Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-23 / 173. szám

VOLNA MEGYEIm VILÁG PE0LETARJA1 EGYESŰLEIEK'» NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 173. szám ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1966. július 23. KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének szovjetunióbeli látogatásáról Péter János, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere a szov­jet .kormány meghívására 1966. július 13-tól 21-ig hivatalos ba­ráti látogatást tett a Szovjetunió­ban. Szovjetunióbeü tartózkodása idején Péter Jánost fogadta L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, valamint A. NT Koszigin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke. Péter János több alkalommal találkozott és eszmecserét folyta­tott A. A. Gromikóval, a Szov­jetunió külügyminiszterével. A két külügyminiszter nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság ,, és a Szovjetunió közötti testvéri ^ barátság és szoros, gyümölcsöző ' '-együttműködés minden terüle- t\j ten állandóan bővül és mélyül. \ A miniszterek a teljes nézetazo­nosság jegyében cserélték ki vé­leményüket a két ország testvéri kapcsolatai fejlesztésének kérdé­seiről. A megbeszéléseken nagy fon­tosságot tulajdonítottak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztériumai közötti ál­landó kapcsolatnak és konzultá­ciónak. Pozitívan értékelték az eddig kialakult gyakorlatot, s ki­fejezték óhajukat, hogy tovább fejlesztik és tökéletesítik együtt­működésüket. Az eszmecsere során mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának, s mélységesen érdekelt abban, hogy e szervezetek még nagyobb hatékonysággal, még tö­kéletesebb formákban és mód­szerekkel folytassák a szocialis­ta országok erejének és nemzet­közi befolyásának növelésére irá­nyuló tevékenységüket. A nemzetközi kérdéseket a két külügyminiszter azoknak a hatá­rozatoknak szellemében vizsgál­ta, amelyeket a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1966. július 4—6-i bukaresti ér­tekezletén a tagállamok közös egyetértésben fogadtak el. A mi­niszterek hangsúlyozták: kormá­nyuknak eltökélt szándéka, hogy az európai békét és biztonságot, valamint az Egyesült Államok vietnami * agressziójának meg­szüntetését szolgáló és az említett okmányokból következő minden szükséges lépést megtesz. Kifejezték azt a szilárd meg­győződésüket, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamainak bukaresti értekezletén az európai béke és biztonság megerősítéséről elfoga­dott nyilatkozat nemcsak Euró­pa. hanem az egész világ béké­jéért és biztonságáért folyó harc reális programja. Eszmecserét folytattak azokról a lehetséges lépésekről, amelyek az össz­európai értekezlet összehívására vonatkozó javaslat megvalósítá­sát segíthetnék, s amelyek az európai biztonság és béke bizto­sításának, valamint az európai országok és népek közötti együtt­működés kialakításának alapjául szolgálhatnak. A miniszterek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást azokról az intézkedésekről, amelyeket kor­mányuk a bukaresti dokumentu­mok alapján kíván foganatosíta­ni, hogy még hatékonyabb gaz­dasági és katonai segítséget nyújt­son a testvéri vietnami népnek az amerikai agresszorok ellen ví­vott harcához, különös tekintet­tel a vietnami háború új szaka­szának viszonyaira. Az általános és teljes leszerel lés kérdéseinek megvitatása so­rán a miniszterek rámutattak, hogy a nemzetközi feszültség éle­ződése, amelyet az Egyesül Ál­lamoknak és más imperialista hatalmaknak a világ különböző részein folytatott agresszív poli­tikája váltott ki, aktív tevékeny­séget követel minden békeszerető országtól a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a leszerelés elő­mozdítása érdekében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya támogatja a valaimeny- nyi ország részvételével megtar­tandó leszerelési világértekezlet gondolatát és szükségesnek tart­ja konkrét lépések megtételét egy ilyen konferencia mielőbbi összehívásának előkészítésére. A két miniszter, hangsúlyozva a fiatal, független államok nö­vekvő nemzetközi jelentőségét, kifejezésre juttatta, kormányá­nak szilárd elhatározását, hogy a továbbiakban is hathatósan tá­mogatni fogják a felszabadult országok törekvéseit, amelyek politikai és gazdasági független­ségük megszilárdítására irányul­nák. Küzdeni fognak a még gyar­mati elnyomás alatt élő országok és népek függetlenségének meg­adásáról szóló ENSZ-haitározat haladéktalan megvalósításáért. A felek fontosnak tartják az ENSZ erősítését, hogy alapokmá­nya szellemében nagyobb szere­pet tölthessen be a békéért és a népek biztonságáért folyó harc­ban. A miniszterek tolmácsolták kormányuk törekvését, hogy a jövőben is elősegítik az ENSZ azon tagállamainak összefogását, amelyek harcolnák az agresszió ellen, a békéért és biztonságért, a gyarmati rendszer végleges fel­számolásáért. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminiszterei­nek találkozói és megbeszélései minden megvitatott kérdésben az álláspontok teljes egységét és azonosságát tükrözték. A két fél kifejezésre juttatta meggyőződé­sét, hogy Péter Jánosnak a Szovjetunióban tett hivatalos ba­ráti látogatása hozzájárul a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jetunió testvéri kapcsolatainak további fejlesztéséhez. a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A seremetyevóa repülőtéren Péter János búcsúztatására meg­jelent A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter és a szovjet kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Magyar részről Péter Jánost Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete és a moszk­vai magyar nagykövetség mun­katársai búcsúztatták. A külügyminiszter és kísérete fogadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Erdélyi Károly és Szilágyi Béla külügyminisz­ter-helyettesek és a Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa, valamint a Szovjetunió budapesti nagykövetségének több? tagja. (MTI) ORIASOK ES TÖRPÉK Az egyik óriás (Képes riport a 3. oldalon) TVz-yezetők kirándulása a Kisalföldre Országos bemutató — Többféle villanypásztor — Ankét a minisztériumi főigazgatóval Péter János hazaérkezett a Szovjetunióból Péter János külügyminiszter* aki július f3-án érkezett Moszk­vába, hogy eleget tegyen a szov­jet kormány meghívásának, be­fejezte hivatalos baráti látogatá­sát a Szovjetunióban. A külügyminiszter kíséretével csütörtökön este a MALÉV menetrendszerű repülőgépével Moszkvából hazautazott Buda­pestre. A magyar küldöttséggel utazott Budapestre E. J. Tyitov, Reprezentatív megyei küldött­ség utazott szerdán Szekszárdiról Győr-Sopron megyébe, az orszá­gos legelőgazdálkodási bemutató­ra. A kétnapos kirándulás célja az volt, hogy megyénk mezőgaz­daságának fejlesztése a legkor­szerűbb módszerekkel történjék. A Somorjai Sándor megyei fő- agronómus vezette küldöttség, főagronómusok, tsz-elnökök, bri­gádvezetők és más szakemberek, három megyét megjártak a nagy hőségben, egy lassan kiöregedő Ikarusszal. A program igen zsú­foltnak ígérkezett. Siófokon, Veszprémen, és a Kisalföld megyeszékhelyén, Győ­rön át először Fertődre látogatott a küldöttség, ott szállt meg a híres Esztérházy-kastélyban amely ma mezőgazdasági kutatóintézet, kertészeti technikum és kisebb részben múzeum. A kellemes siófoki fürdőzés, majd Sopron mellett, Balfon, a Fertő-tó hatal­mas nádasának szélén, a Magyar- ország—Bulgária labdarúgó-mér­kőzés megtekintése a tv-ben, és egy kis soproni szabad program után másnap megkezdődött a komoly munka: két termelő- szövetkezetben végigtanulmányoz- ták és megvitatták a szakembe­rek A LEGELŐGAZDÁLKODÁS LEGÚJABB, LEGKORSZERŰBB MÓDSZEREIT. Merőben újat legfeljebb a gépesí­tésben adott a bemutató, hiszen Tolna megyében is kezd elter­jedni a villanypásztoros, sávosan adagolt legeltetés, a legelőjaví­tással és öntözéssel együtt. Az országos hírű, kiváló adott­ságokkal rendelkező rábaközi ál­lattenyésztés és -tartás nagyüzemi módon két szövetkezetben repre­zentál július 18—28-ig, a mihályi Táncsics Tsz-ben és a szanyi Dózsa Tsz-ben. A mihályi közös gazdaság régóta jó szövetkezet, így valószínűleg ezzel magyaráz­ható, hogy a legelőgazdálkodás­ban, illetve a tehénállomány zöldtakarmányozásában lényege­gesen jobbak az eredményei, mint a szanyi tsz-nek. Pedig Szanyban igazán minden adottság megvan ahhoz, hogy a legelő korszerű ápolásával, tehát nagy fűhozam­mal a lehető legolcsóbban ellás­sák a jószágot az egész tavaszi, nyári időszakban. Ugyanis ez a hatalmas község rendkívül nagy legelővel rendelkezik, több mint 600 hold az édes ősgyep. Jó volt hallani megyénk szakembereinek, tsz-vezetőinek számítgatásait és vitatkozását a gazdaságosságról. Kereken megmondták, náluk ez sok helyen jobban megy. Igaz, Tolna megyének is legalább olyan nagyok a hagyományai a szarvas­marha-tenyésztésben, mint a Kis­alföldnek. De csöppet sem volt haszontalan a hosszú, kellemes kitérői ellenére is fárasztó uta­zás, hiszen Mihályiban lehetett tanulni mesterséges legelőtelepí­tésből, öntözésből és az itatás gépesítéséből. Továbbá hasznos volt megyénk küldöttségének, hogy a mihályi Táncsics Tsz-ben bemutattak több villanypásztor- berendezést: a szanyiak ügyes, egyszerű, házi készítésű berende­zését, a kecskeméti és karcagi „hivatalos” gyártmányt és egy német villanypásztort. Tolna me­gyében nagyobb számban csak az idén kezdődött a villanypásztoros legeltetés és a Bonyhádi Gép­javító Állomás gondoskodott a technikai eszközök elkészítéséről, de nem ártana valóban praktikus, biztonságos konstrukciót korlát­lan mennyiségben beszerezni. Mihályiban PÉLDAMUTATÓAN JÓ A GAZDASÁGOSSÁG, egy liter tej közvetlen termelési költsége legeltetéssel 1963-tól sor­rendben a következő: két forint 36 fillér, egy forint 49 fillér, egy forint 73, az idei évre pedig terv­ként egy forint 42 fillér. A mi­hályi öntözött legelőn igen nagy a fűhozam, az egyik táblán pél­dául egy kaszálás és egy teljes legeltetés után most a harmadik hasznosítás alkalmával is térdig érő, dús a legelő, ügy számítják, öt hasznosítás lesz az idén. Érde­mes megemlíteni, hogy egy-egy sáv lelegeltetése után tisztító ka­szálást végeznek, majd rögtön műtrágyázzák a területet és egy- egy szakasz (hat hold) hasznosí­tása, tehát teljes lelegeltetése után öntözés következik. Az 1962-ben telepített 68 hold gyepterületen az idei évre holdanként 200 mázsa fűtermést terveztek. Szanyban, mint már említettük, még van mit javítani a gazdasá­gosságon, de az ősgyep termés­hozamának megnövelése tetszett a szakembereknek (ugyanolyan szép, mint például nálunk a ger- jeni ősgyep), továbbá a nagy­szabású gépbemutatót nézték vé­gig érdeklődéssel. A Földművelés- ügyi Minisztérium Mezőgazdasági Kiállítási Irodája által rendezett bemutatón 47 gépet állítottak ki, egyebek között öntöző, legelő­ápoló, szálas takarmányt betaka­rító, talajjavító és talajvédelmi gépeket. A szanyi művelődési házban ankétot is rendeztek, a Tolna megyei és a Komárom me­gyei küldöttség részvételével. Izinger Pál, az F. M. növényter­mesztési főigazgatóságának veze­tője tartott előadást. Viták, számolgatások és állandó hatámézés: ELÉGEDETTEN ÁLLAPÍTHATTÁK MEG a megyei küldöttség tagjai, hogy Tolna megye mezőgazdasága és jelenlegi határképe semmiben sem marad el a nagy kultúrájú Kisalföld mezőgazdaságától és az ottani terméskilátásoktól. Pannfonhalmi kellemes mú­zeumlátogatás és pihentető szóra­kozás után igen jó hangulatban jöttek haza a tsz-elnökök és ag- ronómusok, most már nem a megyei főagronómus elsődleges irányításával, hanem Balogh And­rásnak a megyei tanács mező- gazdasági osztálya agropropagan- distájának humorban és dalban egyaránt hozzáértő vezetésével. (gemenczi)

Next

/
Thumbnails
Contents