Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-05 / 184. szám
1966. augusztus S. ' TOLVA MEGYEI VÉPCJSÁG 3 Növényvédelem Kiváló gyomtenyésztők — Dunába hordjuk a vizet — Kinek fáj az aranka ? Vadrepce, acat, útszéli zsázsa, kakaslábfű, búzavirág, pipacs, tövises iglice, mezei iringó, herefojtó aranka, nagy aranka környéke és vidéke. Benke János elvtárs- sal, a Tolna megyei Növényvédő Állomás igazgatójával abból a célból indultunk el Szekszárdról, hogy szétnézzünk a felsorolt és a fel nem sorolt gyomnövények környékén és vidékén. Sajnos, túl sok volt a látnivaló, ám még mielőtt ezt részleteznénk, legalább egyetlen bekezdés erejéig foglaljuk össze a legszükségesebb tudnivalókat a gyomnövényekről. Egy AGROTRÖSZT-kiadvány tömören erről a következőket mondja: „A növénytermesztésben a termés mennyiségének és minőségének csökkentésével nagyarányú népgazdasági kárt okoznak a gyomnövények. A gyomok ugyanis súlyosabban károsítják a kultúrnövényeinket, mint a rovar kártevők és a gombabetegségek együttesen. Ezért növényeink legveszedelmesebb ellenségének a gyomokat tekinthetjük, amelyek még ma is a vetésterületek 20— 30 százalékát, a legelőknek pedig esetenként 60—80 százalékát elfoglalják. Tömeges előfordulásuk következtében a gyomok elfoglalják a kultúrnövények elől a vetésterületet, ezért térparazitak A gyomnövények életre valóbbak a kultúrnövényeknél. Erőteljes fejlődésükkel elnyomják a haszonnövényeket, elszívják előlük a vizet és a tápanyagokat (nitrogén, foszfor, kálium), előfordul, hogy ezekből a gyomnövény többet használ fel, mint a kultúrnövény.” Megcáfolhatatlan, a tudomány- áltál alátámasztott tények ezek Hozzátehetjük még mindehhez, hogy a „gyomligetek” a gombabetegségek, a rovarkártevők, az állati kártevők fészkei. A kemi- zálás térhódításával, a termelő- szövetkezetekben a munkafegyelem megszilárdulásával rengeteget, nagyon sokat jaVult a szántóföldi növények megvédése a gyomoktól. Ma már ritkaságszámba megy, olyan mezőgazdasági művelés alatt álló területtel találkozni, ahol a gyom az úr. Csakhogy: amíg az egyik oldalon jó, kielégítő a védekezés, a másik oldalon elképesztően nagy a nemtörődömség. Előállott az a helyzet, högy esetenként, képletesen szólva, a Dunába hordjuk a vizet. Az alábbiakban ki fog derülni, miért. A szérűk környéke, az utak, az árokpartok elriasztó képet nyújtanak és valósággal melegágyai az örökké ismétlődő, soha véget nem érő gyomfer- tőzöttségnek. Szekszárdot még el sem hagytuk. A Szekszárdi Állami Gazdaság város alatti központjában az új munkásszállás környéke valósággal dzsungel. Áz alsó ablakokat helyenként látni sem lehet, oly magas a gyom. Erről bárki személyesen és könnyűszerrel meggyőződhet, és ahhoz sem kell túl sok mezőgazdasági tudomány, hogy az ember kitalálja: a szél, a jószág, stb segítségével erről a pontról állandó és szünet nélküli a fertőzés. A mözsi út torkolatánál, a nagydorogi és a paksi elágazó alatt egy körülbelül 500—600 négyszögöles terület minden jel szerint a senki földje. Néhány köbméter homokot vehet csak észre csupán az utas, ha erősen odafigyel. A látvány elriasztó és elképesztő, ha tudjuk, hogy egyik oldalon a környező mezőgazda- sági üzemek időt és fáradtságot nem kímélve védik a kultúrnövényeket, a másik oldalon itt, ezen a senki földjén pedig valakik, a lehető legnagyobb intenzitással, a gyommagvakat termesztik. Vajon ki lehet ennek a területnek a gazdája? S vajon miért nem lehet az idevonatkozó rendeletek birtokában e terület gazdáját felelősségre vonni, megbüntetni ? Tudniillik ami itt van, az már valóban több a soknál Nagy dörög felé haladtunk tovább, majd elfordultunk Kölesd, illetőleg Gyönk felé. Az út két oldalán, az árokparton elszomorító és lehangoló a látvány. Maholnap némelyik eperfa nem látszik ki a „dudvából”. Benke János elvtárs, a Növényvédő Állomás igazgatója megjegyezte, gyakran a vasúti sínek mentén ugyanaz van, ami itt az út mentén. Jogos az a kérdés, meddig tartható fenn az az állapot, hogy némelyik vállalat magára nézve nem tartja kötelezőnek a gyomok elleni általános védekezést. A jánosmajori tűzoltószertár FIGYELŐ Vetőmagszállítás döccenőkkel A gabonabetakarítás még be sem fejeződött, de már gondoskodni kell a jövő évi kenyérről is. Ennek szem előtt tartásával a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére Tolna megyében az idén 330 vagon minőségi gabonavetőmagot biztosítottak, központi készletekből. E nagy mennyiségek kiszállítása a mező- gazdasági üzemekbe agusztus 1-én megkezdődött. A folyamatosságot ugyanis kizárólag akkor lehet biztosítani, ha már most, ezekben a napokban továbbítják rendeltetési helyükre a gabonaszállítmányokat. Ezt sok minden indokolja. Elsősorban az a körülmény, hogy a nagy mennyiségeket semmiképpen sem lehetne közvetlenül a vetés előtt kiszállítani. Másrészt pedig, a vetőmagvakat a közös gazdaságokban csávázás- sal szükséges előkészíteni és nyilvánvalóan ez is időt vesz igénybe. Mindenképpen helyeselhető tehát, hogy augusztus 1-töl kezdve folyamatosan érkezik a termelőszövetkezetekbe az őszi árpa. a búza, a rozs. Számítani lehet arra, hogy minőségivetö- mag-hiány miatt ez év őszén nem kell késlekedni, és a optimális vetési határidőket be lehet tartani. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán ezzel kapcsolatban elmondották, hogy minőségi vetőmagból bizonyos tartalékok is rendelkezésre állnak. Amelyik közös gazdaság a szükséges vizsgálatok elvégzése után úgy látja, hogy saját vetőmagja nem felel meg a követelményeknek — igényelhet központi készletből minőségi vetőmagot. Sajnos, az első néhány nap tapasztalatai azt mutatják, hogy több tsz nem készült fel kellően a szállítmányok fogadására. Akad közös gazdaság, ahol a főagronómus nem mérte fel kellően a szükségleteket; többször is megváltoztatja az igényelt mennyiségek nagyságát. Mondani is felesleges, hogy ebből óhatatlanul szervezetlenség származik, s ez a körülmény mindenképpen zavarja a vetőmagszállítás folyamatos rendjét. Ismét előállott tehát az a helyzet, amikor ki kell mondani: a biztonságos termelés érdekében a kötelezettség és a felelősség kétoldalú. előtt az árokparton körülbelül két négyzetméternyi területen zavartalanul díszük a legveszedelmesebb növényi kártevő, az aranka. Az ott megtermett magmennyiség éppen elegendő ahhoz, hogy három-négy község határa megíer- tőződjön. A jelek szerint nem fáj ez senkinek. Ott most már mást nem lehet tenni, mint lángszóróval, vagy gázolajjal felperzselni a területet. De ki fogja megcsinálni és mikor? Beérkeztünk Kölesdre. Minden tisztasági mozgalmat megcsúíol és minden esztétikai igényt „hát- batámad” a falu alatt, a házak előtt és a falu másik végén, a téglagyár környékén „díszlő” gyomerdő. Mindez istenes ahhoz képest, hogy Varsádon a tanácsházával szemközt levő útszéleu láttuk ugyanezt. Némi kitérőt is tettünk Köleseiről Sasos felé. Ezer az útvonalon, a kajdacsi elágazó fölött ege' gyümölcsös hívta fel magára a figyelmet, de elsősorban nem a terméssel, hanem a területet ellepő gaztengerrel. Szakadáton a község belterületén, a lejcsarnok környékén, Diósberényben a falu szélén, a lakóházak környékét valósággá' ellepi a gyom. Hőgyész és Kéty között viszont az út két oldala szembetűnően tiszta és valóban örvendezni való látvány. Csupán arra kell gondolni, hogy miután a gyomtermést is lekaszálták, továbbra is fennáll a veszélye a magvak széthurcolásának az istállótrágyával. Mindenképpen egy átfogó, totális „háború” meghirdetésére volna szükség megye- szerte. De úgy, hogy ne legyen kivétel egyetlen érdekelt üzem, szerv, vagy vállalat sem. Úgy, hogy a községek belterületén is fordítsanak gondot a hatásos gyomirtásra. Zombán tűnt fel legjobban, hogy amíg az egyik ház előtt virágoskertet csináltak, addig a szemben levő másik ház előtt a háztulajdonos gyommag- termesztésre rendezkedett be, s úgy látszik, még nem jutott eszébe senkinek ettől elvenni a kedvét. Szabálysértés címén minden további nélkül felelősségre lehetne vonni a gyommag termesztőket ugyanúgy, mint a szövőlepke-tenyésztőket. A késő délutáni órákban a sió- agárdi elágazó és a Sió-csárda között fejeztük be a szemlét, sajnos a lehető legsiralmasabb eredménnyel. Érdemes megnézni a Sió-csárda fölött a vízáteresztőkét. Minden jel arra mutat, hogy a védekezés módja még nem eléggé közismert. A gyomnövényeket irthatjuk mechanikai módszerekkel és kémiai szerekkel Serkentőszerként a tanácsok alkalmazhatják a felelősségre vonást és a büntetést is. Sz. P. 1966. AUGUSZTUS 4. — DÉLELŐTT Üdvözlet és a szokásos jókívánságok a Domonkosoknak. Augusztus 4-e mellett ugyanis az ő nevük áll a naptárban. A Nap 4.24 órakor bukkant fel a láthatáron és 19.15-kor tért le a nyugati féltekén. A Hold nem sokkal utána — 21 óra előtt két perccel — kezd világítani, s reggel 7 óra tíz perckor tűnik el a szemünk előtt. Az idő- járásjelentés 25 Celsius fokos meleget ígiér, — az idő pedig könnyed eleganciával, nagyvonalúan szárnyalta túl a meteorológusok felállította tervet: helyenként harminc fok táján állapodott meg a higany szála. 1966. augusztus 4. tulajdonképpen ugyanolyan nap, mint a többi. Egyszerű, szürke hétköznap. Mindennapos eseményekkel. Milyenekkel? két üj Állampolgár Egy kislány és egy kisfiú sírt fel csütörtökön délelőtt a szekszárdi szülészeten. Két új állampolgárral gyarapodott a megye. Helyesen, formásán, de még öntudatlanul néznek a világba. — Tessék talán bemutatkozni. — Holczer Edit S kiló 65 deka és Babai György i kiló tíz deka... — mondja helyettük a nővérke. Gyurika erős, stramm kisfiú, Edit pedig bájos, formás kisleány. Jó egészséget nekik. MEGY A GÖZÖS, MEGY A GÖZÖS, A dal, a játék régi, talán nincs is, aki ne ismerné. S nemcsak kicsiny, óvodáskorban kedvelik a csöppségek, hanem a felnőtték is boldogan hódolnak e játékszenvedélynek. Nagyon sokan utaznak manapság. A családhoz, a rokonhoz, az üdülőikbe, egyénileg és társasán. & egyre többen külföldre, világot látni. — Milyen egy egyszerű hétköznap forgalma a szekszárdi IBUSZ-nál? — Ma, csütörtökön délelőtt nem volt nagyobb a forgalmunk, mint áltálában — mondja Gazsó Endre, az iroda vezetője. — Úgy 50—60 ember keresett fal bennünket, egyéni utazását intézte valamennyi. TÁVOLSÁGI BESZÉLGETÉSEK A szekszárdi postán is átlagos a forgalom. Ha valaki hozzátartozójával, ismerősével közölni akar valamit, a lebonyolítás leggyorsabb módja a távolsági beszélgetés. Sokkal hamarabb lebonyolódik, mint amennyi idő alatt egy távirat, vagy levélváltás megtörténhet, és nem Is túl drága. — Hány távolsági beszélgetés indult csütörtökön délelőtt Szekszárdról? — Délig 159 beszélgetést jelentettek be nálunk — mondja Birtalan József, a posta vezetője. — És hány külső hivás érkezett Szekszárdra? — Összesen 607. Íme, így néz ki egy átlag nap a szekszárdi postán. haromszAzhatvanan DÉLELŐTT A legfiatalabb szekszárdi üzemben korán kezdik a munkát. Azaz, néhány munkahelyen nonstop módszerrel dolgoznak, három műszakban, folyamatosan. Legtöbben délelőtt varrnak, 6—2-ig. Már reggel fél hat táján megélénkül a gyár kapuja, s hangosak lesznek az öltözők. Kétszázötven munkás kezdi a napot csütörtökön is. Az irodák világa később népesül be. összesen 110-en végzik mimkájukat tollal, ceruzával, foglalkoznak a számok tengerével és az avatatlanok száméra érthetetlen műszaki dolgokkal. halászlé, RÁNTOTTHAL Pontyot árultak a halszak- üzletben. Nem kellett sokáig sorbaállnt De nagy volt a forgalom. Mert vásárolnak, utaznak, telefonálnak, dolgoznak az emberek, — de azért közben az evésre is gondolnak. — Mennyi hal fogyott el csütörtökön délelőtt? — Nagyban 35 ezer kicsinyben pedig 850 kilogramm pontyot adtunk el — hangzik a készséges felvilágosítás Egy kis gyors számítás: Ha egy adag halászlére fél kiló halat számítunk az any- nyi mint 71700 bőséges adag. halászlé. És hány rántott szelet? Ha 15—20 dekás szeleteket számítunk, úgy 180 ezret lehet készíteni ennyi halból. MÉRY ÉVA 60 millió forint kölcsön magánépítkezésre Az utóbbi években hatalmas ütemben növekedett megyénkben a magánerőből történő lakás- Illetve családiház-építkezés, amely az előjelek szerint ebben az évben érte el a csúcspontját. 1964- ben összesen 780, 1965-ben pedig 767 lakás épült fel magánerőből. Az Országos Takarékpénztár Tolna megyei fiókja az év elején 37 millió forint házépítési kölcsönnel rendelkezett, melyet néhány hónap alatt 679 építtető között osztottak szét. A múlt évről áthúzódó építkezések kölcsöne is meghaladja a 11 millió forintot. A 48 millió forintos kölcsönösszeg sem fedezte az igényeket, így a Takarékpénztár vezérigazgatóságától újabb kölcsön folyósítását kérték, mivel már az első félévben újabb 160 építtető nyújtotta be kérelmét. Az engedélyezés megtörtént, így a takarék- pénztári fiókokban lázasan folyik a munka, hogy a kérelmezők minél előbb megkapják a kért kölcsönt. Az idei csúcsforgalmat tehát semmi sem bizonyítja jobban, mint a 839 építtető benyújtott kölcsönkérelme. Természetesen ez még korántsem végleges szám, mert a továbbiakban is közel 300 —400 kérelmezőre számítanak és így az építési kölcsön összege az év végére eléri majd az 55—60 millió forintot. A magánerős lakásépítkezés minőségében javulás tapasztalható az utóbbi években. Az építtetne ma másokkal nagyobb mértékben használják fel a követ, a betonlapokat, a vasbetont és modern födémfajtákat, mint a korábbi években. A kivitelezések szakszerűsége is kedvezően alakul, amelyben a szövetkezeti ipar is kiveszi oroszlánrészét. Az alaprajzi funkcionális megoldásokban viszont nem ilyen bíztató a helyzet, mert a tulajdonosok nem minden esetben alkalmaznak a lakásokban ésszerű elhelyezési rendet. A magánerős lakásépítés alakulását befolyásolja, hogy a nagyobb településeken kialakult lakótelepek kommunális ellátottsága nem megfelelő. Az alapfokú ellátási intézményekre a jövőben a helyi* tan ácsoknak nagyobb gondot kéll fordítani és e célra költségvetésükben a megfelelő arányt kell biztosítani. \
