Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-31 / 205. szám

tOLKÁ MFOTPf NfTÜlS.ÍQ 1966. augusztus 31. Kambodzsa fővárosa ünnepi díszben várta De Gaulle elnököt De Gaulle francia köztársasági elnök és kíséretének különrepülő- gépe kedden, magyar idő szerint délelőtt fél tizenkettőkor ért be­tont Phnom Penh Pochentong re­pülőterén. A tábornoki egyenruhát viselő De Gaulle-t, aki háromnapos lá­togatásra érkezett, a kambodzsai királyi ház tagjai, Norodom Szi­ltanuk államfő vezetésével a kor­mány, valamint a diplomáciai tes­tület képviselői üdvözölték. De Gaulle és Norodom Szihanuk be­szédet mondtak. Az elnök üdvö-í zölte a diplomáciai testület kép­viselőit, — közöttük a Vietnami Demokratikus Köztársaság nem­rég Kambodzsába érkezett teljek- jogú megbízottját — megtekin­tette a fegyveres erők felsorako­zott díszszázadait, majd színes népviseletbe öltözött leányoktól virágcsokrokat vett át. A repülő­téren nagy tömeg szorongott. Többször hallatszott az „éljen De Gaulle!” — kiáltás. Üdvözlő beszédében Norodom Szihanuk herceg „a legillusztri- sabb nyugati államférfiúnak” ne­vezte a De Gaulle elnököt és azt mondta: „Köszönet illeti önt, tá­bornok úr, hogy Ázsia és a többi kontinens népei nem vesztették el a Nyugatba vetett minden re­ményüket”. De Gaulle elnök vá­laszában hangsúlyozta, hogy a Franciaország és Kambodzsa kö­zös érdeklődésére számot tartó kérdések között a legfontosabb az ázsiai béke, s következéskép­pen a világbéke ügye. A vietnami háború — mondotta a legnagyobb szerencsétlenség felé vezetheti a világot. Az AFP-hírügynökség tudósí­tója magasrangú kambodzsai kö­rökre hivatkozva megerősíteni vélte a hírt, hogy De Gaulle el­nök valószínűleg szerdán fogad­ja Nguyen Thuongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság dip­lomáciai képviselőjét. Néhány órával De Gaulle megérkezése előtt a francia nagykövet meg­beszélést folytatott Nguyen Thu- onggal. A találkozást a vietnami diplomata „udvariassági látoga­tásának” minősítették. Késéssel tették közzé a hírt, hogy Herbert de Ridding báró, U Thant ENSZ-főtitkár szemé­lyes megbízottja, hétfőn Phnom Penhbe érkezett, hogy közben­járjon a feszült thaiföldi—kam­bodzsai viszony enyhítése érde­kében. A kambodzsai fővárost — nyu­gati hírügynökségi jelentések sze­rint — De Gaulle megérkezésé­nek tiszteletére díszbe öltöztet­ték. Az előkészületek mind arra vallanak, hogy a kambodzsai kor­mány a francia elnök látogatásá­nak különös jelentőséget tulaj­donít. A Reuter-iroda értesülése sze­rint De Gaulle elnök, a hivatalos programon kívül, valószínűleg ta­lálkozni fog a VDK képviselőjé­vel is. Noroilom Szihanuk nyilatkozata Még mielőtt De Gaulle megér­kezett volna Kambodzsába, Szi­hanuk nyilatkozatot adott a fran­cia rádiónak. Többek között elmondotta, hogy Thaiföldről kambodzsai disszi- densek szivárogtak vissza az or­szágba és De Gaulle látogatása alatt provokációkat, szabotázs­cselekményeket akartak elkövet­ni. A titkosrendőrség azonban leleplezte terveiket és szigorú in­tézkedéseket tett a provokációk megakadályozására. Szihanuk kijelentette még, hogy az Egyesült Államok „a kommunista agresszió megállítá­sával” próbálja indokolni dél­vietnami intervencióját, holott ismeretes, hogy a genfi egyezmé­nyek 1956-ra Dél-Vietnamban ál­talános választásokat irányoztak elő, de ezeket elszabotálták. A választási eredmények nyilván­valóan az ország újraegyesítését, „Ho Si Minh győzelmét” hozták volna. — mondotta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy noha Kambodzsa népe a DNFF oldalán áll, teljes semlességet ta­núsít, mert az indokínai népre tartozik önrendelkezési jogának gyakorlása. A francia tudósító kérdést tett fel Rusk amerikai külügyminisz­ternek azzal a legutóbbi nyilat­kozatával kapcsolatban, hogy — úgymond — Amerikának érdeke a kambodzsai függetlenség fenn­tartása. „Ez rossz vicc” — mond­ta gúnyosan Szihanuk, majd is­mételten megerősítette, hogy nem hajlandó fogadni Harriman, amerikai utazó-nagykövetet, aki­nek a kambodzsai látogatását már korábban lemondta. Eseményeit sorokban A glasgowi rendőrség a napok­ban 150 darab hamisított ötfon­tos bankjegyet vont ki a forga­lomból. A skót királyi bank pa­pírpénze különbözik a bank of England által kibocsátott ban­kóktól. Ezért a hamis pénz mind­eddig csak Skóciában terjedt el és Zürichben, ahol nemrég 30 000 darabot találtak belőle. A kitűnő minőségű hamisítványok skóciai és svájci felbukkanása a rendőr­ség szerint arra vall, hogy a pénzt egy jól szervezett nemzet­közi banda gyártja valahol a kontinensen, s onnan csempészik be Skóciába. * Londonban kedden bejelentet­ték, hogy George Brown, az új angol külügyminiszter október 7-én New Yorkba utazik, s ott az ENSZ közgyűlésén a brit kül­döttséget vezeti. Brown Washing­tonban az Egyesült Államok ve­zetőivel is tárgyalni fog. • Kedden délelőtt Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban bővített ülésre gyűlt össze a szovjet írók afro-ázsiai szolidaritási bizottsága. Neves szovjet költők és írók mellett Vietnam, India, Algéria, Libanon, Japán, valamint sok más európai, ázsiai és latin­amerikai ország ismert irodal­márai két napon át azt vitatják meg, hogyan járulhatnak hozzá az irodalmi élet kiválóságai az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami nép megsegítéséhez. * V Thant ENSZ-főtitkár fel­avatta az ENSZ latinamerikai gazdasági bizottságának új szék­házát a chilei fővárosban. Aarne Saarinen, a Finn Kom­munista Párt elnöke beszédet mondott Pietarsaariban egy ün­nepségen. Szorgalmazta, hogy a kom­munisták és a szociáldemokraták közösen harcoljanak a demokrá­ciáért, a szocializmusért és a bé­kéért. A párt elnöke hangsúlyoz­ta, hogy a kommunisták a jö­vőben is küzdeni fognak a dol­gozók érdekeiért, a szociális át­alakulásért, a békéért és a né­pek barátságáért. * Buenos Airesben megnyílt az Amerikai Államok Szervezetének katonai értekezlete, amely a had­ügyminiszterek konferenciáját ké­szíti elő. s Kedden a Bajkál-tó térségében, az irkutszki területen és a szom­szédos Burját Köztársaságban földrengésit észleltek. A távol- keleti földrengést jelző állomás Irkutszk városból 4—5-ös erős­ségű földrengést jelzett. (12-es skálarendszeren.) * Fidel Castro kubai miniszter- elnök hétfőn felszólalt a Kubai Dolgozók Forradalmi Szövetsé­gének Havannában ülésező or­szágos kongresszusán. A termelési célkitűzéseket ne­héz elérni, ha kevés a képzett mezőgazdasági szakember. Sok adminisztratív és politikai vezető nem fordít elég gondot a terme­lés műszaki szintjének javítására — mondotta a többi között. A miniszterelnök emellett az egyéni termelékenység fokozására kérte a. mezőgazdasági dolgozó­kat. „A forradalmi láz többé már | nem elegendő” — hangoztatta. | Epiil Százhalombatta Nemsokára befejezik a második 150 megawattos óriástur­bina szerelését Százhalombattán. Az új gépegység beindí­tásával a Dunamenti Hőerőmű teljesítőképessége eléri majd a 110 megawattot. A képen: beállítják a 150 mega­wattos turbina állórészét. (MTI Fotó — Ptercze Lajos felvételei Az angol kormány nem talál kiutat a rhodesiai kérdésben London (MTI). Sir Albert Mar­gói, Sierra Leone miniszterelnöke megérkezett a nemzetközösség jö­vő héten kezdődő londoni csúcs- értekezletére. A miniszterelnök, aikit mérsékletéről és angolba­rátságáról ismernek, az angol fő­városban újságíróknak kijelen­tette, hogy az eddigieknél sokkal hatékonyabb és „kényszerítő jel­legű” akciókat kell foganatosí­tani a rhodesiai fehér telepes kormány ellen. Arra a kérdésre, hogy kire vár ez a feladat, azt felelte, hogy mivel Anglia mind • ez ideig hangsúlyozta saját kizá­rólagos illetékességét Rhodesia ügyében, az intézkedéseket Ang­liának keli megtennie. „Amint nyilván maga Harold Wilson is elismeri, hogy a gaz­dasági szankciók hatástalannak bizonyultak” — fűzte hozzá. Harolt Holt ausztráliai minisz­terelnök Canberrából Londonba történt elutazása előtt kijelen­tette, hogy Ausztrália határozot­tan ellenzi az erő alkalmazását, mert amúgyis elég harciasság van a levegőben”. (Ausztrália nem ellenzi erő alkalmazását Vi­etnamban, ahová — mint ismere­tes — nagy létszámú csapatokat küldött.) Wilson, aki a hétfői napot Chequers-ben töltötte, a Sun ér­tesülése szerint magánbeszélge­tésben azt mondta a üonferenci- án követendő vonalról, hogy „minden lehetőséget nyitva keli hagyni”. Melyek ezek a lehetőségek? Michael Leapman, a Sun nem­zetközösségi kommentátora a kö­vetkezőképpen elemzi azokat a „megoldásokat” amelyek felve­tődhetnek Wilson előtt: 1. Katonai invázió Rhodesia el­len; 2. A szankciók fokozása; 3. A Smithékkel való tárgyalások felülvizsgálása; 4. A vereség el­ismerése és a felelősség átengedé­se másnak, esetleg az ENSZ-nek. A kutyákat könnyen agnosz- kálták. A juhászkutya Hitler sa­ját kutyája, amint a másik jegy­zőkönyvben olvasható, „magas, hosszú fülekkel”. A férfi és a nó elégett arca felismerhetetlen volt. Alapos kutatás nyomán állapítot­ták meg, hogy ezek Hitler és Éva Braun holttestei. Belemerültünk Hitler utolsó napjainak valamennyi részletébe, hogy felidézzük az összes esemé­nyeket, hogy alátámasztást és bi­zonyítékokat szerezzünk a fel- tételezéshez: a bomba tölcsérben sietve elrejtett két holttest Hitler és Éva Braun teteme. 5. BERLIN, VAGY BERCHTESGADEN? Akkor sokáig kellett tanulmá­nyoznunk és vizsgálnunk a ténye­ket, összehasonlítani őket, hogy behatoljunk az események at­moszférájába Most azonban, az archívum értékes anyagai között vizsgálódva, amelyek a harmadik birodalom utolsó napjainak tör­ténetét őrzik, lehetőségem nyílt arra, hogy még egyszer betekint­sek az eseményekbe és teljessé­gükben idézzem fel őket. Bormannak, Hitler pártbeli he­lyettesének naplójában a meg­szokott ütemben követik egymást a bejegyzések: a führemél tar­tott tanácskozások, fogadások, egyes személyek felmentése és mások kinevezése f lelős beosztá­sokba, vacsorák Éva Braunnál, Jelena Rzsevszkaja : ■t^HLer végnapjai mítosz nélkül FORDÍTOTTA: KIS TAMÁS kitüntetések és bizonyos saját, családi ügyei — de behatolnak közéjük a fenyegető, minden egyebet kiszorító híradások a minden oldalról előretörő had­seregekről. Januárban még el­beszélő modorban írja: „A bolsevisták reggel támadás­ba mentek át”, de a következő napon — „Vasárnap, január 14. Chesken néni látogatása”. Légitámadások Drezda ellen, el­lenséges támadások Weimar el­len, légitámadás Berlinben. „A második becsapódás a párt kancelláriáján (erős)”, „Az oro­szok Köslin és Schlawe alatt” — mindez még összekeveredve a társasági—politikai élet krónikájá­val. De napról napra lázasabban rögzíti, hogyan szűkül a kör: „Mély betörések Pomerániában. Tankok Kolberg és Schlawe - Drenburg közelében”. „Nyugaton csak egyetlen hídfő­állás maradt” (március 4). „Az angolok behatoltak Köln­be”, „Az oroszok Altdammbanü" (március 8). „Az első erős bombatalálat a propagandaminisztériumban” (március 14). „Páncélosok Wart- burg-Hissenben” (március 28). Hudermant leváltják. Hitler felmenti dr. Dietrich sajtófőnö­köt. De „délután páncélosok Ber- kenrungen közelében. Éjszaka tan- kefe Herzfeldnél” (március 30). „Orosz páncélosok Wiener- Neustadt alatt” (április 1). „A bolsevisták Bécs közelében. Az angolok és amerikaiak Thürin- giában”. Április közepén pedig három napon is ugyanaz a mondat csat­tant Bormann naplójában: „Nagy harcok az Oderánál!”, „Nagy har­cok az Oderánál!”, Nagy harcok az Oderánál!” Az Oderánál lévő hatalmas erődítményeket áttörhetetlennek tartották. A német legfelső pa­rancsnokság véleménye szerint éppen az Oderánál fogják megál­lítani a Vörös Hadsereg előre­törését. Ismeretes, hogy a betonozott óvóhelyen, ahol Hitler az esemé­nyek elkövetkező fordulatát vár­va tartózkodott, Göbbels érzelmes oldalakat olvasott fel neki Nagy Frigyes életrajzából. Hitler sokat fáradozott azért, hogy honfi­társainak azt a gondolatot sugal­mazza: ő a szerencsés, a porosz király szellemi rokona. Ratten- huber, Hitler testőrségének fő­nöke a Szovjetunióban, hadifog­ságban írt kéziratában elbeszéli, hogy miután 1933-ban hatalomra jutott, azonnal Potsdamba ment és az újságok számára lefény- képeztette magát II. Frigyes sír­jánál, a helyőrségi templom mel­lett, ünnepélyesen, fekete frakk­ba öltözve, amit azelőtt soha nem lehetett látni rajta. Hitler bun­kerének falán II. Frigyes képe függött Most eljöttek a katonai balsikerek, amilyeneket a király is elszenvedett. A könyvnek azon a helyén, ahol a vereséget szen­vedett Frigyes elhatározza, hogy megválik az élettől, a szerző így könyörög hozzá: „Várj egy kissé, és el fognak múlni a szenvedé­seid. Boldogságod napja már ott jár a felhők mögött és hamaro­san rád sugározza fényét". Az idejében érkezett hír. arról, hogy ellensége, Erzsébet orosz cárnő meghalt, lehetővé tette a király-' nak, hogy megmeneküljön a meg­alázó vereségtől. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents