Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

3 TOLVA NTFGYFT VFPÜJSSG 1966. június 19. Á Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküidöttségeinek közös közleménye (Folytatás az 1. oldalról) telménynek tekinti a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogainak helyreállítását az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egy­ségpárt képviselői baráti eszme­cserét és tapasztalatcserét foly­tattak a két párt munkájának a szocializmus további építése so­rán felmerülő kérdéseiről, két­oldalú kapcsolataik további fej­lesztéséről és elmélyítéséről, va­lamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáiról. Megállapították, hogy a két párt nézetei teljesen azonosak. A két párt kapcsolatai a mar­xizmus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján az utóbbi években jelen­tősen elmélyültek. Megállapítják, hogy a pártküldöttségek rendszeres cseréje kölcsönösen hasznos mindkét országban, elősegiti a politikai, gazdasági és ide­ológiai feladatok sikeres meg­oldását. A két párt kifejezi készségét, hogy ezeket a gyümölcsöző kap­csolatokat a jövőben is sokolda­lúan fejleszti és mélyíti. Abból indulnak ki. hogy a szocialista építés előttük álló feladatainak megoldása mindkét országban, a társadalmi élet minden területén megköveteli a marxista—leninista párt vezető szerepének további erősítését. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egy­ségpárt ismételten kifejezik megin­gathatatlan hűségüket a kom­munista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatainak alapelveihez, amelyek helyessége az életben és a népek békéért és haladá­sáért folytatott harca során bebizonyosodott. A két párt képviselői a világ forradalmi erőinek gyorsabb előrehaladása szempontjából nagy jelentőségűnek tartják a kommu­nizmus anyagi-technikai alapjai­nak a Szovjetunióban való meg­teremtését. Megállapítják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja 'XXIII. kongresszusa az utóbbi években a legnagyobb hozzájáru­lás a kommunista világmozgalom egységének megszilárdításához. A kongresszus újabb lendületet adott a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szo­cializmusért folytatott világmé­retű harcnak. Jelentőségét sem az imperialista rágalmazások, sem az álforradalmi megnyilvánulások nem homályosíthatják el. A két párt ismételten megerő­síti azt a meggyőződését, hogy az SZKP-val és a Szovjetunióval való testvéri barátság mindig a proletár internacionalizmushoz való hűség próbaköve volt és marad. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egy­ségpárt síkraszáll valamennyi kommunista és munkáspárt kap­csolatainak a marxizmus—leni­nizmus és a proletár internacio­nalizmus alapján történő fejlesz­téséért és elmélyítéséért. A nemzetközi monopoltőke je­lenleg a szocializmus és a nem­zeti felszabadítási mozgalmak el­len összpontosítja erőit. Számos országban erősödnek az állam­monopolista diktatúrának a munkásosztály elnyomására a a- - mokratikus szabadságjogok r kentésére irányuló tör- ’ imperializmus politikai és g:v..du sági nyomással, ellenforradalmi összeesküvések szításával és tá­mogatásával igyekszik megakadá­lyozni a gyarmati uralom alól felszabadult népeknek a politikai függetlenségre és gazdasági ön­állóságaik biztosítására irányuló törekvéseit. Ezért a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt a béke biztosítása döntő elő­feltételének tekinti valameny- nyi imperialista-ellenes erő akcióegységének megszilárdí­tását. Tekintettel az imperialista erők fokozódó agresszivitására, meg­felelő intézkedéseket kell fogana­tosítani. hogy a szocialista or­szágok gazdasági fejlődésüket cél­tudatos, ésszerű, szoros együtt­működéssel meggyorsítsák, hogy soraik ideológiai egységének meg­erősítésére a legnagyobb figyel­met fordítsák és védelmi erejü­ket állandóan a szükséges szin­ten tartsák. A felek kijelentik, hogy továbbra is a legnagyobb határozottsággal visszautasítják az imperializmus országaik ellen irá­nyuló, minden behatolási kísér­letét. Azon a véleményen van­nak. hogy rendszeres harc szük­séges a kommunista-ellenesség minden formája és a polgári ideológia befolyása ellen. A felek hangsúlyozzák annak objektív szükségességét, hogy nö­velni kell a KGST szerepét és munkájának hatékonyságát. Mindkét fél kifejezi azt a meg­győződését, hogy a tudományos­műszaki forradalom sikere és a kapitalizmussal folytatott gazda­sági versenyben való előrehala­dás érdekében az érdekelt test­vérországok gazdasági együttmű­ködésének magasabb szervezeti fokát kell elérni az önkéntesség alapján. Mindkét fél minden szükséges hozzájárulást megad ahhoz, hogy a Varsói Szerződés szervezetét, mint az európai béke biztosításá­nak fontos tényezőjét tovább erő­sítsék. A két párt abból indul ki, hogy a kommunista és munkásmozga­lomban támadt nézeteltéréseknél erősebb az, ami a testvérpárto­kat objektív érdekeiknél fogva összeköti. Közös céljuk érdeké­ben a két párt a jövőben is min­den erőfeszítést megtesz a test­vérpártok imperializmus elleni akciőegységének erősítésére. Hasznosnak és szükségesnek tartják, hogy az élet által felve­tett közös problémák megvitatá­sára, az álláspontok éreztetésé­re a testvérpártok két-, illetve többoldalú tanácskozásokat foly­tassanak. Síkraszállnak azért, hogy, amint erre a feltételek megérnek, lét­lékenység emeléséhez. Az utóbbi években intenzíven folyt a két ország népgazdasági terveinek összehangolása. Az 1966—1970-ig terjedő hosszú lejá­ratú külkereskedelmi egyezmény a két ország közötti forgalom szakadatlan növekedését bizto­sítja és 1964-hez viszonyítva az árucsere-forgalmat 1970-ig 143 szá­zalékra kívánja növelni. A párt- és kormányküldöttségek eszmecserét folytattak a gazda­sági kapcsolatok további fejlesz­téséről. A küldöttségek az elért eredmények alapján szükségesnek tartják, hogy a szocialista munkamegosztás­ra vonatkozóan a KGST-ben elfogadott alapelveknek meg­felelően, az együttműködés elmélyítése céljából új lehe­tőségeket tárjanak fel és en­nek révén mindkét országban elősegítsék a műszaki forra­dalomból adódó feladatok megvalósítását. A két ország között a jövőben a kooperáció és szakosítás, a ku­tatás és a termelés területén, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság munka­tervei szerint, szerződéses meg­egyezések alapján fejlődik to­vább. Az eszmecsere során megegyez­tek abban, hogy a magyar— német gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bi­zottság egyik fő feladata a szo­ros együttműködés megterem­tése a két országban megoldandó komplex racionalizálási feladatok végrehajtása terén. Emellett mindenekelőtt az al­katrész- és részegység-beszállító ipar kutatásában és termelésében, az építőcsoportok, gépcsoportok, valamint a nagy termelékenységű racionalizálási és automatizálási eszközök gyártásában tervszerű szoros kooperációt és szakosítást kell megvalósitan. Ezt az együtt­működést mindenekelőtt a gép­ipar és a vegyipar fő területein kell kifejleszteni. A két küldöttség tájékoztatta egymást a tervezés és irányítás rendszerének megváltoztatására országaikban hozott intézkedések­ről. Megegyeznek, hogy a kon­zultációkat a pártok, a kormá­nyok és a gazdasági szervek szintjén rendszeresen tovább folytatják. A tárgyalások eredményeként megállapodtak abban, hogy gaz­dasági kapcsolataik további fej­lesztése érdekében különböző megállapodásokat fognak elő­készíteni és megkötni. Mindkét fél megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság tudományos és kulturális kapcsolatai a két ország párt- és kormányküldött­ségeinek legutóbbi találkozója óta jelentősen fejlődtek. Ennek ered­ményeként mindkét fél számára hasznos cserékre került sor és kedvező feltételek alakultak ki a hatékonyabb tudományos és kul­turális együttműködés számára. E fejlődés további elősegítésére a két küldöttség megállapodott ab­ban, hogy kormányaik a közel­jövőben új kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyezményt kötnek. A Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttsége nevében Kádár János elvtárs. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a ma­gyar küldöttség vezetője párt- és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke,---luvuii meg a Német Demokratkus Köztársa­ságból a Magyar Népköztársaság­ban teendő baráti látogatásra. A meghívást a német fél köszönet­tel elfogadta. A látogatás idő­pontját a későbbiekben állapít­ják meg. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldöttsége a magyar személyiségek látogatá­sát a Német Demokratikus Köz­társaságban, a két nép és állam életében jelentős eseménynek a Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság közti testvéri kapcsolatok és szo­ros barátság elmélyítése szem­pontjából fontos hozzájárulásnak tekinti. A két párt és állam együvétartozásának ismételt ki­nyilatkoztatása hozzájárul a szo­cialista népek közösségének össze- forrottságához. a kommunista és munkásmozgalom egységéhez és a béke biztosításához. Kelt Berlinben, 1966. június 17-én. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, Wilfi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke. Június 23-án összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa szombaton ülést tartott. Az alkotmány 12. paragrafusa (2) be­kezdése alapján 1966. évi június 23-án, csütörtökön 11 órára ösz- szehívta az országgyűlést. Az Elnöki Tanács jóváhagyta a pénzügyminiszternek az 1965. évi állami költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentését. A Szak­szervezetek Országos Tanácsa fő­titkárának és az igazságügy-mi­niszternek együttes előterjesztése alapján új törvényerejű rende­lettel módosította a dolgozók be­tegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvényerejű rendele­tet. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Belgium csipkében és pongyolában Hormon és üzlet rejöjjön a kommunista és mun­káspártok új nemzetközi tanács­kozása. III. Mindkét küldöttség megelége­déssel állapítja meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság test­véri kapcsolatai a szocialista in­ternacionalizmus alapján, kölcsö­nös érdekeiknek megfelelően to­vábbfejlődtek. A gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés a párt- és kormányküldöttségek 1964 má­jusi iránymutatásai alapján je­lentősen elmélyültek. A magyar —német gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizott­ságban a gazdasági együttműkö­dés elmélyítésére hozott határo­zatok mindkét országban különö­sen a gépgyártás, az elektrotech­nika-elektronika és a vegyiparte- -"’••tén járulnak hozzá a terme­lés koncentrációjához és a terme­IV. Brüsszel üzleti város: nincs is jelentős ipara, viszont az egész ország 468 ezer kereskedelmi, pénzügyi dolgozójának nagyrésze itt talál munkát- Bankok, bizto­sító társaságok, külföldi és hazai cégek kereskedelmi lerakatai so­rakoznak egymás mellett a sugár­utakon. Annak a történetnek, amelyet a villamoson hallottam, látszólag semmi köze Brüsszel virágzó, pezsgő kereskedelmi életéhez, de ha megvizsgáljuk, fény derül a kettő közötti komoly és igen mélyreható összefüggésekre. A brüsszeli villamosok ócskák, lassúak és oly zsúfoltak, hogy az ember már-már visszasírja a megannyiszor szidott pesti közle­kedést. Most az egyszer hasznos volt a zsúfoltság, mert a tömeg közelsodort két középkorú férfi­hez, s igy pontosan követhettem nem mindennapi beszélgetésüket. — Hallottad, hogy két vágóhídi munkás beperelte a vállalat igaz­gatóságát? — Ne mondd, s miért? — öregem, nem fogod elhinni. A két pasas megbetegedett. Elő­ször csak azt vették észre, hogy már nem a régiek a szerelemben, azután lassanként egészen elment a kedvük a fickándozástól, s vé­gül mindkettő hízni kezdett, de persze nem akárhol, hanem ott, ahol a férfiszem a legtovább idő­zik Brigitta Bardot-n. — Ugyan, ez mese! — Nem mese. Már az újság is írt róla. Keblük nőtt a szeren­csétleneknek, mert a vágóhídon* munka közben sok csirkenyakat faltak, s a csirkéknek a nyakába adják a női hormoninjekciót. Jó, mi? Hogy a bíróság mit dönt, arra én is kíváncsi vagyok, mert ilyen ügy még eddig nem volt. De ez így történt, ahogy mon­dom, egy szót se tettem hozzá. A bolyhos tweed-kabátos férfi még hosszasan erősítgette igazát de a másikat nem sikerült meg­győznie. S engem sem — úgy szálltam le a villamosról, hogy azt mondtam magamban: lám- lám, mit ki nem találnak ezek a belgák, bizonyára elirigyelték a frivol szellemet a franciáktól. Azért még másnap reggel is a fejemben motoszkált a dolog, s elhatároztam: utánanézek. A Brüsszeli Királyi Könyvtár folyóiratolvasó termében elémrak- ták az utóbbi hónapok újságait, amelyekből kikerekedett egy csöppet sem könnyed és frivol* hanem nagyon is szomorú tör­ténet. A belga farmerek néhány évvel ezelőtt rájöttek, hogy a szárnya­sok hízását rendkívüli mértékben fokozza a női hormont tartal­mazó injekció. „Nos, én nem vagyok ellensége a pénzemnek’’ — gondolja a farmer, s bőségesen él is ezzel a módszerrel. Sőt* nemcsak baromfiaknak, hanem teheneknek is adnak hormont* hogy a tejhozamot növeljék, és a csődöröknek, bikáknak csillapí­tóul, hogy szállításukat megköny- nyítsék. A következményekkel nem gondol a farmer, s meg­nyugtatja magát azzal hogy a hormon gyorsan eloszlik az ál­lat szervezetében, s az emberben nem okoz közvetlen elváltozást az ilyen állat húsának fogyasz­tása. Igen ám, de ha az injekció

Next

/
Thumbnails
Contents