Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
1968, június 1. ' TOLVA MEGYÉI NfiPÜJSÄO 3 Fölfordulás Medinán AZ EMBERI INDULATOK útvesztőjében járva, az eltévedés veszélye roppant nagy. Nem léphetünk fel tehát a csalhatatlan kinyilatkoztató szerepében, csupán azt tehetjük, hogy ezt az írást, mintegy tükörként odatartjuk azok elé, akiknek joguk és kötelességük belenézni a tükörbe, s felismerni a medinai Béke Tsz- re bénítóan ható torz és rút vonásokat. Nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza, még nehezebb a szavak mögé látni, s szinte lehetetlen eldönteni egyik-másik ember esetében, hogy az igazi arcát mutatja-e, avagy a megtévesztőt, a hamisat. Kozics Dusán tsz-tagot például indulatos, tényeket elferdítő embernek festette le mindenki, akivel a medinai felfordulás okait kutatva, beszélgettünk. A járási pártbizottság egyik vezető beosztású munkatársa így jellemezte: Mindig ő ugrasztja össze az embereket, minden függöny mögött ellenséget keres, s következetesen hinti a békétlenség magvait. Az eddig meg-megismétlődő személyi villongásoknak rendszerint ő volt a központi alakja. Tényleg így lenne? S ha valóban így van, akkor a faluban, az egészséges erők miért nem tudták ezt Kozics Dusánnak már rég értésére adni. Közéleti szereplésének káros vonásait miként engedik érvényesülni? Továbbmenve: túlzásai miatt, ha azok fennállnak, már rég el kellett volna szigete- lődnie, mivel ez nem történt meg, fel kell tételezni, hogy amit mond, - azzal még mindig sokan értenek egyet. Kozics Dusánnal mi is beszélgettünk. Okos, választékos szavú ember, a felelősség hangján beszélt a közösség ügyeiről, gondjairól. Jó benyomást keltett. Szemtől szemben nehéz volt róla elhinni, hogy a Béke Tsz pártcsoport-értekezle- tén legutóbb ő volt az. aki állítólag kijelentette, hogy a községi párttitkárnak és a községi tanács vb elnökének nincs semmi keresnivalója az értekézleten. Vajon, amikor velünk beszélt, akkor melyik arcát mutatta? Döntsék ezt el maguk a medinaiak. Ezekben a napokban, a józan észre hallgatva, a tsz érdekeit szem előtt tartva, más kérdésekben is dönteniök kell. A jelenlegi helyzet sok veszélyt rejt magában, ami ott van, az jelenleg tarthatatlan. Ruzsicska Lajosnak, a Béke Tsz főagronómusónak a vezetőség felmondott. írásban azonban eddig a felmondást nem közölték vele. A főagronómus a felmondást jogtalannak, igazságtalannak tartja. Az elmúlt napokban aláírásokat gyűjtött, rendkívüli közgyűlés összehívására. Be akarja bizonyíEzen a folyamaton belül rendkívül jelentős és ugyancsak áh landóan ható tényező a fejlődő országok és a fejlett tőkés országok közötti gazdasági ellentétek erősödése. A tőkés világon belül a fejlődő országok helyzete tovább romlik. A világ összes kivitelében jelentkező részesedésük 1965-ben (becslés szerint), alig haladja meg a 20 százalékot, holott egy évtizeddel korábban még megközelítette a 30-at. Különösen figyelemre méltó, hogy a szocialista országok és a fejlődő 1 országok kereskedelmi kapcsolatainak növekedésével szemben — a fejlett tőkés országok és fejlődő partnereik között lanyhul a kereskedelem. A fejlett tőkés országokba irányuló „fejlődő export” 1963- ban még 10 százalékkal, 1964-ben már csak 8 százalékkal, 1965-ben pedig mindössze 5—6 százalékkal nőtt. Ez az irányzat, a természetes politikai feszültségnövekedéssel párosulva, tartósan meghatározza a fejlett és a fejlődő tőkés országok viszonyát. E tényező bomlasztó hatását fokozzá, hogy a fejlett tőkés országok egymás közötti ellentéteit is a világpolitani, hogy a tagok tudását elismerik és kedvelik őt. Ha a rendkívüli közgyűlés összehívására sor kerül, — szerinte — a tsz- tagok meg fogják változtatni a vezetőség döntését és helyéről nem engedik elmozdítani főagro- . nómusukat. Egyesek szerint hetvenen, mások szerint száztizén írták alá a rendkívüli közgyűlést összehívó körözvényt. Akár így, akár úgy, de a tagoknak és a vezetőségnek színt kell vallaniok. NÉHÁNY EMBER arra számít, hogy a közgyűlés a jelenlegi elnöktől fogja majd megvonni a bizalmat. Nehezíti a tisztánlátást és a tagokat teljesen megzavarja az a mendemonda, miszerint a tsz-elnöki székre hárman is pályáznak: a tanácselnök, a már említett Kozics Dusán és Szokics Szávó, aki jelenleg állattenyésztési brigádvezető. A mendemonda eredetét lehetetlen kibogozni. Nekünk a tanácselnök, az állat- tenyésztési brigádvezető, és Kozics Dusán azt mondta, hogy esze ágában sincs a tsz-elnöki posztra pályázni. A tanácselnök és az állattenyésztési brigádvezető, feladata ellátására a jelenlegi elnököt alkalmasnak tartja. Kozics Dusán viszont a tsz-elnöknek szemébe mondta meg, hogy alkalmatlan. Az alkalmasságot, avagy az alkalmatlanságot végső soron majd a tagok döntsék el, de persze ne év közben, hanem év végén. S ne a felbújtókra hallgassanak a tagok, hanem a tényeket, az eredményeket, a reális helyzetet nézzék. A főagronómus szakmai melléfogásait, ami miatt felmondtak neki, néhányan úgy akarják enyhíteni, hogy hangulatot próbálnak kelteni az elnök ellen. Azt mondják: amit a főagronómus rosszul csinált, azért elsősorban az elnök a felelős, miért hagyta, miért nézte el? Fejetetejére állított logika ez, hiszen az elnök, a vezetőség éppen a felmondással bizonyítja, hogy a mulasztásokat nem hajlandó tovább eltűrni. Illetőleg éppen itt kezdődik megint valami teljesen érthetetlen kétarcúság, mert a tsz vezetősége meghozta ugyan a felmondásra a határozatot, de hogy egyik-másik vezetőségi tagnak valójában mi is az igazi álláspontja, hát az enyhén szólva, rejtély. Az elvtelen és jellem télén kétarcúság megnyilvánulásai közé tartozik, hogy az egyik vezetőségi tag a vezetőségi ülésen úgy nyilatkozott az agronómusról, hogy „ki vele a tsz-ből!” Később, arra a vezetőségi ülésre már el sem ment, amelyiken a döntés született, és a tagok között azt hangoztatja: a főagronómus eltanátika állandóan ható tényezői közé kell sorolni. ■ Eleven bizonyítéka ennek, hogy a kapitalizmus a különböző integrációs mozgalmakkal és blokk-alkotásokkal történelme során még sohasem tapasztalt erőfeszítéseket tett a fejlett tőkés országok „egységfrontjának” megszervezésére. Olyan tényezők, mint Franciaország független politikájának kibontakozása és a NATO bontása, a Közös Piacon belül Nyugat-Németorszá- got és Franciaországot szembeállító ellentétek —, nyilvánvaló bizonyítékai annak, hogy ez az erőfeszítés csak ideiglenes eredményeket hozhatott, amelyekkel szemben fokozatosan utat tört magának az állandó tényező: a fejlett tőkés országok közötti ellentétek élesedése. A világpolitikai helyzet állandóan ható tényezői így alapvetően egy irányba: a kapitalizmus gyengülése, a szocializmus erősödése irányába mutatnak. Ez egyben fokozza a szocialista világ közvetlen nagy világpolitikai küldetésének, a béke megvédelmezésének esélyeit. GÖMÖRI ENDRE , csolásával nem ért egyet. Hát most az ilyen ember mikor nyilatkozik őszintén? Ki tudja? Az azonban tény, hogy amíg ilyen gerincű emberek ülnek a Béke Tsz vezetőségében, addig a vezetőség valójában cselekvőképtelen, a tagok tájékoztatása rossz, hiányos, egységes, határozott fellépésre nincs mód. Az ilyen elvtelen kétarcúság azzal jár, hogy az ember Medinán hovatovább mindent csak fenntartással mer elfogadni, soha nem biztos benne az ember, hogy ki a barátja, ki a rosszakarója, kinek a cselekedeteit irányítják az elvek, vagy kiét az elvtelenség. A KÖZSÉG VEZETŐI elmondták. hogy a tsz főagronómusa szakmai kérdésekben tájékozatlan, vezetői poszt betöltésére ott, Medinán alkalmatlan. Néhány tag hasonlóképpen vélekedett. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy több tsz-tag határozottan ál lította: a főagronómus rendes, a szakmáját jól értő ember. A tagok körében valóban népszerű, állítólag azért, mert mindent elnéz. összességében a vezetők érvei meggyőzően amellett szóltak, hogy a tsz érdekeit szem előtt tartva kellett úgy dönteni, ahogy a Béke Tsz vezetősége döntött Csakhogy amikor Ruzsicska Lajos főagronómussal beszélgettünk, akkor ő elmondta, hogy őt arra a pártcsoport-értekezletre meg sem hívták, amelyiken éppen ő volt napirenden. Ez a körülmény bántó és súlyos melléfogás, mert a pártszerűséget szem előtt tartva, legelemibb követelmény, hogy ilyen esetben az érdekelt, mivel róla van szó, jelen legyen. Medinán tehát a helvzet bonyolult. Nehéz előre látni a kibontakozást. Erre a kérdésre, pontosabban a medinai helyzet alakulására a közeljövőben ismét visszatérünk. A kibontakozás érdekében elsősorban több nyíltságra, őszinteségre, önkritikára, és az elvek maradéktalan betartására lenne szükség. SZEKULITY PÉTER Római katolikus és protestáns papok tájékoztató értekezlete Május 31-én délelőtt 10 órakor gyülekezett a megye róm. kát. és protestáns papsága a Hazafias Népfront megyei székházában, hogy meghallgassa az „Emberiség nagy problémái” című előadást. A megjelent nagyszámú róm. kát. plébános és lelkész részére Vitányi György prépost az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának főtitkárhelyettese tartotta meg a fenti című előadást. Az előadáson megjelent és felszólalt dr. Cserháti József pécsi püspök és Csigi Imre kanonok. A protestáns papok részére hasonló címmel és tartalommal dr. Szabó László Ambrus teológiai professzor tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást. A felszólaló protestáns lelkészek a világbékét fenyegető mesterkedések ellen emelték fel szavukat. Mi ad sajátos jelleget a boroknak? Történelmi borvidékeink különböző típusú talajain tanulmányozzák a szőlőt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi gazdaságában. A helybeli, alföldi jellegű homok mellé Szekszárd környékéről lösz-, Tokajhegyaljárói nyiroktalajt hozattak. Az eternit- tartályokban elhelyezett háromféle talajban az egész országban legelterjedtebb olaszrizlinget nevelik. Az érdekes kísérlettel azt akarják megállapítani, hogy milyen szerepe van a különböző vidékeken termő borok sajátos jellegében a talajnak és a kiimának. Pártnap a tanácsi építőknél Somi Benjámin, a megyei párt- munista Pártja XXIII. kongreszbizottság titkára hétfőn ellátogatott a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat központjába. Találkozott a vállalat vezetőivel, tanácskozott a pártvezetőség tagjaival az 1966. évi feladatok végrehajtásának eredményeiről, a gondokról. Délután Somi elvtárs pártnapon találkozott a vállalat dolgozóival. Itt a Szovjetunió Komszusának munkájáról tartott tájékoztatót, majd pedig a harmadik ötéves tervvel kapcsolatos kérdésekről beszélt. Elmondotta, hogy az építőipari dolgozókra a tervvel kapcsolatban milyen feladatok várnak, az iparban mit kell tenni, hogy az ötéves terv beruházási programját meg tudjuk valósítani. Jelentős eredmények a MAGEV segítségével A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (MAG ÉV) pécsi kirendeltsége május 31-én ankétet rendezett, amelyen három megye (Baranya, Somogy és Tolna) vállalatainak képviseletében közel kétszázan jelentek meg Földiák János, a MAG ÉV anyag- és áruforgalmi osztályának vezetője tájékoztatójában elmondta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberében hozott határozata óta eltelt időszakban igen eredményes munkát végeztek. Segítettek a vállalatok felesleges készleteinek feltárásában, azoknak értékesítésében. Baranya megyében például 100 millió forintos felesleges készletet találtak ebben az időszakban, s ebből ezidáig mintegy 80 millió forint értékűt hasznosítottak. A közelmúltban két rendelet jelent meg, amely erre az évre szabályozza a felesleges készletek hasznosítását és selejtezését. A rendeletek lényegesebb pontjait az ankéten ismertették. Az előadást követő vitában több vállalat képviselője felszólalt, tanácsot kérve egy-egy adott anyag- féleség, vagy gépalkatrész hasznosítását illetően. Megkezdték az export- bérhorganyzást a gépjavítónál Márciusban egy öttonnás csőszállítmány érkezett Jugoszláviából a Tolna megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalathoz. Egy korábbi megállapodás alapján végezték el ennek az öt tonna csőnek a horganyzását, próbaként. A megállapodás ugyanis arra szólt hogy a szekszárdi üzem nagyobb tételben végezne bérhorganyzást Jugoszlávia részére és ez a próbaszállítmány azt szolgálta, hogy megállapítsák: Képes-e a vállalat jó minőségben elvégezni a horganyzást, megfelel-e a minőség a követelményeknek. Azóta már a végleges megegyezés is megszületett, a szekszárdi vállalat az év végéig 1200—1500 tonna különböző — fél collostól négy collosig terjedő — méretű jugoszláv acélcső horgányzását végzi el bérmunkában. Az első szállítmány két héttel ezelőtt érkezett az üzembe, a napokban pe dig megkezdték a horganyzást. Az export-bérmunka nemcsak a külkereskedelmi mérleget javítja,^ nemcsak a népgazdaságnak előnyös, hanem az üzemnek is, ugyanis jelenleg nincs teljesen kitöltve a vállalat horganyzókapacitása, márpedig a horganyzó berendezést mindenképpen — még tíz-húsz százalékos kapacitás- kihasználás esetében is — állandóan felfűtve kell tartani. A többlettermelés — az exporthorgany- zás — tehát nem növeli oly mértékben a költségeket, mint ahogyan a vállalat bevételeit. Nehézségek a táj ház körül Már régóta megoldásra váró probléma Decsen egy népművészeti ház létesítése. A közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott az ügygyei. Utasította a művelődési osztályt és a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatalt, hogy vizsgálják meg a népművészeti ház létesítésének előfeltételeit. A célnak megfelelően kiszemeltek egy alkalmas épületet, amelyről a tárgyalások folyamán kiderült, hogy csak akkor szabadul fel majd, ha a Decsi Háziipari Szövetkezet fejlesztési terve megvalósul. Jelenleg a szövetkezet hivatali helyiségei működnek az épületben. A háziipari szövetkezet olyan fejlesztési tervet dolgozott ki, mely szerint megvásárolják majd a szomszédos két épületet. Csak ezután nyílik lehetőség a régi tájház helyreállítására, az eredeti céloknak megfelelő berendezésére. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint ehhez legalább 1,5 millió forint állami támogatásra volna szükségük, amelyhez ők is 600 ezer forint hosszú lejáratú kölcsönt vállalnának. Ebben az esetben azonban a tájház működését csak a fejlesztés befejezése után, előreláthatólag 1968- ban lehetne biztosítani. A művelődési osztály és az Idegen- forgalmi Hivatal vezetőinek álláspontja szerint a Sárközi Népművészeti Ház létesítése és működtetése ennél gyorsabb megoldást kíván. Csibefarm létesül a kórházi gazdaságban A megyei kórház fejlesztése, az új 300 ágyas tbc és a bel- osztály létesítésével, szükségessé teszi, hogy elsősorban a húsellátást biztosító kórházi gazdaságot is tovább fejlesszék. Különösen nagy gondot okoz, hogy a diétás és a könnyű-vegyes ételek elkészítéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű borjúhús. A problémát csak abban az esetben lehetne megszüntetni, ha borjúhús helyett csirkehúst adhatnának. A kórházi gazdaságban épült új, korszerű disznóólak kisebb átalakításával, megfelelő berendezéssel a közeljövőben hibrid csibenevelőt létesítenek. Az átalakított épületben évente 20 ezer darab csibe helyezhető el, melyek húshozama 18—20 ezer kilogramm húst jelent. Ez a mennyiség biztosítja majd a diétás és a könnyű-vegyes ételek hússzükségletét, továbbá az egész kórház hetenként egyszeri húsellátását. Az előzetes számítások szerint a folyamatos gazdálkodás esetén a hibrid csibenevelés rentábilis lesz. Az előzetes tervek szerint augusztus elején beindul az „üzem”, éves viszonylatban 10 ezer csibével, amelyből 5000 darabot már ebben az évben átadnak a megyei kórház részére* /
