Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

1866. augusztus 20.

' frOTtfA OTEOYFI SÜPflJSÍÖ

Miként van beleírva a szívekbe ?

M

indenkinek ugyanaz, ám mindenkinek más Jogilag állampolgársági állapot, alkotmánnyal, joggal és kötelességgel, 'földrajzilag pedig odatartozás egy négyzetkilométerekben meghatározott földdarabkához. Engem azonban más érdekelt. Az elsősorban, hogy ez a szó, haza, miként van beleírva a szívekbe.

Legtöbbször giccses szóvirágokban fogalmazták meg és fejezték ki a megkérdezettek a bennük kavargó érzéseket. Ám minden egyes válaszban felfedezhettem a patetikus szavak mögött, még a régies fogalmazásban is a teljesen új, mondhatnám szocialista tartalmat. Pontosabban: a soviniszta-mentességet. Feltűnő volt még, hogy az emberek többsége legtöbbször közvetett módon fejezte ki magát, úgy hogy elmesélt egy, vagy több történetet, amikor fejtettem ezt a kérdést: az Ön számára, mit jelent e két szó: hazám, Magyarország? Volt aki VIADORJÁN JÓZSEF PORTÁS:

— Tegnap este hazamentem é.s azt mondtam az én kis feleségemnek: mindent megkaptam az élettől, amit vártam, mindent.

Engem rendőr még soha n:m írt fel a noteszába. Bíróság előtt még nem álltam. Feddést, dorgálást sem szótíhn, sem írásban nem kaptam. Pedig rég itt ülök.

A múlt héten múlott negyven esztendeje. Most, hogy letelt a negyven esztendő, felhívtak az elnökségre egy kis szóváltásra.

Jólesett. Azt mondták: Maga,

Adorján elvtárs, mindig tudta a kötelességét. Pénzjutalmat kaptam. Elmondhatom, boldog ember vagyok. Megkérdezték tőlem, Adorján elvtárs, óhajt-e tovább dolgozni? Erre én azt válaszoltam, érzem, hogy nem bírnám. Negyven év az negyven év kérem, bárhonnan nézzük. Szeretném élvezni a nyugdíjamat, mint a többi munkásember.

— Ez a szó, hogy hazám, ez egy nagy szó, nagyon nagy szó. itt élünk, itt dolgozunk, itt kell meghalnunk. Jelen pillanatban, ha elvijének égy idegen országba, akkor az volna az utolsó napom. Én még katona sem voltam. Éppen tegnap ültük a jubileumot, és amikor mentem felfelé a lépcsőn, sok mindent végiggondoltam, azt is, amit maga kérdez tőlem. Két asszonylányom van, a férjeknek rendes, jó'szakmája. A családom életére és a magam életére gondolok, és elmondhatom, amit eddig vártam, azt még mindig megkaptam a hazától.

IFJÜ DRÉGELY SÁNDOR ÉPÍTÖMUNKAS:

—' Saját magam és a népem .— ez a haza. Megjelenik benne az egész életem, amikor ezt a szót hallom. Édesapám tulajdonképpen négy évig járt iskolába, de csak télen, és egy osztályt fejezett be teljesen. A felszabadulás előtt ő nagyon keveset kapott az akkori Magyarországtól, én viszont elmondhatom, hogy 1945 óta munkásemberként sokat kaptam. Igen, mert mindent megadnak a dolgozóknak. Szakmát szereztem. Építőmunkás vagyok. És ami nagyon fontos: bőven van munkaalkalom. A feleségem is dolgozik a sajtgyárban. Nem azt mondom, egy keresetből is meglennénk, de így jobb. öt esztendeje vagyok nős ember és a borkombinát háta mögött most kezdtem hozzá felépíteni a saját házamat. Valamikor nagy szerencse kellett ehhez.

— Feleségem keresetét teljesen félrerakjuk. Négyéves kislányunk napközis. Én télen is tudok dolgozni, de nem keresek annyit, mint nyáron. Régen szezonmunka volt a miénk. Az állam tette lehetővé, hogy most télen is van kereseti lehetőség. Sok minden

K

ár. hogy a nyilatkozatok mindegyikét nem közölhetjük. Egyetlen dolog azonban még idekívánkozik. Néhány nappal ezelőtt bejött a Tolna megyei Népújság szerkesztőségébe Németh Vadász Márton, aki 1928 óta él Kanadában. Magával hozta a Tolna megyei Népújság julius 30-i számát, amelyben dr. Zoltán Lászlóról, a kiváló idegsebészről jelent meg cikk. Németh Vadász Márton elmondta, hogy három esztendővel ezelőtt súlyos autószerencsétlenség érte őt, eltörött mindkét állkapcsa. A helyi orvosok nem segítettek rajta, éppen ezért elutaz

szont egyetlen mondatban próbált érzékeltetni mindent. Az egyik mondat • így hangzott:

— Amikor nappal utazom, sohasem alszom, bármennyire is megszokott a táj, mindig találok benne gyönyörűséget, nézem és nézem. Bennem az a haza, ami megunhatatlan.

Költő is megirigyelhetné e szép szavakat, gondolatokat. Kirívó ellenpólusa viszont ennek egy másik tömör megfogalmazás. Augusztus 16-án délelőtt Szekszárdon, a temetkezési vállalat épülete előtt egy részeg fiatalember — hárman voltak — így felelt:

— Jó bor, sok sör, jó egészség, piciny meló. sok szabadnap.

Neki tehát... Igen, kár volna letagadni, némelyeknek ez a haza. A továbbiakban úgy írom le a válaszolcat, ahogy elhangzottak azok. Jobb, képletesebb és érzékletesebb az alábbi forma:

zott New York-ba, ahol egy ideig szintén kezelték. Az erről szóló borsos számlákat meg is mutatta. Sajnos nem segítettek rajta és a magyar rokonok tanácsára hazautazott, hátha majd itthon meggyógyítják. Dr. Zoltán László az ide genbe szakadt hazánkfiát valóban meggyógyította, s Németh Vadász Márton ezt jött elmondani a szerkesztőségnek.

Neki vajon miként van beleírva o szívébe ez a szó: hazám?

SZEKVLITY PÉTER

eszembe jut, az is például, hogy öt évvel ezelőtt, amikor megnősültem, Hajdúszoboszlóra mentünk el nászútra. Jártam Siófokon, ismerem hazám más tájait is, és tudok gyönyörködni benne. Számomra az is a hazát jelenti, hogy a brigádomból évről évre elküldenek valakit üdülni. Eleinte nehezen ment. Most már ci- vódás van abból, hogy ki menjen. Aki egyszer volt üdülni, az minden évben ott szeretne lenni.

SZAKÁL LÁSZLÓ,

TANÁCSI DOLGOZÓ:

— Valami olyat jelent a haza, ami nélkül nem is tudom elképzelni az életet. Egyébként el-' mondhatom, hogy ezen nem gondolkodtam még soha. Van. És ez a természetes. Azt jelenti, hogy ide tartozom, közöm van mindenhez, és ha nem lenne, akkor nagyon hiányozna. Én különben túlzásba viszem a honvágyat, amikor Gödöllőre megyek, és amikor egy hétig ott vagyok, már vágyakozom haza Szekszárdin. Mi lenne velem, ha évekig idegenben kellene élni? Harminchat esztendeje szívom a levegőjét és hä“ nem is mondom — mert az ilyet nem hangoztatja állandóan az ember —, akkor is büszke vagyok a magyar gépek, a magyar áruk külföldi sikerére, örömmel tölt el sportolóink külföldi jó szereplése, szóval jólesik hallani és olvasni azokról a dolgokról, amelyekhez mindannyiunknak köze van. Nem tudom, ki hogyan érez és gondolkozik, de én így vagyok ezzel.

GAÁL ANTAL MEGYEI

MUNKÄSÖRPARANCSNOKHELYETTES:

— Szívhez szóló kérdés. Nehezen kifejezhető érzés. Minden benne van, a táj, a környezet, az ismerősök, a barátok, a rokonok, az élet, a munka, szóval minden. Akaratlanul is összehasonlítást tesz ilyenkor az ember a múlt rendszerrel. Mit láttunk akkor és mit látunk magunk körül most? A nagy-nagy különbség a dolgozók életkörülményei javára, számomra elsősorban ez a haza. Lemérem most gondolatban a felszabadulás óta megtett fejlődést, és ebből következtetni merek a jövőre nézve is, arra, hogy egyre főbbet nyújt állampolgárainak a mi országunk. Én annak idején a brigádommal a bonyhádi járásban hét községben munkálkodtam a mezőgazdaság átszervezésén. Mennyi minden történt azóta! Akkor még gondolni sem mertük volna, hogy 1966 júliu-' sában a társadalmi juttatások terén például a szövetkezeti gazdák is sok olyan juttatást élveznek, amire régebben aligha lehetett számítani.

— Az átszervezés után kilenc évig patronáltam a mucsfai termelőszövetkezetet. Figyelemmel

kísérhettem a paraszti életben bekövetkezett változást. Nemrég Szálkán részt vettem egy mun- kásőregység gyűlésén. Érdekes volt a felszólalások felelősségteljes hangja. A jelenlevők bátran és őszintén foglaltak állást például olyan kérdésben, hogy kizárólag jó munkával lehet kiérdemelni érdemeket és előnyöket. Nekem ez is eszembe jut, amikor azt kérdezik tőlem, hogy mit jelent ez a szó, hazám. MARKOVITS JÄNOS. GÉPKOCSIVEZETŐ:.

— Nehezen tudom megfogalmazni. Még soha nem jártam külföldön és talán ezért nehéz megfogalmazni. Annyit tudok csupán, hogy hazám biztosítja számomra a megélhetést, itt élnek a barátaim és én nem tudnám sehol másutt elképzelni az életet, csak itthon. Abban a környezetben, amelyikben születtem és nevelődtem. Minden ismerős, semmi nem idegen.

IDŐS TÓTH JÓZSEF, DUNASZENTGYÖRGY1 SZÖVETKEZETI GAZDA:

— Itt születtem, itt élek, itt halok meg. Nekem ez az anyaföldem. Ámbár beteg ember vagyok mégis szeretek dolgozni és nem lennék hűtlen soha a falumhoz. Még egy másik faluba sem volna kedvem elköltözni. Miért len nék hűtlen a községemhez, hiszen őseim is valamennyien itt születtek, itt éltek és itt haltak meg. Katonakoromban fél Európát bejártam, de mindig hazavágyakoztam. Két családom van, az egyik tsz-tag, a másik vállalati gépkocsivezető, körülöttem négy unoka, és mi valamennyien összetartó, embert becsülő és tisztelő személyek vagyunk.

BÍRT ALAN JÓZSEF,

A SZEKSZÁRDI POSTAHIVATAL VEZETŐJE:

Három, vagy négy évvel ezelőtt a Hazafias Népfronttól azt a megbízást kaptam, hogy alkotmányunk ünnepén tartsak Bátán egy nagygyűlést. Megmondták, arra számíthatok, hogy az ottani elvtársak jól tudnak szervezni lesz tehát hallgatóság. Azt is kérték, hogy az előadás ne legyen hosszabb negyven-ötven percnél és lehetőleg méltassam az ünnep jelentőségét. Rámbízták. hogy mit mondjak. A nagygyűlésen összejött 300 ember. A hazáról, az alkotmányról beszéltem és később egyik ismerősöm megkérdezte: hol tanultál meg ilyen szépen szónokolni? Azt válaszoltam neki, sehol. A velem szemben ülő hallgatóság villanyo- zott fel, az érdeklődés, a figyelem. Nekem ez a negyven perces beszéd hallatlanul nagy élmény volt.

— Láttam, az emberek értik is, érzik is, hogy mit jelent a haza

£

Az elektromos áramütés

„Tisztelt Négyszemközt! Legyen szíves megírni rovatában, Illetőleg felvilágosítani, hogy milyen a személyi védekezés az elektromos áramütés esetén? A felvilágosítást előre is köszönöm. Egy előfizető '. Kedves Olvasónk! Kérdése igen időszerű. Úgyszólván teljesen villamosítva vagyunk. Az elővigyázati szabályokat mindenkinek ismemi kell. A technikai fejlődés velejárója az egyre fokozódó villámositás, amely mind több és több elektromos balesetet okoz. A balesetek súlyosak, és ez elsősorban azt Jelenti, hogy az elektromos áramütések között viszonylag sok a halálos kimenetelű. Elektromos áramütés akkor következik be, ha valaki elektromos feszültség alatt álló tárgyat, vagy vezetéket megérint. Az áramütés a balesetes azonnali, vagy hosszabb-rövidebb idő múlva bekövetkező halálát okozhatja, valamint égési és egyéb lágyrész- és csontsérüléseket, idegrendszeri elváltozásokat idézhet elő. Minthogy az elektromos halál az esetek túlnyomó részében szívhalál, az áramütés veszélyességét lényegesen befolyásolja az a körülmény, hogy az áramütés útjában van-e a szív. A villamos árammal történő balesetek elleni személyi védekezés érdekében elektromos energiával végzett munka, vagy elektromos gép használata közben mindenkor tartsuk be az alábbi elővigyázatossági szabályokat: Kezünk száraz, lábunk a földtől elszigetelt legyen. Ha egyik kezünkkel elektromos berendezést, vagy készüléket érintünk, másik kezünk ne érintsen egyidejűleg földelt fémtárgyat. Ha bármilyen berendezésen, készüléken, vagy vezetéken a legcsekélyebb hibát észrevesszük, használatát- azonnal szüntessük be. Elektromos berendezésen bármilyen beavatkozást csak abban az esetben végezhetünk, ha előbb feszültségmentessé tesszük és ennek az állapotnak a megtartását biztosítottuk. Minden elektromos gépet, készüléket csak olyan hálózati feszültséghez kapcsoljunk, amilyenre az készült. Üzemben lévő elektromos készüléket ne hagyjunk magára. Gyúlékony és robbanó anyagot ne tartsunk elektromos berendezés közelében. Az elektromos berendezéseket használatuk előtt és használatuk során időszakonként biztonsági szempontból meg keál vizsgálni

Orrvérzés

Idézünk egy levélből: „Szíveskedjék megírni, hogy az erős orrvérzésnek milyen a hatásos csillapítása? Hatvannyolc éves édesapánknak gyakran megindul az orra vére és sok vért veszít. Elsősegélyt csak az, orvos adhat? Legyenek szívesek azt is megírni, hogy orrvérzésből el lehet vérezni? Hálás köszönettel egy kíváncsi olvasójuk."

Kérdésére szívesen adjuk meg a választ, annál is inkább, mert az orrvérzést általánosan jelentéktelen „kis kellemetlenségnek’' tartják igen sokan, még napjainkban is, holott az orrvérzésben elvérzettek száma elég magas. Hogyafn jön létre az orrvérzés? Az orr sérülése, erős orrfúvás, koponyaalap! törés, az orr nyálkahártyájának megbetegedése . . . stb. folytán áll elő. Az orrvérzés kétféle lehet, első és hátsó. Megállapítása könnyű. A beteget egyenes test- és fej tartással leültetjük. Ha a vér az ormyíláson az arc felé távozik, első, ha a garat felé folyik hátsó orrvérzéssel állunk szemben. Orrgaratűri vérzésnél a beteg a vért vagy lenyeli, vagy kiköpi. Az orvos beavatkozásáig mit tegyünk? Elülső orrvérzésnél az ülő helyzetben levő beteg mindkét ormyílását lehajtott fej tartás mellett — tíz percig — tartsuk összeszorítva. Ha erre nem szűnik meg a vérzés, akkotr még vérző ormyílást gézzel , (rrem vattával) minden eszköz (csipesz, szondk ... stb.) felhasználása nélkül tömjük ki. Az orrvérzés eláll,

de azért a beteget vigyük el az orvoshoz! A hátsó orrgaratűri vérzés elállítása komplikáltabb művelet, amit csak orvos tud elvégezni. Itt műszeres beavatkozásra van szükség! Az orr piszkálása illetlen, veszélyes, ezért tilos!

Miért sir a baba ?

Idézünk egy édesanya leveléből1 ,,Legyenek szívesek, adjanak tanácsot nagy bánatomban. Van egy aranyos kis babánk. Úgyszólván állandóan sír. Nagyon sajnáljuk és segíteni szeretnénk rajta, közben mi is nagyon fáradtak vagyunk, mert nem tudjuk miatta kialudni magunkat. Szives válaszukat nagyon kéri és várja; Egy szomorú édesanya”.

Kedves Olvasónk! Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a kicsi milyen idős és hogy anyatejjel táplálkozik-e? A kisbaba sírásának igen sokféle oka lehet. A szakértelem, a tapasztalat hiánya, a túlzásba vitt szülői szere-! tét, a környezet, a klíma (melegért»-* lom), az anya tej hiánya, éhezés, betegség . .. stb. Kedves Olvasónk! Nem szabad elkeseredni. Ez gyakran előforduló probléma, különösen az első, egyetlen gyermeknél. A következő tanácsot adjuk: Ha sír a kicsi; tegyék tisztába. Ha tovább sír, etessék meg. Ha ezek után is sír, vigyék orvoshoz. Az orvos utasításait szigor rúan tartsák be és hajtsák végre. A lárma és a házi zaj a kicsit hathetes koráig nem zavarja, mert hallása még nem alakult ki.

A kezek izzadása

K~. J.-tné szekszárdi lakos írja: „Fiatal asszony vagyok. Mindössze " 2$ éves. Kezeim erősen izzadnak. Ez az izzadás különösen akkor jelentkezik, ha valamiért izgulok. Van-e összefüggés az idegesség és a kezek izzadása között? Maradtam a felvilágosításért hálás köszönettel,

*Az izzadtságelválasztás a vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer szabályozása alatt áll. Az izzadtság- termelés általában a véredényrend- 6zer működésével párhuzamosan jár és tőle mégis függetlenül. Észlelünk hidegverejtékezést és száraz kipirulást is, amelyek a két működés függetlenségét mutatják. Kezeinek izzá- dása bizonyos idegbetegség következménye. Például: gerincvelő össze- nyomatása folytán előállott izgalom..* 6tb. Kedves Olvasónk. Azt tanácsoljuk, keresse fel kórházunk ideggyó-: gyász főorvosát, aki kellemetlen be-* tegségéből ki fogja gyógyítani.

Mivel lehet az anyatejet pótolni?

Kaptuk az alábbi sorokat: „L gyen szíves megírni, hogy az anyatejnek mi a legjobb pótszere, mert van egy kéthónapos gyermekem, s nem akarnám tovább szoptatni. Baj lehet-e ebből? Barátnőim közül is kevesen szoptatják gyermeküket. A választ nagyon várja egy olvasójuk”,

Kedves Olvasónk! Nagyon vésse eszébe és anyai szívébe az alábbiakat: Az anyatejet semmivel sem lehet pótolni. Miért legjobb tápláléka a csecsemőnek az anyatej? Mert az anyatej tartalmazza mindazokat az anyagokat, amelyekre a csecsemőnek egészséges fejlődéséhez feltétlenül szüksége van. A csecsemő gyomra az anyatejet tudja legjobban és legkönnyebben megemészteni. Az anyatej olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a csecsemőt a fertőző betegségektől megóvja és végül, mert az anyatej semmivel sem pótolható. Egyedül az anyatej biztosítja azt, hűgy a csecsemő minden tekintetben megfelelően fejlődjék és teljes értékű, egészséges emberré váljék. „Magasztalni kell azt az anyát, akinek szeretete nem ismer határt”, (Gorkij.)