Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

TOI.TÍA WFGTEI NÉPÚJSÁG 1966. június 3. Jó kilátások a magtermesztésben Mindent megtesznek a szakemberek és a gépállomások a betakarítás érdekében A sok sikertelenségből okultak megyénkben az irányító szervek és a gazdaságok szakemberei egy­aránt, ezért a jelek szerint most mindent megtesznek az eredmé­nyes aprómagíogás érdekében. Néhány héttel ezelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a dombóvári vetőmagvállalat és a Gépállomások Megyei Igazgatósá­ga felmérte, mennyi kombájn szükséges a vetőmagvak betakarí. tásához és ennek alapján a gépál­lomások igazgatósága utasította az állomásokat, ki hány kombájnt alakítson át a borsócsépléshez, ké­sőbb pedig az aprómagvak csép- léséhez. Megnéztük néhány szövetkezet­ben és a Várdombi Gépjavító Ál­lomáson, milyenek a kilátások a magfogáshoz és hogyan készülnek az üzemek a betakarításra. Az ellenőrző, vagy inkább tanácsadó csoport tagjai a következők voltak: So- morjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főag- ronómusa, Csonka Károly, az Or­szágos Vetőmagtermeltető és -El­látó Vállalat dél-dunántúli alköz­pontjának igazgatója, Rada Ernő, az alközpont főmérnöke, Ördög Árpád, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronómusa és kombájnokat úgy üzemeltetni, hogy a borsó ne törjön ketté. Eh­hez gumiverőléc kellene, de sajnos nincs, ezért a koanbájndob kisebb fordu­latszámával, tehát lassúbb kom­bájnolással 'kell végezni a borsó betakarítását. Csonka Károlyék arra kérik a gazdaságokat, kétmenetes aratás­sal takarítsák be a pillangós apró­magvakat. Tehát rendrevágóval és kombájnnal. De most a legkö­zelebbi feladat a kártevők elleni védekezés. Ha elvégezték a tarló­porozást az első vágás után, ak­kor is szükséges még egyszer po­rozni, mielőtt a második termés felnőne a bimbós állapotba. Sőt, abban az időben is, amikor vi­rágzás előtt áll a magfogásra ha­gyott lucerna, lehet még védekez­ni és szükséges is, de nem álta­lános vegyszerezéssel, hanem az úgynevezett csalogató módszerrel: Bátaszéken ezt évek óta alkalmaz­zák, köztudomásúan nagy ered­ménnyel. (Évek óta nagy össze­geket kap a bátaszéki Búzakalász rendszeresen figyelni kell a pil­langósokat, szinte naponta. A Bú­zakalász Tsz előző foagronomusa, egy idős szakember rendszeresen járkált a lucematáblákon és a ka­lapjával belesuhintott a lucerná­ba, meregetve onnan a bogarakat, a kártevőket, amikor megjelentek. Aztán kiadta a jelszót: Porozni! Utódja, Maul János ugyancsak szívügyének tekinti az aprómag- fogást, mint ahogyan mindenki a bátaszéki közös gazdaságban. Ér­demes megemlíteni a bevételek közül a három évvel ezelőtti ősz- szeget, amit aprómagvakért kap­tak: több mint egymillió forint. De nemcsak szövetkezeti érdek az eredményes magfogás, hanem országos is, hiszen igen sok valu­tát hoz, ha tudunk exportálni. Csonka Károly elmondta, hogy a dombóvári vetőmag-alközpont területén, tehát Baranya, Tolna és Somogy megyében a jelek sze­rint nálunk legkedvezőbb a hely­zet idáig, megyénkben ígérkezik legjobb magtermés. Tolna megye 22 ezer holdon termeszt vetőmag­vakat, ebből 2200 hold burgonya, a többi gazdasági és kerti vető­mag. Lucernából 11 vagon magot vár megyénktől a vállalat, és a tervek szerint még külön nyolc vagonnal lesz szükségük a tsz­Béres Sándor, a vetőmagvállalat Tsz az aprómagvakért, pocokkár ^já/t telepítésre. Vörösheré­szekszárdi körzeti felügyelője. Ha­tárt jártunk Bátán, Bátaszéken, meg a Szekszárd és Bátaszék kö­zött fekvő területen. Általános ta­pasztalat, hogy a növények jól fejlettek, a pillangósok és a borsó egyaránt, a tavaszi árpáról nem is beszélve. Mindenképpen érdekük a szövetkezeteknek, hogy minél több vetőmagot, különösen pillan­gós aprómagvakat tudjanak elad­ni a dombóvári alközpontnak. A feladat azonban még sok ahhoz, hogy mag kerüljön a zsákba. A lucerna féléket meg kell védeni a kártevőktől és lelkiismeretesen végezni a betakarítást. A borsó esetében is valószínűleg több he­lyen, akárcsak Bátaszéken, sürgő, sen vegyszereznj kell a levéltetű ellen. A másik alapvető feladat: a és egyebek ellenére, mert mindent megtesz a védekezésben.) Báta- széken a magfogásra hagyott lu­cernában bizonyos szakaszonként, általában 15—20 méterenként vágnak egy-egy sávot, körülbelül két kaszavágásnyit, úgy, hogy mire a lucerna zöldbimbós állapotba kerül, ezeken a lekaszált sávokon bői hét, illetve öt vagon szüksé­ges a tervek szerint. Természete­sen egyéb magvakból is számíta­nak megyénkre. A betakarítás megszervezéséről még annyit: a borsó betakarításához 47 kom­bájnt, a pillangós aprómagvak be­takarításához 19-et jelöltek ki a megyében, amelyeket át kellett, már sarjad egy kis zsenge növény. {]]ef-ye a közeljövőben át kell ala­kítani. A megyei vezetők kérését A kártevők odasereglenek és akkor ezeket a sávokat poroz­zák, tehát elpusztítják a kártevők nagy többségét. Mindehhez persze Erőmű Kubának szovjet segítséggel Havannától ötven kilométer nyíre, Mariéi kisvárosban épül egy hőerőmű második részlege. Az építkezés befejezése után ez lesz a legnagyobb erőmű Kubában. Kapacitása eléri az 50 000 kilowattot. Az építkezést szovjet segítséggel végzik, s az erőmű gépei a legkorszerűbb szovjet berendezések lesznek. A tudomány és a technika legújabb vívmányait figyelembe vevő terveket lenin- grádi mérnökök dolgozták ki. Emesto Kandó miHcista őrzi a villanytelepet Milyen nevet adunk utcáinknak? Nemrég olvastam, veztek el utcát, ame- hogy néhány szék- lyet később Pollack szárdiutca névadásra Mihály nevére vál- vár. Üj utcákról van toztattak. (Illetve Pol- szó, amelyek azt mu- Iák Károlyra, Polláck tátják; gyarapszik, nö­vekedik öreg váro­sunk. Kilencszázöt éves kora ellenére is nő... Tehát néhány utcá­nak nevet kell adni. Névadó szülő bárki lehet. A végső döntés pedig a város veze­tőire vár. Lehet tehát a nevekben válogatni. A magyar munkás- mozgalom két olyan alakjára gondolok, mint Kun Béla, vagy Károlyi Mihály, bár ismételten tolmácsoljuk — de ez prémiumfeltétel is, tehát saját érdekük a kombájn­vezetőknek —, gumiverőléc hiá­nyában kisebb fordulatszámmal «üzemeltessék a kombájndobot. 1 Másrészt, lehetőleg kopott verő- 5 léceket szereljenek fel a borsó- 3 csépdéshez: 5 Az ellenőrző és tanácsadó szak- j emberbrigád a betakarítás idő­sszakában is meglátogatja a mag- J termesztő gazdaságokat. Károlyra. Ez utóbbi szerepel például a Kartográfiai Vállalat által kiadott város­térképen is). A Sió is helyet kaphatna a vá­rosban, egy utcanév erejéig. És ha már itt tar­tunk, hogy utcának kell nevet adni; egy megjegyzést teszek. Ha már annyira meg­becsülünk valakit, tiszteletben tartjuk az emlékét, azzal, hogy nevet viselik, amelyet nevét egy utcának kaptak. annyira becsüljük^ hogy a neve kerüljön a névtáblára. Ne úgy, mint a már említett. Polláck Mihály he­lyett Pollák Károlyi vagy a déli kertváros­ban Alpiári Gyula ut­ca helyett Alpár Gyula utca. A városi tanácsnak, úgyis kell új utcanév­táblákat készíttetni, bizonyára beleférne a költségvetésbe, ha újak kerülnének azok­ba az utcákba is, amelyek nem azt a az utóbbiról már ne- adjuk, akkor legalább BS. Ebben a pillanatban teljesült is a kívánsága. Halk kopogtatás után tárult az ajtó és Margaret dr. Carolina Beckert engedte be maga előtt. — Bocsánatot kérek — mondta zavartan, — de annyira aggódtam sógorom miatt, hogy kénytelen voltam eljönni. A szobalány megterített és kisomfordált. — Kit keres? — vakkontotta Northon. Becker doktornő válasz helyett Crawfordra pillantott. Rögtön észrevette rajta, hogy valami baja van. — Mi történt magával? — kérdezte riadtan. Crawford, megrázta a fejét. — Semmi, majd később elmondom. — Hol van Ottó?! Nagyon bántott a lelkiisme­ret, mert nem akartam elereszteni és miattam késett el... Hol van? Ideért? Találkozott vele? — Foglaljon helyet — szólt Crawford — és próbálja nyugodtan elviselni a történteket... r Northon kövér testét meghazudtoló fürgeség­gel pattant fel a fotelból: — Mi ez itt? Mi történt?! Crawford egy mozdulattal visszakényszerítette a fotelbe. — Üljön csak le, ezredes úr. Nos, parancsára megjelent a tanú. Intézkedhet. — Crawford pedig ismét Carolinához fordult: — Sajnálom, Caro­lina, de nem kímélhetem meg ettől. Otto meg­halt. Az a náci kém lőtte le, akit Ottó keresett: Hans Krammer! De még mielőtt meghalt volna, ő is leterítette Krammert. S ezzel megmentette az én életemet. — 122 — Carolina arca falfehér lett. De uralkodott ma­gán. — Meghalt? — suttogta révetegen maga elé. — De maga... — Semmiség az egész. Ezt a beszélgetést még be kell fejeznem. Ha akar, itt maradhat... Az ezredes idegesen rágyújtott egy szivarra. Majd két pohár whiskyt hajtott le egyszerre, anélkül, hogy két vendégét megkínálta volna. — Vége a játéknak, ezredes úr — szólalt meg Crawford, — Ha nem hallgat a jó szóra, hama­rosan a hadbíróságon hallhatja ugyanezt. Kram­mer meghalt. Holtteste kint fekszik a műhelynek berendezett istállóban. Jamest letartóztattuk. Mindent bevallott. Dianna Simpsont is őrizetbe vettük; — Ez mind nagyon szép, de először is kicsoda ön, hogy ilyeneket állít, másodszor pedig nekem mi közöm az egészhez? — lilásodott el vöröses arca a méregtől. — Ezredes úr azt állította mindenki előtt, hogy inasa John Restom, a régi tisztiszolgája, holott nagyon jól tudta, hogy hírhedt náci kém és Hans Krammer a neve. Különben Crawford kapitány vagyok az elhárító osztályról. De ez még nem minden. Itt van például a barátnője, Dianna Simpson ..; — Ha azt a szőke hölgyet gondolja, akinek az a csecsebecseboltja van a városban, csakugyan bemutattak neki, beszéltem is vele párszor sze­mélyesen, meg telefonon is.;. — Például, hogy engem helyezzenek el a Char, tens Műveknél — szólt közbe Crawford: — 123 — — Úgy van ..; Közelebbről azonban nem isme­rem. Soha nem voltam vele öt percnél tovább kettesben és nem tettem be a lábam a boltjába. Bizonyítsa be az ellenkezőjét! — Nem kellett bemennie a boltba — felelte a kapitány. — Ha a bolt tulajdonosnője üzenni akart, kitette a kirakatba. Nagyon szép játék volt. Northon ezredes, a város befolyásos embere, a Chartere Művek igazgatósági tagja, akinek inasa egy Hans Krammer nevű Gestapó-százados, a Gretley-i kémközpont főnöke a „nagy hazafi” vé. dőszámyai alatt biztonságban dolgozhatott! Ki ) gyanúsíthatta volna például Dianna Simpsont, a Grissom-ajándékbolt bájos tulaj donosnőjét, a Gretley-i előkelő társaság közkedvelt szépasszo­nyát, aki pedig Krammer ügynöke volt?! És itt volt James, a behízelgő modorú, szolgálatkész mixer, aiki a White Club bárjában keverte az ita. lókat. Tudta, hogyan kell a fiatal tiszteknek ke­verni, hogy azok rózsás hangulatba jöjjenek és minél többet fecsegjenek alakulatukról, gépeikről meg hasonló hadititkolkról. A kémközpont közben mindig újabb ötletekkel bővítette működési te­rületét. Legutóbb egy Bessy nevű akrobatanő lett a szövetségesük a Hippodromme színpadán. Nem, dehogy gondolom, hogy valaha is szót váltott ezzel a nővel. Nem volt rá szüksége. Mutatvá­nyaival nagyszerűen tudott „beszélni”. Krammer azonban túlságosan elbízta magát és meggondo­latlanul Dianna Simpson lakására hívta régi is­merősét ; ; .

Next

/
Thumbnails
Contents