Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
t 1568. augusztus 38. ' ‘TOI.N'A ftTEGYFI NEPUJpCÍ £ Tizennégy kocsi futott ki alóla Húsz éve első — Csak egyszer volt nagyon melegem. Budapestre utaztunk, Király elvtársat, az akkori első titkárt vittem. Értekezletre mentünk. A Vauxhall gyártmányú kocsimmal, nyolcvanas tempóval hajtottam Szabad- szállás határában. Akkor még nem volt ott vasúti felüljáró. A bal hátsó kerékcsapágy eltörött, „elment” a fékem, a sorompó előttem zárva. Megkapaszkodtunk, aztán lesz, ami lesz. Nekirobogtunk a sorompónak, még átdöcögtünk a sínen, és a túloldali sorompónál megállt a kocsi, ki sem tudtunk szállni, mögöttünk robogott el a gyorsvonat. ■ Kappel Jánosnak van mire emlékezni. Szeptember 1-én lesz húsz éve, hogy először ült a. párt kocsijának volánja mögé. Az első kocsija egy öreg Prága volt, azután Steyer, Jap, Tátra, Vauxhall, Pobeda, Skoda 1200, Pobeda, Mercedes 180. ismét Pobeda volt a sorrend, és jelenleg már a negyedik Volgát vezeti. — Mennyi kilométer maradt mögötte? — Nem is tudom, nagyon sok. 1952-ig, a „nagy hajtások” évéig hetvenezer kilométer volt az évenkénti teljesítmény, azóta csak negyvenezer. Tulajdonképpen a párt szol- aálatában eltöltött éveket nem lehet kilométerben mérni. Nem lehet azt semmilyen mércével kifejezni, hogy hány estén várta haza felesége hiába, ő meg csak száguldott a megye útjain, vitte az agitátorokat, a népnevelőket, a megyei titkárokat __ — Akkor még úgy volt — emlékezik vissza Kappel János —, hogy az üzemekből sok ak 'Vivánk volt. A kocsi még kevés. És menni kellett. Éjjel-nappal Választások, békekölcsönök, begyűjtés, szóval volt munka bő' ven. Elindultam reggel, nem tudtam mikor érek haza. Az első években, "közvetlenül a háborúból visszamaradt gumi aranyat ért... És hányszor érte úton a hajnali kakasszó, akkor már a harmadik fuvar pártmunkást hozta haza valamelyik Tolna megyei faluból. — Az volt a módszerünk, hogy kiválasztottunk egy útvonalat, mondjuk irány Tamásiig. Az első fuvarral kihordtam az elvtársakat Zomba, Kéty, Hőgyész községekbe. Azután a másik fuvarral mentem Paks felé, a harmadik meg Bonyhád térségébe. így azután éjjel ugyanezt az utat meg kellett járni visszafelé. — A családtól, Kappel elvtárs, sokat volt távol? — Nem lehet összeszámolni. Feleségem sokszor mondta: a gyerekeket hetek óta már csak alva látod, mikor leszel egy este végre itthon? .. . Mert akkor még az volt a szokás, hogy a taggyűlés csak akkor eredményes, ha legalább éjfél utánig tart.,. A gépkocsivezető az utasok bizalmasa is. Kappel János, a húsz év alatt mindig „első pilóta” volt. Mindig a megyei első titkárok kocsiját vezette. — Az elvtársak szerettek. Igaz, mindig úgy intéztem dolgomat, hogy a munkájukban ne legyenek akadályoztatva. Tudom milyen fontos beosztásuk van, mennyi mindenért felelnek, és ez a tudat az én munkámra valahogy rányomta bélyegét. — Hosszú volt a húsz év. Ma már alig-alig emlékezem sztorikra, hisz az országúton mindennap az ember sok-sok eseménnyel találkozik. Egyre azonban még most is nagyon emlékezem: Zombáról hat óra alatt értünk haza, de úgy, hogy a megyei titkár, meg én toltuk az autót, csúszkáltunk a tükörjeges úton. A húsz évet baleset nélkül vezette végig. A balesetmentes vezetés három első jelvényét már elnyerte. Elsők körött kapott a gépkocsivezetők közül sztahanovista oklevelet. Kiváló dolgozó jelvényt és 1956 nyarán a Munka Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki. És ahogy múltak az évek, a kilométerek számolatlanul suhantak el Kappel János kocsijai alatt. Észre is alig vette, hogy a húsz év előtti Jancsiból Jancsi bácsi lett, és hogy esténként, — mert ma már sokkal több a/szahad idő, - rvyugod- tabb, megfontoltabb a munka pilóta — már két unokához is ellátogathat. És a feleségének ’sem kell várni egy-egy szabad vasárnapot, hogy együtt lehessen a család. A pártapparátusban, az országban egyedül Kappel János maradt azok közül a sofőrök közül, akik húsz éve a legális munkáspárt első rossz gépkocsijainak volánja mögé ült. Tizennégy gépkocsi, sok-sok ezer kilométer, rengeteg barát, ismerős; és a becsülettelL véglett munka áll a párt legrégibb gépkocsivezetője' mögött. PÁLKÖVÁCS JENŐ 4 Tolna megyei autóhuss- húlózat fejlődése Beszélgetés Radnai Mátyással, a 11-es AKÖV személyforgalmi osztályának vezetőjével Az autóbusz-hálózat fejlődéséről kértünk villáminterjút Radnai Mátyástól, a 11-es AKÖV személyforgalmi osztályának vezetőjétől. — Pontosan emlékszem a dátumra — válaszolja Radnai Mátyás. — 1946. decem ber 16-án érkeztem Szekszárdra. A közlekedési minisztériumtól a MÁVAVT főnökség megszervezésére kaptam megbízatást. A főnökség kocsiparkja két úgynevezett N—1- es típusú autóbuszból és egyetlen tehergépkocsiból állt. A Hunyadi utcai irodába települtünk. Felszerelésünk:, egy - asztal- és. egy írógép volt. Így kezdtük meg a munkát. Az érkezés utáni' második nap, azaz december . 18-án két járatot indítottunk be Szek- szárd—Bedegkéf és Szekszárd— Dunaföldváf között. A következő évben -néhány tehergépkocsit kaptunk, köztük egy Rába' special teherkocsit, amely lehetővé tette a Szekszárd—naM járat beindítását. Ma már .a kulturált közlekedési viszonyok között talán hihetetlennek tűnik^ -de így volt: hónapokon keresztül, félen és nyáron teherkocsival ' bonyolítottuk le ezen az útvcmdlon a személyforgalmát. ' 1948—49-ben a szekszárdi ' MÁVAUT-főnökség újabb járműveket kapoti. -úgy hogy már 11 autóbusszal rendelkeztünk, s -eánek- .megfelelően a járatokat is bővíteni tudtuk. Komoly fordulatot jelentett az 1954 január 1-e, amikor egyesítették a MÁVAUT-ot, a TEFU-t és a vidéki taxivállalatot, s létrejött Szekszárdon a 25-ös Autóközlekedési Vállalat. Az egyesítés után vállalatunk már 25 autóbusszal, 40 tehergépkocsival és 10 taxival rendelkezett, de így sem tudtuk kielégíteni az utazó- közönség igényét. Addig kilincseltünk, míg 1958-ban újabb hét autóbuszt kaptunk. — Hány autóbusszal és tehergépkocsival rendelkezik jelenleg a 11-es AKÖV? — A fejlődés fokozatos volt. 1962-ben 86, 1965-ben már 105, jelenleg 150 autóbusz bonyolítja le a személyforgalmat Tolna megyében. Tehergépkocsi-parkunk fejlődése s hasonló volt, s ma már 391 tehergépkocsink van. — Hogyan alakult a személyforgalom? — A járműpark fejlődésével együtt növekedett az utazóközönség száma is. Régebbi időkről nem vezettünk statisztikát, de számításaink szerint 1946 és 1953 között körülbelül 3000, illetve 200 000 személyt utaztattunk évente. 1954 óta évenként 1 millióval emelkedett az utazók száma, úgyhogy 1965-ben 11 millió utast szállítottunk el. Az idei év kilátásai is kedvezőek. A félévi statisztikát figyelembe véve 1966. végére 12 millió utassal számolunk. — Havonta hány járatot végez a 11-es AKÖV és hány kilométert tesznek meg? — Erre a kérdésre is szemléltető számadattal szolgálhatok. Gépkocsiparkunk havonta 15 000 járatot végez, s körülbelül 540 ezer kilométert tesznek meg. — Még egy utolsó kérdés. A különjáratok hány kilométer utat tesznek meg? — Havonta 40 000—50 000 kilométert, tehát ahogy a számadatok is bizonyítják van munkánk bőven — mondta Radnai Mátyás. POZSONYI 1CNÁCNÉ Rachitis (Angolkór) Kaptu/c az aiábbi levelet: „Tisztelt Négyszemközt az orvossal! Gyermekeinket manapság nyakra- főre injekciózzák D-vitaminnai. Azt mondják, az angolkór ellenez igen jó gyógyszer. Mások azt mondják, „.hogy a D-vitamintól ■jobban és hamarabb kibújnak a ,, gyermekek fogai. Azt is hallottam, hogy a napfény több D-vitamint termel az emberi szervezetben, mint a sok injekció. Nagyon kérem írja meg az újságban, hogyan áU ez a dolog igazában. Egy édesanya olvasójuk”, Kedves olvadónk r Hozzánk intézett kérdése közérdekű. Leközlése teljes mértékbein indokolt, annál is inkább, mert sokan nincsenek tisztában ■ a * ■ problémával. Az angolkór elterjedt 'betegség. Legtöbbször az el£ő életévben kezdődik. Rendszerint & itat és tíz hóhap között. Az anya- tejjel* táplált csecsemőknél alig fordul elő. A mesterségesen táplálták betegsége. Elsősorban a városban lakó, napfényt nélkülöző gyermekek betegszenek meg. Az angolkór kezdeti állapotában még nincsenek meg a jellemző csontélváltozá- sok. ‘A gyermekek éjjel nyugtalanok, á tarkótájékukon izzadnak, sókat ’Sírnak.' Hajlamosak a hörg- hiírutökra'. Később kialakul ‘ az angolkórra. . jellemző négyszögletes koponya és- magas homlok. A koponyacsontok közötti rések két-három éves korig nyitva maradnak. (A normális összecsontosodás ideje 15 hónap). A fogak későn.’ bújnak' ki. szélük- csipkés és szabálytalan. A beteg gyermek' ízületei megduzzad- ríak. ’A 'friellkason ttgynévézeur „rózsafüzér’ ’ ••keletkezik, a bordaporc és a csoht határán támadó meg- vastagod ásókból. A- gyermek mell- csontja rendellenesen fejlődik, szűk- mellűvé válik (tyúkmell.) Amikor járni «kezd, az álsó végtagok a rájuk-nehezedő 'testsúly alatt elgörbülnek. Igy: álakul ki az úgynevezett O-láb, vagy X-láb. A medence átmérője megkisebbedik és kártya- szívalakúvá válik (szülési akadály!) Ma már nemnaz angolkór gyógyítása, hanem a megelőzése a fő feladat. Tavasszal és nyáron a gyermekek rendszeres levegőztetésével biztosíthatjuk, hogy bőrükben a napfény hatására (ibolyántúli sugarak) D-vitamiií képződjék, amely a normális csontképződésre közvetett úton hat. A táplálékkal felvett mész" és foszfor felszívódását segíti elő. Ezek az anyagok a csont fontos alkatrészei. A D-vitamin biztosítja, hogy a porcogok a vérből kellő mennyiségű mészhez és foszforhoz jussanak, és ezekből a csontszövetet felépítsék. Nagy városokban a por, füst és korom az ibolyántúli sugarak jelentős részét elnyeli. Vízparton viszont a közvetlen sugarakon kívül, a vízről visszaverődő sugarak is érik a testet, így a sugárhatás megkétszereződik. Télen a szabadban kapott ibolyántúli fény mennyisége nem elegendő a szükséges D-vitamin termeléséhez. Ilyenkor a Quare-lámpa fényével juthatunk ezekhez a sugarakhoz. A csecsemőiknek és kisgyermekeknek az orvos D-vitamint, vagy csukamájolajat rendel. Ma már kitogástalan D-vitamin készítmények állnak rendelkezésünkre. Glaukoma (Zöldhályog) Idézünk egy levélből: ,.Kedves Négyszemközt! Manapság sokat hallani a szürkehályogról. Családunkban nagyapánknak zöldhályogja volt és a végén bele is vakult ebbe a betegségbe. Legyen szíves megírni, milyen betegség ez? Hogyan gyógyítják?’* Kedves olvasónk. A szürke- és zöldhályog között igen nagy a különbség. Leírását az alábbiakban közöljük: A „glaukoma”, népies ..zöldhályog” elnevezése onnan ered, hogy a betegség bizonyos alakjainál a pupilla területe zöldesszürkének szokott látszani. Minden szem belsejében állandó nyomás, vagy feszülés, van, amely a szem burkait belülről kifelé bizonyos erővel feszíti. A feszülés foka műszerekkel pontosan lemérhető. Ha a belső feszülés bármely okból tartósan fokozódott, a szemet glaukómásnak mondjuk. A glaukóma legelső és legfontosabb tünete a szem belső feszülésének fokozódása. A többi tünet jórészt egyszerűen fokozott nyomás következménye. Vannak azonban emellett olyan tünetek is, amelyek a fokozott feszüléstől függetlenül, sőt néha azt megelőzve fejlődnek ki. Azokat a glaukómákat, amelyek anélkül jönnek létre, hogy keletkezésük. valamely más szembetegséggel lenne összefüggésben, elsődleges glaukómának nevezzük, megkülönböztetésül az úgynevezett másodlagos glaukómáktól,. amelyek különböző egyéb szembetegségeknek l&Öyetkézményei. A szem feszülésének emelkedése, bármilyen okból eredjen is, a szemre' mindig igen káros hatással van, mert a látóideg rostjai a fokozott nyomás következtében részben, vagy teljesen elsorvadhatnak, ami úgy a centrális, mint a perifériás látásnak kisebb- nagyobb mértékű állandó megromlását, elhanyagolt, vagy kedvezőtlen lefolyású esetekben pedig a szem teljes megvakulását okozhatja. Ha a feszülés hirtelen emelkedik, vagy ha fokozatosan emelkedve nagyobb fokúvá lesz, a sz«m vérkeringésének megzavarása pangást okozhat a kötőhártya vérereiben is, aminek következtében a kötőhártya ilyenkor belövelt, vörös, sőt súlyosabb esetekben vizenyős. Ezenkívül szenved a szaruhártya js. ami részint a gjzaruhártya szövetének egyenletes, füstszerű elzavaro- dásában, részint felszínének borzolt, vagy szurkait voltában nyilvánul meg. A hirtelen támadt nagy feszülés miatt a szaruhártya lemezeinek erősebb me gfe szülése magában is csökkenti az átlátszóságot és sokszor csak ez a nagy feszülés magyarázza meg a füstszerű elzavaró- dást. Ezt az is bizonyítja, hogy ilyenkor a nyomás fokozódásának megszüntetése pillanatában átlátszóvá válik az előbb még zavaros szaruhártya. Például műtéteknél a szem csarnok megnyitása után. Ha azonban a nyomás napokon át tart’ zavarodéihoz vizenyő is társul, úgy a zavarodás fokozódik. Ez nem tűnik el a nyomáscsökkentő mű-tét közben, hárem visszafejlődik. Megérdemelt pihenő Dombóvár állomáson az elmúlt vasutasnap óta 27-en mentek nyugdíjba. A nyugdíjba ment dolgozók részére az állomás vezetősége lois ünnepséget rendezett, ahol megvendégelte és a szakszervezeti bizottság megajándékozta az ünnepeiteket. A megható ünnepséget hálásan fogadták a nyugdíjba ment dolgozók,, örültek annak, hogy nem feledkeztek meg róluk, megköszönték 25—30 éves fáradságos munkájukat. Az ünnepség után vacsorán látták vendégül a nyugdíjasokat és családtagjaikat, akik azzal búcsúztak el, hogy szeretettel gondolnak vissza ők is a vasútnál eltöltött időre. A kapott ajándék erre fogja őket emlékeztetni a megérdemelt pihenő alatt. Bódogli Mihály szb-titkár