Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

I nos. szeptember 16, ‘TOT,VA MEGYEI NÉPÚJSÁG Japán és román hegedűművész I Ellátogat Szekszárdra a Magyar Rádió Gyermekkórusa is Gazdag eseménysorozatot ígér az 1966 — 67 hangversenyévad az 1966—67 hangversenyévad műsorában Azt már mindenki tudja, hogy Szekszárd kitűnő vörös boráról, gazdag múzeumáról, irodalmi emlékeiről híres. Annál kevesebben tudják vi­szont azt, hogy az országban a vidéki városok közül Pécs után Szekszárdon jutott az elmúlt év­ben a legtöbb hangverseny-láto­gató 1000 lakosra. A tiszteletre méltó eredményben természete­sen közrejátszott az elmúlt évi jubileumi hangversenyévad is, amelynek során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a zenei események iránt. Átlagosan kb. 350 fő látogat­ta a hangversenyeket és ez a létszám komoly eredmény Szekszárdon, A zeneiskola fennállásának 10. évfordulójával kapcsolatos jubi­leumi év után ismét hétköznapok következnek. De a hangverseny­élet szervezői úgy vélik, hogy most kell megteremteni a követ­kező jubileum alapjait. Az Országos Filharmónia, a TIT és a zeneiskola az 1966—67. hangversenyévadra olyan műsort állított össze, amely semmivel sem marad el az 1965—66. jubi­leumi évad színvonalától. Ezúttal is operaesttel indul az idény szeptember 26-án. amely­nek keretében Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, Operaházunk ki­váló énekesei mutatják be mű­vészetüket Érsek Mária zongora­kíséretével. Az október 18-i hangversenyen Hernádi Lajos személyében Kos- suth-díjas művész szerepel a Liszt-est szólistájaként. Ekkor emlékezünk meg Liszt Ferenc el­ső szekszárdi hangversenyének 120. évfordulójáról, amelyről dr. Hadnagy Albert megyei főlevél­táros emlékezik. Novemberben különös érdeklő­désre tarthat számot Yoshio Unno japán hegedűművész hangverse­nye, aki közel 20 000 km-ről, Tokióból érkezik hozzánk. Mű­sorában többek között a Kreutzer szonáta is szerepel. Decemberben ismét külföldi vendégünk lesz. Ezúttal Stephan Ruha, a magyar származású vi­lághírű román hegedűművész já­tékában gyönyörködhetünk, aki a moszkvai Csajkovszkij-, a buka­resti Enescu- és a párizsi Long Thibaud-verseny díjnyerteseként lép dobogóra. Januárban Husek Rezső zongo­raestjével érjük el a hangver­senyévad derekát, hogy aztán még az eddiginél is kiemelke­dőbb élményekben lehessen Ké­szünk. Februárban Lukács Pál Euró- pa-hírű Kossuth-díjas brácsamű­vészünk lesz a vendégünk, és Lelkes Anna társaságában keresi fel Szekszárdot, aki Szekszárdon mostanában nem hallott hang­szert: a hárfát mutatja be a szek­szárdi zenebarátoknak. Március elején Kocsis Albert Liszt-díjas kiváló hegedűművé­szünk ezúttal feleségével jön Szekszárdra. Szabó Csilla a Rio de Janeiro-i és a monteráli zenei versenyen nyert díjakkal hívta fel magára a figyelmet. Műsoruk attrakciója a Franck Cézár szo­náta lesz. Március végén kerül sor az idei évad legnagyobb szabású hangversenyére, amelyen a Ja­pánt és az Amerikai Egyesült Államokat megjárt és sikert si­kerre halmozó Rádió Gyerekkó­rusa lesz a vendégünk, akiket Botka Valéria és Dr. Csányi László Liszt-díjas karmesterek fognak vezényelni. A hangversenysorozatot a ze­neirodalom egyik leggrandi- ózusabb művének, Händel: Judas Makkabeus című ora­tóriumának bemutatója zárja. Ennek keretében a kitűnő 100 ta­gú Liszt Ferenc-kórus és a Ze­neművészeti Szakiskola 50 tagú szimfonikus zenekara működik közre neves fővárosi és pécsi szó­listákkal egyetemben. Az együt­test a Liszt-díjas Antal György fogja vezényelni. A hangverseny sorozat záró hangversenyére áp­rilisban kerül sor. A felsorolt 9 hangversenyen kí­vül a zeneiskolában is sor kerül 5 hangversenyből álló sorozat megrendezésére. Ezen Irmai Kál­mán zongoraestjét, a zeneiskola tanórainak hangversenyét, a Pe­dagógus Énekkar és a Szekszárdi Kamarakórus hangversenyét, Ko­csis Albert és Szabó Csilla szo­nátaestjét, valamint Husek Rezső zongoraestjét hallhatják a részt­vevők. Az ifjúsági hangversenysoroza­tot Dombóvárott, Tamásiban, Bonyhádon, Szekszárdon, Tolnán, Pakson, Dunaföldvárott rendezik meg. Áz ifjúsági sorozatban négy hangversenyt hallhatnak a fiata­lok. A barokk kor zenéjét a Bel­ügyminisztérium Szimfonikus Zenekara mutatja be, a klasz- szicizmus mestereinek műveit Kocsis Albert, Husek Rezső és a szekszárdi vonósnégyes tolmácsolja, a .^Romantikus Opera" elnevezésű hangversenyen Operaházunk négy kiváló énekese ad ízelítőt (köz­tük Lorenz Kornélia is) az opera- irodalom romantikusaiból, míg a hangversenysorozat záróhangver­senyét századunk zenéjéből ren­dezik meg. Ezen Jancsó Adrienne, Sepsei József, Sziklai Erika és Szűcs Lóránt működik közre. A rendkívül ötletesen és ízlé­sesen összeállított műsor minden bizonnyal megnyeri majd a fia­talok tetszését és hozzájárul ah­hoz, hogy a komoly muzsikának megfelelő utánpótlása alakuljon ki. Kíváncsian várjuk az 1966—67. hangversenyévad eseményeit, amely igen szemléletesen és meg­győzően példázza, hogy valóban eltűnőben van a különbség — legalábbis a zenei élet eseményei tekintetében —, a város és a falu, a főváros és a vidéki városok között. Az új típusú csepeli gép első vásárlója a Krupp Művek A Csepeli Szerszámgépgyár ter­vezői Lajtai István Állami-díjas vezető tervező irányításával alig másfél óv alatt fejlesztettek ki a számjegyvezérlésű CER—200-as rövideszfcergát, A rendkívül kor­szerű, világszínvonalú berendezés századmilliméteres pontossággal 995 műveletet végez el. Alkalmas a rendkívül komplikált egyedi, vagy ki® sorozatú munkadarabok megmunkálására. K ü lönleges elektronikai berendezését a Grun­dig NSZK cég tervezte és szállít­ja. A több mint egymillió forint értékű gépet megtekintették a Krupp Műveik szakemberei s azonnal rendelték belőle. Ameny- nyiben a várakozásoknak megfe­lel, a jövő évtől kezdve folyama­tosan nagy mennyiséget vesz át a CER—200-asból az NSZK óriás­vállalata, A képen: Széles Dénes .szerelés­vezető ellenőrzi a gép programo­zását a műszaki próba előtt. (MTI-foto — Bara István fefv.) Ejtőernyővel a parkba Dennie Webb pilótának sürgős volt az útja, s legjobb megoldás­nak találta, hogy kiugorjon a háza felett elrepülő gépből. A J szomszédos parkban ért földet, I mire a rendőr le akarta tartóz­tatni. Dennie azonban megszaba­dult, a következő kijelentéssel: „Nem tudok semmiféle szabály­ról, amely tiltaná, hogy az em­ber ejtőernyővel a parkba ugor­jon". H. F. A tavalyinál is jobb kilátások Gsizmazia István, a felsőnánai Zöld Mező Tsz főkönyvelője két taggal beszélget. A téma; a bur­gonya. — A Kerekes Imre húsz zsák­kal szedett — mondja az egyik. — Minden tizenkét lépésre megtelik egy zsák — emígy a másik. — Jó a termésünk a közösben is, a háztájiban is — mondja a főkönyvelő —, a szedést éppen azért nem tudtuk előbb kezdeni, mert nem volt tisztázva a föld- szöwel az átvétel. Átvegyék, ne vegyék, hogyan, ki tárolja, ezen rágódtunk egy héten keresztül. Aztán azért mégis csak megálla­podásra jutottunk. Mi adunk tá­rolóhelyet, és szalmát is a be­fedéshez, az átvevő pedig a táro­lást vállalja. Így nemcsak a mi termésünket, hanem az Üj Éle­tét és a kétyiek burgonyáját is itt tárolják. Összesen ötven va­gonnal. Olyan gond ez, amely­nek végeredményben örülni le­het, mert arra ad kilátást, hogy minden eddiginél jobb évet zár­hatunk, Asztalnyi kartonlapon most összesítik az augusztusi munka­egységeket — Miklós Ambrusnak a felesé­gével együtt eddig 789 munka­egysége van. Ambrus Vilmosnak 648, pedig csak február óta dol­gozik a szövetkezetben... Péter Andrásnak, a halásznak 648... Jakab Fülöp traktorosnak 578, Kocsis Jánosné sertésgondozónak 340, Illés Ambrusné fejőnek 527. Tavaly az egy tagra jutó átlag- kereset húszezer forinton felül volt a Zöld Mezőben. — Az idén még jobban állunk. A növénytermelésnek eddig 600 ezer forint, az állattenyésztésnek 200 ezer forint a terven felüli be­vétele. És még kint van a cukor­répa, a kukorica és még több más növény. Aligha lesz panasz a ke­resetre. És ha kereset van, akkor a munkakedwel sincs különö­sebb gond. Az utolsó mondatot úgy is meg lehetne fordítani; ahol megvan a munkakedv, ott a keresetre sincs gond, főleg, ha arra van kilátás, hogy a tavalyi eredményeket is túlszárnyalják, Milyen less a jövő lakóháza ? Erre kíváncsian kerestük fel a budafoki kísérleti lakótelepet, ahol hazánkban először, — olyan világszínvonalon álló lakóépületet emelték, amely húsz-huszonöt év múlva lesz igazán általánossá. A lakás lényegében egy nagy terem, mozgatható falak osztják fel szobákra, s más helyiségekre. A bejárat mellett balra, mennye­zetig érő beépített előszobaszek­rény áiR. Jobbra a fürdőszoba, a WC, szemben a konyha nyílik. Az előszobafal baloldali elején és a túlsó végién ajtó, a szülők há­lószobájába. illetve a gyerekszo­bába. A Írét szoba között mozgat­ható válaszfal tetszés szerint ki­sebbíthető, nagyobbítható a szo­bák egyike. A hálószobában két fefkbely, két apró éjjeliszekrény, olvasólámpákkal. Szekrény alkot­ja a szoba bejárat felőli falát, ez rejti magába az ágyneműt, a fe­hérneműt, a ruh álcát, ugyanez a szekrény nyitható az előszoba fe­lől is. csúszó ajtóikkal. A „nagyszobában” nem kell ruhásszekrény, középütt világos „Derű” falat állítottak fel. Ez kettéosztja a szobát, s két hangu­latos sarok berendezését teszi le­hetővé. Az egyik a társalgósarok két fotellel, alacsony asztallal és. kerevettel. Itt áll a televízió. A másik az étkezősarok. Asztal, kö­rülötte kárpitozott székek, felette rádió'. Összesen öt-hat bútor csu­pán a szóba berendezése! A lakásokat Tenke Tibor épí­tészmérnök tervezte. Az egyik ilyen lakás szobájában Miiünk, hogy elmondja mit „építettek be” a lakásokba. — Hideg-melegvíz a fürdőszobában. Mozgatható szo­bafalak, A lakás hosszának meg­felelő elő s zo baszekrén y. Ezenkí­vül a lakó a konyhában villanytűz­helyet, és beépített Lehel hűtő­szekrényt talál. A szobákban nincs parkett, ragasztott szürke buklészőnyeg a padló faltól-falig. A szobákban nem. a mennyezet­ről, hanem a padlóba süllyesztett központi konnektorból osztható a rádió, a televízió és a helyi vilá­gítótestek számára az áram. Az előszobában házitelefon van, amely a kapuban állókkal bizto­sítja az összeköttetést, s gomb­nyomással a lakásból nyitható a ház kapuja is... — sorolja az új­donságokat Tenke Tibor. A lakások tapétásak, a konyha­bútor beépített, tulajdonképpen az ideköltözőknek fekhelyet, né­hány apróbb bútordarabot kell csak hozniuk, vagy vásárolniuk. Úgy tűnik ideális lakások..; — Szerelnénk, ha így lenne, de ma még nem teljes a lakótelep. A lakások ugyanis csak az úgy­nevezett komplex szolgáltatások, bevezetésével nyújtanak majd tel-* jes kényelmet. Mint megtudtuk, mosoda, étkez­de, gyex-makfoglalkoztató, AB£- áruház épül a lakóházak mellé. A lakásokban minimális a mosási lehetőség, ott a mosoda. Nincs éléskamra sem, a konyha nem „nagy ebédek” elkészítésére szol­gái. Ezt korszerű étkezde bizto­sítja. Amíg a szülők dolgoznak, a gyermekeikre tágas, korszerű „fog­lalkoztatóban”, illetve napközi Otthonban vigyáznak. A lakásokhoz szolgáltatásként jár a takarítás, s minden ajtón műanyagkosár található, ebbe ke­rül a reggel megrendelt élelmi­szer. Aki itt a kísérleti lakótelepen él, húsz évvel megelőzheti korát: körülményekben és életmódban is. Kovács Margit Négytagú család részére nyújt kényelmes otthont az itt kö­zölt alaprajzú lakás. A számozás a következő: 1. lakószoba. 2. hálószoba. 3 gyermekszoba. 1. konyha, 5. WC, 6. fürdő­szoba.

Next

/
Thumbnails
Contents