Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-16 / 141. szám

1966. június 16. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 7 Belgium csipkében és pongyolában Vörös kakas kontra Fekete oroszlán A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY pályázatot hirdet tudományos ismeretterjesztő cikkek írására és képes beszámolóra ii. Vacsorára invitált egy fiatal há_ zaspár. Brüsszel környékén lak­nak, kétszintes modem házban. A férfi technikus, az asszonyka tit­kárnő az IBM nevű amerikai mammutvállalat brüsszeli leraika. tánál. Evés közben a 11 éves Jean és a 7 éves Eric tisztelettudóan vi­selkedett, de édesanyjuk, amint lefektette őket, panaszkodni kez­dett. — El sem képzeled, mennyi ba­junk van ezzel a két gyerekkel. Percenként egymásnak ugranak, s ilyenkor aztán „büdös, flamand"- nak, meg „koszos vallon”-nak ti­tulálják egymást. Eléggé szokatlan, hogy édes­testvérek „nemzetiségi konfliktus, ba” keveredjenek, de ez a furcsa­ság segített megértenem, milyen mélyek Belgiumban az úgyneve­zett nyelvi kérdés gyökerei. Belgium: ország, nyelv nélkül. Belga nyelv — mint ismeretes — nem létezik, az Észak-Belgium- ban élő flamandok a holland egy sajátos nyelvjárását beszélik, a déli részen lakó vallonok pedig a franciát. Brüsszel maga kétnyelvű város. A villamoson kétnyelvű fel­iratok biztatják a közönséget, hogy fáradjon a kocsi belsejébe, s hogy leszálláskor csengessen, a hat brüsszeli színház közül öt fran­ciául, egy flamandul játszik, vi­szont a másik legnagyobb város, Antwerpen színházában csak fla­mand szavak hangzanak el. A flamand északot, s a vallon délt egyébként az 1932-es nyelvi törvény által létesített hivatalos nyelvi ha­tár választja el egymástól, és Brüsszel kétnyelvűségét ugyanez a statútum szabályozza. Nos, ez a magyarázata a vendéglátóim csa­ládjában dúló belháborúnak. ök maguk ugyanis a nyelvi határ Hő. Kelében laknak, s mivel felsőta­gozatos iskola csak a határon in­nen, alsós meg csak azon túl van, a 11 éves nagyfiú más nyelvet, s vele más szellemet, kultúrát szív magába, mint a kisöccse. És a harc „nagyban” is épp ily ádázul, épp ily makacsul tart év­tizedek óta. Belgium az 1830-as polgári forradalom során szakadt ki Hollandiából. E forradalom ve­zetői, tehát a belga államiság meg. teremtői, vallonok voltak, s ők sa­ját nyelvüket, a franciát tették egyedül hivatalos nyelvvé. A fla- mandok viszonylagos háttérbe szo­rításához járult hozzá az is, hogy a XIX. században, a gépi nagy­ipor megteremtésének korszaká­ban a kis flandriai posztóüzemek­ről a déli, vallon területen levő szénbányákra terelődött a hang­súly. Ez a két körülmény okozza, hogy az 1947-ben kialakult flamand mozgalom számbeli fölénye elle­nére is az elnyomott fél szerepét játszhat ja. Az 1961-es brüsszeli menetben tízezrek, egy évvel ké­sőbb, 1962 őszén, a második brüsz. szeli menetben már százezrek, de legalább is kétszázezer flamand vonult az utcákon, s hangoztatta a mozgalom jelszavait „Flamand üzemekben ne legyen francia ajkú főnök!” „Flamand földön ne legyenek francia nyelvű iskolák!” „A hadseregben a flamandok és vallonok aránya 67 százalék a 33 százalékhoz. A tiszteké épp>sn megfordítva. Nincs a hadseregnek egyetlen flamand tábornoka sem. Ez tarthatatlan!” „Követeljük a kulturális auto­nómiát!” „Az Antwerpen-i kereskedelmi iskolán szüntessék be a francia nyelvű tanszéket!” „A flamand gazdasági élet nyelve kizárólag flamand le­gyen!” „Arányosabban osszák el a be­ruházási összegeket Flandria és Vallonia között!” „Flamand és vallon munkásnak egyenlő bért!” A néhány évvel később, az 1950-es évek derekán alakult Vallon Népi Mozgalom törekvései és jelszavai viszont a legutóbbi időszak gazdasági fejleményeit tükrözik. A második világháború után az addig elmaradott, mező- gazdasági jellegű Flandria roha­mos fejlődésnek indult. Belgium bekapcsolódása az Európai Szén­ás Acélközösségbe, végső soron a korszerűtlenné vált szénbányák bezárásához vezetett: másrészről pedig a nagytőke egyre szíveseb­ben létesít iparvállalatokat Fland­riában, ahol megbízhat á flamand munkás állhatatosságában, kon­zervativizmusában. A valloni jel­szavak tehát ennek megfelelően így hangzanak: „Vessenek véget a tőke elszívá­sának Valloniából!” „Állítsák meg a vallon munka- nélküliek számának növekedését, a vallon munkások átlagbérének relatív csökkenését!” „Számbeli kisebbségben va­gyunk, s ezért akaratunk ellenére kormányoznak bennünket!” A flamandokat jelképező Fe­kete oroszlán és a vallonokat szimbolizáló Vörös kakas ellen­téte sokkal mélyebb, bonyolul­tabb, s ellentmondásosabb annál, minthogy egyszerű kérdésfel­tevéssel eldönthetné bárki is: melyiknek van igaza?! Tény, hogy a flamandok alap­jában véve konzervatívak, sőt, bizonyos esetekben a reakció tá­mogatóivá lesznek. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, minthogy a második világháború idején sokan együttműködtek a németekkel, akik viszonzásképpen a koncent­rációs táborokból hazaengedték a flamand származású foglyok né­hány csoportját. A választási eredmények is arról tanúskod­nak, hogy a flamandok a Keresz­ténydemokrata Párt, míg a vallo­nok a Szociáldemokrata Párt fő támogatói. Mindez azonban nem azt je­lenti, hogy a flamandok kulturá­lis autonómiára való igénye, s bizonyos gazdasági követeléseik jogtalanok. Ellenkezőleg: mindkét fél követeléseiben van jogos elem, természetes elégedetlenség a gazdasági struktúrával, ország­részük fejlődési ütemének lassú­ságával, vagy stagnálásával. A társadalom mai urainak az az érdeke, hogy ezt az elégedetlen­séget nyelvi csetepatékkal, szün­telenül szított ellentétekkel ve­zessék le. A nyelvi kérdés egyetlen ér­dembeli megoldását a Belga Kom­munista Párt javasolta: önkor­mányzatot a két népcsoportnak, vagyis federalizmust, államszövet­séget Flandria és Vallonia között, s ezzel egyidejűleg jelentős gaz­dasági-strukturális reformokat. Hiszen ha a bezárt bányák munkásainak hamarabb biztosíta­nának munkalehetőséget, s az utak és gyárak gyorsabban épül­nének Flandriában, akkor talán az sem volna olyan fontos, hogy az Albertine templom torony­órája negyedóránként először egy flamand, majd rögtön utána egy vallon népdal két-két taktu­sát jásszá: az egyensúly ked­véért, .. ZILAHI JUDIT Következik: Az aranyváros Győri ki Fmsz belső ellenőrt keres felvételre! Feltételek: érettségi, könyve­lői képesítés. Mérlegképes könyvelő előnyben! Fizetés kollektív szerint. (118) A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank és a megyei irányító szervek résztvételével 1966. június 21-én, kedden, 10 órakor a megyei művelődési ház István-termében. Székes- fehérvár, Liszt Ferenc utca 1. megbeszélést tart a 104/1966. (PK. 2.) PM—OT. sz. együttes utasítás, valamint a 13/1966. (Tg. É. 7.) OT—PM. sz. együttes utasítás értelmében végzendő felesleges készletek felhasználásáról és selejtezéséről. Az eredményes közös munka érdekében felhívjuk az érdekelt vállalatok szakembereit, hogy részvételükkel, tapasztalataikkal és javaslataikkal segítsék vállalatunk munkáját. Kérjük, hogy a lehetőség szerint a felesleges készleteikről szóló bejelentési kartonokat, vagy kimutatásukat (utóbbit 4 példányban) az ankéton részt vevő munkatársuk hozza magával, mi­vel az ankét utáni napokban — értékesíthető felesleges készleteikre vonatkozóan — megrendelő- leveleinket megküldjük a vállalatoknak. s Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat Budapest, VII., Tanács körút 25. Telefon: 223—6.34. (3) elsősorban a következő témakö­rökből: az ip>ari és mezőgazdasági ter­melés szempontjából nagy jelen­tőségű tudományos felfedezések; egyes tudományágak, lóként a matematika, fizika, kémia, auto­matizálás, híradástechnika, kemi- zálás kiemelkedő jelentőségű ered­ményed; biokémia, biofizika, allat- és növényélettan; hazai tájak és az érdeklődés előterében álló országok természe­ti, gazdasági földrajza; a tearnészettudomanyok vala­melyik ágának filozófiai vanatko- zásai. A pályázatok terjedelme 10—12 normál gépjeit oldal lehet. Kívána tos 4—10 kép is. A cikkeket 5 példányban kell beküldeni. A pá­lyázat jeligés. Beküldési határidő. 1966. szeptember 15. Pályadíjak: 1 db 2000 Ft-os L díj, 1 db 1200 Ft-os II. díj, és 1 db 800 Ft-os III. díj. KÉPES BESZÁMOLÓ A pályázat témája lehet bár­milyen természeti jelenség, ob­jektum, megfigyelés összefüggő ábrázolása képekkel és 1—2 ol­dalnyi szöveggel. 8—10 db 13x1« cm. nagyságú, fekete-fehér, má­sutt még nem közölt képpel lehet részt venni a pályázaton. A díj­nyertes pályaművek közlési joga a folyóiratot illeti, azok a folyó inat tulajdonába mennek át. A pályázat jeligés. Beküldési határ­idő: 1966. szeptember 15. Pályadíjak: 1 db 1000 Ft-os I. díj, 1 db 600 Ft-os II. díj, és 1 db 400 Ft-os III. díj. A pályázat részletes feltételeit a Természettudományi Közlöny 1966. júniusi és júliusi száma közli. ... Apróhirdetések» Az apróhirdetés dija? szavanként hétköznap W— Ft; vasárnap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon sze­Szekszárd és Vidéke Földmüvesszövetkezet azonnali belépésre fel­vesz zöldség-, gyümölcs­áruátadásban jártas, gya­korlott kocsikísérőt. Bé­rezés kollektív szerint. Jelentkezni lehet: Szek­szárd, Jókai u. 2. (125) A Bátaszéki Épület* karbantartó Ktsz 3 ton­nás autódarujával bér­munkát vállal, magáno­sok felé is. Igénybeje­lentés: Bátaszék, Budai u. 46. Tel.: 24. (98) szó két szónak számit. A Bátaszéki Épület- karbantartó Ktsz kőmű­ves- és ácsipari tanuló­kat felvesz. Jelentkezés: Bátaszék, Budai w, 46. (99) Felicia, zöld, két tető­vel, 60 000 km-rel, igen jó állapotban eladó. Pécs, Athinai u. 1. sz. Dr, Pázmány. (111) Elcserélném pécsi táv­fűtéses, hipermodern, szövetkezeti másfél szo­bás lakásomat szekszár­di főbérletért. Ajánlato­kat ,íÁthelyezés’- jeligé­re a szekszárdi hirdető­be.____________________(137) Háromszoba-konyhás ház, melléképületekkel; termő gyümölcsfákkal,- beköltözhetően eladó. Máj os, Táncsics u. 23. (124) Üres, vagy bútorozott albérleti szobát keresek Szekszárdon. Ajánlato­kat „Egyedülálló nő** jeligére a hirdetőbe. (133) Bogota, hajnali hat óra Ezer jelentkező négy — Kérem, engem vegyen fel! Engem vegyen fel!... Szívettépő kiáltozások hallat­szottak a lányok hatalmas töme­géből, akik a kolumbiai főváros egyik üzletének bejárata előtt verődtek össze. A Rafalo üzletház tulajdonosa előző nap rádión négy megüresedett eladói állást hirde­tett meg, 450 pezó — 25 dollár — havi jövedelemmel. Mintegy ezer tizenöt és húsz év JÜNIUS HAVI MOZI műsor BONYHÁD: 17—19. Iszony. (Magyar film.) 19. du. első előadás: Generális. (Ameri­kai film.) 20—22. A kém nyo­mában. (Lengyel film.) DOM­BÓVÁR: 17—19. Nyomoz a vőlegény. (Amerikai film.) 20—22. Ketten haltak meg. (Magyar film.) DUNAFÖLD- VÁR: 17—19. Jégkorongozók. (Szovjet film.) 20—21. Cica­babák. (Francia—olasz film.) 21. du. első előadás: A híd. (Nyugatnémet film.) PAKS: 17—19. Örök megújulás. (Ma­gyar film.) 20—22. Jégkoron­gozók. (Szovjet film.) SZEK­SZÁRD GARAY: 16—19. Kék rapszódia. (Amerikai film.) 20—22. Látogatás. (Olasz film.) SZEKSZÁRD KERT: 16—22. Első esztendő. (Ma­gyar fűm.) TAMÁSI: 17—19. Ketten haltak meg. (Magyar film.) 20—21. Nyomoz a vő­legény. (Amerikai film.) (15) megüresedett helyre közötti lány gyűlt össze hajnali hatkor és tartózkodott egész nap a Rafalo üzletház előtt. Mindegyik azt akarta, hogy csak őt vegyék fed. A tömeg bezúzta a kirakat üvegét. Félő volt, hogy verekedés tör ki. Az üzlet zavartalan forgal­mának biztosítása végett a tulaj­donos kénytelen volt a rendőrség segítségét kérni. A p>ályázók közül egyesek 40— 60 kilométer távolságról jöttek. Könyörögtek, hogy legalább ta­karítónőnek vegyék fel őket. Az egyik kijelentette, hogy már egy éve mindennap templomba jár, és az isten segítségét kéri, hogy elhelyezkedhessek. A Rafalo üzletház tulajdonosa kijelentette az egyik újságírónak, hogy az ajánlkozók mind alkal­masak lettek volna az állás betöl­tésére, mindegyiknek kitűnő aján­ló papírjai voltak. Többségüknek a kellő szakképesítésük is meg volt. Mégsem tudnak elhelyezked­ni, még házmesterként sem. Ez az eset tipikus jelenség a mai Kolumbiában. Hivatalos ada­tok szerint a munkanélküliek száma körülbelül félmillió, vagy­is a munkakép>es lakosság 10 szá­zaléka. Jósé Arisala A Magyar Selyemipari Vál- I lalat Tolnai Fonógyára azon- j nali belépéssel felvesz lakatos szakmunkásokat 1 Jelentkezés a gyár munka- I ügyi osztályán. Tolna. Beze- j rédj Pál tér 1. (122) !

Next

/
Thumbnails
Contents