Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
4 ' toy.ka Megyei népújság Í966. augusztus *. Ordas Iván : Pál szépszál, bajuszos, feltűnően komoly ember. Közelebb az ötvenhez, mint a negyvenhez, éppen abban a korban tehát, amikor egy hivatását szerető férfi java erejével tud dolgozni szakmájában és rendszerint szép eredményeket is ér el. Pál a szerencsések közé tartozott, akik jóformán semmilyen szenvedély írására meglehetősen bonyolult je, a nek nem hódolnak, minden ide- feltételeket ir elő ^ üzlet. jüket, gondolatukat választott - foglalkozásuk gyakorlása tölti ki. Gazdaeanber volt, az egyik állami gazdaság főmezőgazdásza.-H U1B szuiojtfg. ezt seora írem vitai- — ni megyeszerte ^óhM szakember *»««• Egyébként is. ezek beteg jöttem? Méhrajzás betegebbek, nem kívánt venceit a nadrágból. Ehelyett két szárnyra kelni, hanem felfelé száránál fogva kilógatta az abla- szabályzat. A szükség azonban kúszott a legelső alkalmatossá- kon és erőteljes mozdulatokkal tudnivalólag törvényt bont, négy- gon, ami történetesen Pál bokája rázni kezdte, venhat méhcsalád egészsége pe- volt. Ekkor történt a katasztrófa, dig szükség, ezt senki nem vitat- — Hogy miért nem csizmában a másik vágányon ellenvonat csikorogta magában csattogott végig. Pálnak még kivolt hoev nincs sem- méhek a beteg méh pedig olyan és óvatos mozdulattal igyekezett állásra sem maradt ideje és a i... műiUiireionvoHólvp tehetetlen es szelíd, mint egy kirázni pantallója alól a hívatlan méhektől népes létfontosságú rutnilyen ,ka^d.hathetes csecsemő! — hessegetett vendégeket vagy™ ami agglegény íétóre csep- magától minden lelkiismeret- a zűrzavar azonban ekkorra Ebben a pillanatban óvatosan per sem lett volna csodálatos: nő íu^dalast es ujsagjaba meridk már teljes volt. Egy kendőjével kopogtak a fülke ajtaján: L Sem van ehelyett két fő: Félóra hosszat nem tortent integető asszonyt álion. a vizsla- _ Tessék, kérem, kinyitni! a Gazdálkodás és a méhek. semmi. Ekkor azonban a döcög a szemű kislányt pedig fültövön Aztán egy másik hang hallatPál nem volt zsugori. A méhek ^^^betelekbe'^mlrt^ ml' *1 ísmeret\ei? környe^7 szott. nyilvánvalóan a kalauzt hasznát szüleinek hagyta, övé “atotl „ , arl™' tol es sok mozgástól megvadu t bíztatva: csak az élvezet, a kezelés, rajoz- hek mozgolódni kezdtek méhek. Azok lenn pedig, a nad- _ Nyissa csak ki, kalauz elv. , , ^ • Ac Csak a doboz oldala kObbanl ráirc7ár mnmcc'iCT:'.hin Irnnntr , ' > ts_ __________■ 1 , ,_ h adarab kirepült a kezéből. tatás, anyanevelés, tucatnyi más pengetés és a doboz ( oldalá g koppont rágszár magasságában, konok társ! Én ismerem az ilyet, még teendő szépsége meg halkan, aztan egymuk. egy kitartással közeledtek Pál térde kárt tesz magában! maradt. Mindaddig, míg egy na- felé' o f A minden ajtót nyitó szolgálapon ismeretlen betegség nem A tele^ivüá^okltGáró bdSto, ~ Szemtelenseg! - kiáltozták tt kulcs megfordult a zárban és ütötte fel fejét az egyik szélső &ony . az utasok. — Valaki meheket a döbbent kalauz szemközt takaptárban. Nem fertőző költés- a fLdT h°ftt ?-koCS*b?! H(o1 a kailauz? lálta magát Pállal. Csontos, nagyrothadás, ezt könnyű lett volna n„ Az elso mehtunsta elerte Pál termetű embert látott, akkora ökmegállapítani. Pál által soha nem a mfh Néhá.nv^a- taí térde, Pál arca foko- lökkel, mint egy-egy kisebb belátott, de a Slanatig rendezgette SyS SSTuÄS a Skelegnyí ^ ÍTSÜf* nadr^‘ szereplo kor, mely gyiiicoita, .„í™™,-, t <;A^rvzAHA v™ iaa}£ látszólag a iuiKe iegnyu- talansaga rémületétől, szeme kifogyasztotta a drága méheket és godtabb utasa volt, a nagy em- meredt, bajuszos arca a dühtől akárhogyan kísérelt védekezni, ^ fülke nvolo utasa közül elő- ber egyszercsak váratlan lendü- & meglepetéstől színekben játsz' «* w a lerántotta az va, nem a legmegnyugtatóbb. A csomagtartók körül dön-eicsélő) ablakot ^ bárki megér- kalauz keszeg, alacsony emberke vendéin dongicseloi tette vo]na, hogy nűért, kiraga- volt, nem az a fajta, aki egy dü— Ni anvu* Méhecske* — kiál- 4°^, ?z. 'i16? egy «.Állami höngő megnyugtatására termett, vizs- tott és hogy senki máshová ne Aruhaz feliratú dobozt és kiha- Pál zavartan hebegett: tott’ K nogy senK1 máshová ne jitotta a robc)gó vonat ablakán. _ A méhek... feltartóztathatatlahul tovább terjedt. A levélben megkérdezett Méhészeti Kutatóintézet ítéhány beteg Síafutóf' Älje^^szlatni nézzen, tüstént ujjával is az egy- a Pál gondjait. Persze, élő mehe- re riadtabban röpködő méh felé bakugrásokkal áteázolf a fülke Amaz rabohntott. két nem lehet csak úgy egysze- bökött. bakugrásokkal átgazolt a fülke _ Tudom, barátom! Persze, a borítékba tenni és hatvan _ rc*11OTa„, _ utasam es a folyoso végén levő méhek! ruen- Csakugyan! — válaszolt az illemhelv felé futott A csomagolás bonyolult, no meg ' ^ síSSt meg X“ **** a válasz is izgatta, így történt, a pállal szemközt ülő testes, ke- ‘_ A „ • h , , h ogy Pál három napi szabadság- reskedőforma bácsi, ra ment és személyesen indult _ Amott is egy! Nem, kettő! útnak néhány tucat méhbel a jfárom! — kiáltoztak az utasok, hóna alatt. A méhek termesze- akjik között aligha lehetett méfillér árán elküldeni Gödöllőre, anyja. "- Vajon'hogy keriUtide? Jgj ^“^21 kulcsra zárta az ajtót. — Maradjon nyugodtan! Tud- A fülkében röpdöső néhány juk, a méhek... méh hamar megérezte a friss le- Részvéttel csóválta meg a fejét, vegőt és követte dobozba zárt — Hát ez bizony, szegény... lesen cukorspárgával átkötött ^ész, mert egyre hevesebben kap- társai t az ablakon keresztül. Az — és jelentőségteljesen a homlo- dobozban tanyáztak, melynek te- k(xjó mozdulatokkal kergették a u6asok értetlenül néztek egymás- kára mutatott — A —' u.íőn bicskával óvatosan né-_.____________j -_ra. állomásról telefoné t ején bicskával óvatosan néhány szellőző rést nyitott. szépen szaporodó számú méheket. Pál homlokát az újságlepedő Takarékos ember módjára fa- mögött kiverte a hideg verejték pados fülkében telepedett le és hogy a dobozt semmi baj ne é. je, csomagot véletlenül rá ne dobjanak, óvatosan lehelyezte az ülés alá. Cipője sarkával védte minden zökkenéstől és a Inra. — Megbolondult! meggyőződéssel a kereskedőforma. — Hirtelen tört ki rajta, én A következő állomásról telefonáltatok a raen- mondta tőknek! — Csak nyugalom, kérem! — mondta. — Nem szabad ijeszt- már láttam ilyet... getni, akkor nem bánt. — Kihajított egy doboz cipőt Az utolsó szót azonban már az ablakon, — csodálkozott az félig elharapta, mert ebben a állonszúrt asszony. nyílástól éppúgy! mint valamelyik pillanatban furcsa, csiklandozó Érdekes módon egyikük sem T„nniK I\lÁV-alkalmazott éber szemétől, mozgást érzett a lábszárán. Vagy gondolta, hogy a komoly, tekin- ** /* Pál jól tudta, hogy méhek szál- féltucat méh, tadáh a gyengébb- télyes külsejű férfi lehetett vol- ’ HIHIIIIIIIimillllimilllllinilllllfll»IIIIIIIIMIIIIIIIIUHIHIIIIHHIIIIIilllllllll!Jna a mehek szállítója HAJSZA z. Pál ezalatt káprázatos gyorsa- „-Sággal szabadult meg egyre kín Félórával később a mentők egy teljes hangerővel tomboló, férfira. nyitották rá az illemhely ajtaját. — Eresszenek kf! Mondtam, hogy a méhek miatt! — Nyugodjon meg! — szólt rá a testesebbik ápoló. — Tudjuk a kalauz is, hogy a méhek! Mi más lehetett volna? Most jöjjön velünk, kap egy nadrágot, ha megígéri, a tömeggyilkos 0 =séggal szabadult meg egyre kín- í,- ‘“““‘r?.“ . izóbbá váló nadrágjától. A méhek A "SS = valóban a betegebbek közé tar- eneKet is, egy egesz S t.rvTíTiíifrhnlr oerviU-íib- com mn_ K'O-P • Stozhatták, mert egyikük sem mu- = tatott támadó szándékot. Csen- E desen meghúzódtak a szövet ránSzakavatott gyorsasággal tessékelték le Pált a kocsiról. Kemény WM ~ÉM scai között. A felzaklatott idegzetű marokkal fogták a két karját és 5Pálnak nem volt türelme egyen- közben nyugtatgatták: 5 ként kiszedegetni szökevény ked- — Hogyne! A méhek!i Tudomány—technika OXIDÁCIÖMENTESm Világszerte növekszik a poralakú, szárított élelmiszerek (levesek, mártások, stb.) száma. A csomagolásuknak védelmet kell nyújtani az oxidációval, az aroma- veszteséggel és a légköri párafelvétellel szemben. Általában a cellofán-alumíniumfólia-polietilén kombináció biztosítja a legjobb védőhatást Emellett a csomagolás jól gépesíthető és tetszetős-kivitelű. KÜLÖNLEGES T.ASAK Angliában a kávécsomagokba — külön kis tasakban — olyan anyagot helyeznek el, amely a nedvességet, a széndioxidot és az oxigént megköti, magába szívja. A csomagolóanyagon átjutó gázok és gőzök így az árunak nem ártanak. Ezzel a módszerrel a kávé hosszabb ideig frissen tartható. FŐZHETŐ ÉS EHETŐ BURKOLAT A tasakban főzhető, melegíthető élelmiszerek forgalma rendkívüli mértékben megnőtt több európai országban. Egy év alatt sok százmillió ilyen csomag került forgalomba. Az önkiszolgáló űzet szempontjából azért előnyös ez a csomagolási mód, mert nem vet fel különösebb higiéniai problémákat, elmarad az adagolás időt rabló művelete és sokkal könnyebb a leltárkészítés. A fogyasztó előnye az, hogy otthon egyetlen edényben percek alatt felmelegíthető, akár többféle étel is. Egyre inkább tért hódít az a módszer is, hogy az élelmiszert nemcsak főzhető, hanem egyben ehető burkolatba is helyezik. A TÖRHETETLEN FÉNYKÉPEZŐGÉP Az angliai Birmingham legmagasabb épületének tetejéről a mélységbe ejtette FED fényképezőgépét egy szórakozott szovjet turista. Senki sem kételkedett abban, hogy a fényképezőgép^ne.m ússza meg a balesetet. Nagy volt a csodálkozás, amikor kiderült, hogy a mélybe zuhant FED-nek semmi baja sem történt. Az ütő- déstől csupán a filmtovábbító rész rongálódott meg, a gép valamennyi mechanizmusa és optikai berendezése sértetlen maradt. FÜRESZPOR ALMOZASRA I Az istállózó állattartás egyik I költséges velejárója az almozás. ’ Angliában rendszeresen alkalmazzák a fűrészport és a mész- kőport az állatok almozására. Az utóbbi azonban hamar megkeményedik, ezért inkább az elsőt javasolják. EGY FRANCIA RENDŐRFŐNÖK FELJEGYZÉSEIBŐL 'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiiiiiHUiiiiiimiiiiiHitiiiiHiHi — 49 — Másnap Auxerrebe utazott. Igyekezett érintkezésbe lépni az ellenállási mozgalom ottani híveivel és öccse révén igen ügyesen híreket terjesztett a Fly Tox ellenállási csoportról, amely „bizonyos dr. Eugéne vezetésével nagyszabású németellenes akciókat hajt végre Párizsban”. S ha nem is mondta ki nyíltan, sejtetni engedte, hogy dr. Eugéne voltaképpen nem más, mint ő, Marcel Petiot. Négy héttel később visszautazott Párizsba. Ott értesült, hogy a német megszálló hatóságok — április elsejei hatállyal — lefoglalták a Le- sueur utca 21. szám alatti, hosszabb idő óta lakatlan házat. Három hét ideje volt Petiot-nak, április elsejéig. Addig nyomtalanul el kellett tüntetni azt, ami az oltott mészben rejlett. A mész nem emészt el mindent, csak a tűz segíthet. A tűzhöz azonban szén szükséges és Párizs akkoriban szűkében volt a szénnek. Petiot gondolatban végigfutott páciensei névsorán. Eszébe jutott Julie Lasserre asszony, egy szénkereskedés tulajdonosa. Lasserre asszony teljesítette kérését és kiutalás nélkül adott néhány mázsa kőszenet. Petiot nehéz munkát végzett azon az éjszakán. Mindent egyedül csinált. A csiga segítségével felhúzta a kőlapokat a verem tetejéről és egy hosszú kampóval kihalászta a holttest-maradványokat, amelyekről a mész nagyrészt le— 50 — marta' a húst. Azután ami szerencsétlen áldozataiból megmaradt, átcipelte a fűtőpincébe, ott feldarabolta, külön rakta a fejeket, lábakat, karokat, combokat, begyújtott mind a keit kemencébe, s elkezdte a hamvasztást. Minden rendben ment március 11-éig, egy szombati napig, Azon a napon erős nyugati szél fújt s leszorította a sűrű füstöt, amely két napig zavartalanul gomolygott a ház kéményén. A szomszédos házmester kéménytűzre gyanakod- dott, s féllármázta a rendőrséget. .. Petiot a rendőrök megérkezése előtt elhagyta a házat. Később kerékpáron visszatért, s nagy csoportosulást látott. A háztulajdonos rokonának mondta magát, bement az épületbe, s látta, hogy tettét felfedezték. Caumartin utcai lakására hajtatott, összecsomagolta értéktárgyait és eltűnt. A későbbi nyomozás sem tudta kideríteni, hol tartózkodott március 25-éig. Attól a naptól kezdve Georges Reboux öntómesternél rejtőzködött, s a rádió meg a napilapok útján figyelemmel kísérte a rendőrségi nyomozást. PÁRIZS FELSZABADULÁSA UTÁN 194J májusában annyiszor szólaltak meg a légvéda'mi szirénák, hogy a párizsiak már nem is mentek az óvóhelyekre, mert ha engedelmes-* kedtek volna a rádióparancsnak, naphosszat a pincékben ülhettek volna. — 51 — Július 6-án, szájról szájra jSrt ar hír. hogy a szövetségesek partra szálltak, s Caen meg Cherbourg térségében heves csata dúL Néhány nappal később az amerikaiak Chartres előtt álltak. Augusztus 20-án a városháza, a rendőrfőnökség és a Batignolles pályaudvar a szabadságharcosok kezére került. Párizs utcáin barikádok épülnek. Augusztus 24-én, ragyogó napsütésben berobogtak Párizsba Ledere tábornok páncélosai, 29-én az amerikaiak követték őket. A párizsi utcai harcok idején Petiot rejtekhelyén lapult, de az utcákról behallatszó öröm- rivalgás felbátorította és kicsalta búvóhelyéről. Bizalmat gerjesztő vöröskeresztes szalagot húzott bal karjára, s a harc utolsó óráiban a harcosok közé vegyült. A főváros teljes felszabadulása után hasznosította a Fresnes-i fogházban szerzett ismereteit. Vöröskeresztes szalaggal a karján felkereste azoknak az orvosoknak a hozzátartozóit, akikről tudta, hogy a németek letartóztatták és elhurcolták, s kikérdezte őket az elhurcolás körülményeiről. Szeptember közepén megjelent dr. Gerard ismert radiológus lakásán. Valéry néven mutatkozott be és elmondta, hogy x a Fresnes-i katonai börtönben találkozott Gerard legjobb barátjával dr. Wetterwalddal, akit a németek 1944 elején Fresnes-ből Mauthausenba deportáltak.