Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-30 / 204. szám

1SM. augusztus 30. TÓIVÁ MRGTBf VfiPtíJSIÖ II közvélemény és fogyatékosságaink Egészséges pezsdülésnek va- ^ gyünk tanúi az utóbbi idő­szakban. Nem mintha panaszkod­hatnánk a régire, de jelentős, sőt szembetűnő az élénkülés. Noha a közvélemény arculata elsősorban politikai-szemléleti folyamat, két­ségtelen, hogy gazdasági mecha­nizmusunk reformjának meghir­detése, a IX. pártkongresszusra való készülődés is hozzájárult a pezsdüléshez. Megélénkültek, gyakoriak a vi­ták, nemcsak tanácskozásokon, de egyéb alkalmakkor is. Divatos mostanában az események, az egyes jelenségek csoportonkénti értékelése is, különböző alkal­makkor. Noha ez így éppen emiatt nem egyértelműen jó jelenség, mégis számolni kell vele, mert tapasztalható. Ezeknél a polémiáknál a részt­vevőknek kétféle alapállása fi­gyelhető meg. Egyiket az ered­ményeink, közügyeink iránti őszinte, nem ritkán szenvedélyes érdeklődés, a tenniakarás és fo­gyatékosságaink egészséges kriti­kája fűti. Náluk minden esetben kicsendül az őszintén jobbat- akarás, a féltés. A másik vitázó a politikai kibicekhez tartozik, azpkéba, akiknek semmi nem drága, ök varinak kevesebben. Fő módszerük a ferdítés, a fel­nagyítás, az általánosítás, a má­soktól várás politikája. Mondjuk ki, hogy bár nem so­kan, de vannak még olyanok, akiknek a zavartkeltés a céljuk, akik előkelő idegenként kívülről, nagyon sokszor a jólértesült sze­repében tetszelegve bírálgatják közös erőfeszítéseinket. Hogy mi­ből lehet megkülönböztetni e két csoportot egymástól? Nem köny- nyű, mert néha keverednek is az elemek. Mégis, van valami, ami segít a tisztánlátásban. Többnyi­re az a különbség köztük, hogy amíg az előbbieket a tevékenység, az aktív politikai cselekvés jel­lemzi, a másik embernél a jó ügy cselekvő támogatása nemcsak a vitában, de'egyébként is hiány­zik. Emennek szavai mögött nem található meg a jó politikai és gazdasági munka aranyfedezete. Legtöbbször a szavaiban is külön­bözik a politikai kibic a másiktól, de egész tevékenységét nézve kü­lönösen. Gondot is okoz, hogy néha tu­nyaságból, néha érvelésük primi­tív volta, vagy nevetségessége miatt, néha pedig muníció híján nem szállunk vitába ezekkel a politikai kibicekkel. Mindezek ellenére igaz, hogy közszellemünk jó közérzetű. Köz­véleményünk érettségről, tájéko­zottságról tesz bizonyságot, na­gyon sok esetben tud diszting- válni. Megyeszerbe egyre többen van­nak a párt politikáját hirdető és megvalósításáért tevékenyen küz­dő emberek. Még a legkisebb ta­nyasi településeken is találko­zunk nem eggyel, se kettővel. Politikailag is felnőttek az el­múlt huszonegy esztendőben dol­gozóink. Ennek számtalan jele van, ha nem is mindig vesszük észre a dolgos hétköznapokban. Ismerik és elfogadják a párt po­litikáját, törődnek céljaink meg­valósításával. Hogy nem mentes az ellent­mondásoktól a mi egészséges köz­felfogásunk? Ez ne legyen meg­lepő. Miért? Mert maga az élet, a mi fejlődő átmeneti társadal­munk és az egyes ember sem mentes ettől. Mennyire így van ez a kisebb-nagyobb kollektívák­nál. Nemcsak ebből ered. A tor­zulások is zavarnak. Éppen amiatt mert az élet tűzi napirendre, vi­táink egy részét maga a párt kez­deményezi. Teszi ezt azért, hogy kiküszöbölje a torzulásokat, hogy rendszeresen közös nevezőre jus­sunk egymással, a fontos részlet- kérdésekben is. így kerültek előtérbe ezen gondjaink. Éppen ezért sok a vi­ta. Meglehetősen gyakori mai életünkben a magatartásbeli meg­nyilvánulások, a módszerek fe­letti vita. Szinte nincs is olyan községünk, ahol ne találkoznánk ezekkel. Ez sem meglepő, mert hiszen a párt napirendre tűzte a pártmunka stílusának, termelé­sünk korszerűsítésének fontos po­litikai elvét is. Egyik sem öncélú, önmagáért Való feladat. Megvaló­sításukhoz megfelelő magatartás és módszerek kellenek. Ne fél­jünk hát a vitáktól, mert azok­nak zöme a közügyek iránti ér­deklődést, a szükséges és egész­séges, előrevivő kritikát tükrö­zik. Ha megkerüljük őket, elhall­gatjuk azokat, nem sokra me­gyünk vele, hiszen a vitákban kristályosodnak, tisztázódnak a nézetek. A főmmel mondhatjuk, hogy közvéleményünk társadalmi igazságérzete fejlett. Uj társadal­mat építő munkánk során, nem­csak a párttagok, de a párton- kívüliek is kényesek elkövetett hibáinkra. Élénken reagálnak a társadalmi tulajdont sértő, ese­tenkénti visszaélésekre, az egois­ta törekvésekre, a közösségi em­bertől idegen vonásokra. A má­sok lebecsülését, az idős szülők elhanyagolását, az iszákosságot nemegyszer szóvá teszik. Az már új vonás, amikor a társadalom ítélkezik a méltatlan magatartás Virágerílő és sok-sok köszöntő szó Nyugdíjba vonuló pedagógusokat búcsúztattak Faddon felett. Az egészséges közszellemet és közvéleményünk érettségét bi­zonyítja az is, hogy elítélik a kö­zösség rovására, a becsapással történő boldogulást, a kapzsisá­got. A becsületes munkával, szor­galommal szerzett javaknak vi­szont tekintélye van. Nemrégiben szóvá tettük egy kisiparos gyanús ügyleteit, melyre válaszként nem­csak az érintettek reagálnak, de a becsületes iparosemberek is el­határolták magukat tőle. Sokat várhatunk még a köz­vélemény tettrekészségéről, a rejtett tartalékok feltárásában. A demokratizmus fejlődését igazol­ja, hogy a munkahelyeken is egyre többször nyíltan, konkré­tan is szóba hozzák a munkaszer­vezés megjavításának helyi ten­nivalóit, javaslatokat tesznek a munkafegyelem lazaságai, a köz­tulajdon herdálása ellen. Mennyivel kevesebb bajunk lenne, ha az egészséges türelmet­lenség mindenütt konkrét tettek­ben mutatkozna meg! Sok-sok többlet értéktől fosztjuk meg még magunkat a szemethunyás­sal. Az itt-ott pusztuló termékek, elhagyott gépek, heverő alkat­részek bizonyítják, hogy még nem mindenütt és nem mindenki har­col közös érdekeinkért. Sok még a nehézségünk. De összefogással, közös erővel, elvi igazságot képviselve, mind, mind leküzdhető. Egyik üzemünknél mondták, hogy „a naev bajban mi mindig összefogunk”. Jó, jó, de az összefogás, ne korlátozód­jék átmeneti időszakra, a konf­liktusok idejére, hanem állandó­suljon. Mindig elvi és ne szemé­lyi indokokra alapozzanak. Ha ez hiányzik, vagy — mint nem egy helyütt tapasztalható — kicsinyes torzsalkodással veszkőd- nek a vezetők, ne csodálkozzanak súlyosabbnak látszó gondjaikon. Jó közeget nyerhet így a zavaros­ban halászgatni szerető emberis. Számolniok kell ezeknek az embereknek azzal, hogy az elv- telenséggel, a széthúzással, az intrikával szemben, a jövőben erélyesebb fellépést fognak ta­pasztalni. A morális helyzetről, a köve­telményekről és a tennivalókról tanácskozott július végén a pórt megyei végrehajtó bizottsága. Feltétlenül a párttagság és me­gyénk valamennyi dolgozójának helyeslésével találkozik az a ha­tározott állásfoglalás, melyben meghatározták a további köve­telményeket. Szigorúan elhatárolta magát a megyei pártbizottság az egyedileg tapasztalható, fegyelmet sértő, a társadalmi tulajdont megkárosí­tó, a kommunista morált semmi­be vevő személyektől. Ugyanak­kor előírta az ellenőrzés fokozá­sát, a morális követelmények szigorú betartását. A kisebb kisiklások takargatá- sa nemegyszer jóvátehetetlen, ká­ros bűnök forrásaivá válhat. Meg­előzhetők, ha időben és konkrétan foglalkoznak vele, ha ötvözik az igényességet a valódi emberség­gel. INTERJÚ Rekord fel vásári ás kenyérgabonából Meleg hangú ünnepség keretében búcsúztatták Faddon vasárnap délelőtt Szántó Mihály iskola­igazgatót, Győrffy Nándor gyógy- pedagógiai tanárt és Budai Antal kollégiumi nevelőt, a helyi álta­lános iskola három nyugdíjba vonuló pedagógusát. A község hatalmas kultúrter­me megtelt az ünneplőkkel, a volt és a jelenlegi tanítványok­kal. mindazokkal, akik negyven­éves pedagógiai munkásságuk so­rán tanár-diák kapcsolatba kerül­tek a három pedagógussal. A kö­zei másfél órás műsort Vadász Terézia igazgatóhelyettes rendez­te. Egy Ady-verssel nyitotta meg az ünnepséget az iskola volt ta­nulója, jelenlegi tanítója Kole- szár Ferencné. Az óvodások és az iskolások köszöntői után Kiss Istvánná vezetésével a község énekkara kedveskedett néhány számmal az idős pedagógusoknak. Majd a sok-soik meleg és kedves szót, amelyekkel a falu vezetői, kicsik és felnőttek köszöntötték a három pedagógust az ünnepel­tek el-elcsukló hangon köszönték meg, viszonozták jókívánsággal. Szántó Mihály igazgatót kü­lön kis ünnepséggel búcsúztatták a falutól, ö rövidesen más hely­ségbe költözik. Az idős pedagó­gusnak Molnár György festőmű­vész alkotását adták emlékül, amely Fadd fő utcáját ábrázolja, ahol negyven évig élt és dolgo­zott Szántó Mihály. A családias hangulatú ünnep­ség az erre az alkalomra meg­alakult pedagóguskórus bemu­tatkozásával, Kodály Zoltán Esti dalával ért véget. A kis asztalo­kon felhalmozódott virágerdő, a családias hangulat, a sok-sok kö­szöntő szó, a kedves megemlé­kezés örökké emlékezetes marad ünnepeiteknek és ünneplőknek egyaránt. özös ügyünket képviselő közvéleményünknek nagy ereje van. A megyei pártbizottság határozatában nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a jövőben még inkább támaszkodni kíván reá, növelni kívánja megyénkben a párt társadalmi bázisát. Közö­sen a jobb termelési eredménye­kért, a tisztultabb világnézetért, a szoros egység növeléséért. A tájékoztatás megjavítása mel­lett épít a párt a lakosságra, a közvéleményre. Tanácskozik a dolgozókkal, ha kell, vitázik is velük esetenként egy-egy kérdés­ben. Alkotó vitákat folytat velük, értük és aktivitásukért küzdve Jelentős forrása eredményeink­nek a jó tömegkapcsolat, a tájé­koztatás, a közvélemény formá­lása. Ez is hozzátartozik a jobb munkához, a IX. pártkongresszus előkészületeihez. SOMI BENJAMINNÉ 1963-ban a gabonatermesztési program megvalósítása érdekében a korábbi évektől eltérően, a szo­kottnál is nagyobb együttműködés jött létre a megyei vezetés és a megye mezőgazdasági üzemeinek dolgozói, valamint vezetői között. Az átfogó politikai és gazdasági intézkedések lehetővé tették, hogy a gabonatermesztés hely­zete Tolna megyében is valóban közüggyé vált. A következetes­ségre jellemző, hogy az optimális vetési határidők betartása a mi­nőségi követelmények és elő­írások szigorú megtartása tör­vény lett. A mezőgazdasági üzemekben sikerült elérni, hogy ma már nincs vita sem a határidők betar­tását, sem a magmennyiség fel- használását illetőén. A tartós és egyenletes szín­vonalnövekedés eredményeként könyvelhető el, hogy a termelő­szövetkezetek az idén is jelentős többletbevételhez jutottak ke­nyérgabonából. Lux Sándor, a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetője ezzel kapcsolat­ban a következőkét mondotta el. — Már most elmondhatom, hogy a megye termelőszövetkeze­teinek 75 százaléka a szerződés­ben vállalat kötelezettségét ke­nyérgabona-eladásból túlteljesí­ti. Számos közös gazdaság már túl is teljesítette. — Métermázsában mennyi ez a többlet? — Az eredeti tervekhez kép>est. 1966-ban 150 000 métermázsával több kenyérgabonát adnak a megye termelőszövetkezetei a közös gazdaságnak, mint amenv- nyit terveztek. Mondani is feles­leges, hogy ez a többlebeladás esetenként, helyenként 3—4C0 ezer forinttal, sót, félmillió fo­rinttal növeli meg a közös gaz­daság terven felüli pénzbevéte­leit. — Mely termelőszövetkezeteket említene meg névszerint? — Nincs értelme egyik, vagy másik tsz-t kiemelni. Azért nincs, mert a legtöbb jelentősen túltel­jesítette a kenyérgabona-eladási tervet. Hatvan-hetven, sőt nyolc­van közös gazdaságot kellene felsorolni. Azt azonban elmon­danám és aláhúznám, hogy ez a többleteladás a megye termelő- szövetkezeteinek újabb nagy ter­melési sikere, győzelme. S ez esetben ez a megállapítás nem afféle, frázis, hanem tényekkel alátámasztott valóság. Ilyen nagy­arányú kenyérgabona-felvásárlás­ra még nem volt példa egyszer sem. Elmondhatjuk tehát, hogy 1966. rekordnak számít, a ke­nyérgabona-fel vásárlásban — mondotta Lux Sándor, a megyei tanács vb felvásárlási osztály- vezetője. ir — A mezőgazdasági szakképzésről tanácskozott a megyei népfront bizottsága Szekszárdion, a mezőgazdasági szakoktatás és szakképzés kérdé­seiről tanácskozott hétfőn a Ha­zafias Népfront Tolna megyei bizottságának ülése. Kiss László tanár, a Szekszárd- palánki „Csapó Dániel” Mező- gazdasági Technikum levelező ta­gozatának vezetője tájékoztatta a megye községeiből összegyűlt részvevőket a mezőgazdasági tech­nikumi levelező oktatás nagy lehe­tőségeiről. Többek között elmondta hogy Tolna megyében 309-en vizsgáztak 1959-től kezdve a mezőgazdasági technikum levele­ző tagozatán. Jelenleg 22 levele­ző tanulócsoportot tanítanak a megyében, s jövőre 102 negye­dik osztályos felnőtt vizsgázik 'e, érettségizik. A tapasztalatok az tanúsít­ják, bogy a községekbe ki­helyezett technikumi okta­tásban való tanítás a felnőtt- oktatás legjobb eddigi mód­szere. Nincs talán még egy hasonló típusú oktatási for­ma, amely ennyire a gyakor­lati életre nevelne. A cél az, hogy mindazoknak, akik­nek munkakörüknél, beosztá­suknál fogva általános mező- gazdasági szakképzettségre van szükségük, mindennapi munkájuk elvégzése mellett megszerezhessék a techniku­si képesítést. Dr. Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályaválasztó fiatalok ré­szére milyen óriási perspek­tívát rejt a mezőgazdaság. Jól bevált példákra hivatkozva, javasolta, hogy a termelőszövet­kezetekben az ezüstkalászos tan­folyamokat, a technikumot, eset­leg az egyetemet végzettekre, s a szakmunkásokra támaszkodva hozzanak létre úgynevezett me­zőgazdasági üzemi szakkört, a tudatformálás, továbbképzés, a kísérletezések és a közösségi szel­lem kialakításánSk fórumaként. A tartalmas hozzászólások összegezése után László Antal, a megyei népfrontbizottság mun­katársa közölte, hogy igen sok jelentkező van a községekben továbbtanulásra, ezért tűzte ezt a t émát a megyei bizottság napi­rendjére. Feladat akad bőven ezen a téren továbbra is. A népfront­bizottságok segítséget nyújtanak a tanácsadásban, a felvilágosí­tásban és a tanulócsoportok lét­rehozásában. Figyelemmel kísé­rik azoknak a további sorsát is, akik a napi munkájuk mellett továbbképezték magukat, s meg­szerezték a szakmunkás-, vagy technikusi képesítést, leérettsé­giztek a termelőszövetkezetekben. A jelentkezést meghirdették a palánki mezőgazdasági techni­kum levelező tagozatára, amely­nél a mezőgazdasági szakmunká­sok előnyben részesülnek a fel­vételnél. Az érettségivel egyen­értékű mezőgazdasági techniku­si oklevél mezőgazdasági tecni- kus munkakör betöltésére, vagy felsőbb tanulmányok folytatásá­ra ad jogot. A tantárgyak: ma­gyar nyelv és irodalom, történe­lem, földrajz, matematika, fizika, kémia, növénytan, állattenyész­téstan, növénytermesztéstan, gép­tan. agrárgazdaságtan, kertészeti ismeretek, számvitel, üzemtan, mezőgazdasági gyakorlat. Négy év, illetve három év a tanulmá­nyi idő. Érettségizettek csak a szaktantárgyakból vizsgáznak. Az oktatás ingyenes, s a je­lentkezési határidő: szeptember 25. Kérésre jelentkezési lapot küld a Szekszárd-palánki mező- gazdasági technikum. Tolna megyei mezőgazdászok indultak Jugoszláviába Tolna megyei mezőgazdasági szakemberekből álló, huszonnyolc tagú csoport utazott hétfőn Ju­goszláviába tanulmányútra, a MEDOSZ rendezésében. A mezőgazdasági szakszervezet társadalmi szakcsoportjaiban te­vékenykedő állami gazdasági, ter­melőszövetkezeti és vállalati szak­emberek öt napot töltenek Jugo­szláviában; eszéki, újvidéki gaz­daságokat tekintenek meg, s Belgrádiba is eljutnak. Visszafelé, a hatodik napon szegedi, Csong­ra d megyei mezőgazdasági kí­sérleti telepeket látogatnál: meg.

Next

/
Thumbnails
Contents