Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-11 / 137. szám
19C6. juntas Ií. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG Színes, változatos program építők napjára Holnap az egész országban meg- ünneplik az építők napját Megyénk építő- és építőanyagipari vállalatainál is megszervezik az ünnepségeket. A korábbi gyakorlattal szemben — amikor is ösz- szevant, megyei ünnepséget tartottak Tolnán — most vállalatonként tartják meg a rendezvényeket Az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a Duna partján rendezik meg az ünnepséget. Ez alkalomból tüntetik ki és jutalmazzák meg azokat az építőmunkásokat, műszakiakat, alkalmazottakat, akik a legjobb munkát végezték az elmúlt évben, délután pedig különféle sportesemények teszik színessé a programot. A Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói Domboriban ünnepednek. Az itteni víkendtelepen felavatják a vállalati üdülőt, amelynek egyik része már elkészült. Több dolgozó kap majd miniszteri kitüntetést, jutalmat. A dombóvári betone! öregyártó üzem dolgozód Pécsre mennek. Az anyavállalat — a Pécsi Beton- elemgyár — ugyanis összevontan rendezi meg az ünnepséget, együtt ünnepllk az építők napját a pécsi, a komlói, a hírdi és a dombóvári telep dolgozói. Az ünnepség „hivatalos” része után megtekintik a város nevezetességeit. A téglagyárakban szombaton és vasárnap rendezik meg az ünnepségeket. Kidolgozták az anyagi ösztönzés formáit a tsz-ekben A különféle technikai jellegű készülődés mellett természetesen szervezeti formában is készülődnek az aratásra Tolna megye termelőszövetkezeteiben. Amint azt Szekszárd városban és a szekszárdi járásban több helyen tapasztaltuk, ezekben a napokban véglegesítik az anyagi ösztönzés formáit Legtöbb helyen géppel tudják betakarítani a gabona túlnyomó részét, s kézi aratásra előreláthatóan nem igjen lesz szükség. Ezt tükrözi vissza az anyagi ösztönzés is. A szekszárdi Jóreménység Tsz-ben még ugyan nem határozták el véglegesen, de az előkalkulációk szerint megfelelő anyagiakkal díjazzák a kombáj- nosokat Külön figyelembe veszik a mennyiségi teljesítményeket, s külön a minőséget. Megfelelően érdekeltté teszik a gabonabetakarítás gyors lebonyolításában a szállítómunkásokat is. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz-ben a közeli napokban véglegesítik az ösztönző formákat. Ezt azért hagyták szinte mindenütt az utolsó napokra, mert számos tényezőt nem lehet előre figyelembe venni. Természetesen mindenütt számolnak azzal is, hogy jöhet egy kedvezőtlen időjárás, s a gépek mellett nagyobb számú kézi kaszára is szükség lesz. Dús sxénatermés a Duna árterében A Duna árterületén bő fű termés kaszálását kezdte meg a tavalyi nagy árvíztől károsult, bétái November 7 Tsz, mintegy 400 holdnyi réten. A fűben dús ártereken ezenkívül 200 holdnyit mintalegelőnek jelöltek ki, ahol villanypásztor őrzésével és szabályozásával a szövetkezet száz tehenét és nyolcvan növendékmarháját legeltetik. Ezt az árterületet a tavasz elején még víz borította, s az áradásokból visszamaradt iszap kitűnő trágyának bizonyult. Régebben csak kaszálták, az idén először felhasználják legelőnek is. Így a tavalyi nagy áradás, amely sok kárt okozott a November 7 Tsz-nek, a természetes zöldtakarmánnyal valamennyit jóvá- tesz. A szövetkezet pótolni igyekszik a belvíz okozta veszteségeket is: 200 holdnyi kipusztult búza helyébe napraforgós, kukoricás, borsós takarmánykeverékeket és silókukoricát vetett. A kukoricát már másodszor kultivátorozzák, kivéve a sokáig belvízzel borított részeket, ahol most szántanak és rövid tenyészidejű, Bu- kovszki-fajtájú szovjet kukoricát vetnek nedves földjébe. Befejezték a lucerna első kaszálását is, s ez 180 holdról 27 mázsa holdankénti, jó minőségű pillangós szénatermést adott gazda szónokot, nehogy összeverekedjenek. Hát nem szégyelli- tek magatokat? Az üzemi háromszögben is vita közben hoztuk meg a döntéseket. Egyszer egyik szakszervezeti gyűlésen egy „nagyon okos” a szememre hányta, szégyennek tartja, hogy a feleségem gazoló munkán van a sínek között. Hát szégyen a munka? Tetszett, nagyon tetszett nekem az a nyüzsgő élet... — Jelenleg hogy él, mivel foglalkozik? — Dolgozgatom a kertecskében, el-elsétálok a községbe, a vasúthoz. Mozgalmi munkám? Népi ülnök vagyok. (A népi ülnök kézikönyve az olvasmánya e napokban). Mással engem nem bíztak meg — mondja kissé keserűen. Meg is mondtam, hogy neheztelek azért, amiért mindentől megvontak. Nem veszik szívesen? Nem tudom... Bánt ez, meg az is, hogy az elvtársaknak nem jutott eszükbe a 60. születésnapom. Tudja, néhány jó szó jólesett volna — mondja elgondolkozva. Néhány percnyi néma csend után a fiatalokról kezd beszélni. — Mit tanácsol a kommunista fiataloknak? Gondolkodik. A szeme szinte külön életet él: — Először is azt: legfőbb az elvhűség. Soha ne tagadja meg az ember az elveit és önmagát. Azt is mindig fontosnak tartom, hogy álljanak helyt, ha nem is mindig szimpatikus azonnal a feladat. Legyen karakterük. Képezzék magukat, ne maradjanak le, mint mi. Emlékszem én arra, mikor fejünkhöz vágták a fűtőházi gyű lésen: „Amíg ti a politikát tanultátok, mi felsőbb szakmai isko Iákra jártunk”. A politikai, szak mai képzettség egyaránt fontos — fejezi be csendesen. • Dombóvár első élmunkása, a nyugdíjas vasutas, az esztergályos, a volt üb-titkár, a párt lelkes agitátora nem akar nyugdíjas lenni a mozgalmi munkában. Életeleme a közösségért végzett tevékenység, ebből ő nem öregedett ki. Többet akar és többet is tudna tenni. A mi pártunk ötvözi az idősebb kommunisták tapasztalatait a fiatalabbak dinamizmusával, tettrekészségével. Ne feledkezzünk meg a sok-sok Sükösd Sándorról, azokról, akik munkát kérni mindig az első sorban álltak és úgy is teljesítették feladatukat. Tettrekészségükre, okos szavaikra, szívükre, lelkűkre, energiájukra és cselekedetükre napjainkban is szükség van. Építsünk és számítsunk a forró szívű, mindenütt megtalálható, lendületes, fáradhatatlan Sükösd Sándorokra. SOMI BENJAMINNÉ Az ígéretek háza Súlyos mulasztások — Életveszélyes lakások Mi lesz a sorsa a 260 ezer forint összegű OTP-hitelnek? Napjainkban egyre népszerűbbek a társásház-építkezések. Nem véletlenül, hiszen ez az az építkezési forma, amely a legelőnyösebb a népgazdaságnak, a kivitelezőknek és az építtetőknek egyaránt Az érdekek ilyen szerencsés egyezősége biztosíték arra, hogy helyes úton járunik, amikor a csalá- diház-építkezés helyett megyénkben is szorgalmazzuk a társasház. építkezést amely jelentős mértékben segít megoldani városunkban és a nagyobb községekben levő lakásproblémáinkat. Éppen ezért nem mindegy, hogy a már megkezdett építkezések milyen határidővel és nem utolsó sorban milyen minőségben készülnek el. Hiszen ezek a lakások lesznek a legékesebb szószólói a társasházépítkezéseknek. MŰSZAKI ÁTADÁS — SOK HIBÁVAL Ilyen előzmények után megdob, benéssel tapasztaltuk a Polláck Mihály utcai társasház-építkezésen uralkodó tarthatatlan állapotot, amelyet már nem először teszünk szóvá; Fél évvel ezelőtt 1965. december 1-én „Az ígéretek háza — avagy érdemes-e a takarón túl nyújtózkodni?” című cikkünkben többek között a következőket írtuk: „A Polláck Mihály utcai építkezésen tegnap átadásra gyűltek össze az Illetékesek. Megtekintették a létesítményt, alaposan szem- ügyre vették a kőműves-, a szakipari tevékenység nyomát, és megállapodtak, hogy a házat ugyan átveszik, de tíz napba beletelik, míg az első lakó költözni tud. Mert még most nincs víz. a szennyvízhálózat, a vízvezeték be. kötésre vár. Nincs út, a festést, mázolást a kedvezőtlen időjárás miatt a tavaszra kell hagyni ..; A lakók költöznének, hiszen nem azért álltak a társulásba, mert felesleges 42 000 forintjuk volt. s nem azért írták alá a mintegy 150 000 forintos költségű szerződést, mert megfelelő lakókörülményeikkel rendelkeznek.;: A leendő lakók, de maguk a generálkivitelezők is szégyenkeztek a munkák jelenlegi állása és eddigi menete miatt. ígéretek házának tartják ezt a 12 lakásos társasházat az építtetők, mert az épí. tők különböző határidő-módosításokkal „lepték meg” őket,;..” EREDMÉNYTELEN LEVELEZÉSEK Akkor, mi tagadás, azt hittük, lesz foganatja a cikknek. Sajnos nem ígv történt. A december 20- án kelt átadás-átvételi jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk: .......A nevezett énületet a z építtetők előzetes átvétellel átveszik, a külső munkák hiányából eredő esetleges állagmegóvás elvégzéséről a kivitelező tartozik gondoskodni.” Az építtetők azonban hiába vártak az állag megóvására, csakúgy, mint a jogos panaszok orvoslására. Nem történt semmi. Csupán ígéretek hangzottak el a ktsz vezetői részéről. Ez év április 8-án az építtetők írásban kérték a Paksi Járási Építőipari Ktsz-től a munkálatok ha. ladéktalan megkezdését. Kérték, hogy írásban közöljék a folyamatos munkakezdés időpontját. A ktsz még C9ak válaszra sem méltatta az építtetőket. A közelmúltban valamennyi építtető levelet kapott az OTP-től. amelyben többek között a következőket olvashatjuk: „A Paksi Építőipari Ktsz kivitelezésében felülvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a közel két éve folyó építkezések befejezését a közösség nem szorgalmazza megfelelően, s így a ktsz a vállalt határidőket nem teljesíti.,, ;.. Valamennyi rendelkezésükre álló eszközzel segítsék elő az épületek befejező munkálatainak soron kívüli elvégzését, a mintegy 260 000 forintos állami hitel fel- használását. Amennyiben a hiányzó munkaiatok elvégzésére a következő hetekben megfelelő előkészületeket nem tapasztalunk a kivitelező részéről, kénytelenek leszünk a fel nem használt hitelt törölni.” Hasonló szövegő levelet kapott a Tolna megyei KISZÖV is — a Paksi Járási Építőipari Ktsz felettes szerve —, a következő kiegészítéssel: .......Az ide mellékelt j egyzékben levő munkákat legkésőbb az építtetők felé vállalt 1966. május 31-i határidőre szíveskedjenek elvégezni.. A KISZÖV néhány nappal később írásban közölte az OTP-vel, hogy „ .;. a Paksi Járási Építőipari Ktsz felé elrendeltük, s egyben felhívtuk a szövetkezet elnökének figyelmét arra, hogy a hiánypótlási munkákat 1966. május 31-re, a kitűzött határidőre a szövetkezet fejezze be.” Mivel a kitűzött határidőre — május 31-re — sem végezte el a ktsz a hiányolt munkákat, ezért az építtetők június 1-én írásban felszólították a Paksi Járási Építőipari Ktsz-t a munkák 1966. június 30-ig történő befejezésére. Levelükben többek között a következőket írták: „Az elmúlt fél esztendőben a kivitelező nem gondoskodott az építkezés befejezéséről. így az épületek külső bevakolása, valamint a tető szigetelése, részben a belső ajtók és ablakok mázolása mindmáig nem történt meg. Nem készült el az épület körüli járda sem. Az elmaradt kivitelezésű munkák között szerepel ezen kívül számos belső szerelési és építési hiányosság is. így például a Szijjártó- féle földszinti lakásban a közfalak, sőt a főfal is, míg a Takács-féle második emeleti lakásban a főfal megrepedt, illetve megsüllyedt.” MIT MONDANAK AZ ILLETÉKESEK? Ma, június közepén mindezek ellenére még mindig ugyanazok a problémák foglalkoztatják az építtetőket, amelyek a többszöri írásbeli és szóbeli ígéretek ellenére sem lettek megoldva. Kétségbeesésük érthető, hiszen amennyiben az OTP törli a fennálló hitelt, ez azt jelenti, hogy a mintegy 260 000 forintot az építtetőknek készpénzben kell a mukák elvégzésekor a ktsz-nek kifizetni, ellenkező esetben a ktsz szó nélkül otthagyja az épületet, mivel sem az OTP-től, sem a lakóktól nem kap pénzt. Ilyen előzmények után kerestük meg a Paksi Járási Építőipari Ktsz-t. Baller Ferenc elnök elmondta, hogy elsősorban állványanyag hiányában nem tudták befejezni kellő időben az építkezést, azonban két-három hónapon belül a lakásokban levő hiányosságokat rendbe hozzák. Ez újabb határidő. Vajon ki tudná megszámolni, hányadik? Utunk következő állomása a paksi járási NEB elnökéhez. Szabó István elvtárshoz vezetett. Itt megtudtuk, hogy a Tolna megyei NEB utasítására — a lakók bejelentése nyomán — vizsgálat indult. A járási NEB elnöke írásban közölte az üggyel kapcsolatos tapasztalatait, amelyben többek között javasolja, hogy a Tolna megyei NEB vizsgálja felül a Paksi Járási Építőipari Ktsz Polláck Mihály utcai társasház-építkezési tevékenységét, s ha szükséges, kér. je a Központi Népi Ellenőrzési Bi. zottság beavatkozását. Az építtetőkhöz hasonlóan elkeseredett hangon mondta el véleményét Lőrinczy Gyula, az épület tervezője és műszaki ellenőre is. Véleménye szerint a Paksi Járási Építőipari Ktsz jóformán semmit sem tett annak érdekében, hogy az építtetők által kért június végi határidőre elkészüljön a társasház. De azt is elmondotta, hogy észrevételeit, amelyeket a társasház építése során tett, figyelmen kívül hagyták a ktsz vezetői. Elsősorban ezért történtek például a falsüllye. dések. Mi magunk is kint jártunk a lakásokban és személyesen is meggyőződtünk arról az áldatlan állapotról, amely egynémely lakásban uralkodik A földszint 2-ben, Szijjártó Sándornál például szinte életveszélyes lakni. A második emeleten az egyik lakószobában nem kevesebb, mint 25 beázási foltot számoltunk meg, ami egyébként azt is jelenti, hogy szinte bármelyik pillanatban leomolhat a mennyezet vakolása. És még so_ tolhatnánk tovább azokat a súlyos hiányosságokat, amelyeket többszöri ígérgetés ellenére sem szüntettek meg a kivitelezők; ELŐTÉRBEN A PERESKEDÉS Ilyen előzmények után érthető a szekszárdi OTP álláspontja is. Számukra az építkezés határidejének többszöri módosítása azt jelenti, hogy az áthúzódó hitel ösz- szegével csökkentik a megyében az újonnan szervezett társasházépítési akciókra biztosított hitelösszeget. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az OTP már eddig is a lehető leghumánusabban kezelte az ügyet, hiszen nem ez az első eset, amikor meghosszabbította az építők által kért határidőre a hitelösszeg folyósítását. A ktsz magatartása egyébként számukra is érthetetlen. Ezek után még inkább érthető az építtetők elkeseredése, akik mintegy 150 000 forint értékű lakást vásároltak, s ma még ott tartanak, hogy a legelemibb követelményeknek sem felel meg egy- némelyik lakás. A tengerikígyóvá nőtt társias- ház-építési ügy még korántsem fejeződött be, hiszen az építtetőknek joguk van törvényes eszközökhöz folyamodni a kivitelező ktsz- szel szemben. És mint a jelek mutatják, hamarosan élnek is ezzel a jogukkal. A pereskedésre előbb- utóbb sor kerül. Pedig mindez elkerülhető lett volna, ha a Paksi Járási Építőipari Ktsz vezetői — és fizikai dolgozói — szívügyüknek tekintik ezt a társasház-építési akciót. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Megállapodást írtak alá az NDK kulturális és tájékoztatási köznontjának létesítéséről Pénteken a Külügyminisztériumban megállapodást írtak alá a Német Demokratikus Köztársaság kulturális és tájékoztatási központjának létesítéséről Budapesten. A megállapodás értelmében az NDK budapesti tájékoztatási irodája a közeljövőben szélesebb körű tevékenységet kifejtő és üzleti részleggel is rendelkező kulturális és tájékoztatási központtá alakul át. A megállapodás lehetővé teszi hasonló magyar intézmény felállítását Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában. (MTI).
