Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-14 / 217. szám
1í)66. szeptember II. fOLNA MT:CTT*f NÜP??TSAÖ S Fellebbezések—tanulságok Négy baráti ország hadgyakorlata előtt Az előszoba várakozói nyugtalanok és többnyire feszült figyelemmel kísérik egymást. Néma csend, vagy szenvedélyes, de elfojtott vita előzi meg a sorra kerülést. Ritka itt a közömbös emb/er, legfeljebb fegyelmezettsége miatt látszik annak. Egyikőjük már jártas a munkaügyi vitákban, a másik most van itt először. A Tolna megyei Munkaügyi Döntőbizottság (a továbbiakban TMDB) tárgyalásra, döntés előtti meghallgatásra idézte be őket. A bizottság — a szakszervezet megbízottai és az elnök — sokféle emberrel találkozik a tárgyalásokon. Más-más felfogás, szokások és vérmérséklet jellemzi őket. őszinte, Vagy nem, szerény, vagy hangoskodó, szűkszavú, vagy bőbeszédű, de egy dologban szinte mindegyik egyforma: a Tnaga igazát véli a leg- igazabbnak. A számukra igazságos döntést várják. A két szembenálló fél közül pedig egyiknek nincs igaza, a törvény csak egyikőjük oldalán állhat. Ritka ugyan, hogy létkérdése lenne valakinek az itteni döntés (van olyan is, aki azt mondja: „Legfeljebb elmegyek máshova dolgc- n”), azonban egzisztenciáról, anyagiakról lévén szó, a többségnek mégsem mindegy. Nagy-nagy felelősségtudat és törvényismeret kell itt a döntésekhez. Nem fáradhatnak el a tizedik tárgyalás után sem, a tizenegyedik munkaügyi vitánál is ki kell türelemmel bogozni, hogy ki mellett áll a törvény. Abszolút igazságot várnak sokan. Törvényes igazságot szolgáltatnak itt a munkaügyekben. Egy nap tizenkét vitás ügye közül választottunk ki kettőt, melyek megítélésünk szerint másoknak is tanulságosak. Meggondolatlan intézkedések, kijelentések, helytelen szemlélet és gyakorlat is van egyik-másik munkaügyi vita mögött. X. FEGYELEMSÉRTÉS ÉS VÁDASKODÁS Megkezdődött a tárgyalás, a hosszú asztal mellett ülnek a szembenálló felek. A jólöltözött fiatalasszony tekintete nyugtalanul repdes. Érthető nyugtalansága. Kétszer kapott már fegyelmit korábban munkahelyén, de harmadszorra is megtörtént a baj. Ezt tetőzte még az is, hogy valami hiba lehetett az őszinteséggel. Amikor a vállalat igazgatója igazoló jelentést kért, O. Lászlóné, a paksi kirendeltség vezető adminisztrátora azt felelte. hogy meg sem érkezett a leirat. A keresgélés után éppen nála, az ő íróasztalának fiókjában találták meg a „nemlétező'’ indítják ellene a fegyelmit. Kilátásba helyezték a fegyelmi lefolytatása után az elbocsájtást is. A vezető adminisztrátor nem várta meg a fegyelmit, hanem a négy nap elteltével felmondott, majd egy hét múlva visszavonta felmondását. A vállalat igazgatója az előzőhöz, a felmondás elfogadásához tartotta magát. Elhangzik az elnök kérdése: — Van-e kiegészítenivalója fellebbezéséhez? — Kiegészítenivalóm, hogy az igazgató velem agresszíven viselkedett. Kényszerítettek engem a felmondásra. Féltem az elbocsáj- tástól, mely nekem hátrányosabb — feleli nagyon határozottan O. Lászlóné a döntőbizottság elnökének, Lőrincz János elvtársnak kérdéseié. — Mivel tudja a fenyegetést Jogilag világos O. Lászlóné- ügye. Az érdemi elbíráláskor a. Munka Törvénykönyve, a törvényesség a mérvadó. Hatályos a felmondás, mert nem volt meg mindkét fél egyetértése a felmondás visszavonására. Más kérdés, hogy a fegyelmi vizsgálat után elbocsájtottáik volna-e, vagy sem, bár az előzmények után az sem lenne meglepő. A TMDB megállapította, hogy fenyegetés, kényszer nem történt. Mi mást tehetett volna panaszosunk? Alaposabb munkával, nagyobb gondossággal és őszinteséggel elkerülhette volna a fegyelmi vétséget. Felnőtt ember, nem iskolázatlan falusi asszony, ideje is volt , meggondolni, felmond-e. Most vádaskodik, mert a munkavállalót? Agresszivitás-e az, ha a történtek után a munka- vállaló lehetőséget kap arra, hogy ‘ő mondjon fel? A fegyelemsértés harmadszorra is megtörtént, beigazolódott. Miért döntött úgy O. Lászlóné. hogy a kedvezőbbet választja, felmond? Négy nap gondolkodási időt is kapott rá. ólt vele. Szeptemberben kerül sor négy baráti ország — a Szovjetunió, Csehszlovákiá, az NDK és Magyarország — csapatainak hadgyakorlatára rületén. A Vltava elnevezésű hadgyakorlatra most fejezik be felkészülésüket a részt vevő magyar A közvéleményben az ilyen esetek elbírálásakor'csapnak ösz- sze az emberség és a munkafegyelem védelmezői. Ilyenkor soksok félreértés is akad az értelmezés körül. Meddig terjedjen és terjedhet az emberség, milyen esetben mi számít annak é; mikor csap át az emberség az álhumánumba? Ilyen esetben hogyan lehet és kell összeegyeztetni az egyéni és közérdeket? Min- diig vannak jó tanácsadók is, akik kívülállóként, sokszor egyoldalúan ítélkeznek, sőt hecceinek is. Teszik, tehetik, mert nem róluk van szó. Megengedhető-e bárkinek is a bizonyítás nélküli vádaskodás? Semmiképpen. A támadás kezdetére várva utasítást. Mit tegyen, vagy miit tehet a vállalat ezek után? Fegyelmit indít, vagy mást próbál? Az igazgató az utóbbit választotta. Közölte a vétséget elkövető O. Lász- 1 ónéval, hogy négy napi gondolkodási időt kap a döntéshez: vagy felmond, vagy pedig megigazolni? A részletes válaszból annyi tűnik ki, hogy igazgatója őt többször elmarasztalta. A munka- vállaló a fenyegetést, a kényszert nem tudja bizonyítani. Felmerül a kérdés, hogy van-e joga, vagy kötelessége a vezetőnek ilyen esetben elmarasztalni így ez a legkönnyebb. A vállalatvezetés is tanulhat az ügyből: korábban ugyanis egyik kezükkel két indokolt fegyelmit, a másik kezükkel pedig háromszáz forint jutalmat adtak. O. Lászlóné ügyére pontot tett' a megyei döntőbizottság („A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs j, de elgondolkoztató néhány jelenség, mely nemcsak most és iitt, de máskor és másutt is tapasztalható. SOMI BENJAMINNÉ Edzés ollóval — A vasárnap versenyre készük lünk. — Mind a hárman? — Igen, először angolos férfi- frizura a program. Már megvan a-, fejem is. — Mindenki maga visz fejet? — Igen, de csak huszonegy na-' .pos haj lehet rajta. Dolgozik két leány, és egy fiú' a múzeum melletti férfifodrász- üzletben. Versenyre készülnek.. Vasamap Tolna megye legjobb1 férfi és női szépítői mérik össze erejüket. — És ki lesz a gy őztes ? /— Nem tudjuk. Esélye mindenkinek van. Csak jó fejünk legyen* akkor könnyebb a verseny. — S az én fejem? Megfelelne) verseny- alapn ak ? — Á, kérem, oda hajas fej keil. És csattog az olló, a három fiatal szakmunkás egymás munkáját: bírálja. Készülnek a vasárnapi nagy versenyre, *— p> •— J HIVATKOZÁS HELYETT Diákotthon még nincs, de története már van. Ez a történet pedig azt igazolja, hogyan nem szabad. Megfogant egy nagyszerű ötlet, de fiélő, hogy vetélés lesz a vége. A zombai általános iskolai diákotthonról van szó. Elöljáróban annyit, hogy ez a torma Tolna megyei kezdeményezés. Az a célja, hogy magas szintű oktatást tudjanak ezáltal biztosítani a kültelkeken élő felsőtagozatos fiataloknak is. Ez mindenekelőtt a továbbtanulás szempontjából jelentős. A mindennapos bejárásuk valamelyik jól felszerelt iskolába nem biztosítható, de helyi erővel létesített diákotthonnal áthidalható ez a nehézség. A Tolna megyei javaslat szerint az ország minden részében hozzáfogtak ilyen diákotthonok szervezéséhez. Van is belőlük már jó néhány. Tolna megyében is működnek már az elsők. De még több helyen lenne rá szükség is, lehetőség is. Így vetődött fel Zomba, méghozzá nem is most, hanem már tavaly. Található a faluban egy régi kastély- épület, az iskola tőszomszédságában, szép park közepén. Nagyon alkalmas helyen. A kastély állami tulajdon. Jelenleg az állami gazdaság kezelésében van, de a helyi tanács állítása szerint az állami gazdaságok átszervezése óta fé!-g sincs kihasználva. A tanács ezt az épületet szeretné átalakítani diákotthonná. A felsőbb szervek is egyetértenek vele, támogatják a helyi tanács törekvését. De mégsincs semmi előrehaladás az ügyben. Mindenki szeretné, mindenki segíti, csak éppen nem történik semmi. Az épületben néhány család lakik. Valamennyien állami gazdasági dolgozók, de egyiknek sincs helyben a munkahelye. Az állami gazdaság átadná az épületet, ha kapna lakást a dolgozói részére. Emiatt áll az ügy. A megyénél azt mondták, hogy a helyiek nem intézik az ügyet, a helyiek pedig a megyére hivatkoznak. Nehéz lenne eldönteni, hogy kinél is torpant meg az ügy. Mindenesetre érthetetlen, hogy ha már egyszer jónak bizonyul egy ötlet, máért nem valósítják meg minél előbb. Annát is inkább, mert ehhez az előfeltételek is adottak, csak éppen el ke1- lene hárítani egy akadályt, ami ugyancsak elhárítható, ha nem sajnálják a fáradságot._______________________B. F„ _______i K oliainra, indulnak a harckocsik Gyorsabb és kényelmesebb az út a harckocsi oldalán Fontos feladat a híradósoké: az összeköttetés biztosítása íMTI-fotó rz Friedtnßnn felvételei
