Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
IÖ66. június 3. TOLNA MEGYEI ttCPfljSAíí Egyértelmű tanulságok Feldolgozó és kiegészítő tevékenység fejlesztése a termelőszövetkezetekben Mindenki előtt érthető és nem korszerű tejkezelésre, feldolgozás- nyújt teljes megélhetést a mező- is vitatott tény, hogy a termelő- ra. gazdasági lakosságnak. Itt csak az szövetkezetek alapvető, fő felada- Sajnos, sok olyan esetre emlé- segíthet, ha a szövetkezetek tagte: földjeik művelése, a gabona- keztethetünk, amikor zöldséget, sága — az alapvető mezőgazdafélék, takarmányok, ipari nővé- vagy gyümölcsöt termelő gazda- sági tevékenységen kívül —, más, nyék, zöldségfélék, gyümölcsök ságban vagonszámra ment tönkre kiegészítő munkaalkalmat is megtermelése; az állatok felneve- értékes áru szállítási, vagy pilla- megragad. Említhetjük példaként lése, tenyésztése, hizlalása. De natnyi piaci gondok miatt. Ez a egyes tsz-ek és erdőgazdaságok afölött kár egyaránt sújtja a szövetkeze- kapcsolatát, amikor munkalehetőI I « j , r | , .. tét és a népgazdaságot. Pedig séget teremtenek az erdőművej eveken at JOlyt a Vita, részben, vagy egészen el lehet lésben, fakitermelésben. És még kerülni az ilyesmit, ha a gazdaság mennyi más mód van a helyi hogy a szövetkezeti gazdaságok berendezkedik tartósításra, alap- adottságok jobb hasznosítására, végezzenek-e mezőgazdasagi tér- fokú konzerválásra, szárításra. Ugyan kinek és milyen kára szár- meléshez kapcsolódó bizonyos fel- vagy lékészítésre. Bizton állít- mazik abból, ha egy-egy termelődolgozó, kiegészítő tevékenységet; hatjuk: a szövetkezeti gazdasá- szövetkezet például bérendezke- vagy joguk van-e olyan vállal- gok ilyen tevékenységének meg- dik szerszámfaáru gyártására, hozásra, amely ugyan nem tekint- teremtésével százmilliós értékek- kőbányát nyit, egyszerű építő- hető kimondottan mezőgazdasági kel gyarapítható a nemzeti va- anyagokat állít elő, háziipart ténykedésnek, de az üzemek^mun- gyón. folytat, bedolgozásra szerződést kaerő-helyzete azt lehetővé, az Sorolhatjuk tovább: a borászat, köt egv ipari vállalattal, meg- jgények pedig szükségessé tennék? a méhészet, a takarmánykeverés, szervezi a lakosság elemi igé- A vita mindmáig nem tisztázódott magtisztítás, a piacra kerülő tér- nyeit kielégítő szolgáltató tevé- mindanütt megnyugtatóan, bár a mékek osztályozása, csomagolása kenységet? Teljesen nyilvánvaló, szövetkezetek helyzetének elemzé- újabb munkalehetőségeket kínál hogy mindez _ a törvényes kese elég sok és egyértelmű ta- a termelőszövetkezeteknek. Mind- retek betartása mellett _, olyan n ulsággal szolgált. ez olyan tevékenység, amely jól hasznos cselekedet lehet,’ amely Először a kérdés első részéről: kiegészíti az állami élelmiszeripar egyaránt szolgálja a szövetkezeti a mezőgazdasági termények és termelését. tagság, az egész lakosság és a termékek bizonyos mértékű fel- Most a feldolgozásból, kiegészítő népgazdaság érdekeit. És az sem dolgozása. Az országban azok a és melléktevékenységből eredő be- hagyható figyelmen kívül, hogy termelőszövetkezetek vannak túl- vételek a termelőszövetkezetek éppen ezeken a vidékeken nanyomó többségben, amelyek a me- árbevételeinek még alig néhány gyón sok a gyenge termelőszövet- zőgazdasági munka sajátossága százalékát alkotják. Az sem ví- kezet, amelyek megerősödésének miatt a bennük tömörült csalá- gasztaló. hogy ennek okai első- egyik célravezető útja lehet a dók munkaerejét az év nem min- sorban nem a szövetkezeti gazda- kiegészítő tevékenység jó meg- den időszakában tudják kellően Ságokban keresendők. Éveken át szervezése. hasznosítani. Ezekben a szövetke- túlzottan „hódoltunk” a teljes A gazdaságirányítási reform so- zetekben jogosan mondják: még élelmiszeripari központosításnak, rán a termelőszövetkezetek felmi mindent megcsinálnának ők Miközben szállítási és iparbővíté- dolgozó és kiegészítő tevékenysé- maguk, — gyarapítva az egész si gondokkal küszködtünk, nem gét korlátozó és visszaszorító közösség és saját családjuk jőve- vettük igénybe még a töredékét jogszabályok helyébe olyan in- delmét — ha egyes hatósági szer- sem annak a segítségnek, amelyet tézkedések lépnek, amelyek mó- vek és intézmények nem tekinte- a mezőgazdasági üzemek nyújt- dot és támogatást nyújtanak ar- nék ezt még ma is eretnekség- hattak volna. ra, hogy a szövetkezeti gazdasánek, s ha a különböző rendeletek Az utóbbi években végzett gok jobban éljenek természeti, nem nehezítenék, vagy akadályoz- elemzések tanúsága szerint a pia- vagy más helyi lehetőségeikkel, nák meg ilyen célú cselekvésüket. con — mind a fogyasztók, mind De ez a szándék csak úgy válhat A jelenleg még az egész népgazdaság számára — valósággá, ha a tsz-ek vezetői, I .. , az élelmiszeripar túlzott monopol- tagjai megfontolt számítások, az alig Kihasznált helyzete gyakran kedvezőtlen kö- állami és szövetkezeti érdekek | lehetőségek vetkezményekkel jár. közül csak néhányat említünk. || Kevés a választék Tavaly például csupán ezer szővetkezeti gazdaság foglalkozott elvesz az oly fontos tej jelleg, tejkezeléssel, pedig tehenészet ésszerűtlenül alakulnak az arak, csaknem mindenütt van, az állat- £úl sok kézen át jut a termek a tenyésztésben a fölözött tej is fogyasztóhoz — es így tovább, nélkülözhetetlen. Technikailag és Nos, a változtatás egyik eszköze: egészségügyileg is a tejszín és u szövetkezeti feldolgozás —- es vajkészítést már évtizedekkel ez- értékesítés bővítése, kiterjesz- előtt, a néhány tehenet tartó kis- tése. gazdaságok, kezdetleges tejszövet- Az is közismert, hogy hazank- kezetek is sikeresen megoldották, nak több olyan vidéke van, ahol Nincs ok kételkedni abban, hogy a föld és az állattenyésztés hoza- a termelőszövetkezetek is képesek ma soha nem adott és n*ost sem összehangolása alapján megtervezik és megoldják feladataikat. H. Lu G ijernickrajzországban Gyermekvilágban mások a fogalmak, a gyerekek képzeletét más álmok uralják, mint a felnőttekét. A valóság világa mesealakban tükröződik vissza a gyermekek képein, a művelődési házban megrendezett gyermekrajz-kiállításon. Gyermekrajzországban csaták dúlnak, vértes, páncélos lovagok küzdenek és ott pompázik az erő és a bátorság díszhelyén a csíkos trikós tengerész képe, napégette arcával, marcona, kalandra csábító képpel. Megnő a tanító bácsi arca, félelem növesztette nagyra, kerek, ijedt szemű lesz a portréja a katedra urának, így képzeletben. A fantázia kiszámíthatatlan ösvényein ott bolyong a fekete képű bányászember is, sötét szénhegyek között. De a gyermekrajzképek legszebb részleteit a színek adják. Túli- piros, harsánykék, aranysárga táncol a nagymosás szürke ruhái helyett a száradó kötélen. Sugároznak a búzaföldek és aranyszínű a diószedők levegője. Vándoroljunk csak gyermekrajzországban! Mire figyelmeztetnek a képek? Mit árulnak el a megörökített pillanatok? Sok fényt, sok örömet, napsütést, a játék, a munka szeretetét. Egy békés ország mindennapjait rögzítik. Az utcákon babakocsikat tolnak a mamák, aratnak, szenet fejtenek és űrhajók is keringnek a bolygók körül. Az iskola, a táborélet örömeit, a jelentéstétel ünnepélyes perceit, a mesék, az olvasmányok fantáziát ébresztő világát — mind megtaláljuk ezeken a rajzokon. „A macskám és én" — Az egyik legkedvesebb képe a kiállításnak. Alkotója édesapjával utazott Bonyhádról a megnyitóra. Az önarcképnek nagy fogyatékossága van: — Kislány! Lefelejtetted a képről a szeplőidet! „Alvó gyerek — Kiről mintázhatta a 12 éves művész ezt a jól ellcapott mozdulatot, öccséről, bátyjáról? — Nem. Édesapám feküdt így ebéd után... A megnyitón kiosztották a díjakat is, 600 kép közül választották ki a teremben láthatókat. Gyermekrajzcrrszág jutalmazottjainak itt a névsora: Sáfár Ágnes, Lipták Mária, Ambrus Gábor, János Irén, Balogh József — aranyérmesek. Havasi Erzsébet, Gósz Edit, Mayer Mátyás, Miszlai László ezüstérmet nyerték és a bronzfokozat Kisvárdai József, Havasi Edit, Palkó Mária, Jerkovits József, Ferenc Mária, Rozs Magdolna, Kerekes Péter pajtásoknak jutott. Két dombóvári, hat teveli, hat bonyhádi és két dunaföldvári van a jutalmazottak közt és a kiállításuk a szekszárdi Soós Sándor Művelődési Házban vasárnap zárul. M. I. telezően kellene előírni a határo- elég gazdaságos a termelés, akkor zat tanulmányozását. Nos, ha va- összezsugorodik a megrendelők lami idegen, akkor az adminiszt- száma és megcsappan a vállalati ratív ráhatás a lehető legidege- nyereség. Vitapartnerei vele szem. nebb a reform lényegétől. Akik ben azt hozták fel, hogy a hanya. ugyanis nélkülözik a legelemibb gokat, a nem elég kvalifikált szak- érdeklődést, önállóságot és a koc. munkásokat éppen az a körül- kázatot vállaló kezdeményezőkész- meny szorítja majd és ösztönzi séget, azok a közéletből már eleve továbbképzésre, pontos, rendes kiszorulnak, képtelenek lesznek munkára, ami a nyereségek fellétezni, lehetetlenség lesz számuk- osztására vonatkozik. A reformra a felszínen maradás. Ez nem mai kapcsolatos határozat ugyan- csupán afféle ijesztgetésnek szánt is félreérthetetlenül leszögezi: „A feltételezés, ez a gazdasági átállás vállalati nyereségből, pontosabban ------iujn a részesedési alapból kifizethető l ényegéből fakadó törvény. Résztvevője voltam egy helyen bérkiegészítéseknek nagyobb há- szakmunkások beszélgetésének, nyadot kell képviselni azoknak a Szóba került egyebek között, hogy dolgozóknak az összkeresetében, mi lesz a lustákkal és azokkal, akik nagyobb mértékben tudják akik az adott szakmán belül a befolyásolni a vállalati nyereség leggyengébb munkaerők. Még a alakulását.” hideg vízre valót sem keresik Száz szónak is egy a vége, az majd meg. — mondta egy autó- emberek sokféle pozitív értelmeszerelő, aki valósággal művésze zésben tárgyalják a reformterve- mesterségének. Ez az autószerelő zetet, következtetésekbe bocsátót állította, hc^v ez íev a helyes, koznak, latolgatnak, tervezgetnek. Ö egyébként úgy értelmezi a Túl messzire elmenni mégis nem reformot, hogy a jövőben el- tanácsos. Nem is lenne értelme. A sősorban majd neki magának is felkészülés legelején járunk. Egy jól felfogott érdeke lesz nem dől- bizonyos: Az intézkedések nép- gozni együtt a hanyag, vagy si- gazdasági szinten jó hatásfokon lány munkát végző szakmunkás- egyenlítődnek majd ki, és ezek- sal, olyannal, akinek papírja nek az összessége bizonyos idő el. ugyan van. de becsületes munkája teltével valóban kizárja, a vil- nincs. „Az ilyen embereket kény- lanykapcsoló példájánál maradva, telenek leszünk kiközösíteni” — a pontatlan munkát. A jó rendel- mondta, s arra hivatkozott, hogy kezések kölcsönhatása feltétlenül a minőségi munka, a gazdaságos érvényesül megfelelő távlatban és termelés ezt kívánja meg. Ha hatni fog lentről fölfelé, föntről nincs megfelelő minőség, ha nem lefelé, Sz. F. fiAjif a tízezerből Egy üzem, vagy vállalat által elért eredményekben döntő részük van azoknak a dolgozóknak, akik több évtizede becsülettel, odaadással ugyanazon üzemnél, vagy vállalatnál dolgoznak. A hűséges ragaszkodás a munkahelyhez, a szakma szeretete, és még számos egyéb tényező jellemzi ezeket a dolgozókat. A szocializmus építése, a termelési és termelékenységi eredményeink emelése, az állandóan emelkedő színvonalú műszaki fejlesztés, magasabb szakmai képzettséget és nagyobb szakmai gyakorlatot igényel. Mindezen tényezők megtalálhatók az üzemi, vagy vállalati törzsgárda tagjainál. A törzsgárdajelvény pedig elismerést fejez ki ezért a több évtizedes hűséges munkáért. ahol 1935-ig dolgoztam. Ekkor újra megindult ez a gyár. Természetesen visszajöttem. Itt voltam egészen 1944-ig. A felszabadulás után a malomban helyezkedtem el, mert a téglagyár nem dolgozott. 1949-ben amikor teljes lendülettel beindult a termelés újra visszajöttem, most már harmadszor, de úgy érzem, végérvényesen. Az elmúlt 25 esztendő alatt dolgozott mint kubikos, kihordó, egyszóval mindenes volt. Két évvel ezelőtt a gyár vezetősége úgy határozott, hogy az idősödő Józsi bácsit könnyebb munkára helyezi át. Így került a kemencé- hez * s lába ha lehet még dagadtabb J_ ... . , , A Paksi Téglagyár szinte va- volt. Amikor megkérdeztem, hogy rfrirn-0, . vetterfl ' ^ lamennyi dolgozója törzs- miért nem ment el az orvoshoz, , ,, , J1 ^ ™e9becsugárdatag. Mégis, amikor a gyár- így válaszolt: „Tudtam, hogy a holtak ram artottam’ ’l°gy sonvezetőnek elmondtam jövetelem váltótársam szabadnapos, s Pest- . ,. ' , , , célját: szeretnék bemutatni ol- re utazott, de azt is tudtam, hogy ,a,, , en na0Von f*~ vasóinknak eau törzsnárdatannt úi munkásra mén nem lehet rá- . . . kell Lenni, mert a Józsi Paks, Hattyú utca 19. Itt la- tel helVtán- ^ kik László József, a Paksi digi munkahelyein itt is becsületvasóinknak egy törzsgárdatagot, új munkásra még nem lehet rá- . . ... ., szinte pillanatnyi gondolkodás bízni az égetést. Ezért jöttem be". h ■ , meStortenhet. Józsi nélkül mondja, László József Ilyen ember Józsi bácsi. b.aCSt a20nban c^ugy mint ednev ét. A gyors döntés hallatára egy . ____,------------------------ — k icsit meglepődöm. A gyárvezető * kik László József, a Paksi Bárhol is dolgoztam, mindig azonban máris indokolja dönté- Téglagyár egyik legrégibb dől- azt mondtam magamnak: szívvel sét. gozója. es jelekkel kell dolgoznod, hogy — Józsi bácsi a közeljövőben Józsi bácsit az udvaron találom, ámít rádbíztak becsülettel elvétesz 25 éve, hogy a gyárban dől- A rózsalugas árnyékolta asztal- 9ezd. És ezt mondom még ma is. gozik. Még nincs egy hónapja, nál ül. Pihenteti erősen dagadt Szeretni kell amit csinálunk, lehogy a Kiváló dolgozó oklevél lábát. Nemrég érkezett haza a dyen az bármilyen nehéz munka után a Kiváló dolgozó jelvényt szekszárdi kórházból. tsis megkapta. Becsületes odaadó — Mit mondott az orvos? Józsi bácsi hű maradt a magamunlcájával kiérdemelte, mind — Szerencsémre csak erős szabta erkölcsi normához. Józan vezetői, mind pedig munkatársai rándulásom van. Pihentetni kell, becsületes életével, példamutató, szeretetét. de nem túl sokat. Majd lassabban eredményes munkájával méltán — Hogy milyen ember Józsi és óvatosabban járok. érdemelte ki az őt ért megbecsübácsi — ismétli meg a gyárvezető Alacsony termetű, őszülő hajú lést. kérdésemet —, talán hadd mond- ember Józsi bácsi. Arcán a küz- * jam el a tegnapi esetet. Két nap- delmes élet szántotta barázdák- 'T'olna megyében közel tízpal ezelőtt egy rossz lépés követ- kai. Életének majdnem felét a ■* ezer törzsgárdatag dolgokeztében erősen megrándult a téglagyárban töltötte. zik a különböző üzemekben, bokája. A műszak végére, már — Még 1929-ben kezdődött, gyárakban. László József is közéannyira bedagadt, hogy alig bírt Akkor dolgoztam először itt, de jük tartozik. Szívvel és lélekkel, szandált húzni. Ennek ellenére csak rövid ideig, mert hamaro- Azok közé, akik muri:■’helyükön másnap pontosan ott volt a mű- san leállt a termelés. Ezután át- nap mint nap jelesre vizsgáznak, szakkezdéskor. Erősen sántikált, mentem a másik téglagyárba, SZIGETVÁRI LÁSZLÓ
