Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

¥966, trngrisztn«; fl. WISS RB6TBI NfíCJÜiXÖ 5 Közösek-e a közös vállalatok? 2 X 6,4 megawatt Nehezen lehetne utánaszámolni, hogy néhány Tolna megyei vállalat hányszor tartozott már Baranya megyéhez, ugyanakkor hányszor lett önálló? Ez az örökös útkeresés — mert napjainkban is ennek lehetünk tanúi — sok, sok gondot okoz a megye veze­tőinek. A megye ellátása egy átszervezést követően javul bizonyos árucikkekből. Az átszervezés után azonban a problémák egyre so­kasodnak és intézkedésre kell felszólítani az illetékes főhatósá­gokat. Ekkor, vagy önállósítják ismét a Tolna megyei vállalatot, vagy marad minden a régiben. Változás 1966-ban ? örvendetes, hogy az 1966. év második felére a Tolna megyei kereskedelmi szervek, tehát a fogyasztók és a pécsi — közös — vállalati központok közötti össz­hang, egyetértés kezd jó úton ha­ladni. Ma már nem ritkaság, ami­kor egyik-másik vállalati igazga­tó eljön és a helyszínen intézke­dik az áruellátás mennyiségét, minőségét illetően. Gyakorlattá vált, amikor Baranyából hoztak itt keresett árucikket. Ezek az átszállítások, a FŰSZERT vonat­kozásában gyakorivá váltak. Leg­utóbb a paprikát hozták Tolna megyébe. Éppen ezekben a na­pokban fejeződött be egy tárgya­lássorozat a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya és a TÜZÉP között, építőanyag-szállítás érde­kében. A sörgyárral már olyan a kapcsolat, hogy nem gond példá­ul egy repülőnap, vagy más na­gyobb eseményre megfelelő meny- nviségű ital biztosítása. Sok-sok éves küzdelem után el­érkeztünk egy olyan kezdethez, amely nyomán minden bizony­nyal a Tolna megyei lakosság azonos szintű ellátását várhatjuk mint a Baranya, vagy a Somogy megyei lakosok. Mégis, e kezde­ti stádiumban azért szükséges a korábbi helyzetről beszélni, hogy lássuk, hol kell és hol lehet elő­rehaladni, milyen vonatkozásban kell az egyenlőséget elérni. Ha a mostani helyzetet vizs­gáljuk, meg kell állapítani, hogy a közös ^Halatok központja Pé­cseit van. Szinte mindegyikről csak a legjobb akarattal mondha­tó el, hogy a Tolna és Baranya megyei gondokat, a lakosság el­látását egyformán szívükön vise­lik. hogy a két megyében az el­látás azonos. Nem kell a lakosságot biztatni, hogy példákat találjon ezek iga­zolására. Ezúttal a példák soka­ságától mi is eltekintünk. Inkább azt vizsgáljuk — természetesen amennyire egy ilyen írás erre módot ad —, hogy a közös válla­latok mennyire közösek. Mindenekelőtt azokat vegyük sorra, amelyek a közösségi vo­natkozásban pozitív példákkal bizonyítanak. Elsősorban a nagy­hogy a szekszárdi üzletekben a választékot bővítse. A Röviköt- nél még a néhány év előtti szokás vissza-visszatér. Éppen a hétfőn kezdődött árleszállítással kapcso­latban kellett a megyei tanács kereskedelmi osztályának tárgyal­ni, hogy adjanak Tolna megyébe is engedményes árucikkeket, vé­gül is a vállalati összes engedmé­nyes árucikknek körülbelül negy­ven százalékát küldik a megyébe. A FÜSZÉRT-től, miután a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalattal egyesült, azt vártuk, hogy az áruellátás gyorsabb, gon­dosabb lesz. Előfordult olyan eset, hogy a megyei pártbizottságnak kellett közbeavatkozni, hogy a szekszárdi fiók kapjon egy kis gépkocsit, amivel a fontos és rit­kán érkező áruikat azonnal a bol­tokba lehet szállítani. (A pécsi központban egyébként hat fur­gon gépkocsi van). Most azt vár­ják a két vállalat egyesülésétől, hogy a gazdasági mutatók, az át­szervezés után kedvezőbben ala­kulnak. A súlyosabb ügyek: út, tüzelő­anyag-, hús-, sör- téglaellátás mér azt teszik fontolóvá, hogy érde­mes volt-e némely vállalatot pé­csi központtal összevonni. Kezd­jük az útépítés gondjaival. Megyei útépítő vállalat kell Ismeretes mindenki előtt, hogy Tolna megyében az utóbbi tíz évben a közutakat jelentősen kor­szerűsítették. A megye fontos út­jain a legsürgősebb átalakítást elvégezték. Más megyékben az útépítés sokkal nagyobb ütemű, nagyobb összegeket költenek a kevésbé rossz úthálózat korszerű­sítésére. Tolna megyében jelen­leg a három megye útügyeivel foglalkozó vállalat tevékenyke­dik. A Kaposvár, Pécs és Székes- fehérvár központtal működő vál­lalatok elsősorban a rendelkezés­re álló erőket a saját megyéjük úthálózatának javítására fordí­tották. Érthető a megyei vezetők dig itt is olyan nagy az építési kedv, az építőanyagok iránt az igény, mint Baranyában. Sőt a dombóvári TÜZÉP-telepen is gyenge az ellátás. Pedig ebben a községben magánerőből és álla­mi támogatással igen sok csalá­di ház épül. Hiánycikk a tetőcserép, általá­ban a tetőfedő anyagok, a mész. A cement választéka sem kielé­gítő. Ha a TÜZÉP vonatkozásá­ban az egész megyére vetítjük megfigyeléseinket és a tapaszta latokat így összegezzük, elmond­hatjuk, hogy a Tolna megyei fo­gyasztók ellátása nem rosszabb az országos átlagnál. Mert orszá­gosan sem állunk valami rózsá san építőanyaggal. Nem kielégítő a hús és húské­szítményekből az ellátás. A prob­léma kettős. Egyrészt a vágott baromfi — Kiskunhalasról szár­mazik —, másrészt pedig a tőke­hús és húskészítmény — Pécsről érkezik. Elégedjünk meg annak sommázásávail, hogy a megye székhely, de Tolna megye ellátá­sa nem közelíti meg a Baranya megyeit. És itt kell felvetni, he­lyes volt-e a szekszárdi húsüzem megszüntetése? Mert a túrajárat- rendszerű ellátás sem minőség­ben, sem mennyiségben nem ké­pes elegendő árut szállítani az üzletekbe. A Tolna megyei üzle­tekben csak ritkán vásárolható belsőrész, — Pécsett, Baranyá­ban gyakrabban. Tolnában olyan alacsony a választék, hogy ez már nem is választék. Ha egy pé­csi, vagy mohácsi csemegeüzlet húsrészlegét hasonlítjuk egy szek­szárdiéhoz, a különbség azonnal szembetűnik. Községi húsüzemeket kell létesíteni! Tolna megye ellátásán szinte egyik napról a másikra lehetne változtatni, amennyiben hús és húskészítmény szállítására alkal­mas járművel rendelkezne a vál lalat. Jelenleg például legtöbb esetben platós gépkocsin szállít­ják az árut, holott a véres hur­ka szállítási ideje két óra. Nem sokkal jobb a helyzet a belsősé­geknél, itt is a nem megfelelő szállítóeszköz hiánya miatt nem jut Tolnába olyan és annyi, mint az várható volna. A belátható jövő nem is ígér e vonatkozás ban változást. A hús- és húskészít­mény-ellátásban alighanem az lesz majd a járható út, amit a földművesszövetkezetek szorgal­maznak: helyi felvásárlásból szár­mazó állatok feldolgozása a föld- rrm vessző vetkezetek kisüzemében. Egy ilyen kisvágóhíd és húsfeldol gozó üzem létesítése a közeljövő­ben Dunaföldvárott várható, majd kereskedelmi vállalatok, — Rö- viköt, Textil, Cipő — működésük­kel bizonyítják, hogy a két me­gye ellátása között nem tesznek kivételt. A ruházati nagykereske­delmi vállalatok olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy a köny- nyűipar — hazánkban már egész sor cikknél elérte a világszínvo- nafát — akkora választékot biz­tosít, hogy ezek helyes elosztása már kevésbé gond. A nagykeres­kedelmi vállalatok szekszárdi raktáraiban nem egy alkalommal tucatszám tárolnak olyan árut, amit a vásárló az üzletben keres. Legyenek gyakoribb vendégek a intézkedése: létre kell hozni egy Tolna megyei hatáskörű útépítő, karbantartó vállalatot. Ez a vál­lalat a jövő évben már dolgozik. A napokban a tüzelőanyag-el­látást is vizsgáltuk. A mohácsi és a szekszárdi telep — hasonló körzetű mindkét kirendeltség — egyaránt foglalkozik tüzelő- és építőanyag árusításával, az ellá­tás azonban jelentős különbsége­ket mutat. Ennek oka, hogy Mo­hács környékén még napjaink­ban is rengeteg építőanyag kell az árvizes házak helyreállításá­hoz. A korábbi években az ellá­pedig Szekszárdon. És végül szóljunk a sörellátás­ról, bár a Pécsi Sörgyár nem kö­zös vállalat, de az ellátás vonat­kozásában annyira e témakörbe tartozik, hogy nem mulaszthatjuk el ehelyütt is elmondani vélemé­nyünket. Tolna megye, Szekszárd város ellátása igen rossz. Vár- ható-e változás? Tippen e hét elején járt le a szekszárdi sörpalackozó próba- üzemeltetésének ideje. Ebben az üzemben az összes pécsi sör 8C százalékát palackozzák — tehát más, megyénkben kívüli terület­re is innen szállítanak sört. Eb­ből következik: ha már egyszer idehozzák ,tartálykocsikban, lehe­tőség könnyen nyílik arra, hogy a Tolna megyei igényeket kielé­boltosok a nagykereskedelmi rak­tárakban, ugyanakkor az utazók is szélesebb választéklistával ke­ressék fel a boltokat. Pécsi cipő Szekszárdon A Cipőnagyker vezetője éppen a napokban járt Tolna megyében ahol egy, a Népújságban megjelent cikk nyomán folytatott vizsgálatot, és intézkedése nyomán a Pécsett termelt ktez-cipőkből irányít ide, tás a két TÜZÉP-telepen körül­belül azonos volt. Az más dolog, hogy a Tolna megyei fogyasztók tüzelőféleségből nem tudnak olyan választékot kapni, mint a Baranya megyeiek. Ha csak az iszapszénre gondolunk — amely • gyakorta hiánycikk Tolna me­gyében — máris bizonyított állí­tásunk. Sőt: az építőanyagok — fűrészáruk, gerendák, stb. — vá­lasztéka, minősége sem azonos a Baranya megyében lévőkkel, Se­gítsük. A sör Pécsett is kevés, Tolna megyében meg azt tudják csaly kimérni, amit idehoznak ... Lé­nyegében a közös vállalatokkal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy elsősorban a saját megye ellátását tartják fontosnak. És ebből következik: előbb ott lát­ják el a lakosságot, a rendelke­zésre álló kevésből is, ahol „di­rekt” felelősségre tudják őket vonni. És úgy vélem, ezen állí­tásomat igen nehezen lehetne megcáfolni. PÁLKQVÁCS J-ENÖ A Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat szakemberei június 20-án két 6,4 megawatt teljesítményű transzformátor sze­relését kezdték meg Bonyhád mellett. A létesítmény lényegesen javítja majd Bonyhád és környéke energiaellátását. Befejezési ha­táridő 1967. március 31, de a szakemberek korábbi befejezéssel számolnak. Folyik a 30 kilovoltos egység sinezése. Friscb Lajos és Plicbta Géza munka közben. relését végzik. Eoto; Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents