Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-21 / 145. szám

2 \ 1966. június 21. TOLNA MEGYEI nEpüjsAg Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Hétfőn a terv. és költségvetési bizottság ülésével lezárult az or­szággyűlés állandó bizottságainak tanácskozássorozata, amelyen a népgazdaság harmadik ötéves ter­vérő] szóló törvényjavaslatot vi­tatták meg. A terv- és költségve­tési bizottság összegezte a képvi­selői testületek észrevételeit, ja­vaslatait, s ezek alapján állást foglalt abban, milyen módosító indítványokat terjeszt az ország- gyűlés plénuma elé a törvényja­vaslat szövegével, illetve indoko­lásával kapcsolatban. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt az észrevételekre és a tervjavaslat néhány fontosabb összefüggését elemezte. Beszámolt arról, hogy az elképzelések szerint az ipari ter­melés az 1970-ig terjedő időszak­ban évente 6 százalékkal növek­szik. Ez a tempó szolid, reális, nagyjából megfelel az elmúlt évek növekedési ütemének. Ezen belül azonban minden területen nagy figyelmet kell fordítani a minő­ségi mutatók teljesítésére. A mezőgazdasági termelés az előirányzatok szerint 13—15 szá­zalékkal növekszik. Ez meghalad­ja a második ötéves tervidőszak fejlődésének ütemét, de alacso­nyabb az 1961—65-ös évekre ere­detileg tervezett termelésnöveke­désnél, amely túlzottan magasnak bizonyult. A reális követelmények Sajtótájékoztató a gabona felvásár lónál Rékai Gábor, a Gabonatröszt vezérigazgatója hétfőn tájékoz­tatta a sajtó képviselőit a gabona­felvásárlás és a raktározás idő­szerű tennivalóiról. Közölte töb­bek között, hogy az utóbbi na­pokban rendezték a kenyér- gabona és a sörárpa felvásárlási árát, amellyel egyrészt orvosol­ták egyes megyék sérelmeit, más­részt érdekeltté tették a termelő­üzemeket abban, hogy minél több kenyérgabonát és jó minőségű sörárpát termesszenek, illetve ér­tékesítsenek. A búza új ára — az ország minden területén egy­ségesen — mázsánként 267 forint, a rozsé pedig 245 forint, vagyis a tavalyi legmagasabb árszinteket is jelentősen túlhaladják. Ezenkívül minden mázsa, szerződésre át­adott gabona után 30—30 fo­rintnyi adókezdvezményt kapnak a gazdaságok. Országosan 165 000—175 000 va­gon kenyér- és takarmánygabona felvásárlására, kezelésére és tá­rolására számítanak. Tovább bővítették a szárító- kapacitást: a múlt évi 7890 vagon helyett az idén már 10 152 vagon nedves, nyirkos gabonát tesznek naponta raktározásra alkalmassá. A termelőszövetkezetek teher­mentesítése érdekében a Gabona­tröszt eddig 1100 gazdasággal kö­tött megállapodást az új gabona szállításának, illetve átadásának egyszerűsítésére: közvetlenül a gabonaföldeken, a kombájnok alól veszik át a gabonát, így a szö­vetkezeteknek nem kell a kom­bájnszérűn kezelni, le- és fel­rakni a gabonát, igen sok munka­időt, vonó- és szállítóerőt és költ­séget takaríthatnak meg. Orszá­gosan 35 000—40 000 vagonnyi ga­bona közvetlen átvételét tervezik. A Gabonatröszt rendelkezést adott ki az átvétel és a minősítés sza­bályszerű lebonyolítására. Min­den termelőszövetkezet kijelöli az átadó személyt, akit előre kiok­tatnak a mérőműszerek haszná­latára, együtt veszik a mintát, együtt mérnek és vélemény- eltérés esetén egyeztető bizottság dönt a szállítmány minőségét illetően. A sörárpa új felvásárlási árát 370 forintban állapították meg. A csereterményként átadásra ke­rülő, jó minőségű sörárpáért, azonos mennyiségű terményen kívül, mázsánként 70 forint mi­nőségi felárat kapnak a gazda­ságok. A Gabonatröszt a tervek szerint országosan 10 000 vagon­nyi árpát vásárol fel a söripar számára, így bizonyos tartalékok képzésére is lehetőség nyílik. a Szeptemberre tűzték ki dél-vietnami választásokat Nguyen Van Thieu dél-vietna­mi államfő a katonai junta ural­mának egyéves évfordulója al­kalmából választójogi törvényt hirdetett ki. Az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat esze­rint szeptember 11-re tűzték ki. A választásokat szabályozó ren­deletek szerint 108 képviselőt fog­nak választani, ebből nyolc kép­viselőt a különböző törzsekhez tartozó 500 000 hegyi lakó fog megválasztani. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megbízatása az al­kotmány kihirdetése pillanatában megszűnik. Tájékozott saigoni körök sze­rint a junta a választójogi tör­vénytervezetben több jelentős módosítást hajtott végre. Az egyik ilyen módosítás szűkebbre szo­rítja a buddhista egyház befolyá­sát. A saigoni buddhista intézet szóvivője közölte, hogy az inté­zet területére menekült emberek között egy koleragyanús eset for­dult elő. A beteget sürgősen kór­házba szállították. A rendőrség és a buddhista papok között lefolyt tárgyalások cedményeként va­sárnap a nők 's a gyermekek el­hagyhatták a buddhista intézet körülzárt övezetét. Magában az épületben az egészségügyi állapo­tok borzalmasak — hangsúlyozta a szóvivő. — Nincs víz és áram­szolgáltatás, szűkében vannak az élelemnek. Az ostromzár még tart. Hétfőn a Hűét megszálló kor­mányerők katonái körülzárták a kórházat, ahol június 10-e óta éh­ségsztrájkját folytatja a buddhis­ták radikális pártjának vezetője: Thich Tri Quang. Magát a fő­papot házi őrizetbe vették. Mint­hogy egészségi állapota elég rossz, az intézkedés formális jel­legű. Huéban hétfőn reggel meg­szűnt a statárium. Megindult a forgalom, az üzletek zöme ki­nyitott, A szabadságharcosok hétfőn hajnalban merész támadást in­téztek a rendőrség Saigon egyik külvárosában lévő központja el­len. A plasztikbombákkal támadó szabadságharcosok 11 rendőrt tet­tek harcképtelenné. A kormányerőket más meglepe­tés is érte. Miközben Huéban „tisztogattak" a partizánok ellen­őrzése alá került mintegy ötven falu a város környékén. mellett minden bizonnyal kedve­zően érezteti hatását, a mezőgaz­dasági felvásárlási árak rendezé- se,is. Változatlanul fontos szerepet töltenek be a háztáji gazdaságok, s a tervek azt célozzák, hogy a háztáji gazdálkodás eredményei az eddigi szinten maradjanak, sőt ha lehet, növekedjenek. A nemzeti jövedelem felosztá­sánál a cél változatlanul az, hogy az életszínvonal rovására ne nö­vekedjék a felhalmozás, viszont az életszínvonal se emelkedjék úgy, hogy annak a felhalmozás látja kárát. A tervek szerint a fo­gyasztás 14—16 százalékkal növek­szik majd, ezen belül a parasztság reál fogyasztásának növekedése en­nél valamelyest magasabb lesz. Természetesen a tartalékok fel­tárásával, a készletgazdálkodás javításával növelhetjük a nemzeti jövedelmet, s így mód nyílik az életszínvonal előirányzatainak túl­teljesítésére is. Dr. Ajtai Miklós végül hangoz­tatta, hogy a törvényjavaslat messzemenően szem előtt tartjá a VIII. pártkongresszuson megsza­bott feladatokat, az 1964. évi de­cemberi párthatározatból adódó tennivalókat és a gazdaságirá­nyítás továbbfejlesztésével össze­függő célokat. A reform hatalmas lendítője lesz a népgazdaság fej­lesztésének. Bár hatása fokozottan csak a tervidőszak második felé­ben érvényesül, minden bizonnyal nagyban hozzájárul majd ered­ményeink javításához, az elő­irányzatok esetleges túlteljesítésé­hez. A Tervhivatal elnökének ismer­tetőjét sokoldalú vita követte, majd az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága határozat­ban mondta ki: a 'népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot — kisebb módo­sításokkal — elfogadja és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánl­ja. (MTI) Tájékoztató a Moszkvában járt kulturális küldöttség megállapodásairól A Művelődésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztá­lyán tájékoztatták az MTI mun­katársát azokról a megállapodá­sokról, amelyeket a magyar— szovjet kulturális és tudományos együttműködés távlati terve, il­letve az ehhez kapcsolódó 1967 évi kiegészítő jegyzőkönyv tártál máz. A távlati tefv egyik legfonto­sabb célja a kulturális és tudo­mányos intézmények közötti köz­vetlen kapcsolatok további elmé­lyítése, közös eszmei-alkotói viták szervezése, fokozottabb részvétel különféle kongresszusokon, kon­ferenciákon, a magyarországi orosz szakos tartárok és egyetemi hallgatók nyelvi továbbképzésé­nek elősegítése, különböző tudo­mányos témák közös feldolgozá­sa a munkamegosztás és a koope­ráció széles körű alkalmazásával; az együttműködés fejlesztése a társadalomtudományok területén. A távlati terv jelentőségét fo­kozza, hogy végrehajtásának idő­szakában ünnepeljük a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50.. V. I. Lenin születésének 100., a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 50., és hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulóját. A jubileumi ünnepségek sorozatai szovjet tudományos és technikai kiállítás nyitja majd meg, ame­lyet 1967 márciusában rendeznek. Jövőre a Mojszejev-együttes vendégszerepei a Szegedi Szabad­téri Játékokon, s hazánkba láto­gat a Moszkvai Művész Színház társulata, valamint az üzbée Bachkor-együttes, a Magyar Ál­lami Népi Együttes és a Pécsi Balett a Szovjetunióban lép fel, s a szovjet közönség láthatja majd „Az Alföld festészete” című magyar kiállítást. Vita az amerikai szenátusban a NATO nyugat-európai fegyveres erejéről Washington (Reuter, AFP) Wa­shingtonban közzétették azt a jegyzőkönyvet, amelyet a szená­tus katonai készültségi albizott­sága előtt lezajlott május 4-i és 5-i kihallgatásokról vettek fel. . Symington szenátor azt tuda­kolta Harold Johnsontól, a szá­razföldi hadsereg vezérkari főnö­kétől, hogy mi lesz a NATO kö­zös nyugat-európai fegyveres ere­jével, miután a francia hadosz­tályok Nyugat-Németországból kivonulnak. Az erősen cenzúrázott jegyző­könyv szerint Johnson tábornok kijelentette: a kormány fontoló­ra vette, hogy nem kellene-e to­vábbi egységeket küldeni Nyu- gat-Németországba ( a francia alakulatok pótlásara. Azt is mondta, hogy Nyugat-Németor- szágnak fokozottabban kell hoz­zájárulnia a NATO haderőihez, mind harci egységek, mind a had­táp területén. A tábornok válaszának részle­teit törölték a jegyzőkönyvből. Megkezdődtek a lengyel tenger napjai Varsó (MTI) Flottaegységek részvételével a Szczecin kikötőjé- -ben rendezett nagygyűléssel kez­dőit meg a lengyel tenger napjai ünnepségsorozat. Szombaton, va­sárnap és hétfőn tömeggyűlések és megemlékezések követték egy­mást a tenger- és a folyómenti városokban, falvakban. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Állami Tervhivatal elnöke Szcze­cinben, a nagy tengeri kikötővá­rosban, majd Cedyniában beszé­deit mondott. Hangoztatta: Len­gyelország állami létének ma a keleti határon a Szovjetunióval, nyugaton a Német Demokratikus Köztársasággal ápolt bensőséges viszony, a fegyverbarátság a Varsói Szerződésben tömörült or­szágokkal, valamint a következe­tes lengyel küpolitika a biztosí­téka. AMIT MA MEGTEHETSZ Az új gazdaságirányítási rend­szer alapvető elemei másfél év múlva lépnek működésbe. A vállalatok önállósága sokkal nagyobb, döntési lehetőségük, joguk sokkal szélesebb lesz. mint eddig. Erre az új hely­zetre minden vállalatnak fel kell készülnie. Mivel a fel­készülésre nem lehet központi­lag receptet kidolgozni, már most szükség van a vállalatok öntevékenységére. Nem enged­heti egyetlen gazdasági vezető sem, hogy vállalatát az új gaz­dasági mechanizmus felkészü­letlenül találja. Aki felkészül, saját hasznára teszi, aki „végig­alussza” a másfél évet, a saját kárára cselekszik. Várható, hogy az új gazdaság- irányítási rendszerben az egyes ipari, kereskedelmi, mezőgazda- sági vállalatok változtatásokat fognak végrehajtani termelésük összetételében, vállalati gazdál­kodásukban, beszerzési és ér­tékesítési politikájukban. Min­den vállalat kötelessége azon­ban megóvni saját termelő te­vékenységének gazdaságosságát a külső, váratlan fordulatoktól. Ha az utolsó percben veszik észre, hogy például nincs ele­gendő és kellő összetételű anyagkészlet, rendelésállomány, akkor az eredmény csak kap­kodás, anarchia lehet. Ezért már most ajánlatos el­kezdeni az előzetes tárgyaláso­kat a szállító és rendelő part­nerekkel. Ki kell „tapogatni”, hogy az új körülmények mi­lyen követelményeket támasz­tanak, milyen lehetőségeket te­remtenek. Előzetes piackutatást kell végezni arra, hogy a válla­lat hagyományos termékeire a jövőben mekkora mennyiségben és milyen minőségben lesz szükség. Ezzel egyidőben is­merni kell az igények változá­sát is. Azt is ajánlatos előre megtudni, s előzetes megbeszé­léseken rögzíteni, hogy a szük­séges anyagok, alkatrészek, szerszámok kitől, milyen meny- nyiségben, ütemezésben lesznek beszerezhetők. Hiszen később nem lehet minden kis ügyben a felügyeleti szervhez, a minisz­tériumhoz, a tanácshoz fordulni Rendkívül fontos, hogy az anyagot időben beszerezzék, s a kooperációs szerződéseket megkössék, valamint piackuta­tást végezzenek nemcsak az ér­tékesítő, hanem a beszerző pia­cokon is. Megszűnik az anya­gok egy részénél a kiutalásos, keretgazdálkodásos rendszer. Nem várhatja a vállalat, hogy majd kiutalják neki, amire szüksége van. Neki, magának kell beszereznie. Szükséges előkészülni öntevé­kenyen, utasítást be nem várva a munkaerő-gazdálkodás tekin­tetében is. Fontos, a létszám­megtakarítás lehetőségeinek fel­tárása, s a szakmunkaerő- szükséglet felmérése. Mivel a vállalatok fontos munkájává válik az „üzleti” tevékenység, a közgazdasági elemző munka, ezért már most gondoskodni kell szakképzett közgazdászok­ról, gyakorlott üzletemberekről. Szükségessé válik néhány mér­nök átképzése közgazdásszá és ..kereskedő" mérnökké. Káder­tervet kell készíteni új munka­erők felvételére, régiek eset­leges átcsoportosítására. Az eddiginél hatékonyabb bé­rezési módszerek kidolgozására van szükség számos területen. Hasznos lenne, ha a vállalatok az új mechanizmus bevezetését megelőző negyedévekben foko­zatosan alkalmaznának új oé- rezési, premizálási, jutalmazási formákat, s a szakmánkénti bérszinteket a terület vállala­taival egyeztetnék. így elkerül­hető, hogy az első időkben túl nagy legyen a munkaerő­vándorlás és -csábítás. Űj módszerek szükségesek a jutalmazási alap felhasználá­sában, sőt, esetleg a nyereség- részesedés személyekre való le­bontásában is. Csak úgy van ezeknek a juttatásoknak igazi ösztönző erejük, ha a személyi teljesítmény szerint eléggé dif­ferenciáltak. Kipróbálható már a jövő évben — a vállalati szakszervezeti bizottsággal egyet­értésben — a nyereségrészese-

Next

/
Thumbnails
Contents