Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-05 / 184. szám

* e TOLVA MFGTFÍ WfMÜJSAG 1966. augusztus 5: cgg> y~»~ .H ♦ mv M it várunk sportolóinktól a %öld gyepen ? Sportpályáink légköre ma még nem mindenben tükrözi azt a változást, amely az el­múlt 20 évben társadalmunk­ban végbement. Pedig a sport­pálya és a társadalom állandó kölcsönhatásban van egymás­sal — mivel az ember olyan a sportban mint a munkában—. így az egyik termékenyítői eg hat a másikra és viszont. Is­merjük mindnyájan, hogy a sportpályákon megedzett bá­tor, bizakodó emberekkel gyor­sabban és eredményesebben tudjuk leküzdeni társadal­munk szakadatlan fejlődésé­vel járó állandóan jelentkező nehézségeket. Ezért úgy vélem, hasznos lesz feleleveníteni mit várunk sportolóinktól a zöld gyepen, a palánk alatt, a tor­naszerek mellett vagy bárhol másutt a sport szerteágazó mechanizmusában. SZOCIALISTA SPORTERKÖLCSÖT Társadalmunkban azokat az embereket tartjuk erkölcsös­nek, akik az előrehaladást szolgálják és ez vonatkozik sportéletünkre is. Azokban a sportközösségekben, ahol évről évre ugyanazokkal a szakmai és nevelési követelményekkel lépnek fel, nem szolgálják a szocialista sportszellem kiala­kítását. Az elért szakmai és nevelési eredmények alapján évről évre meg kell járni a fejlődés minden állomását, hogy eljuthasson minden sport- közösség valóban a közösségi szintre. Sportvezetőinknek eh­hez olyan tudatos munkára van szüksége —, egységbe ko­vácsolni különböző korú, fel­fogású és neveltségű szintű sportolókat — mely nagyon sok áldozatvállalással jár. Nézzük tehát melyek azok a jellemvonások, amelyek a szo­cialista sportolót jellemzik. AZ AKARATERŐ és az önálló kezdeményező­készség. A tudatosan cselekvő sportoló eszményének kialakí­tásához elengedhetetlen felté­tel az akaraterő. Az akarat­erőnket ugyanúgy kell edzeni, mint a testünket, annak érde­kében, hogy le tudjuk küzde­ni a nap mint nap előbukka­nó nehézségeket. Ezt olyan szintre kell emelni, hogy min­denkor helyesen, a közösség érdekének megfelelően tud­junk dönteni. Pl: az egyik mérkőzésen szándékos durva­ságot követ el az egyik játé­kos a másikkal szemben, ak­kor a vétlen játékos akkor cselekszik helyesen, ha a sza­bálysértés után azonnal meg­játssza a labdát. Ha személyes sérelmét vitatja ellenfelével szemben, akkor helytelenül dönt, nem segít a csapatának. Sportolóink elérhetnek olyan szintre, hogy csak a közösség javát szolgálják. Ehhez hosszú akaratiskolát kell meejámiok, mely végül a sportoló lelki- ismereti szintiét eredményezi. Mi ez az akaratiskola, egv- egv sportág fejlődésének kü­lönböző szakaszában? a. ) egy sportág feilődésének legalacsonyabb szintje ez. Itt a sportköri vezetők a nevelési feladatokat kitűzik, utasítják a sportolókat a végrehajtásra és az elért eredményt ellen­őrzik és értékelik. b. ) sportvezetők itt szintén meeadiák a feladatokat és el­lenőrzik az eredményt. (Tehát a játékosok a végrehajtást már önállóan végzik). c. ) itt már a feladatokat a közösség ösztönző tagjain ke­resztül kapják a többiek. (Te­hát a feladatokat is a közös­ség szabja meg.) d.) amikor feladatát min­denki önállóan megtalálja. Ebből láthatjuk, hogy a kez­deti szakaszban egy sportkö­zösségnél világos, pontos kö­vetelésekkel kell fellépni, (pl. az edzésre járás idejét, öltö­zői rendet, elméleti képzést, az edzések gyakorlati végzé­sét stb. illetően). Ha ezt meg­felelő időn keresztül begya­korolták sportolóink, akkor már magasabb szintű követel­ményekkel léphetünk fel. Nem kétséges, hogy kezdetben ezek­nek a szokásoknak a kialakí­tásához kényszer is kell egyes sportolók részére, mert később csak ez az alapkészség vezet­het el a sportolók kezdemé­nyező önállósága felé. Hamar kialakul a közös' munka kö­vetelményeként a belső indí­tékú sikerérzés is. Az ilyen sportoló közösség már nem te­szi túl magát a megoldatlan feladatokon, durvaságokra is nehezen ragadtatják magukat, vesztésre álló mérkőzések kritikus pillanataiban helyén van a szívük, felelősségtudat­tal és becsvággyal vetik ma­gukat a küzdelembe. Keresik a lehetőségét annak, hogy hol tudnak használni csapatuknak és az előttük álló feladatokat már „belső kényszer” hatására végzik el. Az ilyen sportközös­ség elért már a második sza­kaszhoz. Persze egy csapatnál sem fordul elő, hogy minden játékos egyforma lenne. Meg­találhatók mindenütt az ösz­tönzők, a visszahúzók, az egy- kedvűek és a csüggedékenyek egyaránt. Feladat, hogy az ösztönzők számát csapaton be­lül növeljük. Azok számát, akikre mindig minden körül­mények között lehet számítani, akik nem válogatnak a fel­adatokban, kitartók, munka­bírók, segítőkészek, ha a csa­patról van szó. Számos vissza­húzó is akad, őket meg nem alkuvó módon — lehetőséget adva nekik a megváltozásra — közösítsék ki következetes módon a közösségből. Csak így lehet megvalósítani a maga­sabb követelés elvét. Az egy- kedvűek és csüggedékenyek típusa is hasznos lehet, ők ál­talában az akaratgvengék. Bátran fel kell tárni hiányos­ságaikat, ösztönözni kell őket. olyan feladatokat kell rájuk mérni, ami nem haladja túl képességeiket. Fokozatosan és következetesen kell őket fel­adatok elé állítani, és akkor 6aját sikerérzésükön felbuzdul­va, teljesítményük növelésére lesznek képesek. A csapat ösz­tönző sportolói eljuttathatják a kis közösségüket aztán a harmadik szakaszhoz is, ahol a feladatokat tőlük kaniák a többiek. Itt már kifejlődik a csapatnak olyan szelleme, ahol a közösség támogatja a gyen­gébbet, magával ragadja azt. és ez a támogatás mély és emberi. Itt a játékosok már önellenőrzést végeznek, saját maguk vetik fel fogyatékossá­gaikat és saját magukban ke­resik a hibát. A negyedik sza­kasz lenne jellemző a valóban szocialista sportközösségre. Ahhoz, hogy a csapat minden tagja megtalálja a feladatokat, nagyfokú küzdőszellemre, fele­lősségtudatra van szükség. Ahol tudatosan haladnak a célok felé, el is érik ezt. BÁTORSÁG, ÖNBIZALOM Akaratedzéssel fizikai és er­kölcsi bátorságot egyaránt sze­rezhetünk. Fizikailag bátornak azt nevezzük, aki valamit tud és azt meg is meri csinál­ni. Pl. a labdarúgásnál hátra- vetődéssel a labda elrúgását. Ezt ne tévesszük össze a vak­merőséggel, aki az általa nem tudott dolgot hajtja végre. Eb­ből a példából azt láthatjuk, ami az egyik sportolónak az adott fokon bátorság (mert tudja és végrehajtja) az a másiknak vakmerőség, (mert nem tudja, de végrehajtja). Erkölcsi bátorságról akkor tesz egy sportoló bizonyságot, ha hisz abban amit cselekszik. Ez helyénvaló ha a sportoló részéről megfelelő kritikai szellemmel párosul. Ez viszont feltétlen megfelelő kötelesség­tudással kell, hogy együttjár­jon. Sportolóink egy része fi­gyelmen kívül hagyja saját kötelességét, ugyanakkor kriti­zál. Példával élve: egy játékos rendszeresen késik az edzés­ről, ha más alkalommal részt is vesz azon, a gyakorlatanya­got immel-ámmal végzi, ugyanakkor „külön véleménye” van mindenről: a játékostársai­ról, a vezetőiről, az ellenfél­ről egyaránt Ez mindenkép­pen árt a közösség érdekének, fejlődésének. A helyes kritikai szellem hasonló vadhajtása a „hibakereső” jelleg. Itt a csa­pat tagjai általában rendesen dolgoznak, de ha rajtuk kívül álló okok miatt kudarcok érik a csapatot (mert jól tudjuk, hogy érhetik), akkor nem a valódi okokat tárják fel, ha­nem vélt okokat keresnek. Pl. azért kapott ki a csapatuk, mert egész mérkőzés alatt szembefújt a szél, vagy túl göröngyös volt a talaj. Félre­értés ne essen, közrejátszhat­nak a mérkőzések alakulásá­ban ilyen és ehhez hasonló tényezők, de végső okát nem adhatják a kudarcnak. A hi­bakereső jelleg jegyében az­tán, mivel az igazi okok nin­csenek feltárva így a javítás is elmarad, később komolyabb nézeteltérésre kerül sor, amely végső fokon mélyebb sértődést von maga után. Ápoljuk tehát a kritikai szellemet. Ez for­málja a hittel bíró, cselekvő tíousú sportolót, de csak azok­tól fogadjuk el, akik élen jár­nak a kötelességteljesítésben és a javítás érdekében szólal­nak meg. Az önbizalom is elengedhe­tetlen feltétele a komoly ered­mények elérésének. Hányszor halljuk sportolóinktól, hogy labdafélelmük van. Ne feled­jük, hogy igazi önbizalmat, egészséges gondolkodásmódot csak állhatatos, kitartó munka adhat. Az önbizalom növelésé­nek médiai a szorgalom, a fe­gyelmezettség és a rendszere­tet, amely meg kell mutatkoz­zon az edzésen, a játékban és az életben egyaránt. A mér­kőzéseken egészséges önbizal­ma nem lesz annak a játékos­nak, aki az edzéseket rend- szertelenül látogatja, mivel nincs meg a fizikai felkészülé­se, erőnléte, — viszont, aki a magánéletében rendszertelenül él, ez vonatkozik a napirend­jére, étkezésére, szórakozásá­ra, pihenésére, az hiába láto­gatja szorgalmasan az edzése­ket, a mérkőzéseket, tartós önbizalomra nem tud szert tenni. Az egészséges, megala­pozott önbizalom viszont nem tesz elbizakodottá bennünket. (A második részt lapunk holnapi számában közöljük). GABI GÉZA testnevelő tanár Augusztus 14-én kezdődik a kézilabda NB II. A kézilabda sportágban is rreg- kezdődik az őszi hajrá. Az NB II-esek augusztus 14-én veszik a rajtot Ebből az alkalomból Cser­háti Józseffel, a Simon tornyai I BTC kézilabda-szakosztályvezető­jétől kértünk nyilatkozatot az őszi szezon felkészüléséről és a vál­ható szereplésről. — Mindössze kéthetes szünetet tartottak játékosaink. Tuba Gyu­la edző irányítása mellett foly­tatták a-felkészülést az őszi - * kőzéssorozatra. Első mérkőzésün­ket augusztus 14-én Zalaegersze­gen a Honvéd ellen játsszuk. Si- montornyán augusztus 21-én mu­tatkozik be bajnoki mérkőzésén az őszi fordulóban csapatunk, j amikor Veszprém együttesét fo gadjuk. Addig azonban még elő­készületi, illetve MNK-mérkőze- seket játszunk. Ma, pénteken a Dombóvári Spartacus ellen j it- szunk MNK-mérkőzést, majd va­sárnap Mözsre utazik csapatunk. Jövő héten — a tervezet szerint — a Budapesti TF csapatával ját­szunk, akik az NB II. keleti cso­portjában az első helyen állnak. A vezetőségünk tárgyalást ío'y- tat a Székesfehérvári Honvéd együttesével is, és amennyiben sikerül megállapodni, úgy ők lesznek csapatunk másik ellenfe­le. — A tavaszi szezon végén az SBTC csapata a harmadik lett. A vezetőség és a játékosok célul tűzték ki, hogy a második helyet megszerzik. Erre a lehetőségek megvannak, hiszen a Pécsi Dó­zsának négy pont előnye van ve­lünk szemben. Ezt az előnyt a hátralevő mérkőzéseken be tud­juk hozni. Bizakodva várjuk az őszi fordulót, hiszen valamennyi játékosunk egészséges, sérültünk nincs, és a legjobb együttessel léphetünk pályára. — Női kézilabdacsapatunk is magára talált és jó szerepléssel hívta fel magára a figyelmet. Va­sárnap a Tolnai Vörös Lobogó INB II-es csapatát győzték le 7.^6 arányban MNK-mérkőzésen, így az SBTC csapata jutott tovább. Lányaink vasárnap szintén 1VINK.- mérkőzést játszanak Nagvdorog^n — fejezte be nyilatkozatát Cser­háti József szakosztályvezető. versenyének megrendezéséhez. A kö­zelmúltban a Bátaszéki vasútállomás és Erdészet között labdarúgó-mérkőzés volt, melyet a vasútállomás dolgozói ll:2-re nyertek. A Fűtőház és a For­galom dolgozói között tekeversenyt rendezett a tömegsportbizottság, ahol a Fűtőház bizonyult jobbnak. rA szekszárdi járásban a labdarúgó- szövetség irányítása mellett folynak a KISZ-kupa mérkőzések. Vasárnap Szedres Kölesd csapatát fogadta és a találkozó l,:l-es döntetlennel ért véget. Várdombnak Tengelic volt az ellen­fele, ahol a tengeliciek csak az utolsó tíz percben tudták bebiztosítani győ­zelmüket. A Báta—Sióagárd mérkő­zés elmaradt. mivel a magas víz- Augusztus 14Hén tartják Bonyhádon állas miatt a bátai csapat pályája az MHS-alapszervezetek összetett VÍ2; , ala.u , lejátszott honvédelmi versenyének döntőjét. A mérkőzések alapján a bajnokság á*- válogató háziversenyek már hetek óta folynak és az alapszervezetek augusztus 10-ig küldik be a járási el­nökségnek az induló versenyzők név­sorát. A versenyen eredményes sze­replők megkapják az ÖHV-jelvényt, a részvétel pedig önmagában is 16 pontot jelent a Kilián jelvényszerző mozgalomban és beszámítják az ISZM sportkövetelményeibe is. A fel­soroltakon kívül a verseny győzte­sei korosztályonként és nemenként, a három első helyezett jutalomban ré­szesül, és Ők képviselik a járást a megyei, esetleg az országos versenyen is. A járási versenyt az MHS bony­hádi lőterén, illetve a vásártéren ren­dezik, kilenc órai kezdettel. * Augusztus 7-én, vasárnap a tavaszi fordulóból elmaradt bajnoki kézilabda- mérkőzésre kerül sor Szászváron. A bányászcsapat a kocsolai női együt­test fogadja. Kezdési idő: 10.00 óra. lása: 1. Tengelic 1 _ _ — 2:0 2 2. Sióagárd 1 1 — — 2:1 2 3. Kölesd 1 — 1 — 1:1 1 4. Szedres 2 — 1 1 2:3 1 5. Báta — — — — 0:0 — 6. Várdomb 1 — — 1 0:2 — A Nagykónyi melletti Medgyes pusztai sportkör élete fellendült az utóbbi időben. A fiatalok saját ere­jükből rendbe hozták a labdarúgó- pályát és a tavasz óta a járási labda­rúgó-bajnokságban szerepelnek. Eddig valamennyi kisorsolt mérkőzésüket lejátszották és a hatodik forduló után — a nyugati csoportban — az előkelő harmadik helyen vannak. A nyári szünetben több barátságos mérkő­zést játszottak, így Dalmanddal is. Az első mérkőzést Dalmand nyerte 5:3 arányban, míg a visszavágót Dal- mandon meglepetésre a medgyesiek nyerték 4:3 arányban. A sportkör vezetősége és tagsága jelenleg építő­anyagot gyűjt, és amint a megfelelő mennyiség együtt lesz, társadalmi munkában öltözőt építenek. * Két év szünet után ismét sportol­nak Pörbölyön. Soponyai Lajos irá­nyítása mellett a labdarúgócsapat megkezdte az edzéseket és barátságos mérkőzéseket játszanak a környező csapatokkal. Kérték felvételüket a já­rási bajnokságba, de erre az idén nincs lehetőség. A Paksi járási Labdarúgó Szövetség irányítása mellett megkezdődött az üzemi labdarúgó-bajnokság, melyen a következő hat csapat vesz részt: Vas­ipari Vállalat, Téglagyár, Betontelep, Tanács, Ktsz, Rendőrség. Az üzemi bajnokság a sorsolás szerint szep­tember 2-án fejeződik be. * A Bátaszéki VSK gondoskodik a község fiataljainak sportol tatásáról. Ezért több sportágban versenysoroza­tot rendez. A vasutas sportkör biz­tosítja a pályát, felszerelést és a ren­dezéshez a szakembereket, de a köz- I ség különböző üzemeinek az érdek­lődése elég gyatra. így két sport­ágban: asztaliteniszben és sakkban volt csak számottevő induló. A báta- | széki vasútállomás szakszervezetének tömegsportfelelőse nagy segítséget adou az országos sportnapok hUyi 1 A megyei kézilabda-bajnokság Ő9zi fordulójának sorsolását augusztus 9- én, kedden délután 16.00 órakor tart­ják Szekszárdon. az MTS helyiségé­ben. Hányadik Tengelic? Tóth József, a Tengelici Tsz Sport­kör gazdaságvezetője ,,reklamálta” a megyei labdarúgó-bajnokság B-cso- portjának helyzetét. Mint elmondotta, nemcsak Tengelicen, hanem a többi községekben sem tudják, hogy csa­patuk hányadik helyen áll. A tavaszi forduló hat hete befejeződött és a megyei labdarúgó-szövetség azóta ígéri; közli a bajnokság állását, de ez ideig ez még mindig nem történt meg. Pedig Tengelicen éppúgy kí­váncsiak, mint Dunaszentgyörgyön. hogy csapatuk hányadik helyen vég­zett. Három hét múlva kezdődik az őszi forduló, a csapatok már edzés­ben vannak, csak éppen azt nem tudják, hogy hányadik helyen állnak. így, elveszti értékét és érdekességét a bajnokság, rossz ha­tással van a mérkőzések látogatott­ságára is. Sokkal nagyobb az érdek-' lődés, a mérkőzés látogatottsága, ha tudják, hogy az ellenfél az első. vagy a második helyen áll. Tehát a tenge­liciek kérése; a megyei labdarúgó- szövetség tájékoztassa végre a csapa­tokat a bajnokság állásáról. f} V

Next

/
Thumbnails
Contents