Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

1366. szeptember 2. ‘ TOT.WÁ WEGTEl NÉPtlJS.M 3 Dr. Dimény Imre sajtótájékoztatója Ifibb száz vaginas teljesítmény — fi pécsi mintapiac — fi megyék érdekeltsége a gabonatermesztésben SZEDIK A KOMLÓT (MTI fotó — Bereth Ferenc felv.) Baleseti ankét Dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazda- sági osztályvezetője, a sajtó kép­viselőit — közvetítésükkel a köz­véleményt — a gabonabetakarí- tós tapasztalatairól és a mező- gazdasági üzemek előtt álló nagy őszi erőpróba személyi és tárgyi előfeltételeiről tájékozat­ta. A megyei és az országos la­pok munkatársai ez alkalommal is kérdéseket tettek fel. A Köz­ponti Bizottság mezőgazdasági osztályvezetője valamennyire vá­laszolt. Mind a beszámoló, mind pedig a kérdésekre adott válasz érdeklődésre tarthat számot nem csupán mezőgazdasággal foglal­kozó emberek körében, hanem általában a lakosság körében is. A fogyasztókat közelről érintő kérdés például, hogy ezen a nyá­ron megtermett-e az ország ke­nyere, vagy törvény-e, hogy he­lyenként, Budapesten és vidéken, túl drága a piac és ez ellen mit lehet tenni? Illetőleg van-e olyan megye, ahol e téren már. tudtak élőié lépni? Ezek és az ehhez ha­sonló kérdések maradéktalanul igazolták: elsősorban most is a mezőgazdaságban dolgozó embe­rekre tartozik a feladatok soka­ságát elvégezni, de közvetett mó­don, mindenki érdekelt abban, ami a földeken történik. I Nincs szünet, nincs megállás A tavalyi esztendő után, 1966- ban kenyérgabonából a második legnagyobb termésátlagot érte el a magyar mezőgazdaság. A mun­kásosztály következetes és áldo­zatos segítsége, a mezőgazdaság­ban dolgozó emberek példamuta­tó, szorgalmas munkája, a közös erőfeszítések sokasága ismét meg­hozta a maga gyümölcsét. A munkásosztály közreműködése fő­leg ott jelentkezik, ahol a gépe­sítésről beszélünk. Tíz esztendő­vel ezelőtt a gabonaföldeken még a kézierő volt túlsúlyban. Azóta az arányok teljesen megváltoz­tak. Az idei esztendő nyarán az összes gabona 85 százalékát gé­pi erővel takarították be a me­zőgazdasági üzemek. Uralkodó a kombájn és a nyári mezőgazda- sági munkák központi alakja a kombájnvezető, mert az összes gabona 75 százalékát kombájnok aratták le és csépelték el. A kedvezőtlen' csapadékos idő­járás ellenére, sok kombájnveze­tő, több mint bármikor száz va­gon felett teljesített. Annak ide­jén még a 21 tagú cséplő-munka­csapatoknak sem volt könnyű egy szezonban 10 ezer métermá­zsa gabonát kicsépelni. S most mindezt a kombájnvezetők egy része megcsinálta az aratással egyidőben. Minden túlzás nélkül a munka hőseként tarthatjuk szá­mon a száz vagonon felül telje­sítő kombájn vezetőket. Jórészt nekik köszönhető, hogy a gabo­nabetakarítás megfelelő ütemben haladt, vele egyidőben úgyszól­ván a cséplés is befejeződött. Ta­valy Borsod megyében ez a munka még szeptemberben is tar­tott. Minden jel arra mutat, hogy ezen az . állapoton végérvényesen és országszerte túljutottunk. A szokottnál is jobb volt a gé­pek kihasználása: országos átlag­ban 380 kataszteri hold az egy Gombatermesztési tanfolyam Indult Budapesten, a SZÖVOSZ székházában. A tanfolyamon az ország minden részéből, így Tolna megyéből is, mintegy 160 szövet­kezeti és magántermelő vesz részt. A tanfolyam hallgatói az előadásokon és a szakfilmvetíté­seken túl ellátogattak a kőbányai kombájnra jutó teljesítmény. Emögött látni kell, hogy a mű­szakiak, a minőségi gépjavítás terén országszerte remekeltek. Az ország kenyere az idei ter­mésből biztosítottnak látszik. Több megyében, így például Fe­jér és Tolna megyében a közös gazdaságok száz vagon számra teljesítik túl a szerződésben vál­lalt kenyérgabona-értékesítési tervüket. Ahhoz azonban, hogy a jövőben még jobb minőségben történjék meg a gabonabetakarí­tás, a mezőgazdasági gépparkot növelni kell. Mindezt szem előtt tartva, jövőre az eredetileg ter­vezett 1500 helyett kétezer kom­bájnt kap a mezőgazdaság. A kombájn ma már nem csupán a nyári időszakban használható, hanem júniustól késő őszig, egé­szen a kukorica betakarításáig üzemeltethető. Dr. Dimény Imre a nyári munkák tapasztalatait összegezve, aláhúzta az átállás je­lentőségét. Elmondotta, országos tapasztalatok igazolják, hogy azokban az üzemekben tudják leginkább megteremteni az őszi kampánymunkák zavartalanságát, amelyekben már most jól kihasz­nálják a munkanapokat. Vala­mennyi mezőgazdasági üzem jól felfogott érdeke, hogy ne torpan­jon meg a gabonabetakarítás so­rán tapasztalt lendület. Az át­menet, a nyári munkákból az őszi munkákba, időnyerés, ott ahol nem csökken a szántó trak­torok teljesítménye, ahol a ne­hézgépeket máris két műszakban üzemeltetik, s ahol a teljesítmé­nyeket ugyanúgy értékelik, aho­gyan tették a betakarítás idő­szakában. A „kifújjuk magun­kat” elmélet megbosszulja magát, novemberben, decemberben üt vissza. A két műszak — amit végül úgyis csinálni kell, — meg­közelítően sem jelent olyan fá­radtságot és kínlódást szeptem­berben, mint az esős, hűvös no­vemberben. || Külső segítség Az őszi kampánymunkák idő­szakában viszonylag rövid idő alatt rengeteg a sürgős és ha­laszthatatlan munka. Sok a ten­nivaló. Az őszi érésű kapások termésátlagai országszerte jónak mutatkoznak. Néhány mezőgazda- sági üzemben burgonyából, cukor­répából és kukoricából rekordter­mésre számítanak. Minden jel arra mutat hogy Tolna megyében is lesz néhány rekorder gazdaság. Orszá­gosan a cukorrépa például 180— 200 métermázsás átlagtermést ígér holdanként. A gyárak a fel­dolgozást szeptember 10-ig min­denütt megkezdik, a tiszántúli megyékben augusztus végén már hozzáláttak a vállalkozó közös gazdaságok a répa szedéséhez, szállításához. Az érdekeltség nö­velése a szedés időpontjától füg­gően az idén mázsánként négy, három, két forintban jelentkezik. A legkorábban szállító tsz négy forintot kap a gyártól. Számítani lehet rá, hogy a ré­pa fej termése is magas lesz. He­lyenként, esetenként bizonyára éppen a kedvező termésátlagok miatt a melléktakarmányok hasz­nosítására kisebb gondot fordíta­nak. Kár volna azonban lemon­dani a melléktakarmányokról, hi­szen ez az az esztendő, amikor Duna Tsz óhegyi gombapincéábe is, ahol a gyakorlatban látták a gombatermesztés legiobb módsze­reit. A Duna Tsz-nek 50 000 négy­zetméter pincefelülete van és négyzetméterenként 5 kiló gom­bát szednek, ami 30—40 forintos kilónkénti áron számolva nagy' jövedelmet jelent. W, H, valóban ftartalékolhatnak a me­zőgazdasági üzemek. Burgonyából országosan 60 métermázsás holdankénti átlag­termésre számítanak a termelő- szövetkezetek. Célszerű előre fel­készülni arra is, hogy a kuko­rica érési ideje kitolódik. Ebből logikusan következik, hogy a cu­korrépa, a burgonya, stb. szedé­sével kell időt nyerni. Dr. Di­mény Imre elvtárs elmondotta, hatalmas mennyiségek gyors és veszteségmentes betakarításáról van szó. Ez a körülmény indo­kolja, hogy a mezőgazdaság az idén is segítséget kapjon. Ennek a lehetőségét az illetékesek az idén is megteremtik. Az arra al­kalmas korú tanulóifjúság segí­teni fog majd a betakarításban. Sokan félreértik a tanulóit jak, a honvédek és nem utolsó sorban az ipari munkások közreműködé­sét. Úgy magyarázzák, mintha a szövetkezeti gazdák nem dolgoz­nának. Erről szó sincs. A mező- gazdasági üzemek dolgozói helyt­állnak. Az az igazság azonban, hegy az őszi csúcsmunkák ide­jén a sürgős, egymásba torlódó munkákat nem győzik. Ezért kell segíteni a mezőgazdasági üzeme­ket. A kenyérgabona-termesztésről szólva, változatlanul továbbra is az eddigi elvek az irányadók. Ké­sőbb azonban sor kerülhet majd arra, hogy az adottságok figye­lembevételével, a megyék jog­körébe utalják az üzemeken be­lüli helyes arányok megállapítá­sát. A feltett kérdésekre dr. Di­mény Imre elvtárs kimerítő vá­laszt adott. Tolna megye szem­pontjából különösképpen érdek­lődésre tarthat számot, amit a piaci árakkal kapcsolatban mon­dott el. Bejelentette, hogy hyen szempontból feltétlenül érdemes volna tanulmányozni és a közvé­leményt tájékoztatni arról, hogy miként szabályozzák kedvező iránvba a pécsi piacon a terme­lőszövetkezetek az árakat. Régi panasz, hogy a textiláruk, divatcikkek egy része késve, né­ha szezonzárás után kerül az üz­letekbe: különösen áll ez a kon­fekcionált árukra, a női ruhákra és kabátokra. Munkatársunk fel­kereste a Női és Gyermekruha Nagykereskedelmi Vállalat igaz­gatónőjét, Szántó Györgynét, s megkérdezte: jogosak-e a vásár­lók panaszai, valóban késve ke- rülnek-e a divatcikkek az üzle­tekbe? — Vállalatunk évenként 4 mil­lió ruhát szállít 900 millió forint értékben. A konfekcióipar álta­lunk szállított termékei között a hagyományos ruhadarabok mel­lett a modern ízlésnek megfelelő női i’uhák, a yester és műszál- szövéses anyagokból készült ru­hadarabok is megtalálhatók. Cé­lunk az, hogy amint a nemzet­közi piacon megjelenik valami­lyen divatanyag, vagy ruhaféle, hamarosan kapható legyen nálunk is. Legutóbb ilyen sikeres divat- irányzat lett az Op-Art, amely egyik napról a másikra tért hó­dított világszerte, s természete­sen nálunk is! — Annak, hogy az igényeket mégsem tudjuk teljes mértékben és főleg gyorsan kielégíteni, el­sősorban a konfekció-kereskede­lem nehézkes és hosszadalmas megrendelési rendszere az oka. Mi rendszerint előre tudjuk, hogy a következő esztendőben mi lesz I a divat és ennek megfelelően Dombóvár állomáson felmér­ték a baleseti helyzetet és olyan határozat született — ez az állo­mási intézkedési tervben is sze­repel —, hogy a balesetekkel fo­kozottabban kell foglalkozni a jövőben. A baleseteik számának növekedése, valamint a megelő­zés fontossága is indokolttá tette a baleseti ankét megtartását. A fenti indok alapján szervez­tük meg a baleseti ankétot, amely három napig tartott és több mint 300-an vettek azon részt. Az an­két céljának ismertetésével kez­dődött és az előadók igen részle­tesen ismertették az állomás bal­adjuk megrendeléseinket az ipar­nak. Sajnos az ipar — jelenleg — a divat változását csak lassan és nehézkesen tudja követni: ez azt jelenti, hogy időben meg­adott rendeléseinket csak késve tudja teljesíteni. Az elmúlt esz­tendőben megtörtént, hogy egyes cikkekből a megrendelt mennyi­ség felét sem tudta legyártani a ruhaipar. A szerződéskötés te­hát még nem jelent árut, legfel­jebb döntőbizottsági ítéletet, — kötbért, de nem konfekcionált ruhát így már érthető, hogy a vásárlóközönség igényeit nem tudtuk teljesen kielégíteni és adósságban maradtunk például a szép és divatos habszivacs hátú tavaszi kabátokkal és ballonok­kal. Nehézségeket okoz sokszor az igényelt díszek és díszítőele­mek hiánya is, miután ezek gyár­tása az ipar számára nem jöve­delmező. Mi szívesen fizetnénk többet az ízlésesen díszített ru­hákért és kabátokért, de sajnos erre ma még nincs módunk. — Jogosak tehát a vásárló- közönség panaszai és kifogásai, célunk, hogy a magyar nők is jól és olcsón, ízlésesen öltözködjenek és az igények minél gyorsabb kielégítéséért mindent, elköve­tünk. Ez a nagykereskedelem véle­ménye. Halljuk, mit mond a ru­haipar? A Május 1. Ruhagyár igazgatója. Kovács József így nyilatkozott; eseti helyzetét a lényegesebb bal­eseti forrásokat, a balesetek főbb okait. Majd azzal is foglal­koztak, hogy miként lehet és kell megakadályozni a baleseteket. Az elmondott tájékoztató felelevení­tette a már megtörtént balesete­ket, okulva belőlük, levonva be­lőle a tanulságokat, bízhatunk abban, hogy dolgozóink éberebben Végzik a munkájukat és betart­ják az óvórendszabályokat. Ennek alapján a jövőben csökkeni fog a balesetek száma állomásunkon, és eléri célját a baleseti ankét. Bódogh Mihály szb-titkár levelező — Sajnos, helyben kell hagy­nom a közönség és a nőiruha- kereskedelem panaszait. Valóban tavaly elmaradtak a gyárak, — így mi is — a szállítással. Ezért például a frotir ruhák, orkán­kabátok, műszálas felöltők a szállítások után szinte órákon belül elfogytak az üzletekben. A nylon-velour és a yersey szendvicsanyagokból készített konfekcióárukat még divatfel­árral is megvásárolták, így hi­ánycikkekké váltak. Noha az ipar igyekezett a divatot követ­ni, a gyártást gyakran késve kezdhette meg, mert ahhoz a kü­lönféle bizottságok késve adták hozzájárulásukat. — A díszítőelemek hiánya ugyancsak hátráltatta a gyártást. Ezekből nem kell nagy mennyi­ség, tehát a gyáraknak nem ki­fizetődő készítésük. így a divatos, ízléses díszítés hiánycikk maradt. — Nehézségeink az idén is megvannak, mégis igyekeztünk szerződéseinknek eleget tenni: első félévi tervünket 108 száza­lékra teljesítettük, a harmadik negyedévben vállalt kötelezett­ségeinknek pedig szeptember 25- re eleget teszünk. — A végleges és megnyugtató megoldást azonban csak az új gazdasági mechanizmus jelenti majd, mert az biztosítja a ter­melés és a piac egységét — mon­dotta végezetül. Zs. L. Jól jövedelmei a gombatermesztés Sz. P. Agronómusok, brigádvezetők tanácskozásai (Tudósítónktól) A gabonater­mesztés időszerű problémáit be­szélik meg a termelőszövetke­zetek főagronómúsai és növény- termesztési brigádvezetői a szep­tember 5—tői 10-íg terjedő hé­ten, járásonként. A tanácskozá­sokat állami gazdaságokban szer­vezik. így a résztvevők közvetle­nül ismerkedhetnek az állami gazdaságok tapasztalataival. Napi­renden szerepel az őszi betakarí­tás, a tárolás és a vetés megbe­szélése is. A Magyar Agrártudo­mányi Egyesület .megyei szerve- vezete és a megyei tanács mező- gazdasági osztálya közösen szer­vezik a szakmai találkozókat. Miért késnek a divatcikkek ? A ruhaipar és kereskedelem képviselői az ellátás nehézségeiről, a feladatokról

Next

/
Thumbnails
Contents