Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-27 / 176. szám

•v'-rd. "Ön;/v tár 7inci tOLNA MEG YE It VILÁG PROLETAH7AL EGYESÜLJETEK » NÉPÚJSÁG Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r A rr kapa XVI. évfolyam, 176. szám ARA: 60 FILLÉR Szerda, 1966. július 87. magyar—francia kapcsolatok fejlődése 2. o. Az aktivitás és a passzivitás 3. o. Jelentés a VB-ről 6. o. J Őszi árpa ? Takarmánybúza ? Tanácskozás Iregszemcsén a kutatóintézetben a takarmánykalászosok termelésének helyzetéről A megye állam} és termelőszö­vetkezeti gazdaságaiban évek óta komoly problémát okoz, hogy az őszi árpa, az évenkénti jelentős nemesített vetőmagfelújítás elle­nére, mind rosszabb termésered­ményeket ad. A mezőgazdasági szakemberek szinte egyöntetű megállapítása volt, hogy a termés jelentős része közvetlenül a beta­karítás előtt megy veszendőbe a növényállomány gyenge szárálló­sága, kidőlése, a kalászorsó töré­se, a nagymérvű szempergés kö­vetkeztében. Ez utóbb} jelenség több helyen már május hónap fo­lyamán, zöld állapotban is bekö­vetkezett, szeles időjárás esetén; Természetesen, a sorozatos ku­darc felvetette a gondolatot sok gazdaságban, hogy az őszi árpa termelésének mértékét csökkente­ni kell. Mivel a takarmányra szük­ség van, s a gazdaságok üzemszer­vezési szempontból nagyon eltérő adottságokkal rendelkeznek, na­gyon különböző álláspont alakult ki az ügyben, hogy a volt ősziár- pa-vetésterületeket mivel pótolják. Az elmúlt év során egyes állami gazdaságok sikereire alapozva pár termelőszövetkezet részére kísér­leti jelleggel Etoile de Choisy francia őszibúza-vetőmagot bizto­sítottunk takarmánytermesztés céljából. A termelési eredmények kiugróak voltak különösen akkor, ha azokat az őszi árpa eredmé­nyeihez hasonlították. Ennek lát­tán sok termelőszövetkezeti vezető egyszeriben teljes mértékben ki akarta rekeszteni az őszi árpát a termesztésből és helyét takar­mánybúza, nevezetesen Etoile faj­ta francia búza vetésével kívánta pótolni. Ez az állapot nem egye­zett sok más termelőszövetkezeti vezető álláspontjával, de széles körű vitát váltott ki a szakigaz­gatási szervek szakembere} köré­ben is. A lehető legjobb megoldást kí­sérleti eredmények hiányában csakis a gyakorlati tapasztalatok összeegyeztetése alapján lehet megtalálni. Ennek jegyében hívta össze tanácskozásra a megyei me­zőgazdasági osztály és az Agrár- tudományi Egyesület Tolna me­gyei Szervezete a kutatóintézet, az állami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek, a párt- és tanácsi szervek szakembereit Iregszem- csére, a kutatóintézetbe. A tanácskozáson heves szakmai vita alakult ki Somorjai Sándor megyei főagronómus vitaindító előadását követően, melyben is­mertette az eddigi eredményeket, a tapasztalt hiányosságokat és az ősziárpa-termelés gyenge eredmé­nyeinek vélt okait. Szinte egy­öntetű vélemény volt az — és ezt a Földművelésügyi Minisztérium jelenlevő képviselője is megerősí­tette —, hogy az ősziárpa-termelés soroza­tos kudarcát elsősorban nem a sokat hangoztatott leromlás, hanem az okozza, hogy a nö­vénynek nagyon sok gazda­ságban nem adják meg a bio­lógiai igényének megfelelő fel­tételeket. Általában rosszul előkészített ta­lajba kerül, vagy ha ez nem is áll fenn, a talaj tápanyagegyensúlyá­ra nem sok gondot fordítanak. Gyakori a túl bőséges nitrogén fejtrágyázás, ami szinte kivétel nélkül minden esetben —, de ha a talajerő egyébként is jó volt, fel­tétlen — növényállomány-megdő­lést, kalászorsótörést, lisztharmat- érzékenységet, nagyfokú pergési hajlamot eredményez; Ezzel kapcsolatban a termelő gazdaságok vezető szakemberei, többek között Jergler János, a Hőgyészi Állami Gazdaság főagro- nómusa, Varga Lajos, az ozorai tsz főagronómusa, Papp Ambrus, az Iregszemcsei Kísérlet} Gazda­ság igazgatója gyakorlati tapasz­talatokkal szolgált és beszámolt ez évben és a megelőző években 20 mázsa holdankénti átlagot meg­haladó ősziárpa-terméseredmé- nyekről. Szinte egyöntetű volt az a gyakorlat} tapasztalatokon ala­pult állásfoglalás, hogy az őszi árpa alá a műtrágyaadagokat tel­jes mértékben alaptrágyaként még a talajelőkészítési munkák során kell kijuttatni, s a vetést szeptember 5. és 20. napja között feltétlen végre kell hajtani. Meg­felelő talajerő mellett ezen időpont között elvetett őszi árpa erőteljes fejlődésnek indul, a legmegfele­lőbb növekedési stádiumba kerül a télbe, ellentétben azokkal a ve­tésekkel, melyek túl korán elvet­ve, nagyon megerősödve, vagy ké­sőn vetve, igen gyenge állapotban kerülnek hótakaró alá. Természe­tesen receptet szolgáltatni az alapműtrágva összetételére és mennyiségére nem lehet. Az gaz­daságonként. táblánként változó lehet és mértékét minden esetben az egyes üzemek mezőgazdaság' szakembereinek szubjektív szem­lélete, hozzáértése dönti el. Elhangzottak értékes tapasztala­tok az Etoile vagy más fajta őszi búza, őszi búzafajták és árpa ke­verékének termelésével kapcso­latban is. Mindezeknek a tapasz­talatoknak közreadásával kiala­kult egy egységes álláspont az őszi takarmánykalászosok terme­lése ügyében, melynek alapján — üzemszervezési szempontból a termelő gazdaságok jelenlegi helyzetében nem lenne helyes az ősziárpa-termelés teljes lik­vidálása. Tekintettel azonban arra, hogy az őszi árpa érzékeny a táp­anyagegyensúlyra, az elővete- ményre, de különösen érzékeny a beérés időszakában rá ható időjárási tényezőkre, gazdaságon­ként olyan területen kell termel­ni, amely terület a betakarító gé­pek koncentrálásával 4—5 nap alatt teljes mértékben betakarít­ható, a termés biztonságosan be­tárolható. Az őszi árpa alá a ta­laj termőerejének megfelelő mű- trágyapótiást v;-i*es mennyiségben már ősz folyamán alaptrágyaként kell adni. Kedvezőtlen időjárás esetén alkalmazni kell a betakarítás­nál a kétmenetes aratást. Ennek hasznosságára jó példa a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet, ahol a két­menetes módszerrel betakarított őszi árpa semmi pergési veszte­séget nem szenvedett, s átlaga 2ű mázsán felül volt, s közvet­len mellette a lábon maradt őszi árpa 2—3 nap múlva — kom­bájnra várva — a szélverés miatt 45—50 százalék szélkárt szenve­dett. (Folytatás a 2. oldalon) Kekordíeljesít menyek a kombii j nos verseny beit Tolna megyeiek a legjobbak között A legutóbbi összegezés szerint az állami gazdasági kombájnosok közül hetvenhatan jutottak túl a 6000 mázsán. Ezt a teljesítmény­szintet a múlt év hasonló idő­szakában csupán a legjobb négy­öt „élkombájnos” érte el. Srakta Sándor halad az élen, s eddig ke­reken 148 vagonnyi gabonát adott át az SZK típusú gépe alól. Má­sodiknak (ugyancsak kaposvári kombájnos) Kovács Lajos ruk­kolt előre 11 606 mázsás teljesít­ményével. A szekszárdi Fiáth László a negyedik, a dalmandi Jóbi György pedig az ötödik helyre sorolt be. Az AC kombájnok kategóriá­jában Czigler György, az Alsó- tengelici Állami Gazdaság kom- bájnosa az első, teljesítménye csaknem 50 vagon. A rendre ara­tó gépek versenyében, továbbra is a devecseri Németh József vezet, aki 864 holddal került az élre: a Szekszárdi Állami Gaz­daság gabonatábláin 483 hold szalmatermését préselte könnyen szállítható és jól kazalozható bá­lákba. (MTI) Couye de Muryille prágai tárgyalásai Prága (MTI) Couve de Murville francia és Vaclav David cseh­szlovák külügyminiszter kedden folytatta tanácskozásait fontos nemzetközi kérdésekről. A meg­beszélések során elsősorban az európai biztonság, a vietnami háború és az ENSZ-szel össze­függő problémák kerülnek szóba. A tárgyalások hétfőn kezdőd­tek nem sokai a francia állam­férfi megérkezése után. Az első eszmecsere központi témája a két ország közötti kölcsönös együttműködés volt Megállapodtak, hogy kiszélesí­tik országaik politikai kapcsola­tainak körét, továbbá fejlesztik az árucsere-forgalmat és a gaz­dasági együttműködést Gromiko Tokióban Tokio (TASZSZ) Kedden reg­gel Gromiko szovjet külügymi­niszter látogatást tett Azumánál, Tokió kormányzójánál. A be­szélgetés során Gromiko megje­gyezte, hogy a Szovjetunió és Japán még szorosabb kapcsola­tokat létesíthetne, különösen a kereskedelem területén. Gromiko köszönetét mondott azért, a lehetőségért, hogy Japán­ba látogathatott és megismer­kedhetett Tokió nevezetességeivel. A japán főváros kormányzója átadta Gromikónak a város kul­csát, majd kijelentette, hogy a közeljövőben megindul Moszkva és Tokió között a közvetlen légi- forgalom, a két ország közötti hajóforgalom pedig kibővül. Ez a tény — hangsúlyozta Azuma — lehetőséget ad arra, hogy még- inkább megerősítsük kölcsönös kapcsolatainkat az utasforgalom területén is. Gromiko válaszában megje­gyezte, hogy ez az esemény a két ország közötti baráti viszony további fejlődését jelképezi. Ezután Gromiko és a kíséreté­ben lévő személyiségek megte­kintették az „NHK" rádió- és televíziótársaság nemrég épült adóközpontját. Lázadókat bocsátottak szabadon Indonéziában Egy nappal a kormányalakítás után Suharto tábornok szabadon bocsátotta az 1958-as szumátrai ellenforradalmi 'lázadás tíz fő­kolomposát. A most szélnek eresz­tett összeesküvők Szumátrán és Celebeszen szerveztek véres fel­kelést a központi kormányzat el­len. Abdul Razak malaysiai minisz­terelnök már hétfőn este nyilat­kozatban üdvözölte az indonéz kormányalakítás hírét és azt a reményét fejezte ki, hogy az új kabinet hamarosan ratifikálja az indonéz—malaysiai titkos béke­egyezményt. A problémák között, amellyel az új kabinetnek szembe kell néznie, a Reuter-iroda tudósítója megemlíti, hogy az újraválasztott vezetőségnek, folytatnia kell a kommunisták és szimpatizánsok elleni erőteljes tisztogatást abból a célból, hogy a belügyeket sta­bilizálja és visszanyerje a nem­zetközi bizalmat”. Mindezek egyébként az ideig­lenes népi tanácskozó gyűlés, a baloldaltól megfosztott legfőbb törvényhozó szerv, határozataiban és rendeletéiben már testet öl­töttek. Az angol pénzügyi-belpolitikai válság újabb fejleményei London, Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Wilson miniszterelnök és Brown gazdasági csúcsminiszter hétfőn este a munkáspárt alsóházi kép­viselőinek külön-értekezletén vá­laszolt az elmúlt héten bejelen­tett gazdasági szükségrendszabá­lyokkal kapcsolatos kérdésekre. A munkáspárti képviselők kü- lön-értekezlete — a belső párt­ellenzék szerint — „komédiává fajult” miután Shinwell, a mun­káspárt parlamenti csoportjának elnöke elöljáróban bejelentette, hogy a képviselők csak kérdése­ket intézhetnek a miniszterelnök­höz, de nem fejthetik ki véle­ményüket a kormány „deflációs csomagjáról” -és a bér-befagyasz­tásról. A kormány azt is eleve közölte, hogy nem engedélyezi határozati javaslatok beterjeszté­sét és nem rendeznek szavazást a kormányintézkedésekről. A „kérdés-felelet váltás” so­rán Wilsonnak nem sikerült el­oszlatnia a balszámy súlyos ag­godalmait. Közvetlenül az érte­kezlet befejezése után 47 kép­viselő aláírásával különnyilat­koaatot adtak ki, amelyben „a szocialista elvekkel szögesen el­lentétes” politikaként bélyegzik meg a kormány rendszabályait. A munkáspárti balszámy állás­pontját kifejtő nyilatkozat ötpon­tos alternatíva-programot állít szembe a kormánypolitikával: 1. A katonai kiadások draszti­kus csökkentése; 2. Sürgősen felül kell vizsgál­ni a font, mint világpénz szere­pét és kívánatos volna, hogy a font árfolyama „szabadon lebeg­ve” találja meg valós értékszint­jét más pénznemekhez viszonyít­va; 3. Ellenőrzést kell bevezetni a szükségtelen fényűzési cikkek be­hozatalának megakadályozására; 4. Korlátozni kell a tőkekivitelt; 5. Biztosítani kell az import­megtakarításokat, illetve az ex­port fejlesztését szolgáló fontos iparágak tervszerű támogatását. A munkáspárti balszárny újabb lázadozásával végződő értekezlet után Wilson és Brown másfél órás tanácskozást folytatott Geor­ge Woodcock-kal, a TUC főtitká­rával és a szakszervezeti tánács más vezetőivel. A megbeszélés után Woodcock kijelentette, hogy a kormány nem hajlandó meg­vitatni a szakszervezetekkel a bér-befagyasztás szükségességét, hanem csupán annak az alkal­mazását. Hozzáfűzte, hogy a ta­nácskozás „a vita, az érvelés és a veszekedés jegyében zajlott le”. A kormány aggódva várja a TUC állásfoglalását, mert a kül­földi hitelezők a bérbefagyasztás sikerétől teszik függővel a font sterling iránti bizalmukat. A Londonban tartózkodó Geor­ge Ball amerikai külügyminisz­ter-helyettes kedden Stewart külügyminiszterrel tárgyalt. Úgy tudják, hogy Wilson miniszter­elnök küszöbönálló washingtoni látogatásával kapcsolatban „a fontválság fényénél” áttekintet­ték a brit külpolitika problémáit, beleértve Nagy-Britannia és a Közös Piac kapcsolatát, illetve a Szueztől keletre állomásozó brit haderők kérdését is,

Next

/
Thumbnails
Contents