Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-06 / 158. szám
196S. július 6. TOLVA MEGYEI VßPtJJSAÖ 9 Egészségügyi ankét Szekszárdim A megyei tanács egészségügyi osztálya az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az idén is megszervezte a védőnők egyhetes bentlakásos továbbképző tanfolyamát Szekszárdon. A tanfolyam második napján, kedden délelőtt a megyei kórház kultúrtermében ankét formájában foglalkoztak a megyében jelentkező csecsemő- halálozás problémájával. • Tolna megye az utóbbi öt év alatt a statisztika szerint közepes színtű helyezésről fokozatosan lejjebb, majd 1965-ben az utolsók közé került országos viszonylatban. A tanfolyamon résztvevő védőnők mellett e fontos kérdést tárgyaló ankétra meghívták a járási főorvosokat, szülész- és gyermekszakorvosokat is. A vitabevezető ismertetésére dr. Csordás Jenőt, a megyei kórház gyermek- osztályának főorvosát kérték fel, aki a témával kapcsolatban széles körű vizsgálatot folytatott. A korai csecsemőhalálozás okát a gyermekgyógyászok abban látják, hogy az utóbbi öt évben közel kétszeresére növekedett a koraszülések aránya. Tolna megyében gyakori a 2500—3000 gramm alatti súllyal született csecsemők száma. Elsősorban az alacsony súlyú gyermekeknél jelentkezik szembetűnően a halálozás aránya. A vitabevezető, de az utána elhangzott felszólalások is aláhúzták a tennivalókat. A szakorvosok, körzeti orvosok és a védőnők felelősségét hangsúlyozták ki elsősorban. A csecsemőhalálozás csökkentésére nagyobb gondot kell fordítani az úgynevezett veszélyeztetett kismamák életmódjának, táplálkozásának ellenőrzésére. Saját és gyermeke egészségét, az újszülött későbbi fejlődését kockáztatja az a kismama, aki nem él ésszerűen a rendeletben biztosított joggal, miszerint négy héttel a szülés előtt kezdje meg szabadságát. Gyakori, hogy a leendő kismama az utolsó percig dolgozik csak azért, hogy a szülés után csorbítás nélkül meglegyen a húsz hete. Az ilyen „mesterkedésekért" gyakran nagy árat fizetnek. Közbejön a kora- szülés, ami a gyermek egészséges fejlődésére is kihat. A leendő kismamák egészségének kíméletével csökkenthető a koraszülések, illetve a csecsemőhalálozás aránya, de nagy szükség lenne a higiénia szempontjából kifogásolható környezetben élő gyermekek intézeti elhelyezésére, kezelésére. Ennek megoldásában segít majd a harmadik ötéves terv új szekszárdi létesítménye, az anya- és csecsemővédő intézet. A járások rangsorolásában első helyen áll a paksi járás. A második a bonyhádi, a harmadik a dombóvári járás. A három említett járásban jóval az országos átlag alatt van a csecsemőhalálozás, míg a többi járásokban és Szekszárdon már rosszabb képet mutat a statisztika. A vita tanulságát dr. Csordás Jenő főorvos foglalta össze, majd maga és a jelenlévők nevében jókívánságát fejezte ki dr. Futár Raymundnak, bonyhádi gyermekszakorvosnak abból az alkalomból, hogy Érdemes orvos kormánykitüntetésben részesült. P. M. Gazdasági, politikai munka az életvédelem is Munkavédelmi vizsgálat a Szekszárdi Állami Gazdaságban A statisztika könyörtelen tárgyilagossággal mutatja, de egyúttal figyelmeztet is; a mezőgazdaságban sok a baleset. Emberek halnak meg, válnak egész életre rokkanttá. vagy esnek ki hosszabb- rövidebb időre a termelésből. Ezt a tényt nem lehet azzal magyarázni, hogy a baleseteket az állandóan szaporodó gépek okozzák. A balesetek oka mindig az emberek mulasztása, a szabályok megsértése. Sajnos, a tapasztalat az, hogy sokan szükséges rossznak tartják az egyébként jó szabályokat. A közelmúltban a Szekszárdi Állami Gazdaságban tartott mindenre kiterjedő vizsgálatot az SZMT munkavédelmi felügyelősége. A vizsgálatról készített jelentés szomorú listája a sok mulasztásnak, gondatlanságnak, amely napról napra veszélynek teszi ki emberek életét. Ez a felsorolás egyúttal felveti a vezetők felelősségét is. A gazdaság igazgatójáét, de elsősorban a közvetlen vezetők felelősségét. Az igazgató nem csupán azért felelős, hogy a gazdaságban rendben menjen a termelés, hogy minél több terményt, terméket állítson elő a gazdaság, hanem azért is, hogy a szabályokat minden körülmények között megtartsák. A telephelyekről kiinduló gépeket, járműveket naponta kellene ellenőrizni, ezért a műhely, a garázs vezetője a felelős, A munkavédelmi ellenőrzés mégis, az újbereki üzemegységben tíz olyan traktort talált munkában, amelynek a kormány- és fékberendezése rossz volt. Munkában találtak olyan traktort, amelyet a közlekedésrendészetnek ki kellett vonni a forgalomból. Az ellenőrzött gépeknél mindezeken felül hiányzott a mentőfelszerelés. A vizsgálat során egyértelműen megállapították Nagy Mihály garázsvezető felelősségét, amelyet súlyosbít az, hogy a múlt év őszén hasonló vizsgálat megállapította ezeket a mulasztásokat. Mégsem következett be kedvező változás. Nem okultak sem a vizsgálatból, sem a múlt év novemberében bekövetkezett halálos balesetből. A munkavédelmi felügyelőségnek ezek után a bírságolás eszközéhez kellett nyúlni; ötszáz forintra bírságolta Nagy Mihály garázsvezetőt. Hasonló összegű pénzbírságot kapott Szabó Ferenc, a leperd- pusztai kerület vezetője is, hasonló mulasztások miatt. A szénabetézi az, hogy a kerületben ebben az évben nem tartottak biztonsági szemlét. A mulasztások egyértelműen a kerületvezetöt terhelik, azért is, mert volt már eset, amiből okulnia kellett volna. A vizsgálat ezeken kívül egész sereg kirívó szabálytalanságot talált; olyanokat is, amelyekre már többször felhívták a figyelmet. Uj- berekben, Leperdpusztán, Ifigénia- majorban. Apátiban. Jegenyésben, Kajmádon az elektromos berendezések egyáltalán nem felelnek meg a szabványnak, A vezetőknek, de a dolgozóknak is tudnia kellene, hogy az árammal nem lehet játszani, a szabálytalan szerelés halálos baleset forrása lehet. A gazdaság igazgatója a vizsgálat után megtette az intézkedést a mulasztásokért felelősök ellen. De a bírságolás, a fegyelmi felelősségre vonás önmagában nem elegendő. Elsősorban a mulasztásokat, a szabálytalanságokat kell megszüntetni, a balesetveszély forrásait. Szóltunk már a gazdasági vezetők felelősségéről, de fel kell vetni a szakszervezet, a pártszervezet felelősségét is. Nem csupán a munkaversenyek szervezése, a termelésre való mozgósítás a politikai munka, hanem a dolgozók éleTervszerűbb szakmunkásképzést az építőiparban A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 14 szakmában 640 ipari tanuló képzését biztosítja. A vállalat központjának Szekszárd- ra történő áthelyezésével kapcsolatban jelentkező gondok egyike, hogy az ipari tanulók nagy hatósugárban a pécsi, komlói, dombóvári és szekszárdi iparitanulóiskolában tanulnak. A távolság a fiatalok tanulmányi előmenetelének, magatartásbeli és más vonatkozású ellenőrzését meglehetősen nehezíti. A fiatal szakmunkásokkal való foglalkozás, nevelés sokrétű feladat. Tervszerű végrehajtását nehezíti hogy Szekszárdon, de még környékén sincs építőipari tanműhely. A központtól való nagy távolság néha furcsa helyzetet teremt. Az idén például a pécsi 506-os építőipari szakiskolában 26 kőműves tett szakmunkásvizsgát. A végzettek közül csak három mutatott hajlandóságot, hogy Tolna megyében dolgozzék. De az igazgató nem is ellenőrizhet napról napra minden egyes traktort, hogy rendben van-e a fék- berendezése, a kormányszerkezete. Nem ellenőrizhet naponta minden egyes gépet, hogy rajta van-e a szükséges védőberendezés. Azért vannak a közvetlen vezetők, az üzemegység- és a műhelyvezetők. Viszont a vizsgálat azt állapította meg, hogy az érdekelt vezetők nem tettek mindenben eleget az előírásoknak. Az előírások szerint megfelelő időszakokban biztonsági szemléket kell tartani. De milyen szemle az, amely ismét és ismét teret ad további mulasztásoknak? takarításban meghibásodott fékberendezéssel, védőberendezés nélkül dolgoztak a gépek, annak ellenére, hogy a kerület terepviszonyai fokozottabb biztonságot követelnek, mint másutt. Mindezek mellett balesetelhárítási oktatás nélkül ültettek dolgozókat a gépekre. A mulasztásokat még teAtomerőmű épül Moszkva (TASZSZ) Moszkvában véget értek a tárgyalások arról, hogy Magyarországon felépítenek egy nagy kapacitású atomerőművet szovjet műszaki közreműködéssel. tének, egészségének védelme is. A dolgozók nevelésébe bele kell, hogy tartozzon az életvédelmi szabályok betartása is. Ezúttal a Szekszárdi Állami Gazdaságban tapasztalt hiányosságokról szóltunk, de tanulhat belőlük minden mezőgazdasági üzem. BI. Magyarországon Szovjet részről Andronyik Pet- roszjanc, az Állami Atomenergia Bizottság elnöke, magyar részről dr. Ajtai Miklós, a Magyar Nép- köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke vett részt a tárgyalásokon. sorsára illetőleg a tag jó, vagy rossz munkájára bízták 6 területet. A szövetkezeti gazdák többsége persze becsülettel elvégezte a növényápolást, de mindig akadt két-három mulasztó. így történt ez ennek az esztendőnek a tavaszán is. Ketten feledkeztek meg arról, hogy a területet nemcsak elvállalni kell, hanem meg is kell azt művelni. A többi tsz-tag úgy csinált most ebből ügyet, hogy a növénytermesztők összefogtak és az elhagyott két parcellát közösen művelik. A termésből hanyagságból az idén nem mehet veszendőbe semmi. Tavaly még nehéz volt feltételezni, hogy 1966 nyarára ilyen nagy lesz a fordulat. Paluska Ferenc örökké azt hangoztatja; mindenki ügyeljen rá, hogy a betervezett munkaegység érték meg legyen. A tagok helyeselnek és dolgoznak. Paluska elvtárs tavaly még gépkocsivezető Volt a termelőszövetkezetben. A jelek arra mutatnak, jól el tudja igazítani a tsz kormánykerekét is. Időnként most is felül a teherautóra. Az új sofőr a közelmúltban egy hétig betegeskedett. Az esedékes fuvarokat az elnök bonyolította le. Vagy korán reggel, vagy későn este, vagy amikor épyen ráért. Olykor a munka lendülete oly nagy, hogy szinte magával sodorja a falu apraját, .nagyjót. Július 3-án, vasárnap szénagyűjtési napot tartottak. Kora hajnalban már talpon volt az egész falu. A vendéglős ebből már arra következtetett, hogy ma felesleges kinyitni. Szó sincs róla, nagy a forgalom a földművesszövetkezeti vendéglőben, de csak akkor, amikor annak van az ideje. Hol van már a tavalyi hó? Vagyis, hol van az az időszak, amikor szégyenszemre egy külföldi vendég pirított rá az egyik fogatosra, aki munkaidőben a legnagyobb nyugalommal a kocsmaasztal pultját támogatta, a lovak meg ott álltak a befogott kocsi előtt, a kocsmaajtóban... Van Bátaapátin egy hídépítő brigád. Tagjai az egész országot járják és csak hét végén térnek haza pihenni. Rájuk más években a termelőszövetkezet soha nem számíthatott, most többnyire még a hídépítők is részt kérnek a közös munkából. Vasárnap a tagok között dolgozott és a szénát gyűjtötte Varga József hídépítő, Lovász Márton bányász. Lakk István pékinas és még ki tudja hányféle szakma képviselője. Nem csoda hát, hogy a határban minden el van végezve jól és kifogástalan minőségben. A traktorosok a kulcsemberek. Gépeikkel ők haladnak mindig legelöl. Az őszi árpát az esős időben úgy aratták, hogy az aratógépek dolgoztak elől, ám az aratógépek sarkában ott hajladoztak a tagok És a kévék egyszer sem áztak meg. Mire megáztak volna, már mind keresztbe rakták. „A KISZ. tagok és az erősebb gyerekek is segítettek.” Ilyen Bátaapáti községben az idei nyár. Ezen a dimbes-dombos tájon a kombájn helyett biztonságosabb az aratógép. Becker Jakab és Kutasi János a két aratógépes végzi el az idén az összes kalászos lekaszálását. Jobb volna kombájnnal dolgozni, de hát sajnos ezen a tájon a kombájn túl kockázatos. Bátaapáti a svájci részhez tartozik. A síkvidék embere el sem tudja képzelni, hogy micsoda fáradságba kerül a földművelés itt a hegyek között. Lefelé mégcsak hagyján, de fölfelé. Reihing Henrik és Kovács Ambrus a két brigádvezető soha sem mulasztja el az oldalakra kapaszkodó gépeseket figyelmeztetni: csak óvatosan, nagyon vigyázva Jp szelek fújnak, de azért vigyázni kell, az óvatosság soha nem árt. SZEKULITY PÉTER A balatoni 7-es úton érzi magát az ember vasárnap délelőtt a Fadd-Dombori felé vezető úton. No, nem az út minősége kelti ezt az érzetet, hanem a forgalom. Gyalogosok, kerékpárosok tarka seregét kerülgetik a gépkocsik, a bő füstöt eregető motorkerékpárok. A KISZ-tábor táján mindannyian balra térnek le az útról, hogy hamarosan fürdőruhára vetkőzve élvezzék a forró nyári vasárnapon a holt E>una hús vízét. Az út jobboldalán, az eper fa árnyékában kis csoport tanácskozik. Papírok járnak kézről kézre, jegyeznek, aláírnak, egyeztetnek. Munkaruhában vannak. Az út melletti táblán az utolsó fordulókban vágja az árpát a gépállomás négy SZK—3-as kombájnja. Mint óriási cserebogarak, falják a még lábon álló árpát. Az út szélén álló cso- pdVí tagjai gyakran néznek feléjük, elismerően bólogatnak, nyilván meg vannak elégedve munkájukkal. Végeztek a kombájnok. Kiállnak az út szélére, átveszik az utasításokat és már indulnak is. Egy 24 holdas táblán még áll az árpa, ma még azt is le kell vágni. A kis csoport egy része — a segédvezetök —, már a kombájnokkal elmentek, a gépállomás brigádvezetője is motorra száll. Indul Bogyiszlóra. Ott is dolgozik egy brigád. Szűcs Ferenc a tsz elnöke is berúgja motorját. Elbúcsúzik a főagronómustól. 6 Várszegre megy. A föagronómus a megyei szakemberrel a 6-os út melletti búzatáblákhoz indul. Megnézi, kezdhető-e ott is hétfőn reggel a kombájnos aratás. Az árokparton letaposott fű, egy-két olajos rongydarab, reggeli- maradvány, papírszelet tanúskodik csupán, hogy nemrég itt emberek dolgoztak, no, meg a learatott 50 holdas árpatarló. Most már tisztán hallani az út baloldaláról, észre sem vették, mi történik az út jobboldalán. Ha nem vették volna észre, most közlöm. Vasárnap egész nap dolgoztak a faddi Lenin Tsz-ben a kombájnok és estére végeztek az árpa aratásával. BALOGH ANDRÁS
