Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-11 / 189. szám
6 TOT,VA MFOTFt NÉPflJRÁÖ 1966. augusztus If. Bonyhád az MJSK II. fordulóját is sikeresen vette Vasas—Ercsi Kinizsi 4:1 (2:0) Bonyhádi Bonyhád, 900 néző. Vezette: Hámori (Pécs). Bonyhád: Mucska (Kovács) — Wágner II., Ambrus, Fricsi — Mező, Péter — Pataki, Vajda, Máté (Barabás), Fláding (Guzorán), Szász. Ercsi: Kiss — Csajtay, Dolmány (Koller), Di- mak — Vindics, Gólics — Nagy, Tímár, Szilasi, Kovács, Versics. Kezdés után Bonyhád ragadta magához a kezdeményezést. Formás támadásokat vezetett. Már az 5. percben 25' méteres szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak, és Wágner II. a szabadrúgást a bal felső sarokba lőtte. 1:0. (Ritkán látható nagy gól volt.) A 8. percben már Máté került nagy helyzetbe, de elhamarkodottan fölélőtt a fiatal bonyhádi csatár. A 18. percben jobboldali támadás után Mező lövése a felső kapufán csattant. A lepattanó labdát a jó ütemben érkező Szász továbbította a hálóba 2:0. A következő percben viszont a bonyhádi kapufán csattant a labda. Ezután Ercsi percei következtek, de a balszélső két ízben is gólhelyzetben hibázott. A kihagyott helyzetek után a félidő végéig változatos mezőnyjáték alakult ki kevés izgalommal. A második félidőt viharos bonyhádi támadások vezették be. Percekig pattogott a labda az ercsi kapu előtt. A 14. percben Vajda remek lövéssel 3:0-ra növelte a hazaiak előnyét. A gól után Ercsi teljesen visszaesett, Bonyhád uralta a mezőnyt és egy szezonra való gólhelyzetet hagyott kihasználatlanul. A 41. percben Szász közvetlen közelről négyre növelte a bonyhádi gólok számát, a következő percben pedig a leálló bonyhádi védelem mellett az ercsi balszélső megszerzi a becsületgólt és beállítja a végeredményt. 4:1. A bonyhádi csapat erőnlétileg és technikailag is jobbnak bizonyult az NB III.-as csapatnál. Ercsinek csak a lelkesedését lehet dicsérni. Csak addig voltak megfelelő ellenfél, ameddig bírták erővel. Jók: Ambrus, Szász, Wágner, illetve Versics és Gólics. Réder Első számú esélyesünk az atlétikai EB-n TENISZ Szekszárdi Petőfi— 9: » Szombaton és vasárnap találkozott Szekszárdon a két csapat, mely a Szekszárdi Petőfi pécsi látogatásának visszavágója volt. A pécsi csapat felvonultatta legjobb versenyzőit, de a Petőfi így is fölényesen győzött. Ezzel bebizonyították a szekszárdiak, hogy egy hete nem véletlenül győztek Pécsett. A két verseny kitűnő erőpróba volt a CSB előtt, mely augusztus 13—14-én lesz Pécsett. A Szekszárdi Petőfi női és férficsapata egyaránt dicséretet érdemel. Annak ellenére, hogy Marosi a férfi egyesben kikapott dr. Benedektől, játékával gyakran tapsra késztette a pécsieket és a szekszárdiakat egyaránt. Olyan labdákat ért el és adott vissza, amely még a fiatal játékosoknak is a becsületére vált volna. Vasárnapra azonban elfáradt és ennek köszönhető veresége is. Grei- lich fölényesen győzött az egyes és páros számokban. Ezúttal is jól játszott. A fiatal Héjas is értékes Pécsi Vörös Meteor :5 A nők is kitűnően helytálltak. Názer ragyogó formában játszott. Ez a győzelem kellett ahhoz, hogy visszanyerje önbizalmát. Ezúttal már bátrabban játszott, mint egy hete, a pécsi versenyen, és a ruinös Martonnét könnyedén győzte le. D. Kovácsné Visyné ellen nyert, ugyancsak könnyedén. 6:1, 6:2 arányban. Izgalmas és színvonalas játékot hozott a D. Kovácsné, Názer—Mártonná, Visyné páros mérkőzés is. A két szekszárdi versenyző remekül megértette egymást és nagy technikai (fölénnyel, biztosan győztek. Sajnos, több női versenyzőt nem hoztak a pécsiek, így a fiatalok ellenfél nélkül maradtak. Eredmények (elöl a szekszárdi versenyzők): Férfi egyes 4:3. Ádám—Illés 3:6, 6:4, 1:6. Héjas—Laczkó 6:4, 7:5. Greilich—Váradi 6:0, 6:0. Marosi—Sós 6:1, 6:0 Keszthelyi—dr. Tig 2:6, 2:6. Greilich—Derényi6:2„ 6:4. Marosi—dr. Benedek 4:6, 5:7. Női egyes 2:0. D. Kovácsné— Hetvenhárom méter és hetvennégy centiméter tulajdonképpen nem nagy távolság: alig valamivel több száz lépésnél. Kényelmes sétával rövid út. Ez a 73,74 m. azonban nem tartozik az egyszerű távolságok közé. Annak a magas, szőke, csupa- izom, -csont férfinak, aki ezt elérte, kalapácsvető-versenyen: világrekordot jelent. Hosszú volt az út, míg idáig eljutott. Mint kis gimnazista, magakészítette kalapácsot kezdett hajigálni, Tata, majd Kiskúnfélegyháza gidres- "idrös rétjein. Aztán Budapest vetkezett és — sok-sok várost ntve — Melbourne, Róma, . ilgrád, Tokió... S végül egy hazai város, Debrecen, ahol 1965. szeptember 4-én Zsivótzky Gyula 73,74 méterrel új, fantasztikus világrekordot állított fel kalapács- vetésben. Az emberek hitetlenkedtek: hiszen Csermák Helsinkiben, 1952- ben 60-as dobással — új világrekorddal — nyert bajnokságot. Sokan elképzelhetetlennek tartották a 70-es dobást. De Conolly, aki évekig világelső volt kalapácsvetésben, miután találkozott Zsi- vótzkyval, kijelentette: „a magyar atlétában vannak meg egyedül az adottságok, hogy elsőként elérje és messze túlszárnyalja a 70 métert”. És Zsivótzky közel két és fél méterrel nagyobbat dobott, mint bárki a világon, — abszolút ranglistavezető lett, az 1965. év magyar sportolója és Debrecen kitüntetettje. Felállította e sport egyedülállóan egyenletes teljesítményét: 69,68-as évi átlagot ért el a múlt évben. Zsivótzky ritkán mosolyog — előre feszülő, csontos állkapcsa határozottságról, keménységről tanúskodik. Céltudatos és munkával teli egész versenyzői pályafutása. Róma előtt ő volt az egyik esélyes. A selejtezők során az első számú esélyessé lépett elő. Második lett. Két év múlva, Belg- rádban, Európa-csúccsal aranyérmet nyert. Aztán — betegágyba kényszerült a nagyszerű verseny- ző s az orvosok csak az eletet ígérték, sportolói pályafutás nélkül. Talpraállt. Újra tanult: fel téglával kezdte a kalapácsvetést. Tokióig sikerült megerősödnie es meg is szerezte a második olimpiai ezüstérmet De majdnem sírt amikor az olimpiai dobogóra lépett: igazságtalannak érezte sorsát, hiszen évekig vezető pozíciójú volt. Egy hihetetlen erőfeszítéssel átdolgozott felkészülési időszak — olimpia végén — és az utolsó dobással megelőzték. A második ezüstnek mindenki örült, — ő nem. Az idén tavasszal amerikai turnéra utazott. Kevés európai atléta tért haza amerikai portyáról olyan sikersorozattal mint Zsivótzky. Három alkalommal volt a világcsúcstartó Conolly az « V Zsivótzky a dobókörben. ellenfele: mindháromszor sikerült legyőznie. Az utolsó versenyen több mint öt métert vert rá és fél méterrel megdöntötte az amerikai csúcsot. Nagy hatással volt rá, hogy egy-egy városban 50—60 ezer néző előtt küzdöttek. Edzője, Harmati Sándor így jellemzi tanítványát: szorgalmas, minden szabad percét, gondolatát leköti a kalapácsvetés. De gátlásokkal is küzd: verseny közben a felelősség szinte mázsás súllyal nyomja. Legnagyobb ellenfelének a szovjet Klimet tartja, de a fiáta- lok közül Kondrasov is igen veszélyes. A nyugatnémet Beyer ugyancsak gyorsan fejlődik, az olimpián jól sikerült dobásának köszönhette a harmadik helyet, de 1966-ban már 66 méterrel kezdett. Zsivótzky tehát a mi első számú esélyesünk. „Labdarúgó csillag az atlétikában”. Nagyon szeretne a hazai közönség előtt is emlékezetes eredményt elérni, hacsak meg nem zavarja a hagyományos balszerencse, amely már nem egy világversenyen kísérte. Sirokmány Lajos győzelmet aratott. Neki nemcsak az ellenfelekkel, hanem a versenylázzal is küzdeni kell. A szombat—vasárnapi verseny alapján azonban úgy néz ki, sikerült ezt is legyőzni. A serdülő korosztályú Ádám Béla ezúttal idegesen játszott, pedig végig kezében tartotta az irányítást. A vele egyidős ellenfele nyugodtan játszott és csak három játszmában, szoros küzdelem után tudott győzni Ádám ellen. Visyné 6:1, 6:2. Názer— Martonné 7:5, 6:2. Férfi páros 6:0. Marosi, Greilich—Sós, Marton 6:2, 6:2. Női páros: D. Kovácsné, Názer —Martonné, Visyné 7:5, 6:3. Vegyes páros 1:2. D. Kovácsné, Greilich—Visyné, Derényi 1:6, 2:6. Názer, Marosiné—Martonné, dr. Benedek 6:1, 7:5. Vass, Keszthelyi—Visyné, Derényi 1:6, 2:6. D. K. J. TEKE A Dombóvári Spartacus nyerte a megyebajnokság tavaszi fordulóját Befejeződött a megyei tekebajnokság tavaszi fordulója. Mint a megyei tekeszövetség megállapította a tavaszi forduló sok bonyoSporthorgászat Izgalmas horgászverseny Dunaújvárosban Szélcsendes időben, napfényben került megrendezésre a Középdunai Intéző Bizottság halfogó versenye Dunaújvárosban. A versenyen az a 90 horgász vett részt, akik az egyesületi versenyeken legjobban szerepeltek. Itt dőlt el, hogy ki lesz a négy felnőtt és egy ifjúsági versenyző, aki az intéző bizottság színeit képviselő az országos versenyen. Hét órakor kezdődött a sorsolás. A csapatkapitányok számot húztak, s ennek alapján foglalták el helyeiket. Előzőleg azonban a zsűri elnöke ismertette a versenyfeltételeket, mely szerint mindenki egy bottal, úszóval horgászhat, csalinak sem élő hal, sem blinker nem használható csupán giliszta, máié, tarhonya, kenyérbél, légy stb. Mindenki tetszés szerinti botot vihetett magával a verseny színhelyére, hogy cserélni tudjon. A versenyzőket a kijelölt bírák vezették fel a helyszínre és hét órakor megkezdődött a verseny. Ettől kezdve lehetett etetni bármilyen csalival. Ezzel a lehetőséggel éltek is a horgászok, mert igen változatos csemegével csalogatták a dunaújvárosi sne- ciket, keszegeket, dürgencseket. A sok etetésnek megvolt az értelme, mert az apró halaktól sötét volt a víz. És azok, akik kizárólag a piszézésre. tértek át, nem is csalódtak. Egy óra múlva már lehetett látni, hogy nagy verseny folyik az esélyesek között. A múlt évi három első helyezett csapat: Dunaújváros, Du- naföldvár és Kalocsa között külön verseny folyt. De ugyancsak külön verseny folyt az egyéni versenyszámokban is az első helyekért. Horgászok közül voltak, akik erre a versenyre nagy szákot készítettek és maguk mellé tették a vízbe — jó nagy drótszájjal, hogy a szákba tel’és se okozzon időveszteséget. Mások hátizsákba, nylonzacskóba gyűjtögették szorgalmasan a halakat. Csak elvétve volt egy-egy horgász, aki megkísérelje a nagyobb keszegfogást, mélyebben horgászva, azonban a keszegek ezen a napon nem kaptak a csalétekre, így azok jártak jól, akik rögtön a piszefogásra törekedtek, mert értékes perceket nyertek ezáltal, így a dunaújvárosiak, akik előző héten erre már felkészültek, a többi versenyzővel szemben helyzeti előnnyel indultak. És ez elég volt ahhoz, hogy ha minimálisan is, de elnyerjék a vándorserleget a dunaföldváriaktól, akiknek a serleg megnyerése azt jelentette volna, hogy végleg az övéké lesz, hiszen két éven át ők nyerték. Tíz órakor ért véget az izgalmas verseny. Ezután következett a kishalak számolása és mérlegelése, majd az eredmények értékelése, végül az eredményhirdetés. Csapatversenyben első lett Dunaújváros, Dunaföldvár és Kalocsa előtt. Egyéni versenyben Mészáros Kálmán (Dunaújváros) megelőzte Kudlik Lajost (Dunaföldvár), aki bár több halat fogott, de kisebb súlyban. A harmadik helyen Szegedi Róbert (Dunaújváros), míg negyediknek Simon Béla (Dunaföldvár) végzett. Az ifjúságiak versenyét a kalocsai Juhász István nyerte, a dunaújvárosi Wächter György és a simontomyai Jancsik István előtt. A verseny után a szigeti halászcsárdában a résztvevőknek közös ebédet rendezett a Közép- duna! Intéző Bizottság. NAGY SÁNDOR dalom közepette játszódott le, ennek ellenére a reális eredmények születtek és a kialakult sorrend a tényleges erőviszonyokat mutatja. A tavaszi forduló utolsó mérkőzéseinek eredményei: Szekszárdi Gépjavító—Dombóvári Spartacus II 8:0. A szekszárdi csapatból Balaton 416, Herr 411 fát dobott. A dombóvári csapat nem jelent meg a versenyen. Bajai Spartacus—Szekszárdi Spartacus 1:7. Legjobb dobó: Mészáros 409, Váradi 396, illetve Szabó 400, Varga 389. A bajnokság tavaszi fordulójának végeredménye: 1. Domb. Spart. I. 10 23 754 65 2. Sz. Gépjavító 10 23 295 60 3. Sz. Spartacus 10 23 198 50 4. Bonyh. Spart. 10 21 253 23.5 5. Bajai Spart. 10 19 958 21.5 6. D. Spart. II. 10 16 768 19 A Dombóvári Spartacus II eredményei nélkül: 1. D. Spartacus 8 19 072 49 2. Sz. Gépjavító 8 18 606 45 3. Sz. Spartacus 8 18 628 36 4. Bajai Spartacus 8 16 015 19.5 5. Bonyhádi Spart. 8 16 786 9,5 A forduló válogatottja: 1. Kollár (D. Spartacus) 417 2. Balaton (Sz. Gépjavító) 416 3. Herr (Sz. Gépjavító) 411 4. Mészáros (B. Spartacus) 409 5. Lengyel (D. Spartacus) 407 6. Berta (D. Spartacus) 405
