Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-10 / 188. szám
Y TsféS. stjguaans ró. " Tot.tVa WFCYFf SEPÜJS^Ö s Brücher József: „Olyan rossz minőségű meszet kapunk, hogy ezzel minőségi munkát lehetetlen végezni.” — Az idézetet egy termelési tanácskozás jegyzőkönyvéből vettem. A jegyzőkönyvek ezekben a napokban készülnek, szerte a megyében, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkahelyein. Megkezdődtek a második fáévá termelési tanácskozások; A termelés ügyéről mindig lehet, s mindig kell is beszélni. Éppen ez a vállalat a bizonyíték arra, hogy itt nemcsak a termelési tanácskozásokon szólnak a dolgozókhoz, a termelés, az ellátás, a szervezés és bérezés sok-sok dolgáról. Ezek a tanácskozások mégis eltérnek a szokásos beszélgetésektől. Hivatalossá igaz e fontos munkás-fórumokat minisztertanácsi rendelet teszi, de ha ez sem volna, akkor is mérhetjük azt a változást, amely a munkásokban végbement: másként kezelik, másként' mondanak ítéletet a munkáról. Sokkal felelősségteljesebben, nagyobb biztonsággal nyúlnak egyes kérdésekhez, mint akár csak tíz évvel ezelőtt Is. László István vállalati igazgató a tamási ORION-építkezésen a második félévi feladatokról beszélt, amikor Brücher József kőműves a fentebb idézett megjegyzését tette. A munkás azután szólott erről a jelentős hibáról, miután az igazgató azt elemezte, hogy az új gazdasági mechanizmusban a minőségi követelmények még magasabbak lesznek, a gazdaságos munka mint követelmény, akkor már nem cél kell, hogy legyen... Szóval rossz, kövecses. piszkos a mész. Még a laikus is tudja, hogy az ilyen mész nem alkalmas minőségi munkára. Egy másik termelési tanácskozáson meg Juhász József gépkezelő arról beszélt, hogy a nagy súlyú betonelemek — némelyik tizenhat mázsát is nyom — emeléséhez biztonságosabb darukat kell a munkásoknak adni; Ez a munkás naponta kezeli gépét. A gép éveken át kifogástalan volt, de ma már az építéstechnológia, az építési anyag korszerűsítése folytán a ré- ;i gépek elavultak. A régi brun- daru a tizenhat mázsás Stasa- elemhez már elavult, sőt életveszélyes. Űj daru kell. Az új gép beszerzéséhez pénz kell. A gépek vásárlásához pénzt pedig úgy is lehet előteremteni, ha gazdaságos a munka. A termelési tanácskozásokon a munkások már csak azért is hallatják szavukat, mert véleményük megvalósulásával több, jobb munkához, végül keresethez jutnak. De van ennek a kérdésnek egy másik oldala is, amit nem nagyon szokás mérni, igaz, nehezen is lehet: Milyen politikai jelentősége, hatása van a munkáskollektívára a termelési tanácskozásnak. Ahol a vezetők úgy beszélnek a munkásokkal, mint egyenrangú felekkel. A munkamérő termelési tanácskozásokon — itt döntenek arról is, hogy melyik brigád, melyik munkás kapjon kitüntetést, pénzjutalmat — most regisztrálták az első félévi produktumot, de nem zárták azt le. Az első félévi tapasztalatokat hasznosítani fogják; Várszegi József, a kettes számú főépítésvezetőség vezetője mondotta. nem éppen barátságosan: „Az év elején munkásaink mindenütt csatlakoztak a kongresz- szusi versenyhez. Az éves terv kifogástalan teljesítése a cél. De a munkában mindig van valami, számunkra érthetetlen akadály.’’ Ua rossz a tégla minősége; ’ * — nagy baj, ha a mészből nem lehet jó habarcsot csinálni; — nagy bosszúság. De amikor egy jelentős építkezéshez, például a kurdi iskolához, nem érkezik meg időben a Stasa-elem, akkor ez a tény már felborít minden gondosan készített tervet. Ugyanakkor, az ÉM-vállalatok munkahelyién, például Pakson, a konzervgyári munkánál, már akkor odaszállították a Stasa-elemeket, amikora munkások még csak a pince helyét ásták. A termelési tanácskozáson mondották eä ezt a munkások. De ennek orvoslása már túlhaladja a vállalat vezetőinek hatás- és jogkörét. Itt már-már arról van szó, hogy egyes iparági vezetők kétségbe vonják talán a két vállalat hovatartozását is; A tanácsiakat majdnem úgy kezelik, mint egy másik földrész küldöttét. Pedig ez a vállalati kollektíva is ennek a hazának, e haza dolgozóinak épít: iskolát, családi házat, kutatóintézetet, éppen úgy, mint az ÉM-vállalat. Miért akkor a különbség? Szerencsére egy-egy termelési tanácskozás-sorozaton kevés ilyen súlyos ügy kerül felszínre. De ezek közül egy is sokkal többet árt, mint a rossz mész, a gépkocsihiány és más szervezési probléma, amelyet megoldani vállalati szinten lehetséges. A termelési tanácskozások egyben a kongresszusi munkaverseny értékelésévé is váltak. Bizonyossá vált — a korábban elkészített vállalati eredményösszesítésből ez nem derült még ki, — hogy a munkabrigádok teljesítik, a tervezett ütemezés szerint, kongresszusi vállalásaikat. Romsits László brigádjának fél év alatt 321 ezer forint értékű termelést kellett volna elvégezni. Ezzel szemben 353 ezer forinttal zártak. Ugyanakkor a munka minőségileg is megfelelő volt. Ozbach György kőművesbrigádja, Horváth János és Müller György brigádjai vállalásuk teljesítésében meg arra találunk példát, hogy az együttműködés fejlesztésével — a szállítási dolgozók, a gépkezelők és kőművesek kooperációja — minden munkahelyen a gazdasági vezetők által készített termelési programot tartani lehet; Mert, éppen a. most megtartott termelési tanácskozásokon mondották el a dolgozók: A mostani szűkös, és bizonytalan anyagellátás mellett is van lehetőség az összehangoltság, az együttműködés fokozásával a termelés programozását tartani. Ezért azután a gazdasági vezetők ennél a vállalatnál már gyakorlattá tették, hogy az irodában készített programozást egyeztessék az építkezés színhelyén. Persze, van olyan gond, amelyet megoldani nem tudnak, s így egyes területeken — például a mezőgazda- sági építkezéseken esőzéskor terepjáró gépkocsi hiányában az anyagellátás rossz; A távlati tervekben szereplő ” műszaki fejlesztés, és a mostani gondok megoldása csakis úgy lehetséges, ha a termelési tanácskozáson a munkások szervezési kérdésekben is mondanak véleményt. És ahogy az első félévi tapasztalatok alapján, a második félévi teendőkről tanácskoztak az építők, arra enged következtetni, hogy az eredményes muhka. a tervmutatók túlteljesítése továbbra sem marad el; — pálkovács — Bemutatták az új Wartburg—1000-es gépkocsit Az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi osztályán kedden bemutatták az újságíróknak az új Wartburg—1000-es személygépkocsit, amelynek sorozatgyártása megkezdődött az eisenadhi autógyárban. Az új Wartburg az 1000 köbcentiméteres kategóriában a legnagyobb teljesítményű és a legkényelmesebb kocsik közé tartozik. Három hengeres, kétütemű, 45 lóerős motorjával óránként 125 kilomé; teres sebességre is képes. Száz: Id lométerenként 8,5—9,8 liter üzemanyagot fogyaszt. Külső vonalvezetése és szerkezeti megoldása egyaránt újszerű. Nem igényel sok karbantartást, rendes körülmények között- 50 000 kilométerig egyetlen alkatrészét sem kell javítani. A kocsi négyajtós, utasterében öten kényelmesen elférnek. Huszoüö! hold Termelőszövetk dődött. Képünk % tsz. új, 11 az évben a mucsfai Uj Set telek szedése és fűzése megkez- dobány pa it újába tv készült. A megengedettnél két százalékkal több vizet tartalmaz a búza, finnek szárítása a meleg napon, ponyvákon történik. (Foto: Bakó Jené) Tanácskozó építők “Kezében a beimondóLevéiiet Jó negyvenes az érkező, kezében a felmondólevél. A gesztenye hajú, kék szemű, jól megtermett agrárszakember kissé megtört. Beutazott a járási székhelyre, Tamásiba, hogy a járási pártbizottságon megbeszélje a történteket. Nem kér semmit. Beszélgetni jött. Nem szakmailag, emberileg jutott csődbe. Tanúja vagyok a mintegy kétórás, hosszúra nyúlt beszélgetésnek. A pártmunkás, Ma- gyari Béla nagy türelemmel hallgatja a felmondólevél címzettjének szavait. Szó szóba oltódik, az eszmecsere folyamán többször átforrósodik a levegő. Nincs ugyan hangoskodás, de szívóskodik szakemberünk. Kiderül az is, hogy nem először beszélnek a történtekről. Szinte kevés is ahhoz az idő, amennyi mindenről szó esik. Mindegyikőjük tömören fogalmaz. A fordulatos beszélgetés még tetszhetne is a hallgatónak, ha nem emberi sorsról, sajnálatos tévedésekről, eldurvulásról, s nagyon is mély emberi indulatokról vitáznának. Szó kerül az egyéni érdekekbe ütköző, ...népszerűtlenintézkedések értelméről, a háttérben meghúzódó bajkeverőkről, a széthúzásról, a közösség kárairól, szervezkedésről, fenekedésről, gyűlölködésről, az önuralom hiányáról. Szabotálás, ki kit akart börtönbe juttatni, kinek mit ígértek — minden mondat az elmérgesedett helyzet jelzője. Ez volt az utóbbi időben a község sok dolgozójának témája Leghosszabban azonban mégis az egyéni tanulságoknál időznek. Hogyan tovább, hova merre, mit kell szem előtt tartani? Most van ideje a tanulságok levonásának. — Mondtuk, de hányszor mondtuk, hogy tisztázd a dolgaidat, értsetek szót — így Magyari Béla elvtárs. — Emlékszel, amikor önérzetében sértetted meg az egyik öreg tsz-tagot? Ugye, hogy nem esett le az aranygyűrű az ujjadról, amikor emberi szóval megkövetted? Ugye, hogy utána milyen elismeréssel szólt erről az öreg a gyűlésen? — Az agronómus jobbkezének gyűrűs ujja hiányzik, akaratlanul megfogja másik kezével. Gondolkozik ... — Emlékszem — feleli. De... én tényleg a közösséget képviseltem az egyéni érdekkel szemben. Mondták is rám, hogy én nem a tsz-tagság, hanem az állam szolgája vágyói; — kesereg. — Nem először mondjuk, hogy jó szakembernek ismerünk. Van benned lendület, szervezőkészség, ügyesség. De azt sem először mondjuk, hogy nagyon kevés a türelmed, tehetetlen mérgedben gorombás- kodsz, vagdalkozol és mindenkit rossznak tartasz. Hiába a jó szándék, ha elvakultságod- ban nem válogatod meg. mit és hogyan mondasz — hangzanak a kemény szavak. Ezzel vitába száll a másik, dé kevés sikerrel. A vita során, konkrétan, féhéren-fékeién bizonyítja Magyari Béla, hogy az indulatokkal, a gorombaságok- gal nem sokra megyünk, így az agronómus: — A környezet volt hatással rám, e miatt gorombáskodtam. Nekem a személyi háborúkban volt kudarcom és nem q, szakmunkában. Teljesen egyedül maradtam — mondja keserű arccal — De levontam a tanulságot: kerülöm a konzervatív nézetek elleni harcot. Kerülöm bíz én — mondogatja. Hosszasan vitáznak arról, hogy nem erről van szó, hanem benne rejtőzik a hiba forrása. A pártmunkás konkrét eseteket mond el, bizonyítja, hogy törvényszerűen maradt egyedül, mert rossz eszközökkel és módszerekkel küzdött, mely a legjobb ügyhöz is méltatlan. — Bárhova kerülsz innen, változtass! Kutatóintézettsz, vagy állami gazdaság — mindenhol érvényes. Elveszett ember leszel, ha nem sikerül a magatartásodon változtatni. Elhiszem, hogy ezt nehéz megvalósítani, de szükséges. Győzd le ezt magadban — ezekkel a szavakkal búcsúzik a pártmunkás, mintegy útravalót adván. Mit lehet itt még mondani? Nem sokat. A jó tanácsok meg- szívlelése, saját hibáinak elemzése és a változtatás most már látogatónk önerejétől függ. Az biztos, hogy a bizalmat újra megszerezni csak az elvtársi útravaló meg szívleié sével lehet. A bugyorból — melyet _ő kötött magának — neki kell kikászálódnia. A látogató a kézfogáskor mintha engedett volna korábbi feszültségéből, mosolyogva indul üfjara. Bizakodóbban távozik azzal: „Mégis jó, hogy bejöttem”. Remélhető, hogy szakemberünknek hasznára válik a tanulságos beszélgetés. Az emberséggel, határozottsággal elmondott igazságos szavak hatása meg kell hogy mutatkoz- zéJc* SOMI BENJÁMINNÁ
