Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-29 / 178. szám
Kincsem, Csimpi és a többiek Látogatás a 100 éves Állatkertben FöEKkiik első állaitkertje 1752-ben Sehönbrunn-ben alakult. Budapesten csak több mint 100 év múlva. így sem ment könnyen. Sok volt az ellenző, kevés a vállalkozó. 1863-ban ilyen kérvénnyel fordulták az állatikért szervezői a Helytartótanácshoz: s;.. .miután Xantus János, hazánk fia tudósított minket, hogy a külföldi művelt városok példájára Pesten is létesítendő állatként számára száznál több ritka eleven állatot gyűjtött ...ja bizottmány megbízásából van szerencsénk a Tekintetes Tanácsot hazafias bizalommal felkérni: méltóz- tassék a Városligetiben a tó körül azon földből ezen célra mintegy 30 holdat a kérdéses vállalat számára átengedni .. A kert egyrészt tudományos élvezetet, másrészt szórakozást nyújtván, hihetőleg sok látogatót fog egybegyűjteni, a város szellemi és anyagi haszzavona, míg végül is a főváros hozzájárult a liget új nevezetességének megalapításához. „... A kert számára 31 hol 1 600 négyszögölnyi terület kijelöltetett. Ez oktatói mulatóhely a Városliget élvezetét csak emelendi... Eddigi tapasztalás szerint mindenütt, ihol állatkertiét felállíttattak, ezek nemcsak szellemi műveltségiét terjesztettek, hanem az illető városoknak anyagi hasznot is hoztak.. Szóval ilyen kacifántos, bonyolult kérvények és engedélyezések után kezdődött meg 1866-ban az Állatkert építkezése. A közönség igen hamar megszerette az állatkertet, ki- csinyek-nagyok kedvenc szórakozóhelye lett. Rohamosan gyarapodott az állatállomány: megérkeztek az oroszlánok, a tigrisek, a trombitáló elefántok, a csiripelő madarak, krokodilok, de eleinte még a nevük is más volt. Tudják-e például, hogy mi a foltos nyakorjáa? Ez a zsiráf akkori neve. Csonttörő harács. rány, ilyen nevek maradtak fenn. Ma már inkább harkálynak, kengurunak, bagolynak nevezzük őket. Végigsétálunk a nemsokára centenáriumát ünneplő kerten. Fiatalabb, mint valaha. Üde zöld színekben pompáznak a fák, nyílnak az ezerszínű virágok. Mindenütt gyermekek! Igen, övék elsősorban a kert. Képeskönyveik elevenednek meg, kedvenc mesealakjaikfcal találkozhatnak. A biológiai ismeretek gazdag kincsasháza. Órákig eláll dogálnak a majmok előtt, megkacagják tréfás ugrándozásukat, s ismerkednek a félelmetes oroszlánokkal. « Huszár Sándor, mindenki Huszár bácsija, talán még a tigrisek is így tartják nyilván — bemehet a félelmetes csíkos ragadozókhoz is. Meséd. ha a kiskorában befogott vad sok szeretetet kap, általában szelíden nő fel. No, per„Mi egész nap játszunk, nekünk van a legjobb dolgunk. Csak ne lenne ilyen meredek ez a csúszda! — mondják, a Macik, nát élőmozdítandja.” fakó dögönc, nagy suholy, Megindult a hároméves hu- makogó tömkar, óriás górug„Most tessék fényképezni!” — mondja Csimpi, a csimpánz fiú. „Ugye, hogy ói vagyok a szebb”, ez látszik büszke képén. A zsiráf özvegy magányát egy apró juh próbálta enyhíteni. Míg megérkezett az új férj. sze, nem ajánlatos mindenkir nek kipróbálni! Hátborzongató üvöltés hangzik a vadállatok ketrecei felől. Mondják, a legbátrabb ember térded is megremegnek, ha bömböl az oroszlán. Jómagam „csak” a tigris ketrecében voltam, és ott is csupán addig, míg a felvételt elkészítettem. Ha nem tűéles a kép, bocsássák meg kedves olvasóim: — Naponta két mázsa lóhúst, csemegének nyulat, baromfit fogyasztanak a jóétvágyú „gyerekek”, — mondja Huszár bácsi. — Ha tele a gyomruk, békésen pihennek. A dzsungel legveszedelmesebb vérengzője a fekete párduc; Színe, mint az éjszaka. Tekintetétől megdermednek a vadon lakói. Mégis, bármily furcsa a budapesti Állatkertben jól érzik magukat, rendszeresen szaporodnak. Fekete párducért már sok értékes állatot kaptunk cserébe. Irta, fényképezte: Regős István Nahár, a hatalmas, csíkos ragadozó most barátságos hangulatban van. ügy látszik, jól megfér ápolójával, Huszár bácsival egy ketrecben.-ibi. az állatkert kedvence, még csak néhány napos, hű társa a cuclisüve„
