Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-27 / 202. szám
I960, augusztus 27. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az új könyv nyomában Javul a cigánylakosság helyzete Riport az Ezekben a napokban hosszú sorok kígyóznak az iskolák tantermeiben. A sorban állók ezúttal felnőttek, akik a következő év tankönyveit szeretnék megvásárolni. Csütörtökön, a IV. számú iskola kivételével az általános iskolák megkezdték a tankönyvek árusítását. Beszélgettünk néhány illetékessel, akiket a tankönyv- ellátás gondjai közvetlenül érintenek. || A könyvesboltban Leposa Dezső, a boltvezető tájékoztatott: — Még a hét közepén megérkeztek az új könyvek, és mi már ki is szállítottuk őket az iskolákba, ahol már árusítják is. Úgy tudom, csak a gimnáziumok halasztották későbbre a tankönyvvásárt. Szekszárd általános iskolái több, mint 100 000 forint értékű tankönyvet kaptak. — Vehet-e a szülő itt a boltban tankönyvet? — Sajnos, nem. Pedig sokan felutaznak vidékről, akiknek helybeli Iskolájuk útján kellene beszerezniük a tankönyveket. Csalódást okozunk, és felesleges pénzkiadás is az út, ha csak ezért jönnének. — Hogyan történik a könyvek megrendelése? — Az iskolák benyújtják minimális-maximális igényeiket, amelyet a városi tanács művelődési osztályán bírálnak felül, az adott keretszámok alapján. A Népbolt áruforgalmi osztálya már csak a rendelések lebonyolítását intézi. A mostani könyvek megrendelőlevelét már májusban elküldték. — Vannak az idén olyan könyvek, amelyek tavaly óta jelentek meg? — Szép számmal. Uj a nyolcadikosoknak majd minden könyve, és újdonság az ötödik osztályosok orosz munkafüzete is. I A városi tanács művelődési osztályán Módos István elvtárssal, a művelődési osztály vezetőjével, valamint Bodrogi Istvánnal, a megyei tankönyvfelelőssel beszélgettem. Érdekes összefüggésekkel alakul munkájuk, amelyeket nem árt megismerni: idei év tankönyvellátásáról — A Tankönyvkiadó Vállalat csak bizonyos, meghatározott számú könyvet vállal legyártásra. Be kell vallani: évről évre kevesebbet. Az idén például kétszer is csökkentették a keretszámot, mert megrendelést csak papírkészleteik arányában vehetnek fel. Drágák is a tankönyvek előállítási költségei, sok könyvet nyomnak külföldön, így Németországban. A szülők mégis kedvezményes áron jutnak hozzá, természetes, hogy népgazdaságunk jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy minden gyerek vadonatúj könyvhöz jusson. Hiába frissek még az egy évig használt, óvott tankönyvek, a szülők nehezen értik meg ezeket a szempontokat, mert szerencsére, a családok anyagi helyzete majd mindenhol lehetővé teszi már, hogy_ új könyvet vegyenek a gyerekeknek. Megmutatják a tankönyvrendelések listáját, amelyen pirossal keretezett szám jelzi az engedélyezett keretet. A magyar nyelvtankönyveknél ez a szám így alakult az egyik iskolánál: minimális: 212 darab, maximális igény: 266. Kaptak ezzel szemben 174-et. Könnyű utánaszámolni: a maximális igénynek, vagyis a tanulói összlétszámnak ez az adat nem egész hatvan százaléka. A tények ismertetése után a művelődési osztályon kérnek, hogy ne hallgassuk el: — Nem ötletszerűség, hanem szigorú takarékossági elvek és utasítások szabják a megrendelési lehetőségeket. Ezen belül ami tőlünk telik, azt elkövetjük, mert értjük a szülők vágyát is, de a lehetőségek szűkreszabottak. Reméljük, hogy az így megismert adatok birtokában a szülők is segítenek és az iskolákban egyre többen kérnek majd régi könyvet, I A Babits Mihály I általános iskolában Kedves Henrik iskolaigazgató már egy nappal az árusítás megkezdése előtt munkában volt: intézkedett a könyvszállításnál, megbeszélést folytatott az iskola tankönyvfelelős tanáraival, és néhány diákkal, akik szívesen segédkeztek társadalmi munkában a könyvek csoportosításánál, szétbontásánál. Az iskola több, mint 30 000 forint értékű könyvet kapott az idén. — Nagyon szépek az új könyvek, különösen az elsőosztályosoké, és a nagyobbak Élővilága, — mondja Kedves Henrik, és máris előveszi az elsősök „Környezetismereti munkafüzet”-ét, amelyet Tolna megyei szakfelügyelő, Békés Ferenc állított össze, és felül- bírálói közt is sok a megyei művelődési szakember. A könyvben színes ábrák, a fantáziát élénken foglalkoztató feladatok, amelyek a mindennapi élet megismerését célozzák, ügyes, önálló embert kívánnak nevelni a volt óvodásokból. — Mivel ilyen szépek az új könyvek, könnyű megérteni, hogy sokan ragaszkodnak hozzá. Pedig a következő tanévben sem jobb a helyzet: Mintegy harminc százalékát a tankönyveknek régi, úgynevezett „begyűjtött” könyvekből kell minden iskolának fedezni. — Begyűjtött könyv? Mit értünk alatta? — A még jó állapotban levő könyvet, amelyet az iskola év végén visszavásárol a tanulótól, és a következő tanévben kedvezményes áron elad. Egy év alatt, ha vigyáznak rá, nem is használódik el egy tankönyv. Csakhogy ... — Kérik a régi könyvet? — Inkább harcolnak az újért. Az utóbbi napokban 20—30 telefont is kaptam naponta, a szülők érdeklődtek, hogy mikor kezdhetik meg a könyvvásárlást? Tudják, hogy nincs kivétel, érkezési sorrendben adjuk az új tankönyveket. Lehetetlenség másképp igazságot tenni. Ha már ellátogattak hozzánk, megírhatnák, hogy még a hét végéig, szombatig folyik a könyvárusítás az iskolában. Délelőtt 8—12-ig, délután négytől hatig, hogy a dolgozó szülők is eljöhessenek. Vár runk mindenkit, könyv van elegendő, csak ne ragaszkodjanak az újhoz. Mi is csak a rendelkezésünkre álló mennyiségből adhatunk. Moldován L Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap, pénteken délelőtt, a megyei tanács épületének nagytermében tartotta során következő ülését a Tolna megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, valamint az egyes napirendi pontok megtárgyalásában illetékes Intézmények képviselői. így, többek között, Igaz Sándor, a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának vezetője is. Az első napirendi pontban a végrehajtó bizottság előtt Szabó- pál Antal vb-elnök tett jelentést a lejárt határidejű vb-ha- tározatok végrehajtásáról, valamint a vb. jogkörében tett intézkedésekről. A második napirendi pont előadója Borbás István, a megyei tanács tervosztályának vezetője volt. írásban beadott előterjesztését, amely a megyei tanács 1967. évi iparpolitikai tervjavaslatával és az ugyancsak 1967-es évi tanácsi és állóeszköz-fejlesztési tervjavaslattal foglalkozott — a vb. tagjai megvitatták, majd elfogadták. A megyei tanács három osztályának — az építési, az egészségügyi és a művelődésügyi — közreműködésével készült el a harmadik napirendi pont anyaga, amelyben a megyei tanács és a vb. határozatainak tükrében számoltak be a tárgy előadói a megyében élő cigánylakosság helyzetéről. A jelentés szerint Tolna megyében mintegy 1430 cigánycsalód él, amely a megye összlakosságának 2,8 százaléka. A munkaképes férfiak többségükben rendszeresen és állandó jelleggel dolgoznak, elsősorban tsz-ek- ben, állami és erdőgazdaságokban, de üzemekben, vállalatok- I nál is szép számban. Problémát az jelent, hogy szakképzettsége csupán néhánynak van, s mivel többségük nem rendelkezik a szakmunkásvizsga letételének nélkülözhetetlen kellékével, az általános iskola nyolc osztályának bizonyítványával, így ezen a területen a jövőben sem várható fejlődés. összesen körülbelül 50 házat építettek fel 1962 és 1965 közötti időszakban. Ebben az évben pedig harminc cigánylakás építésére van fedezete a megyei tanácsnak, s ezen felül 10 lakás- vásárlásra kapott engedélyt. A cigánytelepek felszámolásához a községekben nagy segítséget nyiijtanak a tanácsok, temelőszövetkezetek. így például a tamási Vörös Szikra Tsz 1965-ben, tagjainak előlegezte az építkezés megkezdéséhez szükséges több ezer forintnyi összeget. Idén pedig a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi területén ingyenes fuvarozással segítették a Szedresen építtető nyolc cigány alkalmazottjukat. Ennek a munkának különösen szép példáival találkozunk Szedres, Kurd és Pincehely községekben. Jelenleg összesen 63 cigánytelepülést tartanak nyilván a megyében. Ezeknek a helyeknek egészségügyi ellenőrzését a járványügyi ellenőrök és fertőtlenítők rendszeresen végzik. A rászoruló cigánycsaládok rendszeres és rendkívüli segélyekben részesülnek. Ezeken a területeken áldozatos és komoly felvilágosító munkát végeznek az egészségügyi dolgozók. összesen 1733 cigány tanuló iratkozott be a megyében az elmúlt tanévben. A gyerekek általában nemcsak beiratkoznak, hanem, egyes kirívó esetektől eltekintve, rendszeresen járnak iskolába. A bukási százalék is csökkenő tendenciát mutat. A múlt tanévben a negyedik osztályba járók zöme sikeresen vizsMég két napig tart nyitva a Népbolt kiállítása a szekszárdi régi ipariskolában. Az első kiállítási napon több száz érdeklődő és vásárló kereste fel a villamossági és az élelmiszer-kiállítást. A közönség nemcsak vásárolhat, de szaktanáccsal is ellátják, ugyanis bemutatják a legújabb típusú háztartási villamos gépeket. A kiállítás egyik részén tegnap a sütőipari termékeket állították ki. Két napon keresztül, szombaton és vasárnap mindkét kiállítás nyitva lesz. Felvételeink a tejtermék- és a villamossági áruk kiállítását mutatják. gázott. Például az egész kocsolai cigányosztály V.-be iratkozhatott A tanulmányi eredmények általában javultak. Napközi otthonokban 343 tanulót helyeztek el. A járási, községi tanácsok, az iskolák és szülői munkaközösségek, sőt az úttörőőrsök is erejükhöz mérten jelentős anyagi támogatással igyekeztek biztosítani a tanulási feltételeket a cigánygyerekeknek. Évente néhá- nyan a felnőttek közül is megtanulják az írás-olvasást, s így körükben csökken az analfabéták száma. A végrehajtó bizottság ülésén több határozatot hoztak, amelyek a cigánytelepek felszámolásának meggyorsítását sürgetik elsősorban. Ezután a vb-ülés résztvevői különböző bejelentésekkel foglalkoztak. A megyei kórház (Szekszárd) felvételre keres alacsony- és magasnyomású vizsgával rendelkező KAZÁNFŰTŐKET, valamint férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a személyzeti irodában. (249)
