Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

yr TQ \ M'GYE! i SÁRKÖZI NAPOK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 147. szám ÁRA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1966. június 23. Folytatódtak a szovjet —francia tárgyalások Moszkva (TASZSZ) Szerdán dél­előtt a Kremlben folytatódtak a tárgyalások a szovjet vezetők és De Gaulle francia köztársasági elnök között. „A kölcsönös meg­értés és szívélyesség légkörében lefolyt tárgyalások során megvizs­gálták a szovjet—francia kapcso­latok sokrétű bővítésének és a Szovjetunió és Franciaország kö­zötti egyetértés elmélyítésének kérdéseit. Hasonlóképpen folytat­ták a legfontosabb nemzetközi problémák megvitatását” — álla­pítja meg a-közlemény* A tárgyalások után De Gaulle elnök ■ látogatást tett a moszkvai Lomonoszov egyetem Lenin-hegyi épületében* Az elnök beszélgetett Ivan Ped- rovszkij akadémikussal, az egye­tem rektorával, aki átnyújtotta a francia államfőnek az egyetem kétszázéves fennállása alkalmából kibocsátott emlékérmet. ' Sajtótájékoztató Moszkvában Szerdán Moszkvában Leonyid Zamjatyin, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tájékoz­tatta az újságírókat a szovjet— francia tárgyalásokról; A szóvivő elmondotta, hogy a tárgyalások két napja alatt a leg­fontosabb nemzetközi problémák, valamint a szovjet—francia két­oldalú kapcsolatok kérdésednek széles körét érintették. Zamjatyin hangsúlyozta, hogy a tárgyalások jól haladnak* A felek közös megegyezésre el­határozták, hogy a jövőben is rendszeresen tartanak közös kon­zultációkat. Ez, szovjet vélemény szerint, fontos eredmény« Zamjatyin kijelentette, hogy a megvitatott problémák között kü­lön figyelmet szenteltek az euró­pai biztonság kérdéseinek, a szov­jet—francia gazdasági és kultu­rális kapcsolatok, valamint a tu­dományos és a műszaki együtt­működés fejlesztésének; A tárgyalások befejezése után a két fél álláspontjáról közös köz­leményt adnak ki. Szerdán délután sajtóértekezle­tet tartott Moszkvában a francia küldöttség szóvivője is. Elmondot­ta, hogy a szovjet—francia poli­tikai kapcsolatokról folyatott tár­gyalások fő részvevője BrezsnyeV és De Gaulle, a gazdasági tárgyú megbeszéléseké Koszágin és Cou- ve de Murville volt. Bejelentette, hogy a jövő csütörtökön újabb kozmikus együttműködési megál­lapodás kerül aláírásra a Szov­jetunió és Franciaország között. A moszkvai egyetemen elhang­zott De Gaulle-beszédnek „Orosz­ország és Franciaország új szövet­ségére” vonatkozó utalása sajtó- körökben sok találgatásra adott alkalmat. A francia szóvivő az ez­zel kapcsolatban feltett kérdések­re mindössze azt válaszolta, hogy az utalást „az adott környezetre vonatkoztatva és az adott össze­függésben kell értelmezni”« Moszkvában ismeretessé vált, hogy De Gaulle tábornokot csütör­tökön kezdődő egyhetes vidéki út­jának első szakaszára elkíséri Nyi- kolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nökei A Les Echos úgy véli, hogy a. francia—szovjet megbeszélések-i nek döntő jelentőségük lesz a* kelet—nyugati kapcsolatok alaku­lása szempontjából. A szovjet ve­zetők — írja a lap — „a. köze­ledés politikáját választották és- De Gaulle-ban e politika megi-! valósításának fontos tényezőjét látják”. René Andrieu az Humanitében, hangsúlyozza: bármilyenek legye­nek is De Gaulle indítékai, al' közeledés a szocialista országok­hoz, történelmi szükségszerűség. Végső soron a tettek beszélnek. Egyelőre azonban merészség len­ne arra számítani, hogy a moszk­vai megbeszélések formális egyez­ményekhez vezetnek, meghatá-t rozott kérdésekben. A Gombát' megítélése szerint szovjet és fran­cia részről is egyetértenek azzal, hogy Európa megszervezését óva­tosan kell megkezdeni. A szerda esti francia lapok je­lentése szerint De Gaulle novo- szibirszki útja alkalmával a szov­jet vezetők meghívására meg­tekint egy űrhajó-repülő­teret. A francia tv hírmagya­rázója kiemelte, ez az első eset, hogy nyugati személyiségnek meg­mutatják a szovjet űrrakéták és űrhajók kilövőhelyét. A francia rádió jelentése sze­rint számítani lehet arra, hogy a- francia—szovjet kapcsolatok az űrkutatás és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés terén két újabb egyezménnyel bővülnek. A France Soir hangsúlyozza, hogy De Gaulle környezetében nagyon meg vannak elégedve a tárgyalá­sok nyalt és barátságos légköré­vel. A moszkvai tárgyalások a francia közvélemény érdeklődésének középpontjában A francia közvélemény érdeklő­dése továbbra is Moszkva felé fordul. A sajtó terjedelmes ri­portokban, a tv, a rádió helyszíni adásokban számol be De Gaulle látogatásának eseményeiről. A kommentárok a Kremlben folyó tárgyalások első eredményeként emelik ki, hogy a Szovjetunió és kuljon ki. A lap úgy véli, hogy a szovjet—francia politikai konzul­tációk előkészíthetik a talajt a szovjet részről javasolt európai biztonsági értekezlet számára. A „légtüskésebb” kérdés — hangoz­tatja a lap — a két Németország problémája. Mindenki tudja, hogy ez a legnagyobb európai hatalom De Gaulle június 21-én beszédet mondott a moszkvaiak nagy tömege előtt a városi tanács Gorkij úti épületének erkélyéről. A képen: De Gaulle jobbján VlagyimirPremisz- lov. Moszkva polgármestere. Franciaország között elvi meg­egyezés jött létre: a jövőben rendszeres kétoldalú megbeszé­léseket tartanak az európai prob­lémákról: A degaulleista Nation rámutat: ez az első eset, hogy egy nyugati hatalom és a Szovjetunió között ilyen jellegű együttműködés ala­hozzájárulása nélkül megoldha­tatlan, de nem rendezhető a hit­leri terjeszkedési őrülettől annyit szenvedett többi ország egyet­értése nélkül sem. A kérdés, aho­gyan eddig kezelték és főleg aho­gyan a németek maguk hozzááll- tak, egy tapodtat sem haladt előre. Amerikai megnyilatkozások az Odera—Neisse határról McGeorge Bundy, Kennedy, majd Johnson tanácsadója, aki jelenleg a Ford-alapítvány elnö ke, hétfőn a szenátus külügyi bi­zottsága előtt a NATO-problé- mákkal kapcsolatos kihallgatások során mondotta azt, hogyNyugat- Németországnak a békeszerződés megkötése előtt „világos, hivata­los nyilatkozatot kell tennie, hogy elfogadja az Odera—Neisse vona­lat”, mint végleges államhatárt. McCloskey, a külügyminiszté­rium szóvivője kedden ezzel kap­csolatban olyan kérdést kapott, hogy rábeszéli-e Amerika Nyugat- Németországot egy ilyen nyilat­kozatra. A szóvivő kijelentette: „Álláspontunk ugyanaz, amit a korábbi nyilatkozatok kifejezésre juttattak: Lengyelország nyugati határainak kijelölésére csak^ggy békerendezés révén kerülhet sor”. A külügyminisztérium ezzel a ki­jelentéssel az európai biztonság döntő tényezőjének, Európa leg­szilárdabb realitásának elisme­rése elől tért ki." Kérdést intéztek a szóvivőhöz egy, az európai kérdések meg­tárgyalására hivatott nemzetközi értekezlet összehívásának lehető­ségéről is. McCloskey szerint a washingtoni kormány ismeri a szovjet vezetők ezzel kapcsolatos megnyilatkozásait, de hivatalos megkeresés Amerikához nem ér­kezett. Az AFP-hírügynökség jelentése szerint amerikai hivatalos körök úgy vélik, hogy „egy ilyen nem­zetközi értekezlet megszervezése az Egyesült Államok részvétele nélkül nem leheiséees” Fotos Bakó Jenő, A Pravda vezércikke a agressziójának 25 hitleri Németország . évfordulóján Moszkva (TASZSZ) A Pravda tszerdai száma vezércikkben em­lékezik meg a szovjet—német há­ború kitörésének 25. évforduló­járól, arról a'gigászi küzdelemről, amelyet a Szovjetunió a fasiszta Németország ellen vívott. Nemze­dékek emlékezetéből nem lehet ki­törölni ezt a napot — 1941. június 22-ét, amikor békés országunkat megtámadták az állig fel fegyver­zett hitleri hordák, amelyek halált és pusztulást terjesztettek minde­nütt — írja a Pravda. A hitszegő támadás, amelyet az egész nem­zetközi reakció készített elő, kí­sérlet volt az imperializmus részé­ről, hogy megsemmisítse a világ első szocialista államát és leigáz­za a Szovjetunió szabadságszerető népeit« A Pravda rámutat, hogy csak egy olyan nép, amely tudatára ébredt saját igazának, ügye le- győzhetetlenségjének, csak egy olyan nép, amely gigászi erőkkel rendelkezik' és amelynek élén bölcs és hős _ Párt áll, tudta le­győzni és visszaverni a német fa­sizmust, ezt az erős & dühödt el­lenséget. A háború után szinte emberfe­letti energiára volt szükség, hogy begyógyítsák a sebeket, helyreál­lítsák az ellenség kezétől megsem­misült több mint 1700 várost és te­lepülést, több tízezer ipari üze­met, kolhozt, szovhozt. Mint a lap rámutat, a Szovjet­unió ma már összehasonlíthatat­lanul erősebb, mint negyedszázad­dal ezelőtt volt. Az SZKP XXIII. meaetolte a taromu­nistta építés útját a következő évekre, kidolgozta az ország gaz­dasági és védelmi ereje további növelésének programját. Az elmúlt háború éberségre ta­nít bennünket az ellenség mester­kedéseivel szemben — hangoztat­ja a Pravda. Az utóbbi években, újra megmutatkozott az imperia­lizmus agresszív jellege. Fokozó­dott a háborús veszély, és ez min- denekelőtf az Egyesült Államok kormánykörei agresszív cselekmé­nyeinek tulajdonítható. Ezek a kö­rök folytatják barbár háborúju­kat a testvéri vietnami nép ellen, durva provokációkat követnek el a forradalmi Kubával szemben. Reális veszélyt jelentenek a bé­kére a nyugatnémet militaristák revanstörekvései. A nemzetközi feszültség élezésében ők az Egye­sült Államok fő szövetségesei. Ar­ra törekednek, hogy megmásítsák az elmúlt háború eredményeit, újabb kalandok terveit szövögetik. Ilyen körülmények között min­den békeszerető nép kötelessége, hogy megakadályozza • az imperia­listák agresszív törekvéseinek megvalósítását. A Pravda befejezésül megálla­pítja, hogy az emberek milliói a béke és haladás zászlóvivőjét lát­ják a Szovjetunióban és jól tud­ják, milyen szerepet játszott Eu-. rópa népeinek felszabadításában. A burzsoá történelemhamisítók semmiféle mesterkedése sem tud­ja kissebbíteni azt a világtörténel­mi jelentőségű szerepet, amelyet a Szovjetunió játszott, amikor a német fasizmus megsemmisítésé­ből döntő részt vállalt.

Next

/
Thumbnails
Contents