Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-18 / 195. szám

■ frone a siegtet népAjsaq 1066. augusztus 18.' r események sorokban Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese szerdán meglátogatta a csepeli szabadkikötőt. A MAHART és a kikötő vezetői tájékoztatták ven­dégüket a kikötő munkájáról, for­galmáról. dolgozói életviszonyai­ról. * A Buenos Aires-i egyetemen mintegy 60 diák tüntetett Onga- hia katonai diktatúrája ellen. A tüntetésre közvetlenül az adott okot, hogy a kormány bejelen­tette: legalább még egy hétig zárva tartják az egyetemeket. A tüntetés idején az egyetem épü­letében tartózkodott Enrique Mar­tinez Paz belügyminiszter, aki az egyetem új rektorát eskette fel. A diákok szemtanúk szerint kö­vekkel dobálták a fájuk támadó rendőröket. Hálom diákot letar­tóztattak. * Szerdán délelőtt Kuwaltban megkezdődtek a tárgyalások Fej- szál szaud-arábiai király és Nasz- szer egyiptomi elnök képviselői közölt a jemeni helyzet rendezé­séről. A tárgyalásokat megelő­zően Szabah El Szalem El Sza­bah kuwaiti emir nagy erőfeszí­téseket tett. hogy tárgyalóasztal­hoz ültesse a két ország képvise­lőit. Az. egyiptomi—szaud-arábiai tárgyalásokon Szabah A1 Ahmed Al-Dzsabir kuwaiti külügyminisz­ter is jelen van, hogy közvetít­sen a két fél között a négy esz­tendeje tartó áldatlan jemeni polgárháború beszüntetése érde­kében. • Moszkva (MTI). A szovjet fő­városban hivatalosan bejelentet­ték. hogy Urho Kékkőmén, a Finn Köztársaság elnöke augusztus 25-én a szovjet kormány meghí­vására, pihenés céljából, a Szov­jetunióba érkezik. Észak-Olaszországban a hét vé­gén hatalmas viharok pusztítot­tak. Hivatalos adatok szerint a baleseteknek 60 halálos áldozata volt. Az Aksam című isztambuli lap közlése szerint Törökországban a teljes munkanélküliek száma másfél millió főre rúg. A munka- nélküliek legnagyobb részben mezőgazdasági dolgozók. A lap hozzáfűzi, hogy a fenti szám csak a nyilvántartott munkanélkülie­ket tartalmazza. Chicagóban a polgárjogi harco­sok egy időben hat tüntetést ren­deztek. Az egyik fehérnegyed­ben mintegy 60 tüntető több mint 800 főnyi, nagyrészt fehér fajüldözőkből álló tömeggel ta­lálta szembe magát, akik kövek­kel és rvújtóbombával támadtak a tüntetőkre. Sebesülés nem tör­tént. A rendőrsésr több fehér el- lenlüntetőt letartóztatott, Az angol külügyminisztérium szerdán bejelentette, nogy George Brown, Anglia újonnan kineve­zett külügyminisztere lemondta a jövő hónapra tervezett bulgá­riai és romániai hivatalos láto­gatást. A külügyminisztérium szó­vivője közölte, hogy Brown az új munkakörével járó elfoglalt­sága miatt nem tud eleget tenni a meghívásnak, amelyet még elődje, Stewart fogadott el. Az elhalasztott látogatás új időpont­ját nem tűzték ki. Befejeződött az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva (TASZSZ) Szerdán a Kremlben befejeződött az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának ülésszaka, amelyen, mint isme­retes, megvitatták a falusi lakos­ság mindennapi életviszonyainak és kulturális ellátottságának to­vábbi javítását. A vitában 27 fel­szólalás hangzott el. A kérdésről hozott határozat értelmében az 1966—1970 közötti időszakban az OSZSZSZK falvai­ban még az eddiginél is na­gyobb arányú lakásépítkezést kall végrehajtani, fokozott ütemben kell fejleszteni a legfontosabb szolgáltató üzemek hálózatát, új filmszínházakat, művelődési ott­honokat és klubokat kell építeni, javítani kell a falusi építkezések technikai ellátottságát. Az ülésszakon jóváhagyták a Legfelső Tanács Elnökségének az előző ülésszak óta kiadott tör­vényerejű rendeletéit és új tör­vényeket is hoztak. Délnyugat-afrikai kérdések az ENSZ-ben New York (UFI) Az ENSZ af­rikai tagállamainak csoportja el­határozta, kérni fogják, hogy a szeptemberben megnyíló 21. köz­gyűlésén élsóként foglalkozzanak Délnyugat-Afíika kérdésével. A csoport úgy döntött, hogy tájé­koztatja U Thant főtitkárt, sze­retnék, ha a közgyűlés megnyi­tásakor az általános Vitával egy­idejűleg foglalkoznának DélnyU- gat-Afrika problémájával. Esze­rint a szeptember 20-án meg­nyíló közgyűlés, — amennyiben U Thant hozzájárul a kéréshez naponta két ülést irtana, s az egyiken az általános vita foly­na, a másikon pedig a délnyugat­afrikai kérdéssel foglalkoznának. Augusztus 18, a szovjet légierők napja Moszkva (MTI). Rugyenko, lé- gimarsall, Ponomarjov vezérez­redes, a szovjet légierő főparancs­nokának helyettese, Polinyin re­pülő-vezérezredes és mások tol­lából közöl ünnepi méltatásokat a szovjet sajtó a légierő napja alkalmából. E cikkek felhívják a figyelmet néhány fontos katonai mozzanat­ra. Rugyenko a szovjet űrhajózá­si szaklap hasábjain hangsúlyoz za, hogy továbbra is a légierő az ellenség hátországában levő kisméretű és mozgó célpontok megsemmisítésének egyedüli esz­köze. Rámutat, hogy a szovjet légierő fejlődését a repülő-, a kozmikus és a rakétatechnika kölcsönös átnövésének folyamata jellemzi. A szovjet légierő — mint a re- pülőtábomokok hangsúlyozzák — az ellenfél rakétáinak, légierejé­nek és szárazföldi erőinek meg­semmisítésén kívül fel van ké­szülve hadiipari objektumok elle­ni akciókra, az ellenfél száraz­földi és tengeri összeköttetései­nek megbontására, nagy haditen­gerészeti erők megsemmisítésére a nyílt óceánokon. Ponomarjov vezérezredes meg­említi cikkében, hogy a szovjet szuperszonikus gépek ma már harmincezer méter fölé emelked­nek. Nyikolaj Bikov szovjet polgári repülésügyi miniszterhelyettes a csütörtökön megrendezendő repü­lőnap alkalmából a TASZSZ munkatársával folytatott beszél­getése során kijelentette: — A szovjet repülőgépek 38 országgal tartanak főin rendsze­res kapcsolatot. A folyó évben új rendszeres járat indul Moszkva és Japán, valamint Moszkva ás Kanada között. Nyugat-Németországban újabb jugoszlávellenes provokációkat készítenek elő Belgrad (MTI) Nyugat-Német­országban újabb jugoszlávellenes provokációkat készítenek elő. A na­pokban Karlsruhe ban őrizetbe vettek egy személyt, aki éjszaka 8 revolverlövést adott le egy ju­goszláv állampolgárra. A rend­őrség nem közölte a letartózta­tott nevét azzal az indokolással hogy a merénylet „valószínűleg politikai okokból történt”. Ugyancsak Karlsruheban a rendőrök saját készítésű pokol­gépet találtak egy autóbusz uta­sának bőröndjében. Az utas azt vallotta, hogy merényletet akai*» elkövetni Jugoszlávia müncheni főkonzulja ellen A rendőrség vizs­gálatot indított annak megállapí­tására, hogy a poikoigép valóban felrobbant volna-e, vagy pedig mindössze elmebetegről van szó. Mint Belgrádban hangsúlyoz­zák, a többszöri jugoszláv figyel­meztetés ellenére a nyugatnémet hatóságok nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy lehetet­lenné tegyék a jugoszlávellenes provokációkat és védelmezzék á jugoszláv állampolgárok életét. K. Papp József: II.;„ A,„ Íz, A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS fidroin nei köztársaságban A Gyémánthegységben Július 14-én tenger melletti üdülésünket megszakítva néhány napra elmentünk Kungánszánba, — magyarul a Gyémánthegység­re. — A Gyémánthegy nevét ár­tól a csodálatosan szép természe­ti jelenségről kapta. hog£ tiszta időben közvetlenül napfel jötte előtt néhány percig a még fel nem kelt naptól olyan megvilá­gítást kap, olyan csillogása, fé­nye van az egész hegynek, mint­ha gyémántból lenne. A Gyémánthegység a természet hosszú évszázados munkája által lekoptatott csúcsaival, a csúcsok­tól lejjebb erdőkkel, cserjékkel és egyéb növényekkel tarkított hegyvonulat. Keskeny völgyeivel, meredek hegyoldalaival sok ki- sebh-nagyobb vízesésével, sziklái­nak a természet által kialakított csodálatos formáival, valamint a sok és meleg esők miatt dúsan növő növényzetével Koreának — ennek az egyébként is igen szép országnak — a legszebb vidékét jelenti. Az ember nem is tudja felfogni, hogyan tűd a természet egy helyen ennyi szépséget ki­alakítani. Nem véletlen az, hogy a koreai embereknél az a mon­dás járja, „aki nem volt a Gyé­mánthegységben, az nem járt Koreában”. Lehet, hogy túloz ez á mondás, hiszen a Gyémánt­hegység Koreának csak egy kis része. Annyiban azonban mégis helytálló, túlzás nélkül mondhat­juk, hogy a Gyémánt hegység ki­csiben magába süríti Korea min­den szépségét. Túlzásnak tűnhet az én meg­állapításom is, hiszen alig né­hány napot töltöttünk ezen a na­gyon szép vidéken. Túl sokat nem láttunk ezalatt. A Koreában töl­tött három hét is kevés lett vol­na ahhoz, hogy számba vegyük azt a sok szépséget ami a Gyé­mánthegységben található. A ko­reai elvtársak ebben is próbál­tak segítséget adni azzal, hogy levetítették számunkra a Gyú­rná nth egységről készített filmet. Amikor megérkeztünk a Gyé­mánthegységre rossz idő fogadott bennünket. Esett az eső. A szép természeti környezet mégis fti- csalt bennünket a szállodából. 5. Szállónk egy nagyon szép kis völgyben, — a völgy egyik szé­lén — hegyoldalba épült. A szálló előtt részben park, részben gyü­mölcsös van. Lejjebb patak, ahol a hegyről esős időszakban külö­nösen sok vfz zúdul lefelé. A patakmederben hatalmas sziklák, valamikor a hegyről szakadtak le és a víz görgette mihdlg lej­jebb, élei lekoptak, úgy néznek ki mintha hatalmas kavicsok volnának. A patak melletti kes­keny termőföldön elsősorban gyü­mölcsöt, Zöldséget, ott ahol a völgy kiszélesedik rizst és kuko­ricát termelnek. A Gyémánthegységben először szállónk a „Gyémánt-szálló” te­raszáról gyönyörködtünk. Gyö­nyörködtünk a völgyet kétoldalt közrefogó magas hegyekben, me­lyeknek kopár, sziklás tetején jól lehetett látni a sorozatos eső miatt megsokszorozódott apró vízesé­seket. Elnéztük a hegyről a pa­takba alázúduló víztömeget. Másnapra sem javult meg az idő. Reggel éppen hogy csak nem esett az eső. Ez nem tartott vissza bennühket, előző nap elhatároz­tuk, akármilyen idő is lesz el­indulunk a Gyémánthegységbe. Délelőttre a „Három nővér” szik­la megnézését terveztük. Az út első szakaszát gépkocsival tettük meg, szinte egymást követő nyol­casoknak tűnő szerpent/h úton. Az út néhány kilométert kitevő legmeredekebb részén csak gya­log lehetett menni. A „Három nővér” szikla lénye­gében három egymáshoz kapcso­lódó hegycsúcs. Mintha valóban három testvér fonná egymást karjával össze. A koreai embe­rek ehhez kedves mesét is fűz­nek, három szófogadatlan nővér­ről, akik annyira elkeserítették az édesanyjukat, hogy az végső kétségbeesésében azt kívánta, bár­csak kővé változnának. A mese szerint ez megtörtént, ebből lett a „Három nővér” szikla, örök okulásul a lustáknak. A „Három nővér” sziklához a gyalog megteendő út nagyon me­redek és fárasztó. Ráadásul még esőben tettük meg az utat ehhez a 800—900 méter magasan levő hármas hegycsúcshoz. AZ út azon­ban még ihnen is feljebb veze­tett. A rossz idő és a fáradság miatt az asszonyok a feljebb me­nésre nem vállalkoztak. Az eső idő ellenére égy ideig gyönyör­ködtünk a „Három nővér” sziklá­ról belátható táj szépségeiben, majd elindultunk lefelé, vissza a szállodánkhoz. Még azon a napon ebéd után, valamivel kedvezőbb időben mint a délelőtti volt, elmentünk a Gyé­mánthegynek egy másik szépsé­gét megnézni, a három nap-tavat. Itt nem annyira a magas he­gyek, mint inkább a környező sziklák lekopottságának szépsége, valamint a három egymáshoz kapcsolódó tó, amelyben három érdekes kis sziget is található, ejtett rabul. Egyik sziget alatt még alagút Is van. A tó mellett egy magasabb dombon megmutattak nekünk egy sziklát, ahol az amerikaiak 84 hazafit végeztek ki. A sziklát azóta a koreai hép „vér sziklád­nak nevezd. A tó közvetlen köze­lében van annak a háborús üt­közetnek a színhelye is ahol az amerikaiakat a vereség a fegy­verszünet elfogadására kényszerí­tette. Ide a dél-koreai határ kö­zel van. Az amerikaiak távcsövön nagyon jól nyomon követhetik, hogy mi történik a tó környékén. A következő nap sem ígért jó időt. Ennek ellenére elindultunk, hogy felmegyünk a Gyémánthegy­ség talán legszebb természeti szépségéhez a nagy vízeséshez. Az eddigiekhez viszonyítva ez jelen­tette számunkra a legnehezebb feladatot. Több mint négy kilo­métert kellett gyalog felfelé men­ni. Utunk egy keskeny kis völ­gyön vezetett felfelé. A völgy alsó szélessége csak egy patak­meder. A völgy két oldalán na­gyon meredek sziklás csúcsú er­dős, cserjés hegyek voltak. A mi ütünk végeredményben e meredek hegyek oldalain kikép­zett, — azt sem mondhatnám, hogy veszélytelen — úton veze­tett felfelé. Akik kialakították nagyon ügyesen használták ki a természet adta legkedvezőbb le­hetőségeket. A keskeny kis völgy­nek mindig azon az oldalán vitt az út felfelé, ahol a természet adta lehetőségek a legjobban megengedték. Emiatt, amíg felér­tünk hat drótkötélből készült függő hfdon kellett átmennünk egyik oldalról a másikra. Útköz­ben elhaladtunk a „Madár szik­la” alatt. Ez egy kis hegycsúcs, aminek a tetejét a természet talán évezredes munkája során madár alakúvá formálta. Olyan, mintha ülő sas lenne, mely a szárnyát nem zárta teljesen a tes­téhez, hanem lazán kitartja. Még­is olyan tökéletesen alakította ki, hogy sok szobrászt megszégyení­tene. Utunk során áthaladtunk a Gyé­mánt-kapun, ami nem más, mint hatalmas legördült sziklák ösz- szeborulásából keletkezett rövid kis alagút. Megnéztük a sok apró kis vízesés által kivájt kis kék tavat. Tehát ütünk során szebb­nél szebb természeti szépségek­ben gyönyörködhettünk. A mi számunkra, — annak ellenére, hogy többször rákezdett esni az eső — nagyon érdekes látvány volt, hogy a völgybe leereszke­dett felhők között, majd ahogy feljebb haladtunk felhők feleit jártunk. Bármilyen szép is volt az útúnk a leglátványosabb természeti szépséget mégis csak a vízesés je­lentette. A nagy vízeséssel szem­ben nagyon szép díszítőelemekkel díszített pagodatetős kilátó van építve, ahonnan a legjobban le­het gyönyörködni a több mint hetven méterről lezúduló vízesés­ben, és az általa kiképzett tóban, amelyből a kicsorduló víz a völgy alj&bá vájt mederbe zúdul lefelé. A víz ahonnan lezúdul egy hegy­csúcsokkal körülvett nagy terasz­hoz hasonló terület, ahol a koreai elvtársak elmondása szerint ki­lenc tó is található. Mint minden csodálatos természeti szépséghez, ehhez is mesét fűznék a koreai emberek. A mesének, mint az emberi képzelet szüleményének nem sok köze van a valósághoz. Mégis a nagy vízeséshez, mint ahogy a Gyémánthegy többi cso­dálatosan szép természeti jelen­ségéhez a mese illik a legjobban, mert addig míg nem láttuk a vi­dék szépségeit, ilyent csak a me­sében tudtunk elképzelni. Nem bántuk a rossz időt, az időközön­ként szakadó esőt, azt, hogy tel­jesen eláztunk, áhítattal csodál­tuk a természet e gazdag aján­dékát. Ezzel a gyémánthegyi progra­munkat be is fejeztük, de örökké emlékezetesek maradnak mind- annylonk számára azok a csodá­latos élmények, amelyekben itt részünk volt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents