Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-05 / 157. szám
1966, Julius 5. TOT.\rA MEGVET VflPf Ismeretterjesztő előadások, szakkörök, klubok, gyermekfoglalkozások A szakszervezeti kulturális intézmények munkájáról Egy éve, hogy a SZOT ülésén határozatot hoztak a szakszervezeti kultúrintézmények tudatformáló feladatairól. Ezt követően került sor az SZMT ülésére, amelyen a SZOT határozatainak figyelembevételével megtárgyalták a megyei kultúr otthonok, művelődési házak legfontosabb feladatait, különös tekintettel az MSZMP ideológiai irányelveire. Ezek után nem maradt más hátra, mint megvalósítani, életre kelteni ezeket a határozatokat. Mielőtt részleteiben értékelnénk az elmúlt év ide vonatkozó eredményeit, úgy gondoljuk a teljesség kedvéért szükséges néhány adatot közölni ezekről a kultúrintézményekről. Tolna megyében a szakszervezetek 14 kulturális intézményt működtetnek, s ebből 6-nak az élén függetlenített vezető van. Az intézmények több mint egymillió forint berendezéssel, felszereléssel rendelkeznek. A kérdéses időszakban ezekben a kultúrintézményekben több mint 150 ezer ember fordult meg, akiknek kulturális nevelésére közel 1,5 millió forintot fordítottak. E rövid kis statisztika után nézzük meg közelebbről, milyen pozitív, illetve negatív jelenségeket tapasztaltunk az elmúlt év során a szakszervezetek kulturális intézményeinek tevékenységében. Az MSZMP ideológiai irányelvei a tudatformálásban, mint legfontosabbat, a tudományos ismeretterjesztést jelölték meg. Jöl látva azt, hogy a munkások világnézetének formálása, általános műveltségének és szakmai tudásának gyarapításán túlmenően, a tudományos ismeretterjesztés rendszerbe foglalja a materialista világnézetet és ezzel párhuzamoHyen előzmények után szinte természetes, hogy az előadásokon kevés ember jelenik meg és Minek következtében nem egy esetben el is kell azt halasztani. Mindez arra enged következtetni, hogy vannak vezetők, akik nem ismerték még fel a kulturális nevelő munka jelentőségét, s ki nagyobb területet is érinthetne. gyermekekkel és ez is minden- rendszert nélkülöz. Igaz, sok helyen nem áll megfelelő helyiség és felszerelés e célra, a szakkörök rendelkezésére, de úgy gondoljuk, egy kis leleményességgel, ötletszerűséggel — például az iskolák politechnikai műhelyeivel közösen — lehetne segítem ezen- a problémán. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a szakszervezeti kultúr-, intézmények az elmúlt egy év alatt jelentősen kiterjesztették- hatókörüket a környező falvakra, községekre illetve azok lakóira. De mindjárt azt is meg kell mondani, hogy ez a hatósugár még tudja hanyadrendű kérdésként foglalkoznak vele. A társadalmi együttélés, a kollektív szellem kialakítása napjainkban elsősorban a klubéletben bontakozik ki, egyre erőteljesebben. Ez az a forma, amely köny- nyebb szervezeti felépítésével, szórakoztatva bktafió módszerével a legalkalmasabb arra. hogy a népművelés célkitűzéseit szolgálja. A vizsgált kulturális intézmények viszonylatában kevés helyen találunk ideális klubéletet. Kivétel ez alól Tolna és Simontornya. Tolnán például megszervezték a műkedvelők klubját, amelyben kötetlen formában szakmailag foglalkoznak a fiatalokkal és ha az intézmények vezetői, társa-, dalmi kultúrmunkások jobban szívügyüknek tekintenék az emberek tudatformálását és a népművelést. A jövőt illetően elsősorban e művelődési intézmények vezetőitől várunk többet. Lelki - ismeretesebb, odaad óbb munkát a kitűzött cél érdekében. Ez egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a szakszervezeti kultúrintézmények tudatformáló tevékenysége az eddigieknél fokozottabb mértékben érvényesüljön az, egész megye területén. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ l Beszélgetés egy díjnyertessel Az igazság kedvéért a címhez kell tennem: kétszeres díjnyertessel beszélgettem. Csupor Tibor majosi lakásán vagyunk. — Az általános iskolában tanítok éneket és történelmet — mondja a fiatalember. A történelmet különös, meleg hangon ejti ki. Kérdő tekintetemre a szekrény polcain heverő könyvekre mutat. Xenophon: Kürosz, Passuth-regények, Magyar Kódex és még számtalan történelemmel foglalkozó mű sorakozik példás rendben. De vannak itt lélektannal, gazdaságtudománnyal és természetesen a mai életünkkel foglalkozó könyvek is. Rátérek jövetelem céljára:: — Véletlenül tudomásomra jutott, hogy egyszerre két pályadíjat is nyert. Hirtelen zavart lesz, nem szeretné, ha a dicsekbőleed- vezőtlen színében tűnne fél. — Igen. Az egyik pályadíjat, 1200 forint értékben a bonyhádi járási pályázaton a szemléltetésről szóló munkámmal, a másikat a megyein nyertem. Est a pályázatot a megyei művelődési osztály hirdette meg. Me Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című regényével foglalkozó tanulmányomat küldtem be. Második díjat kaptam. Azt már nem mondja, hogy az első díjat nem adták ki, s a pályázók közt sok, több éves tapasztalattal rendelkező kollégát utasított a ftáta mögé. Csupor Tibor első éves tanító. Kaposvárott, a felsőfokú tanítóképzőben végzett 1961-ben. Ott valahogy nem tudta képességeit kibontakoztatni. Aztán, amikor kiderült, hogy történelmet fog tanítani, egyszerre minden megváltozott. Szinte áttörő jellegű munkát végzett az iskola magnetofonjával. Az általa szervezett szakkörön történelmi játékokat vett fel hangszalagra és ezeket az órákon használta fel. — Nagy élmény az, amikor a gyerekek csMogó szemmel* hallgatják a magnót! Közelebbi terveiről faggatom. — Jelenleg felvételire készülök — mondja: A Bécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatára jelentkeztem. Sok szerencsét kívánunk Hozzá! san küzd a vele szemben álló igyekeznek érdeklődésüket feíkelidealista nézetekkel. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ott, ahol felismerték ezeknek az előadásoknak a jelentőségét és ennek megfelelően készültek fel azok megtartására — téma- választást és szervezést illetően egyaránt —, eredményes munkát végeztek. Voltak olyan községek is. ahol jelentősei léptek előre; például Mázán, Simontornyán, Dombóváron és Tolnán. Itt már — felismerve a tudományos ismeretterjesztésben rejlő, ludatformáló erőt —, kibővítették az előadásokat különféle rendezvényekkel. így többek között filmvetítésekkel, üzem-, múzeum- kiállításlátogatásokkal .tették érdekesebbekké az előadásokat. Sajnos, több helyen ennek az ellenkezőjét lehetett tapasztalni. Ennek oka elsősorban az intézmények vezetőinek helytelen szemléletéből fakad. Felületesség, sablonosság és nem utolsó sorban terű a művészeti munka iránt Több helyen a klubélet kizárő—. lag táncos rendezvényeken vaJő* részvételt jelent. Ennek oka egyrészt az, hogy az intézmények, klubok vezetői nem ismerik kellően a klubélet jelentőségét, másrészt nem tudják színes tartalommal megtölteni a foglalkozásokat. Ami ez utóbbit iHeti, törvényszerűen következik az előző hiányosságból. A felnőtt és szervezett dolgozókon kívül a szakszervezetek kultúrintézményeinek foglalkozniuk kell a gyermekek nevelésével is. Itt elsősorban a 7—14 éves gyermekek rendszeres foglalkoztatására gondolunk, amelynek-egyik lényeges formája a szakköri tevékenység. Dicséret illeti a Simontornyai Bőrgyár művelődési húzóit, ahol', öt szakkörben mintegy 65—70 gyermekkel foglalkoznak rendszeresen. Ugyanakkor a művelődési házak, £gy varsói klinikán A laser: a szem megmentője Már több mint egy esztendje »•hogy a varsói orvostudományi akadémia szemklinikáján levezették az első operációt a laser- koagulátor segítségével. A laser sugárnyalábját felhasználták a szemészetben, az orvostudománynak abban az ágéban, ahol a pontosság az elsőrendű követelmény. Ez volt a legelső ilyen típusú műtét Lengyelországban és az egyik legelső a világon. Alig egy évvel korábban végezték az Egyesült Államokban a világviszonylatban is legelső las er-műtétet, Mérnökök és brvosok hiányos előkészület jellemzi ezek- kultúrotthonok többségében ma nek a vezetőknek a munkáját még csak időnként foglalkoznak a A rheinsbergi atomerőmű A Német Demokratikus Köztársaság első atomerőművének látképe Rheinsberg környékén. A Stechlin és Nehmitz tavaknál települt. A magerőmű valamennyi létesítményét úgy szerkesztették, hogy a telepet radioaktív víz nem hagyja eL A bájos vidék ezáltal továbbra is megmarad mint természetvédelmi terüJei és üdülőközpont, LESKO LÁSZLÓ célja a beteg levált recehártyájának visszaragasztása volt. Ez egyúttal annyit jelentett: megmenteni a beteget a vakságtól. A recehártya-leválás elég gyakori és veszélyes betegség. A recehártya (retina) a szemgolyót beA műszaki tudományok jóvoltából az orvostudomány egyre több új műszerrel és berendezéssel gyarapszik. A klinikák tökéletesebb, korszerűbb felszerelése megteremti azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a ■diagnosz tika és a műtéti úton va4(6 gyógyítás további fejlődését. A katonai műszaki akadémia kutatói, akSc 1663-ban megszerkesztették a rubin-lasert, örömmel fogadták az orvosok együttműködési javaslatéit. S az akadémia kutatói a fent említett szem- műfiéí; sikerében éppúgy részesek mint az operációt végző szemsebészek. De. Zbigniew Puzewrcz mérnök alezredes munkatársaival együtt hozzáfogott a laser-koagu- látar szerkesztési munkájához. A szemorvosok a berendezés fő feladatául a laser sugárnyaláb műtéti felhasználását jelölték meg. A laser-koagulátor megkonstruálása azonban még nem jelentette azt, hogy nyomban felhasználják a kórházakban is. Az emberi szemen végzett első műtétet hosszú kísérleti szakasz előzete meg, amelynek során legalább félszáz házinyul szemén végeztek operációt. S végül 1965. áprilisában... Nehéz műtét Dr. Zofia Falkowska docens, a varsói szemklinika igazgatója -vezette le a műtétet, amelynek Zofia Falkowska docens készséggel bemutatja, hogyan működik a laser- koagulátor. A varsói klinika az első, ahol a laser- koagulátor segítségével vezettek le szemműtétet. tűiről „kibélelő” vékony hártya a látóideg és a látósejtek sűrű szövetéből áll. Szerepe rendkívül fontos. A fényimpulzusok a recehártyán alakulnak át idegimpulzusokká,- amelyek aztán a megfelelő agyközpontba jutnak. Ennek köszönhetjük, hogy fogalmat alkotunk a bennünket körülvevő világ sokszínűségéről és gazdagságáról —, hogy látunk. A levált recehártya visszara- gasztása bonyolult beavatkozás és az igazat megvallva, még ma sem ismerünk olyan gyógyítási módszert, amely százszázalékosan sikeresnek mondható. A betegségnek sokféle gyógymódja van, s ha mindegyiket alkalmazzák, az egyértelmű azzal, hogy egyik sem tökéletes. Még- az aránylag új fény koaguláci ós módszer — amelynek segítségével erős fénysugárral visszaragaszstják a szemgolyóhoz a levált recehártyát — sem volt teljesen kielégítő, annak ellenére, hogy pontosság tekintetében felülmúlta a régebben alkalmazott módszereket és verfielen beavatkozást tett lehetővé. A fénykoagulációs eljárássá] összevetve a lasersugárnak igen sok előnye van: a sugárnyaláb rendkívül tömör és egyúttal nagyon intenzív. A laser alkalmazása feleslegessé teszi a hosszú besugárzási időt, kiküszöböli a fénykoagulációből származó komp lokációkat és melléktüneteket, végűi pedig nagymértékben emeli e műtét precizitását. Már hozzászoktunk... Dr. Zofia Falkowska már több operációt vezetett le a laser-koagulátor segítségével és szívesen alkalmazza ezt a korszerű módszert. Hozzáteszi azonban, hogy a recehártya-leválásnak nem minden esetében alkalmazható ez a fajta gyógymód. Némely esetben másféle beavatkozás szükséges: vannak páciensek, akiknél a lasersugár csak a műtét egyik segédeszköze a sok közül — de vannak olyan esetek is. ahol elegendő maga a laser-koagulátor. A laser tehát nem valamiféle modern csodaszer, ami mindenre jó. Az igazság az, hogy nagyon hasznos berendezés. Volt egy idő, amikor a klinikáról „eltűnt” a koagulátor. Kölcsönkérte egy gyár, amely vállalta néhány további példány előállításét más klinikák számára, ehhez azonban szükséges volt a prototípus. Falkowska docens "kijelentette: „Úgy éreztem magam, mintha hiányozna a jobbkezem. (Hozzászoktunk már ehhez a berendezéshez és műtét közben bármikor odafordulhattunk egymáshoz: Most pedig laserezünk egy kicsit...” Laserezni: ez vadonatúj kifejezés, amely egy évvel ezelőtt nem szerepelt még sem az orvosi szaknyelvben, sem a köznyelvben. HANNA LEWANDOWSKA
