Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

few. jífhis tniXA SfTGTFI VlPPtTmO A címtáblák mögött ILLETÉKES AZ ILLETÉK... Milliók ügyes sáfárjai a Tolna megyei adóhivatalban Üveg alatt, papírkartonon diszk- összköltsége 400 millió, amelyből a amelyek két részből állnak. A hát­rét betűk: Tolna megyei Illeték- mi bevételünk a negyedrész fe- só felük letéphető, ezen keil eljut­lriC7oV»óioi ón T7ó>11inln+i A /^AVií Trr\í-n 1 _ . , . , __ _ 4-nt—: — T CT i C—J. ' k iszabási és Vállalati Adóhivatal. dezetét nyújtja. Ebből az összeg- Hat-het díszesebb cegjelzo tabla bői történik az útkorszerűsítés, la­in el lett a szerény felirat szinte ész- kásépítés, új óvodák, iskolák épí- revedenul húzódik meg Szekszár- tése a megyében, az összes egyéb, don. a Béla tér 10-es számú ház egészségügyi és más jellegű íntéz- * apubej a rátánál. mények fejlesztése, egyszóval a hiegye pénzháztartásának jelen­tős részit az így befolyt pénz fe­a hivatalnak. Évente 100 millió­nál is magasabb összeg gyűlik ösz- sze nyolc különböző fajtájú folyó­számlájukon, a Nemzeti Bankban: Idei tervük: 103 millió forint, ta­valy ezt az összeget hárommillió­val haladta meg az összbevételük. Munkavégzését illetően a hivatal három csoportra oszlik: lUeték­tatni a bélyegtartozást, és csak a postai díj háromforintos többlet- költségét kei) fedezniük Hét év alatt kétszeresére dtezi. Önálló hivatallá J959-ben ala­kultak, és akkori bevételük negy- vankilencmillióját tavaly megdup­lázták, sőt túlteljesítették az élő írt bevételi összeget. Nincs már a megyében ráfizetéses vállalat, » Az ifletékcsopori ..illetékese'’ dr. termelőszövetkezetekben pedig No a telekvásárták száma esoDOi-t forcái mi fldócsonort ma- mcravuwt« i „lueieMse ici i pems o mosoknál és termelőszövetkeze- Veszeli Tibor. arról beszél, hogy egyre többet foglalkoznak a lakos­ieknél valamint a vállalati adó- néhány év óta erősen megnőtt a sag igényeinek minél teljesebb ki­1 telekvásárlók száma. Most ugyan- elégitésevéL: kosárfonással, ce­S Úgy' mint ***** “ ój mentlapkészítéssel és egyéb házi­vezet. aki első kerdesemkre vala- telektulajdonosok a vételár K szá- ipari-tevékenységgel: zalekat fizetik ki illeték címén, ____ mégis, közel ötmillió forinttal no- Tolnában a Halászati Termelo- vekedett a telek vételi illeték, szövetkezet fizette be a tsz-ek kö­amely arra enged következtetni, zül a legmagasabb, egymillió forin­a községekben egyre jobb az ^ addf a múlt évben. Mellékfog­ott dolgozók anyagi helyzete, S7X>1. Fizet a vaUialat lakkozásuk a gyöngyházgomb-ké­portea termelő vállalatok forgal- nri adöt-nem fizetnek: — 1965-ben 83 millió voft a vál­lalatok forgalmi adó-bevétele. Ide egyre több pénzt tudnak felreten- . , tartoznak a kisipari szövetkezetek, kaziepitésre fordítani. Szék- szátes, kagylóiéi dolgozás. Az ex tanácsi vállalatok, földművesszö- szárdon is sokan építkeznek.^ vetkezetek, az egész megye terű- Mennyibe kerül Szekszardon letérői. Első helyen áll köztük a a telék négyszögöleidként? KISZÖV: negyvenmilliós befizeté- . forint korül mozog, á sét tekintve. helyiöl függően. A magas összeg ^ Adózás szempontjából különben eU®nére egyre-tobb telek talál gaz- ]^ss^,ge hincs általánosítási lehetőség: a c®ra; termelőeszközöket gyártó vállala- — Milyen forrásokból gyűlhet tok, a nagyobb termelési érték él- még illeték? lenére kevesebb adót fizetnek. így — Ide tartozik az ajándékozási, például, a negyedévenként nyolc- hagyatéki, örökösödési illeték, a milliós volumenű Szekszárdi Vas- hivatalos okmányok bélyegei is, ipari Vállalat alig négyszázezer amellyel kapcsolatban minden év­körüli összeget, a termelési érték- ben vizsgálatot tartunk: ben jóformán megegyező Duna­földvári Gumiáru készítő Kisz kö­zel kétmillió forint forgalmi adót fizetett egy negyedévben; — Hibázhat-e a vállalat az adó- fizetésnél? — Elvétve előfordul, nyertkor elvonjuk a többletadót. — Miből adódhat? Bélyegszemten Az új gazdasági mechanizmus­ban nő a vállalati igazgatók fele- és a hivatalnak is bővül a feladatköre: Bizonyos mértékig árszabályozó tevékenységet foly­tat majd. A vállalatok maguk irá­nyíthatják a keresettebb árufélék árát, a hivatal pedig ügyel, hogy á vásárlóközönség érdekeit ne be­folyásolja kedvezőtlenül ez a sza­badabb kereslet-kínálat ingadozás. Természetesen, azon a határon be­lül, hogy a vállalatot is ösztönöz- * zék a gazdaságosabb termelésre: Szekszárdon huszonhat ember­ből és két dombóvári munkatárs- illeték­kiszabási és Vállalati Adóhivatal — Évente egy alkalommal va­lamennyi járásnál: és a megye olyan hivatalos helyein, ahol az ______ iratok okmánybélyeg-kötelesek,- Többek között meg nem en- bélyegszemlét tartunk. Ellenőriz- W1 ^ Tojna megyei gedett nyereségből; zük, hogy nem maradt-e le vélet­- vfÄyciÄrfSSlL ragaSZtottók rá 32 MfgiS' aZ,egéS2 ."“f? olcsóbb anyagot használ fel a ter- ugyfelek? * területen jól ismerik sokat utazó vezettnél, és az így készült árut — Eddig azonnal bírságoltuk: embereik tevékenységét, akiknek azonos áron értékesíti. Ilyenkor be Az eredeti bélyegár'kétszeresét fi- pár látszólag kellemetlen a fel­keli fizetni az adókülönbözetet az zették ki, de ezután új formában adatuk mindnyájunk érdekében állam részére; tehetnek eleget a mulasztók ennek ' — Ez a váratlan adóelvonás Rí- a kötelezettségnek. Képes levele- munkálkodnak, hat a nyereségrészesedésre is? zőlapok kerültek forgalomba, — Bizony hátrányosan befolyá- _ solhatja, különösen akkor, amikari M. I. Minek nézik a termelőszövetkezetet ? Wpzt kénytelen kérdezni sokszor akárhány termelő- Fj szövetkezet tagsága. De ugyanezt kérdezheti a kívül­álló is, amikor azt tapasztalja —1 bírósági tárgyaláso­kon, tanácskozásokon, egyéb fórumokon —, hogy egyik- másik állami szerv olyannyira félváUról kezeli a termelő­szövetkezetet, mint egyik-másik vezető a beosztottait. Ta­núskodhatnak erről különféle szerződések és egyéb ügyletek. A szövetkezettel üzleti kapcsolatban álló szerv nem utasitgathat, nem tárgyalhat a magasabb lóról, mivel az ilyen kapcsolatban a termelőszövetkezet is egyenrangú fél, a törvények szerint ugyanolyan jogi személy; tehát úgy illene, hogy egyenlő tárgyalópartner legyen. Mégis, számtalan eset tanúsítja azt, hogy a gypUxntat- bwn sokszor irtásként van. Népszerűtlen feladatot kell elvégeznie Majd a termelőszövetkezet..; Valaminek a következményeit kell vésebtSQ Majd a termelőszövetkezet... Nem többet, csak két példát említimk fél, egyetlen szövetkezet, a regölyi Népakarat esetéből. Az egyik tagtól, adótartozás fejében bizonyos mennyi­ségű kukoricát foglaltak le. Az illető a kukoricát eladta. Az ilyen esetekben a megfelelő törvényes eljárásnak van helye, aki így, vagy úgy megkárosítja az államot, annak viselnie kell a következményeket. Még akkor is, ha ez valaki szá­mára népszerűtlen feladatot jelent. A községi tanács adóügyi előadója, ahelyett, hogy meg­indíttatta volna a törvényes eljárást, a termetészövetkezet- hez fordult az alábbi ajánlattal: A szövetkezet, a tag helyett fizesse ki a tartozást —, hogy ne kelljen az illető ellen jpgi eszközökkel fellépni —’ és az átvállalt tartozást majd von­ják le az illető fizetéséből. Hát minek nézte az adóügyi előadó a szövetkezetett Kezesnek, aki fizeti a tag egyéni adótartozásáé2 Más eset. A termelőszövetkezet a majsai majorban egp músrk.épii- Jetbe akarta átszereltetni a telefont. A megrendelést el­küldte a szekszárdi posta műszaki üzemnek. Meglepő válasz érkezett egy szabvány-nyomtatványon. Folyó évi (megnevezett számú) beadványára értesítem, hogy a leért munka díjszabásszerű szerelési díja... Ft. (fi­kipontozott rész áthúzva). A munkát mintegy 6400 forint építési költség fogja terhelni. Kérem, hogy a költségelőleg együttes összegét 14 napon belül szíveskedjék: Postaigaz­gatóság, Pécs (számlaszám) egyszámlájára átutalni. A munka végrehajtása iránt az összeg beérkezte után rendelkezem. Ha a befizetés a fenti határidő alatt nem érkezik meg, úgy tekintem,, mintha hivatkozott kérelmét időközben visszavonta volna. -j . , A szövetkezet természetesen visszavonta, lí A posta, bármennyire állami szerv is, és ha ez is a gya­korlat, mindenképpen furcsa ez az eljárás. „Kérem a pénzt, majd utána tárgyalunk a munkáról”. Különös kapcsolat a munkavállaló és a munkát megrendelő között... Erről az alapról, mondjuk, a termelőszövetkezet is ha­sonlóképpen tárgyalhatna például az Átlatfargami Vál­lalattal. Például így: „Amennyiben a vállalat 14 napon beiül átutal az egy­számlánkra félmillió forintot, hajlandók leszünk ötven marha hizlalására szerződést kötni. A hízóba állításról majd utólag intézkedünk”. Elvégre a hizlalás is olyan üzleti kapcsolat, mint a te­lefonkészülék áthelyezése, amelyben a felek nem egyen­rangú partnerként tárgyalnak, hanem a Vállalkozó diktálja a feltételeket... BL a dolgozók későn értesülnek a? veszteségről, amely csökkenti a kapható pénzösszegüket. Ha az ilyen hibákat a vállalat elkerül­hette volna, számon kérhetik, miért nem fizettek idejében? Az új gazdasági mechanizmusban ezen a területen is fokozottan megnő az igazgatók felelőssége. Fizet a hivatal — Mielőtt a befolyt adóösszegek hovafordítását elemeznénk, el kell mondanunk, hogy nemcsak a vál­lalat, az adóhivatal is fizet — veti közbe Villányi Kálmán, a hivatal vezetője. Tavaly árkiegészítésre hatmillió forintot fizettünk ki. — Kik kapták? _ Négymilliót a Talajerő­gazdálkodási Vállalat. Népgazda­sági érdek, hogy olcsóbban állít­hassák elő a műtrágyát. Ezáltal a termelt élelmiszer ára is ked­vezőbb lesz. Ugyanígy, az építke­zésekhez nyújt ségítséget, hogy a mészelőállítás költségeihez is hoz­zájárulunk. Tudott dolog, hogy a gyermekruhák alacsony ára is az állami támogatás miatt olcsó. — Hatmillió kis része a tavalyi 1« milliónak. Az egész összeget év végén hová utalják? — A megyei tanács pénzügyi osztályának költségvetési főfolyó­számlájára. Az egész megye évi Napjainkban egyre több szó esik a vállalatoknál, üzemeknél^ de a mezőgazdasági termelő egy­ségeknél is az új gazdasági me­chanizmusról, illetve az abból eredő feladatokról. Megbeszélé­seken, értekezleteken tárgyalják a kérdést: hogyan tovább? Egy ilyen értekezleten vettünk mi is részt a Rostikikészítő Vál­lalat Furkó-pusztai telepén. A telep tevékenységét a közelmúlt­kender melése. jönne az üzembe dolgozni, ha te- kást tudnának számára biztosí­tani. Ugyanakkor olyan családok foglalják el a lakásokat, ame­lyeknek csak egy tagja dolgozik az üzemben. Különösen most je­lentkezik sürgetően a létszám- kérdés megoldása, amikor a ne­gyedik negyedévtől kezdve két . műszakban kívánják üzemeltetni közelben történő ter- Éppen ezért határozati javas- a Furkó-pusztai rostkikészítőt. Az üzem kapacitása lat született, hogy az üzem ve- Csak a két legfontosabbra vá­i gondok új lehetőségek Furkópusztán han érteleteecv komdlexbriffád mintegy 1000 holdnyi kender ter- zetői az érdekelt termelőszövet- ró feladatot ragadtuk ki példa­^ ezüttel kerirn sor a srerrett mesének megmunkálását teszi kezetek vezetőivel közösen be- kéntj de ez * JÓ1 érzékelteti, hogy 0S ezuxcai KeiUlb bO-I H SZeiZtJU» , ,TT^-rr^l -orr olrvnjlt- C-7^1 ip-lr mppf' miként lehetne IK- ^ TP __1-A -----: 4-^1-­l ehetővé. Ezzel szemben az elmúlt széljék meg: miként lehetne is- a Furkó-pusztai telep vezetői pko" w- évben 600, jelenleg pedig alig vala- mét 1000 holdra növelni a ken- eiőtt nehéz és nagy feladatok r-íw-vÁtéié- mivel több, mint 300 holdon ter- der vetésterületét a környező állnak. És ezeket már részben a ir/írnvp7/í iprmp. termelőszövetkezetekben. önállóan kell megoldandók IVIég— , melnek kendert a környező terme­lőszövetkezetek. Sőt a következő Elöljáróban talán annyit, hogy évben előreláthatólag tovább fog a Furkó-pusztai rostkikészítő csökkenni a kendervetés területe, üzem — amely mintegy 80 fővel Elsősorban azért, mert a termelő­dolgozik — az elmúlt évben igen szövetkezetek véleménye szerint szép eredményeket ért el. A ter- nem éri meg kendert termeszteni, melékenységet — 1964-hez viszo- Valójában arról van szó, hogy az A másik sokat és hosszan vi- hozzá nem is akárhogyan, hiszen Az üzemben gyakran cserélőd- u aja­nek a munkások. Ez jelentős Az értekezlet résztvevői sze­mű nkakieséssel jár. Miért vágy- rint csak úgy lehet biztosítani nak el a dolgozók az üzemtől? az üzem munkájának gazdasá­nyítva - 5,1 százalékkal növel- egyébként első osztályú kender - «?» a ^d&re Ireresték a gösságát ha e két legfontosabb te, a gépi berendezések kihaszná- az aratást követő 4—5 napban az értekezlet résztvevői, feladatot megoldja a kozeljovo­lása ugyanezen idő alatt 3,4 szá- veszti el értékét, mivel a ter- Egybehangzó volt velemeny. ben az üzem vezetősége. Az új zalékkal növekedett, és még so- rnelőszövetkezetek nem kezelik ner" any®fp fizetés problé- gazdasagi mechanizmusban a le­tolhatnám tovább az elért ered- szakszerűen. Éppen ezért az üzem ^k miatt nagy a a ' - lehetőségeket figyelembe véve. ”ényeket . . äää —s helyzet. Elsősorban azért nem - kar-, A , kendervetés területének Az üzem vezetőinek véleménye óc volt a mee-heszélés eevik csökkenése egyébként azt jelenti szerint elsősorban lakasproble- 1 echosszabban vitatott témáia — h°Sy tetemes szállítási költség- mák késztetik a dolgozókat a mlrt nfncf biz^rtva aTüzem «el Mohácsról kell a nyersanya- munkahely-változtatásra. Van kajtveitásához a nyersanyag — got az üzembe szállítani, olyan dolgozo is, aki családostól az üzem vezetőin a sor: éljenek a lehetőségekkel, és ezáltal biz­tosítsák az üzem minél gazda­ságosabb termelését. Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents