Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-19 / 196. szám

V 1966. augusztus 19. ' TOLNA WFGYEI NÉPŰJSÍG 3 Társadalombiztosítás < Július I: Szűnőfélben a különbségek — 2750 paraszt- családot érint — Százmilliók csak Tolna megyében A termelőszövetkezeti parasztság régi óhaja valósult meg az­zal. hogy július 1-től kezdődően az anyasági, a temetkezési se­gély vonatkozásában és más társadalmi juttatás tekintetében meg­történt a döntő változás. Néhány szolgáltatás kivételével ettől az időponttól kezdve a termelőszövetkezeti tagok is ugyanolyan el­bírálásban részesülnek, mint az ipari dolgozók és az alkalmazot­tak. Ez az egyik dolog. Az a másik, hogy más szolgáltatás te­kintetében is megtörtént a félreérthetetlen közeledés a különb­ségek fokozatos felszámolására. Arról beszélgettünk Kertai József­fel, a Társadalombiztosítási Igazgatóság egyik vezetőjével, hogy az intézkedések mit jelentenek Tolna megye szövetkezeti gazdái számára. Kertai József elmondotta, a Társadalombiztosítási Igazgató­ság évenként 100 milliós tételek­kel dolgozik. Hatalmas összegeket fizetnek térítési díj címén pél­dául a rendelőintézeteknek, a járási, a megyei, a budapesti stb. kórházaknak. Köztudott ugyanis, hogy a tsz-tagok és a családta­gok orvosi ellátása, kórházi ke­zelése, stb. szintén ingyenes. Ez ma már természetes, de kevesen tudják, hogy a Társadalombizto­sítási Igazgatóság például' a be­utalt betegek után napi ápolási díj címén a járási kórházaknak 60, a megyei kórházaknak 65 fo­rint, a budapesti kórházaknak és más gyógyintézeteknek 70 forint hozzájárulást fizet. Kevesen ismerik a tbc-s bete­geknek juttatott úgynevezett rendkívüli anyagi támogatást. Minden második szombaton egy e célra életrehívott bizottság dön­ti el a rendkívüli anyagi támo­gatás forintösszegét. Általában ez az összeg 300-tól 1500 forintig terjed. S ilyen címen 1961 óta éven­ként nem kevesebb, mint fél­millió forint kerül Tolna me­gyében kifizetésre. Csupán a szemléletesség ked­véért említette meg Kertai Jó­zsef, hogy 1966-ban, az első fél­évben Tolna megyében 1840 lo- rint jut átlag egy-egy biztosított­ra. Ennyit vállalt magára az ál­lam és ez bizony megfelel egy havi átlagkeresetnek. Felmérhetetlen jelentőségű, hogy július 1-től a szövetkezeti gazdák is megkapják a gyógyke­zeltetés során 5 forinton felül felmerülő útiköltség teljes össze­gét. Naponta Szekszárdon, a Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság épületében átlag 60—70 jogosult tsz-tagnak és családtagnak fize­tik ki ' az útiköltséget. Előfordul­hat olyan eset, hogy egy-egy be­teg gyógyulása szegedi, pécsi, vagy éppen budapesti gyógykeze­lést, speciális szakorvosi ellátást igényel. A megfelelő igazolás bir­tokában ilyen esetben szinten té­ríti a most már egyre népszerűbb „SZTK:i az útiköltséget. A kü’en- féle gyógyászati segédeszközöket már július elseje előtt is megkan- ták a szövetkezeti gazdák is Csakhogy például szemüvegért a megyéből Szekszárdra, vagy Bonyhádra kellett beutazni. Számtalanszor előfordult, hogy az útiköltség miatt a szövetkezeti gazda, vagy a családtag a szem­üveget nem vásárolta meg. Július elseje óta azonban az OFOTÉRT- boltok forgalma megnőtt, s ez érthető, mert a szövetkezeti gaz­dák költség nélkül hozzájutnak a szemüveghez és az útiköltségét is megkapják. Egyöntetű a Tár­sadalombiztosítási Igazgatóságon az a vélemény, hogy az útiköltség-térítés a beteg­ellátás színvonalát sok szem­pontból javítja. Ezzel kapcsolatban érdemes megiegyezni a tsz-tagoknak né­hány hasznos útbaigazítást: Elő­fordul, hogy például a gyógyke­zeltetés érdekében Szakályről minden másnap be kell a '-zövet- kezeti gazdának, vagy családtag­nak utaznia Tamásiba. Ilyen eset­ben a szakorvos által kiállított útiköltség-utalványt nem szüko -- res minden másnao elküldeni az SZTK-ba, meg lehet várni a n-'r.'Srfyl-Q-7C>lÁc —o-oj; (3$ £1 Társadalombiztosítási Igazgatóéiig egy összegben számolja el és téríti meg az összes útiköltséget. Egy évig fennáll ilyen szempont­ból a jogosultság. A rendelkezéseknek megfelelő­en megtörtént a családi pótlékok kifizetése, ami Tolna megyében 2750 termelőszövetkezeti családot érint. Az igények 5—6 százaléka még nem érkezett be a Társada­lombiztosítási Igazgatóságra. Ez azonban az érdekeltek szempont­jából nem jelent károsodást, mi­vel három hónapon belül, a jo­gosultságnak megfelelően, visz- szamenőieg is kifizetik a családi pótlékot. Az anyasági segély tekintetében a termelőszövetkezetekben dolgo­zó tagok ugyanolyan elbírálásban részesülnek július elsejétől, mint az ipari dolgozók Most már a temetkezési segélyt is hasonló­képpen kapják. Kertai József el­mondotta, hogy a különböző len delkezések megjelenése után a változásokat az üzemekben a szakszervezeti bizottságok a se­gélynemek vonatkozásában rend­szerint azonnal ismertetik a dol­gozókkal. A termelőszövetkeze­tekben azonban, mint ismeret4.:, szakszervezeti bizottságok nem működnek. Éppen ezért a közös gazdaságokban a valóban nagy- jelentőségű rendeleteket, az ez­zel kapcsolatos tennivalókat más úton-módon kell a szövetkezeti gazdákkal ismertetni. Ilyen út- ja-módja ennek a sajtónyilvá­nosság is, de hasznos és célszerű a közgyűléseket, a brigádértekez­leteket szintén felhasználni annak érdekében, hogy a tsz-tagok e kérdésekben tájékozódjanak. Nyilván a hiányos tájékoztatás­nak lehet a magyarázata az is. hogy a családipótlék-Igényt a jo­gosult tsz-tagok körülbelül öt-hat százaléka még mindig nem jelentette. Számítani lehet rá, hogy az anya­sági segélyek kérésénél is lesz az igénykérésben mulasztás. A községekben elsősorban az orvosok végeznek hasznos felvi­lágosító munkát annak érdeké­ben, hogy a szövetkezeti gazdák a nekik biztosított új társadalmi juttatásokkal élni tudjanak. Jé lenne azonban, ha a községi ren­dezvényeken is többet beszélné­nek ezekről, a Magyar Közlöny június 23-i 41-es számának a fel­használásával. Sz. P. I Jelentés a földekről Hz aratás befejezése után meggyorsult a talajmunka üteme Az aratás befejezéséről már korábban hírt adtunk. A megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak csütörtöki jelentéséből ki­tűnik hogy megyénkben a ter­vezettnél nagyobb területen ta­karították be kombájnnal a ter­mést, 110 835 holdról. így csu­pán 4100 holdat arattak le a szövetkezetek kézzel, illetve ké­vekötő aratógéppel. Különösen a dombóvári járásban használ­ták ki jól a kombájnokat: a ter­vezettnél 24 százalékkal több gé­pi aratást végeztek. Csépeletlen gabona természe­tesen még található a megyében de a hét végéig ez mindössze 5,2 százaléka volt az egész ter­mésnek. A terméseredmények megye- szerte jobbak a vártnál, ezért Sokkal több kenyérgabonát ad­nak el a szövetkezetek az ál­lamnak, mint amennyire erede­tileg szerződést kötöttek. A Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat néhány nappal ezelőtt azt jelentette, hogy a felvásárlásban már négy és fél százalékkal túl­jutottak a tervszámon és még több mint ezer vagon kenyér- gabonát várnak a közös gazda­ságoktól. Sok a másod vetés és a tarló­vetés a közös gazdaságokban, összesen 18131 hold. A csapa­dékos időjárás kedvezett a ta- karmánytermesztésnek, így re­mélhetőleg jó minőségű szálas takarmányokból sem lesz hiány, bár a lucerna vetésterülete az elmúlt években alaposan csök­kent, pocokkár és vetőmaghiány miatt. A talajmunka üteme jobb, mint az aratás idején, illetve annak dandárjában. Az őszi ve­tések alá a szükséges terület­nek 43,2 százalékát szántották meg. Járásonként a következő a helyzet az őszi vetések talaj­előkészítésében. Első a bonyhá­di járás 73,7 százalékkal, má­sodik a szekszárdi járás 42,9, harmadik a dombóvári járás 42,1 negyedik a paksi 38,3, ötödik a tamási 36,9 és hatodik Szek- szárd város 15,3 százalékkal. A nyári mélyszántásból 23 473 hol­dat végeztek el a közös gazdasá­gok, tehát kis híján felét a ter­vezett 50 000 holdnak. Most, hogy a gépek felszabadultak az ara­tás kiszolgálásából, sokkal na­gyobb erővel lehet szántani, így az jdén talán sikerül megvaló­sítani a nyári mélyszántási ter­vet Ez a munka legjobban a dombóvári járás szövetkezetei­ben halad, ahol átlagosan már 72,3 százalékig jutottak, viszont legkevesebbet a tamási járás­ban szántottak meg. 30 száza­lékot. A IX. pártkongresszus tiszteletére Termelési tanácskozást tartot­tak a Papír- és Irodaszerértéke- sítő Vállalat megyei lerakatának dolgozói. A tanácskozáson — csatlakozva a SZOT felhívásához — a IX. pártkongresszus tiszte­letére versenymozgalmat kezde­ményeztek. A lerakat dolgozói munkahelyüknek beosztásuknak megfelelően, külön-külön tettek vállalást, amely az év végén a lerakatnál 0,5 százalékos rrtegta­karításban jelentkezik. A politi­kai és szakmai továbbképzésre és jelentős társadalmi munka vég­zésére is vállalást tettek. A 15 tagú brigád az év végéig 120 óra társadalmi munkát végez. A bri­gád a IX. pártkongresszus tisz­teletére tett vállalást, de a ver­senymozgalom a kongresszus után is folytatódik. A cél a szo­cialista brigád cím elnyerése. É lénkülés, aktivizálódás jel- ^ lemzi a Tolna községi pártbizottság munkáját. Az MSZMP IX. kongresszusára készülnék. Megkezdték a számve­tés előkészítésének munkáját, a községben működő kilenc alap­szervezetnél gyűjtik az összege­zéshez a vezetőségek a tapaszta­latokat. A községi pártbizottság titkára Szauter Mihály elvtárs — min­denki Miska bácsinak ismeri — eddig sem volt munka nélkül, de most erejét, idejét megkétszerez­ve dolgozik. A pártbizottság 25 választott tagja a végrehajtó bi­zottsági tagok vezetésével tömö­rül a különböző munkabizottsá­gokba. Gyűjtik az egész község partpolitikai munkájának tapasz­talatait. A párt belső helyzeté­vel. az ifjúsági, a termelési, a kulturális, a tömegszervezeti és kereskedelmi munkával foglalko­zó bizottságok tagjai e mellett részt vesznek a különböző ren­dezvényeken, így személyes ta­pasztalatokat is szereznek a való­ság minél sokoldalúbb, mélyre­hatóbb elemzéséhez. Négy évvel ezelőtt, a VIII. kongresszusra készülődve, közsé­gi pártértekezleten hoztak hatá­rozatot, melyben meghatározták a következő időszak főbb felada­tait. Mi valósult meg ebből a párt- határozatból? Mennyire sikerült a hétköznapi munkában küzdeni érte és milyen eredménnyel? Az egész határozat megfér egy papír­A párthatározat megvalósítása 1962—1966 lapon. Röviden, meglepő tömör­séggel fogalmazták meg a hatá­rozatot. Látszik az íven, hogy so­kat forgatták azóta, nem feled­keztek meg saját határozatukról. Nem hiába szerepel benne, hogy következetesebben ellenőrzik a határozatok végrehajtását. Az altkori helyzetnek megfele­lően, első helyen foglalkoztak a termelési kérdésekkel és tenni­valókkal. E téren mit írtgk elő a kommunistáknak? Foglalkoz­tak a pártszervezetek gazdaság­ellenőrzésével, a szocialista mun­kabrigádok támogatásával, a szo­cialista munkaerkölcs kifejleszté­sével. Rendszeressé vált a pártveze­tőségek termelést ellenőrző mun­kája. Az igazgatók, a tsz-elnök beszámoltatása mellett, jó néhány pártcsoport is ismeri a gazdasá­gi problémákat és foglalkozik a politikai mozgósítással. Elsősor­ban a selyemgyári pártcsopor- tpknál kifogástalanul jó ez a te­vékenység. Amit a szocialista munkabrigá­dokról, a szocialista munkaer­kölcsről írtak elő. Négy eszten­dő alatt beigazolódott, hogy a szo­cialista brigádmozgalom életerős­sé vált, jelentős új elefnei vannak, többet is adott a vártnál. Ebben a nagyközségben most csaknem ötszáz taggal, 41 csoport vesz részt a szocialista brigád címért folyó nemes versengésben. Már nem elsősorban és kizárólag a mennyiségi terv teljesítése, hanem a minőségi, a takarékossági, az exportkövetelmények teljesítése, a közösségi ember vonásainak erősítése céljuk, ezért küzdenek. Uj eredmény, hogy a termelő- szövetkezetben ebben az időszak­ban kezdődött meg a szocialista brigádmozgalom. Náluk két bri­gád elnyerte, kettő pedig törek­szik elérni. L| ég jelentősebb talán, hogy F* nemcsak számszerint fej­lődött a brigádmozgaiom, hanem minden ellentmondásaik, nehéz­ségeik ellenére, a szocialista em­berré válásnak is kohóivá váltak a brigádok. Itt-ott még gyengesé­gük a művelődés. Ennek ellené­re, erősödnek a közös elsődleges­ségét valló nézetek, szót emelnek a miénk szemlélete,, a tevékeny munka érdekében, az egoizmus ellen. Ebben az időszakban nyerte el többszörösen is a selyemgyár és első alkalommal a textilgyár az élüzem címet. Sokasok gonddal küzdöttek pedig az üzemi párt­szervezetek, az esetenkéntLanyag- és megrendeléshiánytól kezdve, az új és régi dolgozók összefor- rottságának elősegítésén keresz­tül, a munkásöntudat fokozásáig. Jelentős eredményről adhatnak számot a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében előírt párt­határozat végrehajtásánál. Mit í^tak elő e téren? Meg­szilárdítani a szövetkezet veze­tését,. a nagyra nőtt közös gazda­ságot. Tevékenykedni kell az egységes paraszti osztály, a gaz- dasági-politikai-eszmei egység erő­sítéséért. Eredményeik? Közismerten szilárd, tekintélyes szövetkezet a tolnai Aranykalászé. Erős, szilárd vezetéssel elérték, hogy a munkaegység értéke, a kö­zös vagyon évről évre növekszik. Ennek a tsz-nek problémái nem voltak, rendszeres a 30 forintos munkaegység-előleg. A pártérte­kezlet óta jött létre a tsz párt- szervezete is, működésük ered­ménye, hogy egyre többen nézik mindenekelőtt a közös érdekeit. A tsz-ben dolgozó parasztembe­reknek nemcsak életformájuk, de szemléletük is változott. Elmond­hatják, hogy most már náluk nem azt nézik, hogy ki honnan t jött, hanem, hogy ki mit tesz munkájával a boldogulásért. Tag­gyűléseik a közösség érdekének egészséges vitafórumai. Tolna községben régebbi forra­dalmi hagyományaikhoz híven, erősödött a kommunisták nagy családja. A VIII. kongresszusra készülődve négy alapszervezet­ben kétszáznál alig volt több a párttagok száma, míg ma kilenc alapszervnél három és fél száz kommunista hirdeti és valósítja meg a különböző munkaterülete­ken a párt politikáját • A négy évvel ezelőtti hatá- ” rozatok tükrében nézve, megállapítható, hogy határoza­taik helyesek voltak, célkitűzése­ik reálisak, megvalósíthatóak. Az önvizsgálat időszakának je­lentős aktusait képező párttag­gyűléseken — a hibák, hiányos­ságok elemzése mellett — el­mondhatják a tolnai kommunis­ták, hogy egészében megvalósí­tották a hosszabb távra szabott párthatározatot. Számot adhat­nák még arról is, hogy az élet szabta követelmények szerint számos kérdésben a tervezettnél többet is megvalósítottak. Tudják, hogy sok még a ten­nivalójuk. Ezeknek kimunkálá­sán, az intenzívebb, hatékonyabb politikai munkán fáradoznak most a kongresszusra készülve Tolna község kommunistái. SOMI BENJAMINNS \

Next

/
Thumbnails
Contents