Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-02 / 207. szám
1366. szeptember 2. ‘ TOT.WÁ WEGTEl NÉPtlJS.M 3 Dr. Dimény Imre sajtótájékoztatója Ifibb száz vaginas teljesítmény — fi pécsi mintapiac — fi megyék érdekeltsége a gabonatermesztésben SZEDIK A KOMLÓT (MTI fotó — Bereth Ferenc felv.) Baleseti ankét Dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazda- sági osztályvezetője, a sajtó képviselőit — közvetítésükkel a közvéleményt — a gabonabetakarí- tós tapasztalatairól és a mező- gazdasági üzemek előtt álló nagy őszi erőpróba személyi és tárgyi előfeltételeiről tájékozatta. A megyei és az országos lapok munkatársai ez alkalommal is kérdéseket tettek fel. A Központi Bizottság mezőgazdasági osztályvezetője valamennyire válaszolt. Mind a beszámoló, mind pedig a kérdésekre adott válasz érdeklődésre tarthat számot nem csupán mezőgazdasággal foglalkozó emberek körében, hanem általában a lakosság körében is. A fogyasztókat közelről érintő kérdés például, hogy ezen a nyáron megtermett-e az ország kenyere, vagy törvény-e, hogy helyenként, Budapesten és vidéken, túl drága a piac és ez ellen mit lehet tenni? Illetőleg van-e olyan megye, ahol e téren már. tudtak élőié lépni? Ezek és az ehhez hasonló kérdések maradéktalanul igazolták: elsősorban most is a mezőgazdaságban dolgozó emberekre tartozik a feladatok sokaságát elvégezni, de közvetett módon, mindenki érdekelt abban, ami a földeken történik. I Nincs szünet, nincs megállás A tavalyi esztendő után, 1966- ban kenyérgabonából a második legnagyobb termésátlagot érte el a magyar mezőgazdaság. A munkásosztály következetes és áldozatos segítsége, a mezőgazdaságban dolgozó emberek példamutató, szorgalmas munkája, a közös erőfeszítések sokasága ismét meghozta a maga gyümölcsét. A munkásosztály közreműködése főleg ott jelentkezik, ahol a gépesítésről beszélünk. Tíz esztendővel ezelőtt a gabonaföldeken még a kézierő volt túlsúlyban. Azóta az arányok teljesen megváltoztak. Az idei esztendő nyarán az összes gabona 85 százalékát gépi erővel takarították be a mezőgazdasági üzemek. Uralkodó a kombájn és a nyári mezőgazda- sági munkák központi alakja a kombájnvezető, mert az összes gabona 75 százalékát kombájnok aratták le és csépelték el. A kedvezőtlen' csapadékos időjárás ellenére, sok kombájnvezető, több mint bármikor száz vagon felett teljesített. Annak idején még a 21 tagú cséplő-munkacsapatoknak sem volt könnyű egy szezonban 10 ezer métermázsa gabonát kicsépelni. S most mindezt a kombájnvezetők egy része megcsinálta az aratással egyidőben. Minden túlzás nélkül a munka hőseként tarthatjuk számon a száz vagonon felül teljesítő kombájn vezetőket. Jórészt nekik köszönhető, hogy a gabonabetakarítás megfelelő ütemben haladt, vele egyidőben úgyszólván a cséplés is befejeződött. Tavaly Borsod megyében ez a munka még szeptemberben is tartott. Minden jel arra mutat, hogy ezen az . állapoton végérvényesen és országszerte túljutottunk. A szokottnál is jobb volt a gépek kihasználása: országos átlagban 380 kataszteri hold az egy Gombatermesztési tanfolyam Indult Budapesten, a SZÖVOSZ székházában. A tanfolyamon az ország minden részéből, így Tolna megyéből is, mintegy 160 szövetkezeti és magántermelő vesz részt. A tanfolyam hallgatói az előadásokon és a szakfilmvetítéseken túl ellátogattak a kőbányai kombájnra jutó teljesítmény. Emögött látni kell, hogy a műszakiak, a minőségi gépjavítás terén országszerte remekeltek. Az ország kenyere az idei termésből biztosítottnak látszik. Több megyében, így például Fejér és Tolna megyében a közös gazdaságok száz vagon számra teljesítik túl a szerződésben vállalt kenyérgabona-értékesítési tervüket. Ahhoz azonban, hogy a jövőben még jobb minőségben történjék meg a gabonabetakarítás, a mezőgazdasági gépparkot növelni kell. Mindezt szem előtt tartva, jövőre az eredetileg tervezett 1500 helyett kétezer kombájnt kap a mezőgazdaság. A kombájn ma már nem csupán a nyári időszakban használható, hanem júniustól késő őszig, egészen a kukorica betakarításáig üzemeltethető. Dr. Dimény Imre a nyári munkák tapasztalatait összegezve, aláhúzta az átállás jelentőségét. Elmondotta, országos tapasztalatok igazolják, hogy azokban az üzemekben tudják leginkább megteremteni az őszi kampánymunkák zavartalanságát, amelyekben már most jól kihasználják a munkanapokat. Valamennyi mezőgazdasági üzem jól felfogott érdeke, hogy ne torpanjon meg a gabonabetakarítás során tapasztalt lendület. Az átmenet, a nyári munkákból az őszi munkákba, időnyerés, ott ahol nem csökken a szántó traktorok teljesítménye, ahol a nehézgépeket máris két műszakban üzemeltetik, s ahol a teljesítményeket ugyanúgy értékelik, ahogyan tették a betakarítás időszakában. A „kifújjuk magunkat” elmélet megbosszulja magát, novemberben, decemberben üt vissza. A két műszak — amit végül úgyis csinálni kell, — megközelítően sem jelent olyan fáradtságot és kínlódást szeptemberben, mint az esős, hűvös novemberben. || Külső segítség Az őszi kampánymunkák időszakában viszonylag rövid idő alatt rengeteg a sürgős és halaszthatatlan munka. Sok a tennivaló. Az őszi érésű kapások termésátlagai országszerte jónak mutatkoznak. Néhány mezőgazda- sági üzemben burgonyából, cukorrépából és kukoricából rekordtermésre számítanak. Minden jel arra mutat hogy Tolna megyében is lesz néhány rekorder gazdaság. Országosan a cukorrépa például 180— 200 métermázsás átlagtermést ígér holdanként. A gyárak a feldolgozást szeptember 10-ig mindenütt megkezdik, a tiszántúli megyékben augusztus végén már hozzáláttak a vállalkozó közös gazdaságok a répa szedéséhez, szállításához. Az érdekeltség növelése a szedés időpontjától függően az idén mázsánként négy, három, két forintban jelentkezik. A legkorábban szállító tsz négy forintot kap a gyártól. Számítani lehet rá, hogy a répa fej termése is magas lesz. Helyenként, esetenként bizonyára éppen a kedvező termésátlagok miatt a melléktakarmányok hasznosítására kisebb gondot fordítanak. Kár volna azonban lemondani a melléktakarmányokról, hiszen ez az az esztendő, amikor Duna Tsz óhegyi gombapincéábe is, ahol a gyakorlatban látták a gombatermesztés legiobb módszereit. A Duna Tsz-nek 50 000 négyzetméter pincefelülete van és négyzetméterenként 5 kiló gombát szednek, ami 30—40 forintos kilónkénti áron számolva nagy' jövedelmet jelent. W, H, valóban ftartalékolhatnak a mezőgazdasági üzemek. Burgonyából országosan 60 métermázsás holdankénti átlagtermésre számítanak a termelő- szövetkezetek. Célszerű előre felkészülni arra is, hogy a kukorica érési ideje kitolódik. Ebből logikusan következik, hogy a cukorrépa, a burgonya, stb. szedésével kell időt nyerni. Dr. Dimény Imre elvtárs elmondotta, hatalmas mennyiségek gyors és veszteségmentes betakarításáról van szó. Ez a körülmény indokolja, hogy a mezőgazdaság az idén is segítséget kapjon. Ennek a lehetőségét az illetékesek az idén is megteremtik. Az arra alkalmas korú tanulóifjúság segíteni fog majd a betakarításban. Sokan félreértik a tanulóit jak, a honvédek és nem utolsó sorban az ipari munkások közreműködését. Úgy magyarázzák, mintha a szövetkezeti gazdák nem dolgoznának. Erről szó sincs. A mező- gazdasági üzemek dolgozói helytállnak. Az az igazság azonban, hegy az őszi csúcsmunkák idején a sürgős, egymásba torlódó munkákat nem győzik. Ezért kell segíteni a mezőgazdasági üzemeket. A kenyérgabona-termesztésről szólva, változatlanul továbbra is az eddigi elvek az irányadók. Később azonban sor kerülhet majd arra, hogy az adottságok figyelembevételével, a megyék jogkörébe utalják az üzemeken belüli helyes arányok megállapítását. A feltett kérdésekre dr. Dimény Imre elvtárs kimerítő választ adott. Tolna megye szempontjából különösképpen érdeklődésre tarthat számot, amit a piaci árakkal kapcsolatban mondott el. Bejelentette, hogy hyen szempontból feltétlenül érdemes volna tanulmányozni és a közvéleményt tájékoztatni arról, hogy miként szabályozzák kedvező iránvba a pécsi piacon a termelőszövetkezetek az árakat. Régi panasz, hogy a textiláruk, divatcikkek egy része késve, néha szezonzárás után kerül az üzletekbe: különösen áll ez a konfekcionált árukra, a női ruhákra és kabátokra. Munkatársunk felkereste a Női és Gyermekruha Nagykereskedelmi Vállalat igazgatónőjét, Szántó Györgynét, s megkérdezte: jogosak-e a vásárlók panaszai, valóban késve ke- rülnek-e a divatcikkek az üzletekbe? — Vállalatunk évenként 4 millió ruhát szállít 900 millió forint értékben. A konfekcióipar általunk szállított termékei között a hagyományos ruhadarabok mellett a modern ízlésnek megfelelő női i’uhák, a yester és műszál- szövéses anyagokból készült ruhadarabok is megtalálhatók. Célunk az, hogy amint a nemzetközi piacon megjelenik valamilyen divatanyag, vagy ruhaféle, hamarosan kapható legyen nálunk is. Legutóbb ilyen sikeres divat- irányzat lett az Op-Art, amely egyik napról a másikra tért hódított világszerte, s természetesen nálunk is! — Annak, hogy az igényeket mégsem tudjuk teljes mértékben és főleg gyorsan kielégíteni, elsősorban a konfekció-kereskedelem nehézkes és hosszadalmas megrendelési rendszere az oka. Mi rendszerint előre tudjuk, hogy a következő esztendőben mi lesz I a divat és ennek megfelelően Dombóvár állomáson felmérték a baleseti helyzetet és olyan határozat született — ez az állomási intézkedési tervben is szerepel —, hogy a balesetekkel fokozottabban kell foglalkozni a jövőben. A baleseteik számának növekedése, valamint a megelőzés fontossága is indokolttá tette a baleseti ankét megtartását. A fenti indok alapján szerveztük meg a baleseti ankétot, amely három napig tartott és több mint 300-an vettek azon részt. Az ankét céljának ismertetésével kezdődött és az előadók igen részletesen ismertették az állomás baladjuk megrendeléseinket az iparnak. Sajnos az ipar — jelenleg — a divat változását csak lassan és nehézkesen tudja követni: ez azt jelenti, hogy időben megadott rendeléseinket csak késve tudja teljesíteni. Az elmúlt esztendőben megtörtént, hogy egyes cikkekből a megrendelt mennyiség felét sem tudta legyártani a ruhaipar. A szerződéskötés tehát még nem jelent árut, legfeljebb döntőbizottsági ítéletet, — kötbért, de nem konfekcionált ruhát így már érthető, hogy a vásárlóközönség igényeit nem tudtuk teljesen kielégíteni és adósságban maradtunk például a szép és divatos habszivacs hátú tavaszi kabátokkal és ballonokkal. Nehézségeket okoz sokszor az igényelt díszek és díszítőelemek hiánya is, miután ezek gyártása az ipar számára nem jövedelmező. Mi szívesen fizetnénk többet az ízlésesen díszített ruhákért és kabátokért, de sajnos erre ma még nincs módunk. — Jogosak tehát a vásárló- közönség panaszai és kifogásai, célunk, hogy a magyar nők is jól és olcsón, ízlésesen öltözködjenek és az igények minél gyorsabb kielégítéséért mindent, elkövetünk. Ez a nagykereskedelem véleménye. Halljuk, mit mond a ruhaipar? A Május 1. Ruhagyár igazgatója. Kovács József így nyilatkozott; eseti helyzetét a lényegesebb baleseti forrásokat, a balesetek főbb okait. Majd azzal is foglalkoztak, hogy miként lehet és kell megakadályozni a baleseteket. Az elmondott tájékoztató felelevenítette a már megtörtént baleseteket, okulva belőlük, levonva belőle a tanulságokat, bízhatunk abban, hogy dolgozóink éberebben Végzik a munkájukat és betartják az óvórendszabályokat. Ennek alapján a jövőben csökkeni fog a balesetek száma állomásunkon, és eléri célját a baleseti ankét. Bódogh Mihály szb-titkár levelező — Sajnos, helyben kell hagynom a közönség és a nőiruha- kereskedelem panaszait. Valóban tavaly elmaradtak a gyárak, — így mi is — a szállítással. Ezért például a frotir ruhák, orkánkabátok, műszálas felöltők a szállítások után szinte órákon belül elfogytak az üzletekben. A nylon-velour és a yersey szendvicsanyagokból készített konfekcióárukat még divatfelárral is megvásárolták, így hiánycikkekké váltak. Noha az ipar igyekezett a divatot követni, a gyártást gyakran késve kezdhette meg, mert ahhoz a különféle bizottságok késve adták hozzájárulásukat. — A díszítőelemek hiánya ugyancsak hátráltatta a gyártást. Ezekből nem kell nagy mennyiség, tehát a gyáraknak nem kifizetődő készítésük. így a divatos, ízléses díszítés hiánycikk maradt. — Nehézségeink az idén is megvannak, mégis igyekeztünk szerződéseinknek eleget tenni: első félévi tervünket 108 százalékra teljesítettük, a harmadik negyedévben vállalt kötelezettségeinknek pedig szeptember 25- re eleget teszünk. — A végleges és megnyugtató megoldást azonban csak az új gazdasági mechanizmus jelenti majd, mert az biztosítja a termelés és a piac egységét — mondotta végezetül. Zs. L. Jól jövedelmei a gombatermesztés Sz. P. Agronómusok, brigádvezetők tanácskozásai (Tudósítónktól) A gabonatermesztés időszerű problémáit beszélik meg a termelőszövetkezetek főagronómúsai és növény- termesztési brigádvezetői a szeptember 5—tői 10-íg terjedő héten, járásonként. A tanácskozásokat állami gazdaságokban szervezik. így a résztvevők közvetlenül ismerkedhetnek az állami gazdaságok tapasztalataival. Napirenden szerepel az őszi betakarítás, a tárolás és a vetés megbeszélése is. A Magyar Agrártudományi Egyesület .megyei szerve- vezete és a megyei tanács mező- gazdasági osztálya közösen szervezik a szakmai találkozókat. Miért késnek a divatcikkek ? A ruhaipar és kereskedelem képviselői az ellátás nehézségeiről, a feladatokról
