Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-25 / 200. szám

nee. augtíszfög as.

fÖLÜÄ MEGYEI NfiPÜJSAÖ

5

SZEPTEMBER ELŐTT

Vizierőmü északon

ITT A SZEPTEMBER. Ez a pár

szó lázba hozza szinte az egész országot De hát ez nem is csoda, hisz alig van család, ahol egy-két ..érdekelt” ne várná szeptember elsejét.

Izgul a szülő, hogy mi lesz a legféltettebb kincsével, a kis Marikával, vagy a bátortalan Jóskával? Vajon megállja-e majd a helyét? Meg tud-e birkózni a betűkkel és számokkal? Milyen lesz a tanítója? És még sok-sok kérdés, amire igen sok szülő várja a feleletet, de ez a felelet a kis elsőosztályosok esetében csak később — a tanév folyamán fog megérkezni. A kis elsősök is izgatottan várják ezt a napot. Mi lesz az iskolában? Jobb lesz-e ott, mint az oviban? Lehet-e majd játszani?

De izgalom és kérdések százai foglalkoztatják a most először katedrára lépő pedagógust is. — Milyenek lesznek a gyerekek? Milyenek lesznek a kartársak, az igazgató? Hogyan állja majd meg a helyét? És még sorolhatnám a kéréseket és a megoldásra váró problémákat, amire legyen az szülő, gyermek vagy pedagógus, a választ csak később kapja meg. Mit tegyen a szülő, a gyermek, a pedagógus, hogy ne érje csalódás, hogy a válasz kedvező legyen?

Több évtizedes tapasztalatom, hogy általában kevés az olyan szülő, aki gyermekét illetően reálisan ítélné meg a helyzetet. A gyermek képességét a legtöbben pozitív vagy negatív irányban eltúlozzák. Olyan „tehetséggel”, vagy fogyatékossággal ruházzák fel már az iskola megkezdése előtt, ami nem fedi a valóságot. Vannak szülők, akik esküdni mernének, hogy az ő gyermekük valóságos csodagyerek, mert az óvodai ünnepélyen elszavalt egy hosszú verset, vagy elénekelt egy háromversszakos dalocskát, Esetleg 20-ig elsorolja a számokat.

Vannak olyan szülők is, akik a másik végletbe esnek. Már eleve elkönyvelik, hogy az ő gyermekük nem fog megbirkózni a betűkkel és a számokkal, mert az meg nem szólal az istennek sem. Vannak olyanok is — szerencsére kevesen — akik a kézen fogva behozott gyereket azzal adják át a tanítónak, hogy „csak tessék jól elverni, ha nem tanul, mert otthon sem bírunk vele”.

Sajnos olyan szülőkkel is találkoztam (nem cigánnyal) — ilyen nincs is minden évben —, aki a malacával sokkal többet törődik, mint az édes gyermekével;

Nos, kedves olvasók, négyféle típust emeltem ki a sokféle gondolkodású és temperamentumú szülők közül, akiknek tanácsot szeretnék adni, mielőtt az iskolával kapcsolatba kerülnének.

Altalanos tanácsként

minden szülőnek azt mondhatom, hogy a gyermek tehetségére vonatkozó megalapozott vagy megalapozatlan véleményét ne hamarkodja el. Várjon idejére. Várja meg a tapasztalt pedagógus véleményét, aki pár hét, esetleg hónap múlva pontosan megmond gyermekéről minden pozitív vagy

negatív adatot. És már előre bejelenthetem, hogy elenyészően kevés lesz a negatív a pozitívval szemben.

Talán az a szülő fog kissé csalódni, akinek a gyermeke oly nagyon tudott szavalni és százig számolni. Az ilyen szülő a kezdeti nehézségek felmerülése esetén ingerlékeny lesz, csalódottnak fogja magát érezni és önuralmát elveszítve verni fogja a szegény gyermeket. Persze ezek után a gyerek is csalódni fog, elveszti önbizalmát és mindjárt az első hetekben megutálja az egész iskolai intézményt.

De azok a szülők se essenek kétségbe, akiknek a gyermekük félszeg, bátortalan (nem jártak óvodába), mert az iskola és az ott tanító pedagógus minden problémát, az ilyet is, megoldja.

Rendelet van arra, hogy az első osztályt a legtapasztaltabb pedagógusokra kell bízni, és azokra, akik vállalj ák és hivatást is éreznek arra, hogy a hatéve gyermeket szeretettel és a legkorszerűbb módszerrel — tehát nem püföléssel — meg is tanítják a számukra előírt követelményekre. Sok szülő nem tudja, vagy nem ismeri el, hogy a hatéves gyermekek esze nem egy időben „nyílik”. Van olyan gyermek, aki már az első órán nagyszerűen összeolvassa a betűket (azaz olvas), míg a másik csak 3—4 hét, esetleg több hónap múlva érett meg arra, hogy 2—3 betűs szót összeolvasson.

Mivel ezzel a ténnyel a minisztérium is számol, azért elrendelte, hogy első osztályban nem adnak ki félévi értesítőt. Tapasztalatból mondhatom, hogy a későn kapcsoló gyermekek közül igen sok ötös tanuló került már ki osztályomból. De volt olyan is, aki — bár legelsőnek tudott olvasni az osztályban —. gyengébb osztályzatot kapott. Első osztályban általános elv, hogy olyan lesz a bizonyítványa, ahogyan május, júniusban felelget. Tehát, ha január, februárban kettes, hármas osztályzatok vannak az ellenőrzőben, de év végén csak ötösöket visz haza, akkor minden szülő várhatja, hogy gyermeke ötös tanuló lesz, míg fordítva az ellenkezőjét éri el. De ez a reális — és igazságos.

Van olyan szülő, aki a gyermekével otthon „nem ér rá” foglalkozni. Nem kéri számon az iskolai munkáját, nem jár szülői értekezletre. Egyszóval, nem tartja az iskolával a kapcsolatot. Ez a típusú szülő hozza a gyermekét iskolába azzal, hogy „csak tessék jól elverni”. Nem vállalja a saját gyermeke érdekében a plusz munkát és ráhárít minden felelősséget a tanítóra. Az ilyen szülők gyermeke csak annyit tanul, amennyit az iskolában tanulhat.

ITT KÖVETKEZIK a nevelő hivatásérzete. A mai pedagógus nem elégedhet meg azzal, hogy „leadta” a kötelező óráját és — alig várva a csengetést — azonnal rohan haza. Sajnos, mindenütt van felelőtlen szülő és „kéFagyasztott borkoncentrátum

A nagy borforgalomban leginkább érdekelt franciák kezdték el először törni a fejüket azon, miként lehetne csökkenteni a borok szállítási költségét. A szállítás azért gazdaságtalan, mert a bor négy-ötöd részét kitevő vizet is feleslegesen utaztatni kell.

Több évig tartó kísérletek eredményeként nagy maligánfokú bor konc entrátumot állítottak elő; ez barnásvörös szörp-szerű masz- sza, 63 százalék alkoholtartalommal. A borkoncentrátum úgy készült, hogy a borból fagyasztási eljárással kivonták a vizet és azután a fennmaradó folyadékot desztillálták.

Nagy alkoholtartalmánál fogva a borkoncentrátum kevésbé kényes a tárolásra, hosszabb ideig eláll, mint a közönséges bor. Megfelelő mennyiségű vízzel való hígítás útján — állítólag — aromákban és illatokban az eredetivel azonos minőségű bort lehet készíteni a szörp-szerű anyagból.

sőn kapcsoló”' (felső osztályban is) gyerek. Ezeket a nehézségeket a pedagógusnak kell megoldani úgy, hogy feláldoz a szabad idejéből. Az az idő elmúlt, amikor minden felelősséget a tanulóra háríthattunk. Akkor senki nem kérte számon, hogy egy osztályban miért bukott meg 6—8 gyermek. Ma egy 5—600 fős iskolában összesen sem bukhat meg ennyi. És, ha mégis előfordulna ilyen, akkor felvetődne a kérdés, hogy mit tett a pedagógus ezeknek a tanulóknak a megmentése érdekében? És mert ilyen kérdések hangzanak el; azért megyénkben igen sok az olyan pedagógus, akinek nem bukik meg egy tanulója sem.

Nos, kedves szülők, ne adják fel a reményt, mert gyermeküket az iskolában szeretettel várják azok a pedagógusok, akik hivatásuknak élnek és mindent elkövetnek, hogy egy gyermek se járjon kétszer egy osztályban.

De kérnem kell a nemtörődöm szülőket is — akik „teljesen megbíznak az iskolában” —, hogy ők is vállaljanak a gyermekükkel való foglalkozásból, mert tökéletes, jó iskolai eredmény csak akkor érhető el, ha a szülő és a pedagógus teljes összhangban küzd a gyermekért. Ez a megállapítás vonatkozik a nevelésre is.

Sotkó János ált. isk. tanító, Decs

A Szovjetunió északi területein, ahol az év nagy része fagyos, épült a Mamanszkij-i vizierőmü. a Vityim mellékfolyóján

fl szántóföldek, kertek táplálói

Növekedik a trágyagyártás — Gépesítik a Tolna megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalatot

Szántóföldjeink erősítőgyárának nevezhetjük a Tolna megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalatot. Amint azt Németh József tői, a vállalat igazgatójától megtudtuk, az idén is vagonszámra küldik a termelőszövetkezetekbe és az állami gazdaságokba a talajt tápláló anyagokat. Mártonfalvy Ti- borné főkönyvelő kiszámította, hogy az első félévben csaknem 2000 vagon tőzeges sertéstrágyát készítettek a telepeken, s az. év hátralevő időszakában ebből további 3260 vagonnal kevernek. Az egész évben 4246 vagon a fe- káltrágya- és 140 vagon a kom- posztértékesítésük. Jövőre az ideit meghaladó, több mint 3000 vagon trágyaféle értékesítése a tervük, fogalmat alkothatunk feladataikról.

Több ezer forint céljutalom

A vállalat dolgozói termelési értekezleteken beszélték meg a tennivalókat, Egy-egy brigádnak két-háromezer forint cél jutalmat tűztek ki kiemelkedő teljesítésükért. A rakodók felajánlották a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben, hogy 100- 105 százalék között teljesítik a rakodási tervet, 25—30 százalékkal több vagont raknak meg, mint tavaly. Vállalásukat az első félévben 107 százalékra teljesítették. Ha eredményüket a tavalyi első félév teljesítményéhez mérjük, kiderül, hogy 845 vagonnal többet raktak meg az idei év első félévében, mint a múlt esztendőben.

I Sertéstelepek szagtalanítása

Egy tucatnyi községben a termelőszövetkezetek sertéstelepén az idén kezdték meg nagyo)>b mértékben a sertéstrágya tőzeggel való keverését. Többek közt Bátán, Decsen, Sárpilisen, Öesényben, Mözsön, Kölesden, Pakson, Bölcskén, Dunaföldváron

a nagyobb sertéstelepeken a helyszínen rendezkedtek be tőzeges sertéstrágya készítésére.

Ennek jelentősége, hogy így szagtalanítják a sertésólak környékét és nagy mennyiségű trágyát mentenek meg így a mezőgazdaságnak. A sertéstelepeken gyártott jó talaj- erő-visszapótló anyagból a második félévben kilenc termelőszövetkezetnek és egy állami gazdaságnak szállítanak.

*

Uj tőzegbánya feltárása

A vállalat új tőzegbánya feltárását kezdi meg Kajdacs község határában. Az előzetes becslés szerint a kétszáz holdnyi terület tőzege alkalmas lesz trágyatermeléshez, talajjavításokhoz, s fedezni fogja a paksi homokos talajok javításához szükséges lápföldszükségletet. A vállalat a jövő évben 1320 súlyvagon lápföld szállítását tervezi a tsz-ek és az állami gazdaságok részére, s ehhez, remélhetőleg, az új tőzegbánya is hozzájárul.

1967-re száz vagon dúsított tőzeg gyártását is tervezik. Ezt ajánlják a gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek. Egy mázsa jó minőségű lápföldhöz, vagy tőzeghez egy százaléknyi foszfort egy százaléknyi kálit, 0,8 százaléknyi nitrogénműtrágyát kevernek, s az így készített dúsított tőzeg a homokos talajok, a gyümölcsösök, szőlők földjének kiváló megjavítója a kecskeméti, a zalai és a somogyi tapasztalatok alapján. Ebből a foszfor és a káli nem mosódik ki, s a tőzegben levő tápanyagokat megbontja és a növényeknek felvehető állapotba hozza. A dúsított tőzeg mázsánként 2—4 forintba kerül a gazdaságoknak.

1 Bővült a szekszárdi üzemegység

Szekszárdon bővítették, korszerűbbé alakították az üzemegységet. Hugyecz Mihály főmérnök elmondotta, hogy 96 gépet kaptak, rakodógépet. lánctalpas erőgépeket, pótkocsikat, szállítószalagot, s más gépeket. Addig kézi erővel és idegen vállalatok gépeivel bérmunkában dolgoztattak. A növekvő feladatokat a gépesítéssel oldhatják meg, s jövőre megtörténik a trágyakezelés valamint-a rakodás zömének gépesítése is. 1967-ben már a bányákat is saját gépekkel, nem pedig béreltekkel akarják kitermelni.

Mártonfalvy Tibor főgépész megmutatta az újításokat is. A vállalat főleg használt gépeket, kapott, s ezek egy részét saját átalakításukkal teszik megfelelővé, nagyobb teljesítményűvé. Egy csehszlovák gyártmányú használt rakodógépet kaptak például egy más megyebeli építőipari vállalattól. Ennek az olajszivattyúja teljesen gyenge volt, s magyar gyártmányú csavarorsós szivattyú ra alakították át és így 15—20 százalékkal megnövekedett a teljesítménye, az üzembiztonsága. A régi szivattyú egy órai üzemelése után negyedórányit pihentetni kellett a gépet, most végig bírja a nyolcórás műszakot,

A bányában életveszélyes volt a villanyerejű szállítószalag; ezután ez is megváltozik, mert Diesel-motorok hajtják a két 200 méteres szállítószalagot. Uj szervizműhelyük van, magasnyomású zsírzóberendezést szereztek be többek között. Kiselejtezték a korszerűtlen Hoffher-járműveket, az átvett Zetorokat felújították, s már használják is. Saját maguk fényezik járműveiket, s házilag adagoló próbapadot készítettek. Ez utóbbival a Diesel-üzemanyag adagolás-beállítását elvégzik a közületek, temelőszövetkezetek tehergépkocsijain, erőgépein.

Hasznos szolgálatot tesznek az utóbbival is a gazdaságoknak.

BALLABAS LÁSZLÓ