Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

1966. július 24. tOLWÄ MTT.YF1 NfiPÜJSÄG 9 Magyarországi útinapió Melyik nyelvet bírja ? — Bőség és választék — Az amszterdami hotelkirály Melyik nyelvet bírja, uram? Először németül, majd oroszul, angolul fés végül olaszul tette fel az ősz hajú idegenvezető a kérdést, de oly gyor­san. hogy jó ideig szóhoz sem tudtam jutni. Csalódottan vette tudomásul, hogy azt a nyel­vet bírom legjobban, amelyiket ő is a legjob­ban bírja. Továbbra is udvarias maradt, bár arcára volt írva, hogy csodálkozik. Rengeteg ugyan itt a látnivaló, de ide nem magyarok, ide főleg és elsősorban külföldiek járnak. Meg­állnak a Halászbástya terméskő „erkélyén” és szinte képtelenek elszakadni a lenyűgöző lát­ványtól. Alant, a méltósággal hömpölygő Duna, túlfelén a parton Pest palotái sorakoznak. Fél­balra az Országház hatalmas kupolája emelke­dik a vános íölé, egészen balra a budai hegyek zöldje „integet”. Hatalmas és gyönyörű a Ha­lászbástya tetejéről a magyar főváros. Mintha madártávlatból nézné az ember: kékszínű autó­busz kapaszkodik felfelé a kanyargós utakon, hozza a várba a turistákat. A Dunán kiránduló­hajó halad, előtte testes uszályt húz egy fürge vontató. Köröskörül a téren külföldiek filmez­nek, fényképeznek és álmélkodnak. „Ach, ach” — mondja egy feltehetően német hölgy, elragad­tatva. Kedvem volna odamenni hozzá és meg­kérdezni tőle, ha sokfelé járt. ehhez fogható ké­pet látott-e már valaha? , Ugyanezt persze világjáró honfitársaimtól is megkérdezhetném, azzal a jelentéktelen módosí­tással, hogy ide vajon volt-e idejük élváhiio- rolni, tudják-e, hogy milyen Budapest panorá­mája a Halászbástyáról? Bejárhatom az egész világot, de ehhez foghatót sehol másutt nem iátok, csak itt. Az ősz hajú idegenvezető kollé­gája a Mátyás-templom bejáratánál szláv nyel­ven buzdítja az érkező csoport tagjait, hogy néz­zék meg a kincseket, tizenegy percig tart az út, körbejárva, ennyi idő alatt mindent látnak. A templom előtti téren kegyszerárusok kínálják portékáikat, a másik oldalon a parkolóhelyén 44 külföldi rendszámú gépkocsit számoltam meg, ott sorakoztak egymás mellett. Hiába fülel az ember, alig hall magyar szót. A közeli tejven­déglőben egy testes asszonyság kislányával an­golul cseveg, ám a joghurtot magyarul kéri. A kislány és az asszony hasonlít egymásra. A húsz valahány esztendő korkülönbséget leszámítva, úgy formázzák egymást, akár két tojás. A kislány angol, de minek nevezzem az anyját? Ha eszé­be jut egyáltalán ez a fogalom, hogy „szülő­haza”, akkor mit érezhet vajon, hiszen itt is idegen, nincs köze semmihez, de ott is idegen, ahol él, ott sincs köze semmihez. A vár budai oldalán az állványokon akrobata ügyességű mesteremberek dolgoznak. A magas­ságot és a csodálatos panorámát itt bizonyára már rég megszokták. A vár restaurálása évekig tartó, milliókat felemésztő munka. De hát ne­künk készül, mindannyiunknak, a nemzetnek Nemcsak a Halászbástya környékén, a főváros utcáin és terein, mindenütt rengeteg a külföldi. Este a Váci utcai korzó fényes kirakatai előtt a világnyelvek mindegyikét meghallja az em­ber. A bőség és a választék megkapó összhang­ja vajon milyen gondolatokat ébreszt az amsz­terdami hotelkirályban, aki évről évre a Balaton mellett tölti a nyarat és időnként innét ugrik fel Budapestre is. Avagy, miként vélekedhetnek a Nyugatról érkező turisták saját otthoni lapjaik szavahihetőségéről, amikor Budapesten egészen mást látnak, mint amit esetenként otthon. Budapestről olvasnak Nézzük csak. A volt Nemzeti Színház környé­ke valósággal a török dúlást idézi. Hatalmas földalatti építkezés folyik ezen a környéken, ám a villamosközlekedés zavartalan. A peron­ról szakadékokba lát bele az em­ber, hatalmas is­meretlen rendel­tetésű fabúrák. betontartók kö­zött döcög át a villamos. Az épít­kezés nagy mére­tű és általános. Cővárosszerte. Kü­lönös gondolato­kat ébresztenek viszont azok a házfalak, amelye­ken még mindig §| látni a második S világháború go- p> lyóinak nyomait. 8 Az automatákat, | amelyek a meg­felelő péhz be­dobása ellenében cigarettát. tele­fonérmét. cukor­kát, stb. árusíta­nak, szóval az automatákat a budapestiek már megszokták. A Déli-pályaudvaron igen népszerű a hűsítő italt árusító automata. Bedobja az em­ber a pénzdarabot, csap alá tartja a poharat és kiszolgálja magát a géppel. A villamosvezetők rendszerint fiatal nők. A női rendőr viszont na­gyon ritka. A Margithíd környékén eggyel szin­te meglepetés volt találkozni. Az élelmiszer-árusító üzletek úgyszólván kivé­tel nélkül önkiszolgáló rendszerben működnek. Minden van, ami a szem-szájnak ingere, minden. Hivatásos parasztként a Nagyvásárcsarnok, Budápest gyomra is érdekelt. Ez a falu nagy­ságú piac stand-utcáival túlzás nélkül szimbó­lum. Pontosan és világosan tükröződik benne a magyar mezőgazdaság jelenlegi egészségi álla­pota. Szépen, majdnem azt mondom, elegánsan, „tálalva” az égvilágon minden van. Gyümölcs,, amilyet csak akar az ember, főtt kukorica, dinnye, füstölt sonka, füstölt kolbász, mázsa számra. Ez az utóbbi állami gazdaságok házi terméke. Friss, tiszta sertéshúsból készült kolbász, 64 fo­rintért kapható. Ha tíz kiló kell, tizet adnak, ha húsz, akkor annyit. Sertéshús, baromfihús, bir­kahús, hal, reggel is, délután is. Látnivaló, hogy az állami, az frnsz-i és a tsz-i pavilonokban azon versenyeznek, hogy a sók, a jó, tetszetős is legyen. Egyik helyen a krumplit, a háziasszo­nyok dolgát megkönnyítendő, meg is hámozzák, kilónként 50 fillérért. A bőség ezernyi jele mögött, nem tehetek róla, akaratlanul is szűkebb hazám tájaira gon­doltam. Eszeimbe jutott, otthon, Nagydorog kör­nyékén Török Sándor talán éppen most áll bele kombájnjával egy új fogásba. Izzadhat kegyet­lenül, hiszen pokoli a hőség. A jó illatú cipók, kalácsok, a degeszre kitömött bőségkosarak mö­gött a korán kelő, későn fekvő szövetkezeti gazdák arcát, a lengyeli meg a bataapáti határ, a pálfai és a faddi tsz-major képét látom. Hogy az amszterdami hotelkirály mire gondolt, azt nem tudhatom. Egy dolog bizonyára felötlött ben­ne: munka, tehetség, alkotás és jó politikai köz­érzet van a kirakatok mögött. S ez van az élénkség, az elevenség, a vidámság mögött is. A plakátok, a szórakozási és a mű­velődési lehetőségek sokféleségét hirdetik, bár a repertoár korántsem olyan, mint idényben. Nyár van. A pályaudvarok nyüzsgése világvárosi. Ér­kezők és indulók ezrei hullámzanak a r.ap min­den órájában a Nyugati-pályaudvar újjáépített hatalmas várócsarnokában. A humuszos arabo­kat, a koromfekete négereiket a vidékiek még megbámulják, de csak lopva, fél szemmel. A Nemzeti Múzeum kertjében egy néger fiatalem­ber pirospozsgás arcú dundi lánnyal sétált. Egy­más kezét fogták. Különösebben nem csodálta meg őket senki. Szóval ez is mutatja, hogy Bu­dapest tűd világvárosként viselkedni. Jó dolog a külföldi kirándulás, de érdemes felfedezni hazánk fővárosát is. A Szabadságiad pesti hídfőjénél a Matróz-csárdában semmivel sem érezheti magát rosszabbul az ember, mint bármelyik külföldi szórakozóhelyen. Vagy a Szerb vendéglőben, vagy a Hűvösvölgyben a kertvendéglőben. Vagy a Margitszigeti Nagy­szálló teraszán. Néhány forintba kerül csupán, és a kényelmes, nyitott városnéző buszok min­denhová elviszik az embert. Pár órás út mind­össze, ám utána nyomban fogalmat alkothatunk a főváros nagyságáról, szépségéről, és sokszínű­ségéről. A Hősök tere, a nagy május 1-i felvo­nulások színhelye, amikor üres, méreteivel lepi meg az embert. Mögötte a Vajdahunyad várá­ban nagy élményt nyújt a Mezőgazdasági Mú­zeum. A városnéző autóbusz útvonalának meg­felelően valamennyi kor-, vagy kultúrtörténeti épület előtt megáll, s nem kerüli el a városnak azokat a pontjait sem, amelyek történelmi ne- vezetességűek, Budapest nemcsak fürdőváros, I Budapest a műem­lékek, a szobrok, az állandó tárla­tok, a múzeumok és a könyvtárak városa is. Jártam Budáin a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában, ke­vesen ismerik, he­tekig elbúvárkod­hat ott az ember. Az irodalombarát Óbuda zjegzugos utcáin a Krúdy te­remtette világ ie- g™-— /égőjét szívhatja - * 11 magába. Az új la­ffljl tótelepekon pedig " valósággal érzékel­jük, miként tágul szépül és gazdago­dik a főváros, (1966, július.) SZEKULITY PÉTER ,. 'S . V A gyermek lelki fejlődése Idézünk egy hozzánk érkezeti levélből: „Szíveskedjék meg’ írni, hogy a testi fejlődés mel­lett mi a lelki fejlődéssel kap­csolatban az orvosi tudomány mai álláspontja? Egy édes­anya". Kedves olvasónk! A feltett kér­dés mindig aktuális. Kérésének szívesen teszünk eleget, annál is inkább, mert a gyermekek lelki nevelésével a szülők igen sok és súlyos hibát követnek el. Három­hónapos korban jelentkezik az első lelki tünet: a nevetés. Fél­éves korában tárgyak után is kap> s személyeket kezd megismerni. Egyéves kor általában a beszéd kezdete. Ha a gyermek egyéves korában nem beszél, akkor a hal­lásával van baj. Ezért a szülők­nek különös figyelemmel kell ki­sérni a gyermek hallóképességét és, hogy nincsen-e a fülében geny- nyes gyulladás, folyás. A beszéd kezdete normálisan is kettő és fél. hároméves korig is eltolódhat. Az érzékszervek hiánytalan műkö­dése, a tapasztalás és érzékelés által, a lelki fejlődésre is kihat. ,,Ep testben ép lélek!". Ülés és fekvés alkalmával egyenes tar­tásra kell szoktatni a gyermeket. Fontos a szabályos időközökben való étkeztetés, a könnyű, fűszer- mentes ételek fogyasztása, a szesz, dohány abszolút tilalma, stb. Nem szabad engedni, hogy sokat üljön a szobában, túl sokat tanulj on, ami nemcsak a szüksé­ges mozgás és a kellő anyagcsere hiányát okozza, hanem az éjszakai nyugodt alvás kárára is van. Ez azonban nem jelenti, hogy semmi szellemi munkát ne végezzen a gyermek, mert ez viszont lelki fejlődését veszélyezteti. Tanulás tekintetében fontos, hogy ránézve érthetetlen dolgokat ne taníttas­sunk, mert ez a fogalmak fejlődé­sét gátolja, s a fogalmak iránt érzéketlenné teszi. Szajkózáshoz szoktat, s a zavaros gondolkodást alapozza meg. Ne halljon sok olyan beszédet, amit nem ért meg. A gyermek lelki nevelése tekinte­tében legfontosabb a példaadás. A példa az, ami legjobban hat a gyermekre. Az olvasmányokat is ilyen irányban kell megválasztani számára', a későbbi gyermekkor­ban is. Ha a szülőknél jót lát, akkor jót is tanul. A szülők ne tegyenek mást, mint amit monda­nak a gyermeknek. Ne veszeked­jenek, ne vitatkozzanak egymás között a gyermek előtt. Rend­kívül rossz hatású a gyernjfrkre a szülők rossz családi élete. A rossz házasságok, a válások első­sorban a gyermekben bosszúlják meg magukat. E tekintetben a szülőket roppant felelősség terheli A gyermeket komolyan kell venni. Nevelés szempontjából fontos, hegy a kisgyermek kérdéseire megfelelően válaszoljunk. Ne ve­zessük félre! A kérdések éppen érdeklődést és intelligenciát mu­tatnak és a gyermek ez által ta­nul. Nem szabad a gyermeket társaságban, sokak előtt figyel­meztetni, megszégyeníteni, meg­verni. A gyermeknek igen erős az önérzete. Testi fenyíték is többnyire bántja a gyermek ön­érzetét. Ha valami igen helytelen, jcllegbevágó dolgot cselekedett, akkor szeretetteljes rábeszéléssel, példákkal kell ennek helytelen­ségére rávezetni. Bizonyos bün­tetés is — de nem testi fenyíték — természetesen igénybeveendő, de mindig igazsággal és nem ha­raggal. A gyermek vezetése, lehe­tőleg ne paranccsal történjék, ha­nem inkább rábeszéléssel. A pa­rancsolgatás makrancossá teszi a gyermeket. Érezze a gyermek min­dig inkább a szeretetet, mint a tekintélyt. Hiba az is, ha a gyer­meket túl sokat figyelmeztetik feddik. sokat megtiltanak neki. félelmet öntenek bele, hogy el­riasszák valamitől. Legyen a gyer­mek állandó szemmel tartás alatt, de ne jelentsen ez nyugtalanító ellenőrzést, vagy folytonos rendre­utasítást, ami izgat, alattomossá tesz, elbújásra és ezzel veszedel­mes szokások kifejlődésére vezet­het. Ne legyen a gyermek sokat felnőttek társaságában, inkább vele egykorúakkal tartózkodjék. Nem szabad gyámoltalanságra, ön- állótlanságra szoktatni, amely fő­leg azzal történik, hogy a szülők helyette mindent megcsinálnak, amit a gyermek maga is jól el­végezne. Ártalmas-e a feketekávé? Kaptuk az alábbi levelet: „Ar­ra kérem Önöket, hogy írják meg nekünk, ártalmas-e a babkávé második főzete? Van, aki azt állítja, hogy a gyomor­mirigyeket teszi tönkre. Má­sok azt mondják, hogy a gyo­morfalat támadja meg. Szeret­nénk tudni az igazságot, ár­talmas-e egyáltalán a fekete­kávé, ha igen, milyen mérték­ben. Kedves Olvasóink! Egyes, szél­iében elterjedt mérgek ellen jó­formán kilátástalan a védekezés. Ilyenek a kávé, a tea. Ezek ki­küszöbölése, vagy mással pótlása sokszor alig lehetséges. Kisebb mennyiségben még a csokoládé is tartalmaz hasonló ártalmas anya­gokat. A kávé azonban ezek kö­zött az idegrendszer legjobb iz­gatóanyaga, mintegy serkentője az idegeknek. Ezért különösen a fá­radt emberek nem tudják nélkü­lözni, mert valósággal új erőt ad a szervezetnek. A kávé egészséges ember vérnyomását elég nagy mértékben emeli. Akinek magas a vérnyomása, az kávét ne igyon! A tejjel való keverés a kóros ha­tást bizonyos fokban csökkenti. A kávét különösen a fiatalság ke­rülje. Mégis, orvosilag azt kell mondani, hogy ezek a mérgek (kávé, tea) sokkal inkább árta­nak 40—00 éven felül. A fiatal szervezet ezekkel a mérgekkel könnyebben elbánik, jobban szét­bontja, a megmérgezett sejtek ha­marabb megújulnak, mint aho­gyan ez az öreg emberek szerve­zetében történik. Kisgyermekek­nek a kávé fölöttébb ártalmas! A már egyszer átfőzött kávé méreg­tartalmának nagy részét elveszti. Annak mértékletes fogyasztása ká­rosodást nem okoz. Alhasi görcsök Egy kislány panaszos leveléből idézünk: „Tisztelt Négyszem­közt! Tizennégy éves vagyok. Két-három hónapja olyan erős görcseim lépnek fel havonta, hogy ilyenkor sem ülni, sem járni, sem állni nem tudok. Hányingerem van, és nagyon rosszul vagyok. Nem tudom, mit tegyek. Szíves tanácsukat és válaszukat előre nagyon kö­szönöm. . stb. Kedves Kis Olvasónk! Fiatal lá­nyoknál gyakran szoktak ilyen rendellenességek mutatkozni. Kó- ■ likaszerű fájdalmak a hasban, erős és tartós vérzések, stb. Oka a legtöbbször belső elválasztási za­var, vagy esetleg ez más beteg­ség kísérője. Jelen esetben való. színűleg méhnyakszűkülettel ál­lunk szemben, amely mellett az a tünet is tanúskodik, hogy eleinte vannak igen erős fájdalmai, ame­lyek a folyamat megindulásakor azonnal megszűnnek. Tanácsunk: édesanyjával sürgősen keresse fel orvosukat, mondja el panaszait. Ezen nincsen mit szégyellenie, mert az erős fájdalmat, sok szen­vedést és munkaképtelenséget okozó baja a későbbiekben ko­moly betegség okozója lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents