Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-08 / 134. szám
1966. június 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tolna megye egy statisztikai évkönyvben A termelésben az élen, étvágyban a tizennegyedik, iparcikkforgalomban a harmadik helyen — Egy lakosra hetenként egy levél jut A közelmúltban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal vaskos, .742 oldalas évkönyve, a megyék, városok, járások és gazdasági körzetek adataival. Hol, hogyan és miként szerepel ebben a kiadványban Tolna megye? Több tízezer számból és adatból választottuk ki az itteni néhányat. A számok birodalmában való tallózás érdekes és gyakran meglepő felfedezésekre, szűkebb hazánk jobb, átfogóbb megismerésére vezet. E szép dunántúli táj hangulataival, ízeivel, embereivel már önmagában véve is az egészséges patriotizmust táplálja bennünk és jó, ha mindez kiegészül néhány hűvösnek vélt, de annál izgalmasabb számmal. Az egy, vagy több jegyű számjegyek sokat mondanak. Tolna megye majdnem a legkisebb megye, területe 3608,7 négyzetkilométer, Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén és Pest megye kétszer nagyobb. A terület nagyságát tekintve viszont Vas, Zala, Nógrád és Komárom még Tolna megyénél is kisebb. Itt él az ország népességének 2,5 százaléka, míg a fővárosban az össznépesség 19,1 százaléka. A népsűrűség Pest megyében a legnagyobb, 130,9 lakos jut egy négyzet- kilométerre. Tolna megyében csupán 71,2. Az évkönyvből megtudhatjuk pontosan, bogy a városi népesség aránya a megye népességéből nálunk, Tolna megyében a legkisebb. Dehát ez nem is csoda, hiszen csupán Szekszárdnak van városi rangja. Szekszárd járási jogú város. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás Szabolcs- Szatmár megyében 9,4, Tolna megyében 2,7 és a szomszédos Somogy megyében 0,5. Megtudhatjuk az évkönyvből, mennyi az ezer éLve szülöttre jutó egy éven aluli halálozás. Tolna megyében 43,4 százalék. Vas megyében sokkal jobb az arány, 30,3 százalék. Az egy lakosra jutó kommunális beruházás forintösszege az első helyen lévő Baranya megyében 1327 forint, Tolna megyében mindössze 589 forint. Pest megyében viszont 438 forint A termésátlagok alakulását illetve az ország 19 megyéje közül Tolna megye foglalja él a legelőkelőbb helyet. A kukorica termésátlaga Tolnában 1964-ben 20,7 méterrríázsa, kataszteri holdanként, 1965-ben 20,6 métermázsa. Országosan elsők vagyunk. Utánunk következik Baranya, majd Békés és legvégén Szabolcs- Szatmár megye, ahol tavaly kukoricából méter mázsa volt a megyei átlagtermés. A búza, az árpa termésátlagait tekintve a megye szintén az élenjárók között foglal helyet. A ranglistán, ott, ahol az évkönyv a burgonya-, Hogyan állapítják meg a jégkárokat! Megyénkben kora tavasztól késő őszig mintegy 9—10 hónapon keresztül; márciustól októberig majdnem minden hónapban számíthatunk jégverésre. Az ezáltal akozott; sokszor igen érzékeny pénzügyi veszteséget; anyagi kárt a mezőgazdaságban biztosítással igyekszünk elhárítani, csökkenteni. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél az összevont vagyonbiztosítás. Ennek keretében néhány a biztosításból kizárt növények (szórványgyümölcsösben; dísznövényekben; faiskolákban, virágmagvakban, zöldtrágyának vetett növényekben; növényházakban; meleg- és hidegágyakban termesztett növényekben; felülvetésben; a dohány magtermésében; illetve sarjúdohány- ban bekövetkezett jégkárok) kivételével az összes növények jégkára megtérül. A jégkárok mértékét a kárbecslő szakértő százalékosan állapítja meg. Minden jégvert növénynél elsősorban azt vizsgálja, hogyha a növényt nem érte volna jégverés, mekkora lett volna annak a holdanként! várható hozama. A kártérítés kiszámításának alapja tehát a károsodott, jégvert területen jégverés nélkül várható terméshozam, legfeljebb azonban a termelőszövetkezet jóváhagyott tervében szereplő és az adatközlőben felvett holdankénti termés mértéke. Az idei év jő termést ígér, a közös gazdaságok terméskilátásai jobbak; mint amennyit terveztek, ezért az Állami Biztosító lehetővé teszi, hogy bejelentés alapján (külön díj felszámításával) a ténylegesen várható termést biztosítsák. Hozamfelemelésre a jégkár bekövetkeztéig van lehetőség. .Tégvert növényt nem lehet biztosítani. A jégverés által okozott káron kívül egyéb okból keletkezett terméskiesés nem kerül megtérítésre. A fent elmondottak azt jelentik, hogyha a kárrendezés alkalmával megállapítást nyert, hogy a talált hozam magasabb a biztosított hozamnál, akkor is a biztosított hazam mértékéig kerül rendezésre a kár. Ha azonban a kárrendezés alkalmával az derül ki, hogy a károsodott növény hozama egyéb elemi károk; vagy agrotechnikai hiba, betegség, esetleg rovarkárok következtében jégverés nélkül sem érte volna el a biztosított hozamot, úgy a kártérítési összeg ezen alacsonyabb hozam figyelembevételével kerül megállapításra. A jég- és árvízkár miatt kiszántott növények helyett; pótlásként vetett növényekben keletkezett jégkároka* külön díj felszámítása nélkül, az előző növényt értéke alapján térítjük. Ha azonban a pótlólag vetett növények holdankénti értéke alacsonyabb az előző növénynél, a biztosítás alapja ezen alacsonyabb érték. Az előző növénynél magasabb terméshozammal rendelkező növények esetére lehetőség nyílik arra; hogy ezen növényeket teljes értékükre biztosíthassák. Természetesen ilyen esetben a kiszántott növény biztosítási összege és a helyére vetett új növény magasabb termelési értéke közötti érték különbözete után a biztosítási dijat meg kell fizetni; vagyis ezen újrahasznosításként! és magasabb értékű növényre kiegészítő biztosítás köthető. Az Állami Biztositó a' jégkároknál a lábon álló; illetve a leszedetlen termésben, továbbá a learatott kalászos növényeknél az 5 százalékot, a learatott borsóban és repcében keletkezett jégkároknál pedig a 15 százalékot meg nem haladó károkat nem térí‘1 meg. A learatott kalászos növényekben a meghatározott határidőn belül keletkezett jégkár esetén az 5 'százaléko* meghaladó károknál a megállapított kárszázalékból 5 százalék, a learatott borsó és repce — ugyancsak a meghatározott határidőn belül — keletkezett jégkár esetén a megállapított kárszázalékból 15 százalék minden esetben levonásra kerül. Általában a jégkárok rendezésénél irányadónak kell tekinteni a kötvény- feltételeket. Sz. J. a cukorrépa-termésátlagokat jelzi, a mi megyénk az első. Viszont a statisztikai évkönyv számadatai is bizonyító erővel igazolják, hogy az állattenyésztés, a tejtermelés vonatkozásában Tolna régi híre, neve megkopott, s valóban sok a tennivaló, hogy ismét teljes fényében ragyogjon. Az egy kh. szántó- és rétterületre jutó tejtermelés a termelő- szövetkezetekben tavaly mindössze 96,4 liter volt Az egy tehén évi átlagos tejhozama 2117 liter. Igaz, hogy Zala megyében ennél sokkal rosszabb a helyzet, de az is igaz hogy az évi átlagos tejhozam tekintetében még Csongrád, Békés és Szolnok megye is előttünk tart. Vas megyében pedig az egy kh. szántó- és rétterületre jutó tejtermelés 131 liter. Az évkönyv megyei részletezéssel még arra is választ ad, hogy hol, milyen az emberek étvágya. Az egy lakosra jutó élelmiszer-forgalom 1965-ben Komárom megyében volt a legtöbb: 4890 forint. Hajdu-Bihar megyében a legkevesebb, 2539 forint. Tolna a 3052 forinttal a tizennegyedik helyet foglalja el. Az egy lakosra jutó iparcikk tekintetében viszont Tolna megye a harmadik: egy lakosra 4106 forint jut. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont 2625 forint. Ez a két szám jól érzékelteti a különbségeket. Az évkönyv összeállításának az időpontjában Tolna megye még úgy szerepel, hogy százezer lakosra 714 személygépkocsi és 1808, 125 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár jut. A személygépkocsik tekintetében ez az adat már bizonyára nem fedi a tényleges helyzetet. Érdekes azonban, hogy a személygépkocsikból Szabolcs-Szat- már, Hajdu-Bihar, Vas és Szolnok megyében van legkevesebb. A statisztika még a telefon- beszélgetések számát is rögzíti, sőt a postai levélküldeményeket is számon tartja. Az adatok azt mutatják, hogy Tolna megyében heti egy postai levélküldemény jut évi átlagban egy lakosra. Győr-Sopron megyében telefonálnak legtöbben. Hajdu-Biharban legkevesebbet. Tolna megyében „az egy lakosra jutó, kezdeményezett telefonbeszélgetések száma 24,6”. Szabolcs-Szatmár megyében a száz lakosra jutó vízcsőhálózat hossza 15,7 méter, Tolnában 159fi méter, Komárom megyében 198 méter. Száz lakásra nálunk 311 lakos jut, Csongrád megyében 294, Győr-Sopron megyében 348. Az élet minden területét felöleli az évkönyv. Úgyszólván nincs olyan kérdés, amire ne adna választ. Egyáltalán nem túlzás tehát, hogy néha a számok birodalmában való tallózás felér egy izgalmas regény elolvasásával. Sz. P. ÍGY OLCSÓBB? Alig múlt egy hete, hogy a rádióban elhangzott Szekszárdi Napon örömmel hallgattuk: milyen sokan vannak városunkban, akik büszkék a fejlődésre, akik törődnek épülő, szépülő megyeszékhelyünkkel. Most mégis aprócska üröm vegyül az öröm érzésébe. Hiába, néhány ember megkeserítheti sokak szája ízét. Miről van szó? A tavaszi tulipánszezon lejártával, nemrégiben nyári virágok garmadáját ültették él a városi kertészet dolgozói az utak mentén, köztereinken és parkjainkban. A sok-sok viruló, színes virág szép látványa mellett elszomorító képet kapunk a Bajcsy-Zsilinszky utca virágtartóinál. Csaknem valamennyiből hiányzik egy-egy tő muskátli. Van olyan is, amelyikben több a hiány, mint a virág. Nem, nem tördelte össze most senki, hanem tövestől emelték ki és elvitték. Sajnos, nemcsak ebben az utcában hiányosak a virágtartók, hanem másutt is. A tördelés a Mártírok terén tapasztalható. Idén tavasszal pedig már azt hittük, jobban tudunk vigyázni virágainkra. A tplipánnal kevesebb baj volt. Nem lehet talán a városban muskátlit vásárolni? Dehogynem, csak pénz kell hozzá. Otthona, lakása környékének éke- sítésére bárki vásárolhat, nemcsak muskátlit, hanem más virágot is. Nemcsak egy helyen, hanem a városi kertészetben és a vásárcsarnokban. Van tehát lehetőség. Így olcsóbb? Taláy ezt vallják a világot így szerző, a virágot így szerető emberek? E néhány ember tette sértő a többségre, a városunkat szerető lakosokra. A hiányok pótlása nemcsak bosszúságot okoz. Munkát, fáradságot, pénzt is igényel a kiegészítés. Mindannyiunk zsebéből, a város fejlesztését, szépítését szolgáló közpénzből kell helyrehozni a csak magával törődő ember virágszerzési manővereit. Vigyázzunk jobban virágainkra ’-4 -é KELLEMES UTITÁRS A MELEG TAKARÓ 119) Vizsgázott, vagy gyakorlattal rendelkező raktárost felvesz a Paksi Járási Építőipari Ktsz. (56) A Tolna megyei AGROKER Vállalat azonnali belépéssel felvesz mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező férfi munkaerőt, belső ellenőri beosztásba. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés; Szekszárd, Mátyás kir. u, 63—65. szám alatt, a vállalat főkönyvelőjénél. (60) Értesítem minden kedves ismerősömet, hogy szeretett férjem NIEDER GYULA f. hó 6-án elhunyt. özv. Nieder Gyuláné. __________ (70) A próhirdetés Házépítéshez faanyag, léc, és cserép eladó. Máza, Alkotmány u. 9. sz. (65). A kölesdi fmsz, technikumot végzett könyvelőt felvesz, fmsz-i gyakorlattal rendelkezők előnyben. (51) NDK konyhabútor újszerű állapotban eladó. Szekszárd, Tarcsay V, u. B/4. 1. e. 6. ajtó. (66) Jön! Jön! A Varsó Nagycirkusz Szekszárdira a laktanya mögötti területre Világsiker ! iúniu* 10, lls 12"én? bat a székre június 13, 14-én Világsiker ! Előadások kezdete minden este fél nyolc órakor, vasárnap fél négy órakor is. Jegyek elővételben válthatók Szekszárdon, a művelődési házban, Bátaszéken a községi tanácsnál. (48) \
