Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
4 ' TOTKA MEGVET TOTBAO 1966: augusztus K. A termelés orvosai: a diszpécserek A diszpécserszolgálat — angolból magyarra fordítva gyors elintézés — feladata: a termelési folyamat operatív irányítása, az összes részlegek együttműködésének koordinálása, a termelés ütemességének biztosítása, az egyes műveleteknek az előírt sorrendben történő elvégzése, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése, a munkamenet lebonyolítását gátló körülmények megszüntetése, stb. Vagyis: a jó diszpécser mindenütt ott van, ahol valami történik és mindenről tudomása van, ami a vállalat életében történik. Túlzás nélkül állíthatjuk: a vállalatnál a diszpécserek látják a legjobban azt a lüktető életet, ami különben mindennapos esemény. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál két diszpécser dolgozik. Közülük Szűcs Jánossal beszélgettünk. Szűkszavú, de a lényeget jól meglátó ember, aki már tizenkét éve dolgozik a vállalatnál. Hatodik éve diszpécser. Munkáját dióhéjban így foglalja össze: — Az anyag, a bér és a szerszám biztosítása — majd kis szünet után még hozzáteszi: — És természetesen az, hogy minden időben a maga helyére kerüljön. Nem kis munka ez. Különösen nem akkor, ha négy üzemnek kell mindezt bizosítani. S ez a négy üzem a vállalat egészének mintegy háromnegyed részét jelenti. Miközben az üzemeket járjuk, részleteiben is megismertet munkájával. — Amikor a megrendelést „felöltöztetve” — techno- logizálják, művelettervezik, rajzokkal látják el, programozzák, stb. — megkapom, első feladatom az anyag és a bér biztosítása, majd ezt követi az esetleges szerszámok beterem-tése. És természetesen — az első pillanattól az utolsóig — a munkafolyamat rendszeres ellenőrzése. Az irodában grafikonon ábrázolja az olajkályha alkatrészeinek gyártását. A mintegy 30 féle alkatrészt, amelyből körülbelül tízezen darabot készítenek, úgy kell gyártani, hogy a folyamatos összeszerelés biztosítva legyen. 1is ez is a diszpécser feladata. Időközben megtudom azt is, hogy a diszpécser a meó- tól kapja a készre jelentést, majd ezt követően ő jár el az értékesítési osztálynál, illetve a készáruraktámál. — Mindennapos munkámban egy célkitűzés vezérel: kellő mennyiségű és megfelelő minőségű árut gyártsunk — mondja Szűcs János diszpécser. Szó esik az adminisztrációról is. — Bár két segítségem van, mégis sok időt kell az íróasztal mellett töltenem. S ezt megérzik az üzemek. De erről egyébként kérdezze meg a művezetőket. A művezetők: Gáspár József, Szigeti Ödön és Szőcs Pál egybehangzó véleménye szerint is: a diszpécsernek többet kellene az üzemben tartózkodni. Bár — mint mondták — az utóbbi időben részben indokolt a sok adminisztráció. Az igazsághoz tartozik az is, hogy mindez egybeesik egy másik átállással, amely talán még az előzőnél is jobban érezteti hatását ezekben a hetekben, hónapokban a vállalatnál. Megszűnt a négy éve folyamatosan végzett csőgyárás, s most hat-tíz darabos különböző alkatrészeket készítenek. Ez pedig nagyobb szaktudást igényel műszaki vezetőtől és szakmunkástól egyaránt. De még a diszpécsertől is, a „termelés orvosától”, ahogy őt nevezik az üzemben. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ (llllllllllllllllllllllllHlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll HAJSZA O a tömeggyilkos | Rostock, az NDK nagy kikötővárosa Rostock városát 1218-ban alapították a Keleti-tenger partján, a Wamow folyócska torkolatánál. A XIV. és a XV. században tagja volt a Hanza-államszövet- ségnek és a virágkorát élte. További fejlődését károsan befolyásolták a mecklemburgi nemesség viszályai és a zavaros, háborús évek. Ezért, bár a XIX. száza.1 közepén 344 hajója volt, Hamburg után a második helyre Sizorult kikötőjének vonzása. 1850-ben itt működött a Nep- tun-hajógyár, amely az első német csavargőzöst építette. A két világháború között ide telepítették a Heinkel-repülőgyárat is, amelyet azonban a bombázások teljesen megsemmisítettek. Egyébként a II. világháború végére a ván» 40 százaléka elpusztult és sokan azt hitték, egyhamar aligha születik újjá. Ámde a szocializmust építő NDK életereje csodákat művelt. Jelenleg kereken 165 000 ember él benne, 65 ezerrel több, mint 1945-ben, Rostock a réginél szebb, modem, tiszta nagyvárossá fejlődött, s a népszaporodása az első helyen áll az egész országban. A város 1968-ban ünnepli majd megalapításának 750. évfordulóját. Egyetemét 1419-ben alapították, amely Észak-Európa egyik legAz 1945-ös nagy pusztulás után 8 évvel Rostock már az NDK hajóépítésének, tengerhajózásának és nyílttengeri halászatának gazdag központjává fejlődött. Az ország öt nagy hajógyára közül kettő itt működik és moJem kereskedelmi hajókkal gazdagítja az NDK tengeri flottáját. Jelenleg a Rostock—Wamemünde-i „War- now” hajógyárban 6000 munkás dolgozik. A régi Neptun-hajó- gyárat kibővítették és korszerűsítették, s 4—5 ezer tonnás motoros hajókat gyártanak benne. Rostock városképét régebben lete. Ez idő szdrint ennek a vállalatnak 134 hajója van, 805 ezer tonna űrtartalommal, de 1970-re ennek a flottának gyarapodása révén az űrtartalom 1,2 millió tonnára emelkedik majd. És mert a régi kikötő már nem felel meg az új követelményeknek, a város új kikötőt kapotl- Ez közvetlenül a homokdombok mögött, szemben a Neptun-hajó- gyárral épült, s I960, május 1-én már fogadta az első 10 ezer tonnás teherhajót. 1970-re ennek a kikötőnek , befogadóképessége eléri majd a 9 millió tonnát. Rostock halászati kombinátja modem vállalkozás. Ma 10 korszerű halász- és feldolgozó hajója van, továbbá 25 hálós vontató b'iztüsil régibb főiskolája és mindig ji lentősen befolyásolta az észal államok szellemi életét. *0 Xv hét templomtorony uralta, ma £ Hajózás Háza, a Német Tengerhajózási Társaság központi épüli a jója, 33 parti vitorlása. Ez az üzem évente 120 000 tonna halat képes feldolgozni. Sok látogató keresi fel a mai Rostockot, amely túlragyogja a Hanza-idők fényét. Főutcája, a Lange, bár ízig-vérig modem, nem rontja a gótikus városképet De a város terjeszkedése nenv fejeződött be. Három teljesén új városrész már elkészült és épül a negyedik, amelyben további 65 ezer lakos kap majd otthont Egy pillantás az „Usedom" nevű kotróhajóra. Balra az utolsó földnyelv, amely még eltávolításra vár. Jobbra az új móló. EGY FRANCIA RENDŐRFŐNÖK FELJEGYZÉSEIBŐL IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIíIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIkIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII — 70 — — A megfigyelés alatt megkísérelte-e védencem, hogy elmebetegséget, elmezavart szimuláljon? — Nem — válaszolta dr. Gouriou. — Hazudozá- saival nagymértékben megnehezítette munkánkat, de sohasem játszotta meg előttünk az őrültet. Petiot valósággal tombolt, amikor a magánvádat képviselő egyik ügyvéd megkérdezte: — Voltaképpen miért is bocsátotta magát szabadon a Gestapo? — Alávaló gyanúsítás! — kiáltott fel Petiot. — Gyalázat! Még ilyen gyanúsításokkal is meg akarják nehezíteni helyzetemet! Disznóság! Rögtön vonja vissza kérdését! Az ügyvédnek esze ágában sem volt visszavonni a kérdésben rejlő célzást. Cfgyvédtársai segítségére siettek. — Német besúgó volt! A Gestapo azért bocsátotta szabadon, mert neki dolgozott. Ki tudja, hogy az önkezével meggyilkoltakon kívül, hány szerencsétlennek okozta halálát azáltal, hogy kiszolgáltatta a Gestaponak? Nem is esküdteknek kellene ítélniük, rögtönítélő bíróság elé kell állítani! — Aljas kutyák! Gazemberek! — kiáltotta vissza Petiot. — Nem tesz semmit. Mégis ott leszünk a kivégzésénél! Percekig tartott, amíg Leser elnök rendet teremtett a tárgyalóteremben. A PERBESZÉDEK A következő napokon főképpen rendőrtiszt— 71 — viselőket hallgatott ki tanúként a bíróság, akik részt vettek a nyomozásban. Részletesen vázolták a nyomozás egyes szakaszait, aprólékos, minden részletre kiterjedő munkájukat, amely roppant nagy nehézségekbe ütközött, mivel Párizs akkor még ellenséges megszállás alatt állt, A harmadik hét elején kerültek sorra a per- beszédek. Az egész teremben mély csend uralkodott, amikor Dupin államügyész megkezdte vádbeszédét. — Pályafutásom alatt soha még ilyen szenvedéllyel nem képviseltem a vádat, s már előre is elnézést kérek a bíróságtól, ha szenvedélyességem túl megy a perrendtartás megszabta határokon. Ez a személy, mert embernek nem nevezhetem, ez a romlott, elvetemült, minden emberségből kivetkőzött személy gyilkolt. Ügy gyilkolt, ahogyan rajta kívül csak a nácik gyilkoltak Auschwitzban, Buchenwaldban és a többi haláltáborban. Az ő példájukat követve, hamvasztókemencékben tüntette el elvetemültségének nyomait. Áttanulmányozhatjuk Francia- ország, vagy bármelyik más civilizált ország bűnügyi krónikáit, akár évszázadokra visszamenően, Petiot tetteinek nem találjuk mását. A Kékszakállnak nevezett Landru tizenegy nőt gyilkolt meg. Petiotnak legalább huszonhét emberélet szárad a lelkén... Az államügyész még a feléig sem ért vádbeszédének, s Leser elnök, az idő előrehaladottságára való tekintettel kénytelen volt a tárgyalást megszakítani. Az ügyész fejtegetései mély hatást tettek a — 72 — hallgatóságra. Azzal tisztában voltak az emberek, hogy az ügyész végül halálbüntetés kimondását kéri, csak azt nem tudták, hogy Floriot védő mire építi majd a védelmet. Másnap, március 28-án Dupin folytatta vádbeszédét. Még másfél óra hosszat beszélt, gyorsan, folyékonyan, élénk taglejtésekkel. Nagy hatású, kitűnően felépített vádbeszédét a következő kérdéssel fejezte be, az esküdtekhez fordulva: — Ki érdemelte meg valaha is, jobban a halálbüntetést, mint Petiot? Ütött az igazságszolgáltatás órája: a gyilkos kövesse áldozatait! Petiot a vádbeszéd alatt unottan nézelődött, s megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor Dupin a végére ért. Ezután a védő következett. Azzal a bejelentéssel kezdte, hogy védőbeszéde két részből álj. A vádirat huszonhét, gyilkossággal terheli a vádlottat. Petiot tizenkilencet büszkén vállal, nyolcat tagad. Védőbeszédének első részében be fogja bizonyítani, hogy ehhez a nyolchoz a vádlottnak semmi köze, nem ő követte el. Második részében pedig azt fogja bebizonyítani, hogy a másik tizenkilenc egytől egyig német besúgó, vagyis hazaáruló volt és Petiot csak a halálos ítéletet hajtotta végre rajtuk, amit a Fly-Tox ellenálló csoport mondott ki rájuk. Pokoli ötlet volt, méltó Petiot tettedhez!
