Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

A

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1.966. június 12.

AUTO—MOTOR

A motorkerékpár és a pörgettyűhatás

A jó motorkerékpár kis sebességgel is biztonságosan vezethető, nem zavarja a vizes, havas út, nem zavarja a 100 kilométeren felüli sebesség sem. A sokszor 200 kilót meghaladó vasparipa aránylag kis sebességnél is könnyen vezethető, valósággal úgy viselkedik, mintha a nehézségi erőt kiküszöbölte volna. Ezt a tulajdonságát a stabilizáló erőnek, illetve a pörgettyűhatásnak köszönheti.

Ha egy fénypénzt sima asztalon elgurítunk, elegendő nagy sebesség esetén függőleges helyzetben gurul, majd ha a súrlódás folytán sebessége bizonyos határ alá csökken, néhány támolygás után elfekszik. Ez az el- dőlés 18 centiméter másodpercenkénti sebességnél következik be minden esetben. Egy 70 centiméter átmérőjű

játékkarikánál ez a határ 92 centiméter, másodperc. Tehát van egy alsó sebességhatár, stabilitási határ, amely ilyen egyszerű testeknél kiszámítható. A motorkerékpárnál, amely esetében a kerekekhez képest nagy tömegek szerepelnek, ez a határ nem olyan éles, és ha egyáltalán megkülönböztethető, 5—10 méter/másodperc sebességeknél jelentkezik.

Milyen lehet ez a hatás? Kétségtelenül úgy kell működnie, hogy a feldülő pénzt vagy a kerékpár első kerekét a dőlés irányába befordítsa, és így feldőlés helyett kanyarodás lépjen fel. Ez az erő a kerék kerületén jelentkezik, még pedig oly módon, hoay a kerék kerületének valamely irányú tényleges elmozdulását a kerületen 90 fokkal előzi a pör- gettyűs erőhatás, amely ha a korKRESZ-tanácsadő

KÉRDÉS: Hangjelzés használata kötelező-e az előzés megkezdése

előtt?

VÁLASZ: A vezetőnek előzési szándékát a megelőzni kívánt jármű vezetője részére a hangjelzésre vonatkozó korlátozó rendelkezések megtartásával hang-, illetőleg fényjelzéssel a mögötte közlekedő járművek vezetői részére pedig irányjelzéssel kell tudtul adni.

A fenti meghatározáson kívül hangjelzést kell adni abban az esetben is, ha a személy- és vagyonbiztonság megóvása a baleset megelőzése szükségessé teszi. A vezetőt a hangjelzés adása az óvatos vezetés kötelezettsége alól nem mentesíti.

A gépjárművezetők többsége előzés előtt a hangjelzést nem használja, úgy gondolják, hogy a hangjelzés elmulasztásával különösebb baleseti veszélyt nem idéznek elő. Pedig hangjelzés hiányában az előzendő jármű vezetője nem vesz tudomást az előzésről és ezért a előzést lassítással, vagy jobbra húzódással nem tudja elősegíteni. Több esetben megtörtént, hogy az előzendő jármű vezetője — a hangjelzést nem hallotta — balra kanyarodott és összeütközött az előzést végrehajtó gépjárművel.

A balesetek megelőzése érdekében előzés előtt minden esetben

kötelező a hangjelzés használata.

KÉRDÉS: Csámpa község lakott területnek számit-e?

VÁLASZ: Lakott terület a lakóházakkal, Üzemi épületekkel, vagy más hasonló létesítményekkel a közút mentén — annak legalább egyik oldalán — összefüggően beépített terület, Csámpa községben kertes családi házak vannak egymás mellé építve. Az egyik házhoz nagyobb, míg a másikhoz kisebb kert tartozik. A lakott területre már felhívja figyelmet a helységjelző tábla is.

Meg kell említeni, hogy Csámpa azon települések közé tartozik, ahol a balesetek évente megismétlődnek. Ezért a lakott területen lévő főútvonalakon a gépjárművezetés nagyobb óvatosságot igényel.

KÉRDÉS: Kerékpárt nappal fel kélX-e szerelni lámpával?

VÁLASZ: A KRESZ 29. cikk értelmében a kerékpárt — egyéb felszerelések mellett — fel kell szerelni előre fehér, vagy sárga fényt adó lámpával és hátul vörös színű fényforrással.

A kerékpár-felszereléseknél a lámpa is olyan felszerelési tárgy, mint a kerékpár egyéb felszerelése. Például a kormány, fékek, stb.

Tehát a kerékpárt nappal is fel kell szerelni első és hátsó üzembiztos lámpával.

Látogatás az újjászületett budapesti Közlekedési Múzeumban

Hatalmas, szürke, romos épület állt hosszú éveken keresztül a Városliget közepén. A fiatalabb generáció egyszerűen egy, a háborúból ittmaradt romnak könyvelte. el. Az idősebbek azonban tudták, hogy valamikor e téglahegy helyén a Közlekedési Múzeum állott.

1951-ben indult meg a Közlekedési Múzeum újjászervezése. Azóta nemcsak az épületet építették újjá, hanem ennél sokkal nehezebb, bonyolultabb gyűjtőmunkát is végeztek.

mányzás engedi, be is lordítja a ke- reket. Ebből következik, hogy a kerékpár vagy motorkerékpár kormányzott kereke megdőlés esetén önmagától is befordul a helyes irányba. Tulajdonképpen a vezetés megtanulása i§ csak annyit jelent, hogy ne zavarjuk meg a keréknek ezt az automatikus mozgását. Úgy kell fogni tehát a kormányt, olyan testhelyzetet kell felvenni,, hogy a keréknek ez a természetes mozgása létrejöhessen. A jó motorkerékpár nem fordul el magától; ha mégis fordulni akarunk, egy különleges kettős műveletet kell végezni. Ez úgy történik, hogy a vezető a kormány és a test megbillen- tésével a fordulási oldalra dőlést idéz elő, majd a bekövetkező automatikus elkormányzás mérséklésével tartja tovább fordulóban a gépet.

Ha a motorkerékpár stabilitása csak a megfelelő sebességhatár elérésén múlna, nem is lehetne „jó”, vagy „rossz” gépről beszélni. Lábhajtásos kerékpárnál már 2 méter/másodper- ces sebességnél erősen növekszik a stabilitás, 6 méter/másod perc tői kezdve már eleresztett kormánnyal is vezethető.

A motorkerékpárok változatos mérete, súlya, szerkezeti kialakítása igen változatos tulajdonságokat hoz létre: épp ezért lehet jó motorkerékpárról beszélni, amely kis és nagy sebességnél egyaránt stabil, vagy rossz motorkerékpárról, amelynél mély lélegzetet kell venni ahhoz, hogy a vezető a fordulóban hajtson, vagy hogy egy vizes útszakaszon áthaladjon.

Motorkerékpárnál tehát nem a stabilitási határ a döntő, amely a kormányzott kerék szabad elfordulási lehetőségétől automatikusan növekszik, hanem egy teljesen más határ: az úgynevezett „kerékszitálás” (vébli) amelynek jelentkezése a gép felépítésétől, a vezető és az utas viselkedésétől is függ.

A gyakorlati életben ennek a veszedelmes hatásnak a fellépését nevezik a stabilitás hiányának.

A kerékszitálás általában kis sebesség mellett nem is észlelhető. A motorkerékpár-világrekordok felállításánál is ez képezi a legnagyobb veszedelmet. Minden motorkerékpár, amelynek megfelelően szerkesztett, rugó- zatlan váza van, mereven tartott testű vezetővel szitálás-biztoS. Viszont a kényelmes vezetés éppen a vezető testének lazaságát kívánja meg, hogy azok az apró kis megmozdulások, amelyek az emberi szervezetet, a ki-. fáradástól megvédik, létrejöhessenek. Ha az egyenes pályát forduló vagy valamely akadály megtöri, a kormányzással, fékezéssel vagy más művelettel járó testmozgás már helyrehozza a szervezet megmerevülésé- ből származó károsodásokat. A vezető tehát nem merevítheti meg testét. hogy egy am úgyis rossz stabilitású gép szitálási hajlandóságát legyőzze. A sebesség növekedésével a gép és a vezető összetartozási hajlama csökken, így a szitálási veszély fokozódik.

Fordulóba behajtani csak úgy lehet, hogy a gép stabilitását pillanatnyilag elrontjuk és így dőlésbe hozzuk. Minél jobb a gép önstabilitása, annál gyorsabban végezhető el ez a bérántás, mert ehhez tulajdonképpen nem kell más, mint az a lehetőség, hogy a megdöntött gép első kereke szitálás nélkül, biztosan álljon be a kívánt fordulóba. A motorkerékpár- vezetők véleménye éppen a szerveA közművelődés úttörői

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elődje, a Természettudományi Társulat első közgyűlésén, 125 évvel ezelőtt olyan haladó szellemű tudósokat választottak vezetőségi taggá, mint... Nevüket megtaláljuk a rejtvény vízszintes 1; 20; 74; és a függőleges IX; 32; 34. számú soraiban.

n

r~

r

IT“

r~

—

t

r~

r

r~

44

pr

m

5

n

A

4

« !

r

a

u

n

u

Í(

m

It

W

c

3

Vi

m

it

a

1«

27 ■

ír

ir

P

ii

a

H

b

u

a8

lr

u

m

sr

n

w

sr

m

ö

Hl

m

V4

ti

E

1"

m

4*

«4

M

p

M

p

Br

isi

R

t

1“

a

u

L

I“

m

«4

m

«

ti

a

M

a

IS

M

ír(1

«»

a*

*1

a

*

n

m

h

Vízszintes: 1. A Társulat másod- titkárává választották. 11. Ilyen főzelék is van. 12. Keverve — kerti szerszám. 13. Állati lakhely. 14. SZÓÉ. 15. Kevert — élűn. 17. Komód része, (névelővel) 19. Évszak + N. 20. Ez a nagytudású, forradalmi szellemű orvosprofesszor volt a Társulat első elnöke. 22. Megtörtént. 24. Híres francia divatdiktátor — kiejtve. 25. Zúdít. 26. VKN. 26. Bíztat. 31. Korall- sziget. 33. Néven nevezett nőismerőseid. 35. YLU. 36. Kemény anyagból készített virágágydisz. 39. Eb-fajta 40. Város Zürich és Luzern között. 42. Szoknya. 43. Igekötő. 44. A szerelmesek pártfogója. 46. Karolt. 48. Háborúra mondják. 50. Mássalhangzó kimondva. 51. Meztelenséget művészien kifejező kép — betűi keverve, 52. Több mint ifjú — kevesebb mint idős. 54. Kevert — alól (—’). 56. Német palló ösvény. 58. Rokonom + V. 59. Tejtermék. 60. Baj — másképpen. 61. Konkrét szót helyettesítő szócska. 62. Római öltözék. 64. Ere — németül. 65. Indiai folyó. 68. Védő 70.

Ritka férfinév. 72. Első része. 74. A Társulat munkájának keretében felmérték Magyarország ásvány- és

zeti adottságok, illés és vezetési mód miatt nem is egységes egy gépre vonatkozólag. Egy gyenge szerkezetű váz, hosszú szerkezeti elemekkel megfogott elsőkerék, vezetővilla nélküli hátsó rugózás még a legszerencsésebben felépített gép vezetési tulajdonságait is tönkreteheti. A stabilitásra vonatkozó kísérleteket nem ajánlatos motorkerékpárral végezni, éppen a nagy sebesség miatt, aminek következtében egy esetleges bukás végzetes lehet

bányakincsedt. A tudós,- akinek nevét itt elrejtettük, 32 kőszéntajtát elemzett e munka során.

Függőleges: 1. Uyen verseny is van. 2. Orosz férfinév. 3. AO. 4. Legyet ütő. 5. Mások anyagi javainak kezelői. 6

..........Junction, Michigan (USA)

á

llam egyik városa. 7. Eltussol. 8. Napszak. 9. Darabol. 10. Taszít. 16. Doboz. 18. Szovjet repülőgéptípus. 21. Féltve őrzött dolga, amiről nem beszél. 23. Csónakkikötő (utolsó betűje hiányzik). 25. OAR. 27. A kapuba lép 29. Fél vágóeszköz (!). 30. Mákfej. 32. Az orvoskar elnöke volt, évekig tartó levelezés után ő hívta össze a magyar orvosok és természet-vizsgálóit első vándorgyűlését. 34. Az első jegyzői, illetve titkári tisztet töltötte be. 37. Állandó fej-ék (két szó). 38. Komárom megyei város. 41. Nagy kiterjedésű tó a Szovjetunióban. 45. Az undor is lehet ilyen. 47. Alacsony értékű fűtőanyag fele. 49. ULA. 53. Kerek szám, 55. Bejáraton. 57. Varróeszköz. 61. Zamatok. 63. Vízierőművek igen fontos tartozéka. 66. OJO. 67. Vissza — ipari növény. 69. VE. 71. Két magánhangzó. 73. Énekhang (+’).

Beküldendő: a vízszintes 1.; 20., 74. valamint a függőleges 11.; 32., 34, számú sorok megfejtése.

M. J,

Beküldési határidő: 1966. Június 16.; déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: „Keresztrejtvény'’. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki.

Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: vízszintes 1: Makarenko; 21: Comenius; 49: Szarvas Gábor; 74: Brunswick. Függőleges 13: Pestalozzi: 31; Veres Pálné. A következők nyertek könyvjutalmat: Baki Istvánná (Bonyhád), Baka Józsefné (Mözs); Boda Tibor (Kisdorog), Papp István (Bátaszék), Koncz Gábor (Tolna). A megfejtőknek a könyveket postán juttatjuk el.

íme a jövő útjai Ez még makett, de az egyre gyorsabban fejlődő ! "zlekedés rövidesen megköveteli.

(MTI foto = Lajos Gyöfgs felvételed

Pellengéren az imperializmus

Fertőzött skorpiók és hernyók

Tokió, 406-os intézet

Tokió közelében a Kanaga- wa-i prefektúra Szagamihara városában áll egy háromemeletes vasbeton épület, amelyben az Egyesült Államok fegyveres erőinek különleges alosztálya székel. Az alosztály fedőneve; „A Japánban ál'omásozó amerikai szárazföldi csapatok egészség- ügyi szolgálatának 406-os intézete”.

A Japánban szolgálatot teljesítő amerikai hivatalos katonai személyiségek kijelentése szerint ez kizárólag egészségügyi intézmény, de ezt természetesen senki sem hiszi el.

1964. november 17-én a tokiói repülőtéren egy ládában, amelyet a 406-os intézet címére adtak fel, fertőzött skorpiókat találtak. Azóta a világ, s természetesen Japán társadalma nyomatékos figyelemmel kíséri ennek az intézménynek a tevékenységét. Egyet s mást az egészségügyi intézet által végzett kutatások jellegéről elmondtak masuk a munkatársak

valamint azok a szemtanúk, akiknek bizonyos fokig sikerült megismerkedniök az álcázott intézmény „tevékenységével”.

Kiderült, hogy az intézet tulajdonképpen mérgek és bombák kiválogatásával foglalkozik. A kutatások egészségügyi kísérlet örve alatt folynak. A sajtó birtokába azonban olyan tények jutottak, amelyek leleplezik a 406-os alosztály tevékenységének valódi jellegét.

Az, hogy az amerikai fegyveres erők a fajirtás politikáját követve különböző fajtájú vegyi és bakteriológiai fegyvereket használnak Vietnamban, ellentmond a nemzetközi törvényeknek. Ma már tökéletesen világos, hogy mi az alapvető rendeltetése ennek a Japánban állomásozó katonai intézménynek.

Az intézménynek kihelyezett részlege, továbbá tábori kórházaknak álcázott mozgó kutató- csoportjai működnek Dél-Viet- namban.

Az alezredes nyíltan kijelentette, hogy alosztályának alapvető feladata a távolkeleti amerikai harcműveletek támogatása

Az intézmény munkájában aktívan részt vesznek bizonyos japán személyek is. Az Egyesült Államok fegyveres erőit ezen az alosztályon keresztül pénzelnek egy sor japán tudományos és tanintézményt. A pénzt különböző fegyverek kidolgozásával kapcsolatos kutatásokra költik.

Az intézmény patológiai részlege tele van az egész világról összegyűjtött különféle mikroorganizmusokat, rovarokat, élősdi- eket tartalmazó palackokkal és tartályokkal. Akad itt veszett kutya nyelvéről nyert baktérium, tüdővészt okozó vírus, tífusz- és kolerabaktérium.

A baktériumfegyver-gyártáshoz burmai és maláji hernyókat, valamint 15 centiméter hosszúságúra megnövő mexikói hernyókat használnak. Felhasználják továbbá a dél-amerikai skorpiókat, kígyókat és minden más olyan állatot, amelyek gyorsan ölő mérgeket termelnek.