Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

1966. június 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 NAPIRENDEN a tanulságok, a tennivalók Dombóváron járási végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták az oktatási évad lezártával a párt­ós KISZ-oktatás tapasztalatait és tennivalóit A június 2-i párt-vb ülésén megállapították, hogy egészében jelerftős az előrehaladás az előző évekhez viszonyítva. A járásban 1639 párttag és pártonkívüli ta­nult az 1965/66-os évadban, a náluk szervezett, tízféle tema­tikájú tanfolyamon. Az előterjesztést követő vitá­ban részletesen megbeszélték a járás párt- és KISZ-oktatásának módszertani, ideológiai problé­máit és hatását, sokoldalúan ki­egészítve a jelentést. A megnövekedett érdeklődés­nek eleget téve, valamint a jobb közgazdasági propaganda érdeké­ben, növelni fogják a gazdasági kérdésekkel foglalkozó párt­oktatási formák számát. A másik javaslat szerint, témánként sza­kosítani szándékozzák a propa­gandistákat Emellett a felkészí­tés és ellenőrzés során jobban ügyelnek arra, hogy még foko­zottabban választ adhassanak menet közben is a propagandis­ták az aktuális politikai kérdé­sekre. A vitatott, helyenként még kellően meg nem értett ideoló­giai-politikai kérdésekre vissza­térnek. Szóba került, hogy a jö­vőben a pártonkívülieket na­gyobb számban, elsősorban a tö­megszervezetek oktassák, külön­böző szemináriumokon. A végrehajtó bizottság elisme­rését, dicséretét fejezte ki a jó módszerekkel, hatékony, eredmé­nyes munkát kifejtő pártpropa­gandistáknak és a 16 tagú, társa­dalmi oktatási bizottságnak. Emelkedett a felhozatal a szekszárdi piacon Ha visszaemlékezünk az előző évekre, az újburgionya ára kez­detben, amikor még csak kis té­telek voltak forgalomban, min­dig 10 forinton felül volt. Most jóval alatta. Reggel hatkor, szokás szerint már valósággal nyüzsgött a piac. A szövetkezeti elárusítónál most is mérték az új burgonyát. Az ár három—hat forint. A magáno­sok közül is nagyon sokan hoztak újburgonyát. Az árakkal azonban kénytelenek voltak a szövetkezeti árakhoz igazodni. A vásárcsarnokban zöldpaprika is ládaszámra várta a vevőket, darabonként 1,50-ért. burgonyát is. Mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy to­vább javuljon a szövetkezeti el­látás, így remény van arra, hogy tartósan és mind több árura vo­natkozóan érvényesül az árszabá­lyozó szerepe, lehetetlenné teszi egyes kistermelők telhetetlensé- gét. Viszont a baromfinál változat­lan a helyzet. Az árak magasak is és nincs elég baromfi. Azaz pontosan azért magasak az árak, mert nincs elég baromfi. Az egyik helyen 36 forintért mérték kilogrammonként a vágni való csirkét. Szocialista brigádmozgalom a tamási Vörös Szikra Tsz-ben Jó termést ígérő a tamási Vörös Szikra Tsz határa. A tagok büsz­kék az eredményekre, a sárguló gabonatáblákra, az eső után szé­pen fejlődő kapásokra. Gyomot, búzavirágot, pipacsot sehol sem lehet látni a vetésben. A pártszer. vezet titkárát, Filótás Istvánt a reggeli határjárás után jó kedvé­ben találtuk. Annyira felvidította a határjárás, hogy aznap a kisebb- nagyobb bosszúságok sem tudták kihozni a sodrából. Hogyne örült volna; bármerre járt a határban, a gazdaságban, mindenfelé szor­galmasan dolgozó emberekkel ta­lálkozott. A mostani kritikus idő­szak a mezőgazdaságban, minden gépre, munkáskézre szükség van, és a tsz-ben egy emberként fogtak össze a családok. Fiatalja öregje a határban nyüzsgött. Kibontakozott a szocialista brigádmozgalom A termelőszövetkezetben a gép. csoport kezdeményezte a szocia­lista brigádmozgalmat. Sok függ a 24 gép és a gépen dolgozó emberek munkájától. Jó termésre van ki­látás és a néhány forduló, amit a traktorosok még esténként is rá­dolgoznak, mázsákban kamatozik majd. Iván László Szuper Zetoron dolgozik. Gépére 1800 normálhold munka van tervezve. A zetoros, a párt IX. kongresszusa tiszteletére. 100 normálhold túlteljesítést vál­lalt. A brigád tagjai úgy számol­nak, hogy az a vesződség is má­zsákban mutatkozik majd meg, amit a fiatal, kevesebb tapaszta­lattal rendelkező traktorosok ta­nítására fordítanak. Ezért segítik őket a munkagépek megismerésé­ben, ezért tanítják őket igényesebb munkavégzésre. A nyári nagy munka, az aratás, cséplés már felkészülten várja a brigád tagjait. 1500 hold kalászost kell betakarítani a tsz-ben. Érdé. mes a fiatalokkal arról beszélget­ni, hogy mennél kisebb a szem­veszteség, annál nagyobb lesz a kereset. A kertészetben 12 asszony tett szocialista versenyvállalást. Marat Tamásné, Palotai Ferencné és a többiek. Konkrétan, mázsákban kifejezve mondták ki, hogy a 800 öles paprika területükön 120 mázsa paprika helyett 125 mázsát ter­melnek. Tavaly a kertészet 380 ezer forint többletet tett a tsz kasszájába. Ha az idő kedvez, a kertészetben kialakult szocialista brigádmozgalommal az év végére a 380 ezer forintnál is többet hoz­nak a tsz „konyhájára”. A gépe­sek segítik az asszonyok munká­ját, nem vesznek él értékes órák a járműre való hiába várás miatti Viszont az asszonyok is fegyelme­zettek, mert pontosan ott vannak a megbeszélt helyen, hogy a jár­művek időben indulhassanak a határba. A jó példa ragadós A gépesek és a kertészeti bri­gád megalakulása után az állat- tenyésztők is szervezkedtek. A te­henészek a tej hozam és a zsírszá. zalék növelésére, a sertéstenyész­tők a nagyobb átlagsúly elérésére, a halászok a tógazdaság jövedel­mének emelésére vállalkoztak. Ahogy a láncszemek kapcsolódnak egymásba, úgy kapcsolódnak a vállalkozásba a tsz-tagok, a gépe­ken dolgozó fiatalok, a növényter­mesztésben dolgozó lányok, asszo­nyok. Nemrég az egyik tsz vezetősége így vélekedett, amikor a szocia­lista brigádmozgalomról érdeklőd­tünk: „Azért nehéz a tsz-ekben a szocialista brigádmozgalom szer­vezése, mert nincs gazdája. Az üzemekben, az állami gazdaságok, bon más a helyzet; Ott van a szak­szervezet, feladata ez a munka.” A tamási Vörös Szikra Tsz-ben el­indult szocialista brigádmozgalom rácáfol az ilyen nézetekre. A tsz- ekben is vannak kezdeményező emberek, van ifjúsági szervezet és vannak jól dolgozó nőmozgalmi aktívák. A pártszervezet ezekre a mozgalmi erőkre támaszkodhat, rajtuk keresztül is segítheti a szocialista brigádmozgalmat. Mint bárhol másutt, a tamási Vörös Szikra Tsz-ben is vannak nem­törődöm, felelőtlen emberek, akik csak akkor nem restek, amikor kérni, követelni kell. Ilyenek is vannak, de mindenütt vannak jó szellemű, egymással és egymásért dolgozó közösségek. A tsz pártszervezete azokra az erőkre támaszkodik, akik úgy vélekednek: egyetlen órát sem szabad elmulasztani, ha a helyzet úgy kívánja, dolgozni kell. A ta­mási Vörös Szikra Tsz-ben arról már nemigen kell meggyőzni az embereket — tapasztalatból tud­ják —, a több termés együtt jár a nagyobb haszonnal, a nagyobb jövedelemmel. P. M. SÁRKÖZ! NAPOK 1966. június 18—26. Paradicsomnál a kionkurren- cia szombaton még szóba sem jöhetett, mert csak a szövetke­zeti elárusítónál volt. Amint Horváth János, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese mondotta, a szövetkezeti elárusító részére az ország más részeiből is sze­reznek be árut, hogy zavartalan legyen az ellátás. Így tudták biz­tosítani a kellő mennyiségű új­Ezúttal is nagy keletje volt a virágoknak. Hat órakor már egyenruhás úttörők tolongtak a virágárusoknál, de a felnőttek is ott voltak a sorban állók között. Ugyanis megtörtént, amit még sosem láttam a szekszárdi piacon, hogy virágért is sorba álltak. A pedagógusnapi készülődés jele volt ez. Kilencnapos ünnepségsorozattal tartják meg június 18. és 26. kö­zött a Sárközi napokat, Sárköz községeiben: Sárpilisen. Decsen, öcsényben és Alsónyéken. A ren­dezvényekből néhány jut még Szekszárdra is. j A „Sárközi napok” a „Sárköz a képzőművészetben” című kiállítás. sál nyílik, Szekszárdon, a Balogh Ádám Múzeumban. Ezen a napon Sárpilisen is érdekes program hív­ja a látogatókat. A kétnapos Csillagtúra részt­vevői érkeznek majd Sárpilis- re az esti órákban. A „20 éves a Sárpilisi Népi Együt. tes” című kiállítás ezen a napon nyílik, este pedig jubileumi mű­sorral mutatkozik be az együttes; Ünnepi nagygyűlést, munkás­paraszt találkozót tartanak 19-én Sárpilisen. Öcsényben foto-, dia- és kisfilmpályázati, s ugyanekkor Decsen sárközi népművészeti ki­állítás nyűik. Az esti órákban Sár­pilisen a munkás műkedvelők mű­sorát nézheti végig a közönség. Sárközről készült kisfilmeket ve­títenek Decsen 20-án délután. Es­te pedig hivatásos népdalénekesek műsora lesz az fmsz-kisvendéglő- ben. Népi gyermektánccsoportok me­gyei találkozója lesz 21-én délelőtt Alsónyéken, délután pedig ugyan, itt a bábcsoportok találkozóját rendezik meg. A múzeumigazga­tók országos tanácsülését Szek­szárdon tartják. Sárpilisen a Sár­közről készült kisfilmeket vetítik le. Öcsényben pedig hivatásos népdalénekeseknek tapsolhat majd a közönség. Sárközi és gemenci körtúra in­dul Szekszárdiul 22-én délelőtt. Ezen a napon Alsónyéken vetítik a sárközi kisfilmeket és itt lépnek fel a hivatásos népdalénekesek is. Néprajzkutatók országos ta­nácskozását Szekszárdon ren­dezik meg 23-án, a délelőtti órákban. Alsónyéken népi együttesek ta­lálkozóját nézheti végig a közön­ség, Sárközi úttörőcsapatok 24-én Sárpilisen táborbznak. Ennek a napnak fő kulturális központja Decs lesz. Kamarakiállítás nyílik „Sárköz az irodalomban” címmel) Szakemberek kerekasztal-beszél- getésre ülnek össze a filmszínház­ban, Sárköz múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgetnek. Este pedig előadó népművészeké a decsi film­színház színpada; Sárpilisen a sárközi táncünne­pen 25-én Baranya, Somogy, Fejér, Bács és Tolna megye legjobb együttesei vesznek részt. A műsort reggelig tartó „Sárközi bál” követi. A Sárközi napok ünnepségsoro­zata 26-án a dalostalálkozóval fe­jeződik be öcsényben, a művelő­dési házban. A dalostalálkozóra Baranya, Somogy, Fejér, Bács- Kiskún és Tolna megye, valamint Budapest küldi el legjobb kóru­sait. Műsor után ifjúsági bált ren. deznek. Naponta sárközi körtúrára in­dul autóbusz Szekszárdról. Köszönetét mondok mind- azoknak, akik drága felesé- i gém temetésén megjelentek, részvétüket fejezték ki és fájdalmamat igyekeztek eny- í híteni. Németh József B. F. érkeznek Jugoszláviából. A déli határmenti megyék lakói szabá­lyosan összejárnak. Igazán feltű­nő tehát, hogy a két ország iro­dalma mégsem hat megfelelően, egymásra. Főleg akkor, ha látjuk, hogy Jugoszlávia ugyanúgy szocialista ország, mint Magyarország. Az irodalom, — a művészetek, — kí­vánatos tükör lehetne. S erre a tükörre valóban szükség lenne. Sokan ugyanis azt hiszik és azt mondják: ott azért a szocializmus építése egészen más. Nem más. Kizárólag arról van szó, hogy ami ott van, az a szocializmus építése Jugoszláviában, ami itt­hon nálunk van az a szocializ­mus építése Magyarországon. Né­hány dologban az látszik jobb­nak, ahogyan ott csinálják, né­hány dologban az látszik jobbnak, ahogyan mi csináljuk itthon. A már említett Csingi-Lingi csárdá­ban megismerkedtem egy maszek fuvarozási vállalkozóval, Osgyán Sándorral. Ez az ember két teher­autóval, egy személygépkocsival és egy pótkocsis traktorral dol­AutóWiáUitá# a belgrádi nwyvmm** gozik, alkalmazottakkal foglalko­zik, s ő maga kizárólag az üzleti ügyeket intézi. Árverés útján, ál­lami vállalatoktól is' vállal fel munkát, saját bevallása szerint ilyen esetben neki legtöbbször „fórja” van, mert kevesebb a re­zsi, olcsóbban dolgozhat, és az állami fuvarozókkal konkurrálhat. Jól keres, jól él, kizárólag a mun­kaerő okoz neki gondot. A dolgos és biztos egzisztenciát akaró em­berek ugyanis az államosított üze­mekben, a vállalatoknál, stb. ke­resik a kenyerüket, és Osgyán Sán­dornak a legsilányabb munkaerő jut. Dusán ezt megerősítette azzal a megjegyzéssel, hogy náluk a mun­kahelyeken a lustákat, a naplopó- kat gyorsan kipenderítik, s utá­na egykönnyen ezeket másutt sem alkalmazzák. így tehát ve­lük az Osgyánhoz hasonló masze­kok kínlódnak. Ezek után Osgyán Sándort úgy is nézhettem, mint „felszívót” aki azért van, hogy az üzemi kollektívák, a munka- nélküliség előidézésének a veszé­lye nélkül szabadulhassanak meg a legsilányabb munkaerőktől. Mondtam is ezt neki. Nevetett, s minden áron azt akarta, hogy le­gyünk a vendégei. A pincérek körüludvarolták, a zenekar a kedvében járt. Látszott, hogy Os­gyán Sándor nem garasoskodik. Úgy van ez is, mint nálunk: aho­vá könnyen jön, onnét könnyen is megy a pénz. (Folytatása következik) SZEKUJ.ITY PÚTiuM

Next

/
Thumbnails
Contents