Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-29 / 178. szám
1966. július 26. ' TOLVA MEGYEI NÉPCJSAÖ 3 Csupa, csupa nyári újdonság Szekszárdon Stier Mátyás: Együtt kell lenni a géppel“ ?? A falu alatt aUJT1*; kombájnosok csoportba verődve tanakodnak; lehet-e aratni, vagy sem. A termelőszövetkezet bri- dágvezietője óvatos; menjen csak ki egy gép, a franciabúza-táblára, a többi pedig csak akkor álljon munkába, ha a nedvességtartalom megfelelő. A kombájn nemsokára visszajön. „Vallatják” a magot, de a nedvességtartalom jóval húszon felül van. Nincs értelme, hogy vágják. Közben megjön Széki János, az elnök is. Próbálkozzanak a Bezosztájá- val... Kiderül, túl nedves az is. A kombájnosok — érthetően — méltatlankodnak; ismét tétlenül elmegy a nap. ök hajtanák a gépet, a szövetkezetiek pedig azzal érvelnek, hogy nem tudják ilyen nedves állapotban tárolni a gabonát, és így a felvásárló vállalat sem veszi át. — Ki tehet arról, hogy ilyen eső volt. Négy nap alatt 68 milliméter esett. Hétfőn ebből négy óra alatt lehullott 28 millimeter — magyarázza a brigádvezető. — De ha otthon az asszony megkérdezi, mennyi pénzt viszek haza, nem rázhatom oda a zsebemből az esőt; itt van, ezt kerestem — méltatlankodik egyik kombájnos. * tek, Egy barna fiatalember csak hallgatja a vitatkozókat. Csak eny- nyit szól közbe: — Nehogy a végén még baj- bakapjunk. Ha nem lehet aratni, hát mi mást tehetünk, mint várunk, amíg szárad a gabona. Az izgalomra, türelmetlenségre, a méltatlandokásra pedig neki lehetne leginkább oka. Nemcsak a kereset miatt — bár az is lényeges —, hanem mert a tétlenség miatt esetleg az első helye forog veszélyben. A fiatalember g£r hétM|£á* őcsényi Kossuth TSz-nél arat. Illetve, most, mint a többiek, csak aratna ... Majd holnap ... — Mikor kezdte az aratást? — Június 22-én, a zombai Vörös Csillagban. — Végig ott dolgozott, mielőtt idejött Ocsénybe? — Áh, dehogy... A Csillagból átmentünk a parasztokhoz (a Parasztbecsület Tsz-hez), arattunk Mucsiban, Tevelen. Nem tudom, ki hogyan van vele, de én jobban szerettem azon a dombos vidéken aratni, mint itt, a síkon. Meg is mondom, miért. Ott este később száll le, reggel korábban száll fel a harmat, héttől este tízig dolgozhattunk. És mindenütt jól fizetett a gabona, ezért tudMintacipők — Párizsba A közeli napokban megnyíló párizsi árubemutatóra kért a külkereskedelem a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz-től egy minta- kollekciót. A cipőket rövid idő alatt elkészítették a szövetkezet bonyhádi központjának mintakészítői és már útnak is indították őket tam megelőzni a versenytársakat. — Mi kell a jó teljesítményhez? — Először is, jó gép. Ez megvan. Állítom, hogy ezek az eszkák a világ legjobb ilyen típusú gépei. Zombán nézték a Nyugatról idelátogató rokonok, hogyan dolgozunk. Kérdezték; vágják a gabonát, vagy csak szaladgálnak? Jöjjenek közelebb, nézzék meg. Csak csodálkoztak... Az ő kombájnjaik kisebbek, és bár bálázzák is a szalmát, de naponta levágnak három-négy holdat... — A jó gépen kívül megfelelő terület kell. és jó termés. Kell elegendő szállítójármű, hogy ne várakozzon az ember félórákat tele tartály mellett. — És végül kell két jól összeszokott ember. Én például második éve aratok együtt Bányai Karcsival. A gyereknek nagyon jó érzéke van a géphez, ez pedig nagyon fontos. Együtt kell lenni a géppel, érezni a legkisebb rezdülést is, észrevenni a legapróbb hibát. Akkor nem hagyja cserben az embert. A huszonöt éves szakmai ismeret beszél; a kilencedik nyarat tölti kombájnon. — Maradhattam volna a műhelyben szerelőként — lakatos és autószerelő szakmám van —, nem keresnék rosszul ott sem, de aratni azért más. Nem is tudom, miért szereti annyira az ember ezt a munkát, pedig vándorol ide-oda, jó, ha egy héten egyszer hazavetődik. Még az volt a jó, hogy mindenütt rendszeresen kaptunk meleg ételt... — Mi lesz a program, ha véget ér az aratás? t — Rokonok jönnek az NDK- ból, azokat kalauzolom ide-oda. Tavaly mi voltunk kint az asz- szonnyaJ, most adják vissza a látogatást. őszintén megmondva, jobban szerettem volna, ha később jönnek, nem most, augusztus elején, amikor még dolgozni kell. De ők is erre az időre kaptak szabadságot. — Mit gondol, sikerül megtartani első helyét? — Nem tudom. Minden attól függ, kinek mekkora terület jut a még hátralevő időben. Varga Vendeltől tartok nagyon ... Török Sanyinak holdban ugyan nagy teljesítménye van, de súlyban kevesebb. Látszik, azon a vidéken gyengébb volt a termés. Ameny- nyire tőlem telik, mindenesetre igyekszem, hogy ne változzon a sorrend. Ezért izgulunk az ilyen elvesztegetett félnapok miatt, mert ezeken nagyon sok múlik. BI. Széchenyi Domokos értesülvén, a földigénylő bizottság határozatát a következő oknál fogva, indokaimmal csak részben teszem magamévá: Én 1900 januárjától kezdve önállóan vezettem gazdaságomat, kötelezettségeim vannak, amelyeknek fedezetét az igényelt föld árából nem tudnám kielégíteni. Sok évtizeden át az uradalom szolgálatában álló gazdatisztek, valamint cselédek, nem különben a kegydíjat élvezők, öreg cselédek, özvegyek és hadirokkantak járulékait nem tudnám kielégíteni. Ezen oknál fogva kérem a földigénylő, valamint a vármegyei földreformbizottságot, 300 ka- tasztrális holdat birtokomból részemre meghagyni szíveskedjék a kastély és beltelekkel együtt.” Az aláírások a jegyzőkönyv végén így következnek: Földbirtokos Gr. Széchenyi Domokos, Földigénylő bizottság Fofaig Mihály, Bíró István, Politikai partok megbízottjai Sántha József, a Kommunista Párt titicära, Borbély János, a Független Kisgazda- párt titkára. De van egy utóirat is a jegyzőkönyvön, amit csak Sántha József, a Kommunista Párt titkára irt alá. íme ebből egy részlet: •,Gróf Széchenyi Domokos indokai szerintünk figyelembe nem vene- tők. Részben részese annak a politikának, amely Magyarországot a jelenlegi (háborús — a szerk. megjegyzése) helyzetbe sodorta Vele szemben humanitásnak helye nincs. Szinte nevetséges az indoklás . i. Ha ezen kérelmet teljesíttetnék, úgy teljes cáfolata lenne annak az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kibocsátott földreformrendeletnek, amely azt mondja: Azé a föld, aki megműveli. Indokunk ugyanez a Magyar Földhitelintézet földespuszt.d nagybirtokossal szemben is. Határozatunkat azonnal kérjük kiadni, mert különben elkésünk a föld művelésével.” A 271-es oldalon kezdődik o Magyar Kommunista Párt ozorai helyi vezetőségének ötoldalas géppel írt jelentésének másolata. amelyet a földosztásról küldtek a főispánnak, a Kommunista Párt megyei titkárságának, a politikai rendőrség főnökének és a megyei földbirtokrendező tanácsnak. íme ebből is egy részlet: „...Tamásiból a földosztó bizottság mellé rendelt mérnök úr ... még azután is képes volt a cselédeket félrevezetve, helyte'en földosztási formákra bírni őket, amikor a gazdasági cselédekkel megegyezve, hálás örömmel elfogadták azt a javaslatomat, hogy a 4000 holdas fürgedi gazdaságból egy gyönyörű községet áttelepítés segítségével építünk ki a fürgedi vasút mellett, az ozorai és iregi kövesút mentén, amely község a világ legszebb községeként épülne ki.” A jegyzőkönyv ezzel záródik: „Elvtársi üdvözlettel: Miklós István, Szalay Sándor, Rózsa István”. Tehát az egyik oldalon félrevezetés, a másikon pompás távlatok körvonalazása. A jelentés 1945. április 3-án, egy nappal az ország felszabadulása előtt íródott. Nem véletlen, hogy a fel- szabadulás évfordulójára két évvel ezelőtt lapunkban egész oldalas fényképes riportot jelentettünk meg a megvalósult álmokról, a „gyönyörű Fürgéd községről”. Ugyanis félrevezetni legfeljebb ideig-óráig lehetett az embereket: a földhözjuttatottak végül is községet építettek az egykori puszta helyén. BODA FERENC Mondják, — „nincs új a Nap alatt”. Aztán plakátok nyári újdonságokat hirdetnek. Hát most mi az igazság? Kimondottan nyári újdonság a necces fürdőruha. Aztán a közeli hetekben jelent meg egy harminc évvel ezelőtt készült fénykép, a Ludas Matyi- han, rajta a legújabb — akkori meg mostani legújabb — divatszerinti necces fürdőruha. Hát most akkor mégis mi a helyzet ezekkel az újdonságokkal. Valahogy azt hiszem úgy áll a dolog, hogy relatívnak kell tekintenünk. Lehet Szekszárdon új, ami másutt megszokott, s éppen így személyeknek is hathat újdonság gyanánt minden olyan dolog, amelyet még nem láttak, nem tapasztaltak. így, ilyen szemmel nézzünk néhány kimondottan szekszárdi újdonságot. Tehát: „Csupa, csupa nyári újdonság Szekszárdon”. Az ülőpáma A pestiek már réges-régen megszokták, hogy a szabadtéri színpadokon a jegykezelők forintért kínálják az ülőpárnát, amely jó hideg ellen, s véd a nyári székek rácsozatától is. — Idén nyáron 300 ülőpárnát vásároltunk, ezeket kölcsönözzük a szekszárdi kertmoziban. Igazán nagy keletje van. Hűvös idő esetén elfogy valamennyi. Felmelegedéskor meg kevesebben igénylik. De azt hiszem, megszokták már a szekszárdiak. Moha Lajosné, a szekszárdiak által jól ismert Babi néni véleménye a fenti néhány mondat. Neki hihetünk. Közönségügyben igazán szakértő. Modern népművészet A népművészeti boltban mindig lehet újdonságot találni. Érdekes és figyelemre méltó törekvés, hogy egyre több a népművészeti alkotások között az olyan darab, amely a modem otthon követelményeihez igazodik. Az üzletben árusított cikkek közül a nyár újdonságai közé tartozik az étkezőszett, a Karcag, Hódmezővásárhely vidékén készített és a'modern asztalokra való hosszúkásra szabott futó. A Heves és a Baranya megyei mintákat napjaink kedvelt színeivel, sárgával és feketével varrták ki. Újdonság: a himzett konyharuha és törülköző. És egyre többen keresik a fonott háncs Hajdú György, gyulaji lakos, a szekszárdi AKÖV gépkocsi- vezetője vasárnap gyulaji tsz- sportolókat vitt különbusszal Siófokra. A móló környékén sétálgatott, amikor segély kiáltásokra lett figyelmes. A kiáltás irányába nézett és ott egy fuldokló embert látott a mólónál. Gyorsan határozott. Ügy, ahogy volt, ruhástól a vízbe vetette magát. Csuromvizesen vonszolta ki a fuldoklót a partra, akinek első szava az volt: — Köszönöm! vázákat — vizet és így élő virágot nem, de buzogányt azt lehet bele tenni! — és gyümölcsöstálakat. Rövid szoknya, fodorral — Mi az idei nyár divatújdonsága? A válaszra illetékes a szabó ktsz női méretesrészlegének vezetője, Varga Józsefné. — Roppant nagy divat a fodor. Fodor a blúzon, a ruhán, s főként a szoknya alján. Egysoros és többsoros. Ki- nek-kinek magassága, ízlése szerint. És egyre rövidebbek lesznek a szoknyák. Kortól és egyéniségtől függően. A 18— 20 éves korosztály szoknyája a térd fölött 4—5 centiméterrel végződik. Panorámabusz utasok nélkül Egyhónapos újdonság Szekszárdon. Jó idő esetén, kellemes sétát biztosít. — Az egészségügyi szakiskola igényelte egyetlen egyszer. Vasárnaponként beállítjuk helyi járatba. Különben állhatna egyhelyben és porosodhatna. Nem igényli sem az Idegenforgalmi Hivatal, sem az IBUSZ. — mondja Hajnal Gyula. A panorámabusz pedig Igazán nagy dolog. Budapesten is csak néhány éve, hogy először megcsodálták első példányát. Kár, ha kihasználatlanul áll a garázsban. A turistaszálló Avatása a nyár elején, június első napjaiban volt. Azóta? — összesen 31.3-an töltöttek itt egy-egy, vagy néhány éjszakát magyar turisták, csoportok. Köztük diákok, tsz- tagok, hivatali dolgozók. Tizenhatan az NDK-ból is aludtak itt. Volt egy szovjet és két bolgár vendégünk — sorolja Rózsa Imre, a turista- szálló vezetője. — Előjegyzés a jövő hónapra? — Miskolcról ötvenen, az NDK-ból pedig huszonnégyen jönnek. Eddig ennyiről tudunk. Igaz, hogy „nincs új a Nap alatt”. De lehet új Szekszárdon, ami másutt már megszokott és éppen így személyeknek is hathat újdonság gyanánt, minden olyan dolog, amit még nem láttak, nem tapasztaltak. MÉRY ÉVA Hajdú György úgy emlékszik, hogy németül köszönte meg az idős ember az életmentést. A nevét sem tudja, a nemzetiségét sem. Nem is érdekelte. Ö csak egyet látott akkor, és egyre gondolt: egy ember bajban van. Az embert megmentette és olyan belső nyugalmat, örömet okozott neki, hogy akkor még azokról a zúzódások- ról is megfeledkezett, amelyeket akkor kapott, amikor gondolkodás nélkül vízbe vetette magát egy ismeretlen emberért. iSzJ Emberségből, szerénységből jeles
