválasztósok után hoz- akik egyéni hibáik, elhamarkodott ták létre —, hogy ne hi­vatalból intézzék a lakásügye­ket, hanem társadalmi alapon. Ezt biztosítja maga az összetétel. Az új népművelési év küszöbén Beszélgetés a kulturális munka kétéves irányelveiről ran bement a fogadóhelyiségbe, hogy egy-egy ügyet azonnal meg­beszéljenek, és amennyiben le­heti intézkedjenek. Fél kilenckos kezdődött a fo­gadás, de már előtte jó néhá- nyan várakoztak. Ezen a napon is egymásnak adták a kilincset a felek. Ami elhangzott ebben a helyiségben, terjedelménél fogva sem megírható, de néhány jel­legzetes dolgot feltétlenül szeret­nénk rögzíteni lépések következtében különféle családi bonyodalmakba kevered­nek — válás és így tovább. Az most más kérdés, bogy kinek Az elnök, megyei bíró, a tagok van 'S323, helyes volt-e a lépés, közül Szűcs János, a gépjavító helytelen, de a lakás nélkül _ Különvá tan élünk decem- vállalat üb-titkára, Hartmann Fe- maradt ember olyan természe- Kuionvdllan elünk decem renc a DÉDÁSZ részlegvezetője, tesnek veszi, hogy megírja a lá­béi- óta. Én albérletben lakom a gyerekekkel, zsúfoltan, lehetetlen körülmények között. December­ben beadtam a kérvényt lakásra, mikor kapok? — Asszonyom, bár megértem, hogy rendkívül súlyos a helyze­te, de az 1962. és 1963-as kérvé­nyekben döntünk, és ezek az ese­tek legalább olyan súlyosak, mint a magáé. Ezért még csak nem is bíztathatom', hogy belátható időn belül sorra kerül a kiutalásnál. Az asszony részletezi tovább a családi körülményeket, helyzetét. Kiderül, hogy különköltözött férjétől, nagyobb összegű közös pénzük volt, amin megosztoztak. Majd húszezer fo­rint jutott belőle a feleségnek. — Ebből esetleg benevezhetett volna valami szövetkezeti lakás építésébe. — A pénz kellett másra. Ezt is kellett venni, azt is. Egy idősebb asszony a követ­kező: — Tessék nézni, 1961-ben kap­tam ezt a levelet a tanácstól, la­kás még mindig nincs. A levél így kezdődik: „Lakás­ügykérelmét a lakásra igényjogo­sultak nyilvántartásába 370. té­tel alatt (rendeletszámok követ­keznek) felvettem”. — Kérem, egy szobában lakom. Igaz, egyedül vagyok, de a mel­lékhelyiségek közösek és a tulaj­donos egy pillanatig sem hagy nyugton. — Bár jogos a kérelme, de nem fog gyorsan megoldódni, és ezt őszintén meg kell mondani, éppen azért, mert egyedül van. — Az anyósommal lakunk együtt, egy kis helyiségben — így a soron következő fiatalasz- szony — és ráadásul családunk is -van. Egy valamennyire is el­fogadható lakás kellene, hogy kü­lönköltözhessünk. — Ismerem az ügyüket, maguk a­Simon Ferenc nyugdíjas, Frei tésíképrény és minden második László, a városi pártbizottság szerdán megjelenik a bizottság­képviseletében vesz részt a bi­zottság munkájában, Birtalan József, postaigazgató, Tolnai Fe- rencné, a Népbolt Vállalat szé­nái: „Bajba vagyok, segítsen az állam, adjon lakást”. Törvényileg jogosult is, de előtte megvolt az otthona, és a család megoszlása mélyzeti csoportvezetője, Szabó most újabb lakást kellene József pedig az Állami Biztosi- biztositam. tónál dolgozik. OLYAN IS AKADT MÁR a vá- A BIZOTTSÁG KOLLEKTÍVÁN rosban. aki valósággal úgy sírta dönt az ügyekben. Minden kérel- ki a lakást a bizottságtól — jó­mét egyénileg bírál el. Százas gosultsága nem volt vitás — és , , listára sorolják a kérelmeket, a a beköltözés után két napra el n®rez jogosultság nagysága szerint, akarta cserélni kisebbért — persze amikor méghozzá az egyéni kérelmek megfelelő anyagi haszonnal, alapos mérlegelése alapján. Jel­lemző, hogy a mostani százas Az ilyen eseteket leszámítva is lista több hónapos munkával ké- kevés lakás épült. Állami erőből szült el. Az ügyintézés a nagy Js. szövetkezeti alapon is. A ta- nyilvánosság előtt történik, hi- az igényjogosultakkal szén a listát közszemlére fug - _.. „ . ° gesztik ki, de azonkívül is kö- egyutt sokat varnak a IX. part- zölnek mindent az érdekeltekkel, kongresszustól e téren is. Az intézkedések általában ta­lálkoznak az emberek igazságér­zetével, még akkor is, ha az nem jár azonnal lakással. A nemet js épp olyan nyíltan kimondják és persze megindokolják, mint az igent, nem hitegetnek senkit alaptalanul és nem is kerül sor utólagos magyarázkodásokra. Viszont nyitott kérdés, hogy ebből a társadalmasításból még­is hogyan lesz lakás, vagy lesz-e egyáltalán? Amint az közismert, Szekszárd városban is nagyarányú lakás- építkezések folynak a párt és a kormány programjának megfele­lően. A sok száz magánerőből épülő háznál nincs vita, mert az építtető egyszerűen beköltözik és kész. Ezek az ügyek nem is ke­rülnek ide. Az állami erőből tör­ténő építkezéseknél az a helyzet, hogy a beruházó rendelkezik fe­lettük. Ebből következik, hogy ezek nagy részét a vállalatok, BODA FERENC A naptári évtől eltér a nép­művelési év. Itt szeptembertől szeptemberig mérik az esztendőt, ilyen időszakra készítik a terve­ket, egyeztetik a programokat, fektetik papírra az elképzelése­ket. — Hogyan késsülnek a nép­művelési tervek? Milyen el­képzelés alapján? A kérdezett, Szabadi Mihály, a Tolna megyei Népművelési Ta­nácsadó vezetője. — A népművelési terveket köz­ponti irányelvek alapján dolgoz­zák ki a művelődési házak igaz­gatói, a kulturális állandó bizott­ságok segítségével és az októberi tanácsüléseken vitatják meg, fo­gadják el azokat. Az irányelve­ket természetesen a helyi adott­ságoknak megfelelően használják fel mindenütt. Az irányelvek két évre szólnak. és világnézeti neveléssel? Mi­ként képzeli el ennek az irány­elvnek helyi jellegű feldolgozá­sát? — A népművelésnek a korábbi években megszokott gyakorlatnál jóval többet kellene törődnie a politikai jellegű rendezvényekkel. Aktívabban segíteni a pártokta­tást, különböző gyűlések, társa­dalmi rendezvények szervezésé­ben, lebonyolításában. A szak- körökben, klubokban aktuális po­litikai kérdéseket is beszéljenek meg, és az ismeretterjesztés tár­sadalomtudományi részét meny- nyiségben és minőségben is igyekezzenek javítani. — Milyen új törekvések ér­vényesüljenek az általános és a szakmai műveltség fejlesztésé­ben? — Melyek ezek elvek? — öt csoportban foglalhatók össze feladataink. A népművelési — Csupán néhány kiragadott konkrétumot említenék. A szak­mai műveltség fokozására a mező- az irány- gazdaságban egyre inkább a dif­ferenciáltabb, rövid sorozatos elő­adásokat kell szervezni. A mű­velődési házak vezetői nyújtsanak segítséget a tsz-kirándulások, ta­munkában is elsődleges helyet pasztalatcserék megszervezésében. kell, hogy elfoglaljon a politikai és világnézeti nevelés. Törekedni kell az általános és a szakmai műveltség emelésére. Erősíteniük kell a népművelési szerveknek a társadalmi együttélés szocialista hogy azok programja valóban tartalmas legyen. így például a megyében is létező bemutató gaz­daságokkal vegyék fel a kapcso­latot. Szakköri, vagy klubjelleg­gel szervezzenek termelési jelle­vonásait, fejleszteni a közösségi gű ismeretterjesztést. Alakítsanak érzést. Fontos feladat a lakosság mezőgazdasági szakköröket. Segít- művészeti nevelése, ízlésének fej­lesztése. Gondoskodni kell a nép­művelők megfelelő szakmai kép­zéséről, a népművelő munka irányításáról, ellenőrzéséről. Az utóbbi nem annyira helyi, mint inkább megyei, járási szinte feladat. — Hogyan kívánnak erőtel­jesebben foglalkozni a politikai--- löiucicui a*j u&ruaci, mctsuiv. , s zerepelnek a 100-as listán. Ha ta­kell házmesterséget vállalnának, Ián előbb menne a lakás. — Ezt viszont előbb meg beszélni a KIK-kel. Az asszony távozik, egy óra múlva visszatér egy lezárt bori' tékkal a kezében, amelyben hoz­za a KIK véleményezését. Persze, ez még nem jelent la­káskulcsot, csak némi előnyt a 100-as listán. — Idehelyeztek a feleségem­mel együtt. így sem férünk cl, ráadásul útban van a gyerek. — 1960-ban adtam be a kér­vényt. Már eddig is hatan vol­tunk egy szoba-konyhás, nedves lakásban. — Szövetkezeti lakás ügyében jöttem. Egy köves szobában la­kunk albérletben. A százas üs­tén is rajta vagyunk. — Miért olyanok kapnak min­dig, akik saját magukon is tud­nának segíteni? Ilyen és ehhez hasonló kéré­sek, érvelések, megjegyzések kö­vették egymást egész délelőtt. Lakáskulcsot senki sem kapott, ciális helyzetének megfelelően, s csak egy kisebb rész felett intéz­kedik a városi lakáselosztó bizott­ság. Viszont a különböző cserék, költözések következtében meg­üresedett lakásokat már a bizott­ság utalja ki. Tavaly 56 családot juttatott lakáshoz a bizottság. Természetesen olyanokat, akik­nek kérése jogos és már legalább három éve Szekszárdon laknak. Viszont, ha megnézzük a sta­tisztikát, érdekes képet kapunk. Jelenleg hozzávetőlegesen 1100 jogos igényt tartanak nyilván. Egy évvel ezelőtt „csak” 987 volt. A korábbi években is 1100 alatt volt a jogos igénylők száma. Ez a szám tehát nem csökken, ha­nem növekszik, annak ellenére, hogy tavaly az 56 kiutalás mel­lett több mint 160 lakás közvet­lenül állami úton került szét­osztásra. Új iskolakombinát épült Miskolcon A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére határidő előtt hefejezték a Palóczy utcai iskolakomb-nát építését. A város egyik leg­szebb épületében 12 tantermes gimnáziumot, 400 személyes leánykollégiumot, éttermet, korszerűen berendezett tornater­met létesítettek. Az új iskolát szeptember 1-én adták át rendeltetésének. A képen a leánykollégium épülete. _________________________________(MTI Fotó — Mező Sándor felv.) s enek a szocialista brigádok kul­turális vállalásainak teljesítésé­ben. / — És az általános műveltség fokozása érdekében milyen új tenpivalpik vannak a vßüpfdfkr dési házaknak? — Ez a kérdés összefügg a la­kosság művészeti nevelésével. íz­lésének fejlesztésével. Nagyon fontos feladat a közönségnevelés. Űj szerep hárul a műkedvelő csoportokra. Nagyon sokat tehet­nek a műsorok összeválogatásá- val, hiszen egyes helyeken szinte az adottságokból adódóan a szín­házat kell pótolniuk. Szaporítani kellene a különböző kiállítások számát, de mindenütt megfelelő tárlatvezetőről kell gondoskodni. Csak néhány odavetett gondo­lat, elképzelés, mintegy vázlat, kiegészítésként az új kulturális évad irányelveihez. Tsz-vezetők tanfolyamai Dunaújvárosban (Tudósítónktól). Tolna megye termelőszövetkezeti vezetőinek hagyományos továbbképző tanfo­lyamai szeptember 5-én az üzem­gazdászok egyhetes tanácskozásá­val kezdődnek Dunaújvárosban. Folyamatosan egy-egy hetes a továbbképzés a főállattenyósztők- nek, főagronómusoknak, főkerté­szeknek, gépcsopoírtvezetőknek', ellenőrző bizottsági tagoknak, biz­tonsági megbízottaknak, főköny­velőknek és tíznapos az elnökök­nek. Újszerű ez évben, hogy a növénytermesztési és állattenyész­tési brigádvezetők is részt vesz­nek a tanfolyamokon. Az előze­tes tervek és a megyei tanács mezőgazdasági osztályához beér­kezett jelentkezések szerint a tanfolyamokon, tanácskozásokon több mint 1300 termelőszövetke­zeti vezető és szakember vesz részt. Az előadók között a megyei párt- és tanácsi vezetők, mező- gazdasági szakemberek, továbbá neves minisztériumi, tervhivatali előadók, felsőoktatási tanárok és országos hírű mezőgazdasági szak­emberek is szerepelnek. A ta­nácskozás-sorozat december 22-én fejeződik be.

Next

/
Thumbnails
Contents