Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

m& június 14. fÖtWA MFCYF1 NEPÜJSÄG 7 A túlzott gyógyszer- fogyasztás veszélyei Az utóbbi időben a túlzott, gyakran felesleges gyógyszerfo- gyasztás az egész világon olyan mélyreható károsodásokat okozott az emberiségnek, hogy világszer­te mind hangosabban emelik fel a szavukat tekintélyes orvospro­fesszorok a meggondolatlan, túl­zott és már nem a gyógyítást szol­gáló, hanem komoly egészségkáro­sodást okozó gyógyszerfogyasztás ellem. Nem hallgathatjuk el, hogy a túlzott gyógyszerelés kialakulásá­ban mi, orvosok is hibásak va­gyunk, mert 5—6 évvel ezelőtt „divattá” vált a betegeknek a bő­séges gyógyszerrel való ellátása, Időközben azonban lejárt a gyen­gébb hatású gyógyszerek ideje és az orvostudomány és gyógyszer- ipar hatalmas fejlődésének ered­ményeként az „ártatlan” gyógysze­reket kiszorították az eddigieknél sokkal hatásosabb, a szervezetben mélyreható elváltozásokat előidé­ző gyógyszerek. Sajnos az volt a helyzet, hogy ezeknek az erős ha­tású gyógyszereknek károsodást okozó mellékhatásai csak rendsze­rint több év ' használat után de­rültek ki. 1 v’olt például a napi­pökból is ismert nyugati Con­tergan nevű gyógyszerrel is. Elsősorban ezek a tragédiák irá­nyították a figyelmet arra, hogy az orvostudomány ne elégedjen meg egy-egy kitűnőnek bizonyuló gyógyszer pillanatnyi kedvező ha­tásával, hanem annak távolhatá­sát is alapos vizsgálat tárgyává tegye. Az „ártatlan" j fájdalomcsillapítók Ezek közül elsőnek a nálunk nagy elterjedtségnek örvendő fáj­dalomcsillapítókat említem, amit — nem túlzók, ha azt állítom — marékszámra szednek a legkisebb kellemetlen érzés jelentkezése ese­tén is. A Kefalginról. a Karilról, Anttneuralgicáról és a többi ha­sonló fájdalomcsillapítókról van szó, amelyeknek ártatlan hírét alaposan megcáfolták azok a bon­colási eredmények, amelyek két­ségkívül megállapították, hogy a bekövetkezett halálesetek a gyógyszerek mértéktelen és túl hosszú ideig való használatának szomorú eredményen A reumás megbetegedéseiknél általánosan használt és valóban jó hatású Rheopyrin, Rheosolon és ehhez hasonló gyógyszerek káros hatá­sának egy kimutatás szerint eddig 44 halálos áldozata van, részben a májra való kártékony hatása folytán, részben az által hogy igen gyakran gyomor- és bélfekélyt és abból eredően halálos gyomor-bél. vérzéseket okozott. Komoly károsodásokat okoz a nyugtatok és főleg az altatók szer­telen használata is, mert amellett, hogy szükség esetén és kellő adag­ban nyújtva hasznosak, indoko­latlan vagy túlzott használatuk folytán végül is aláássák az ideg­rendszer egyensúlyát. Mindenki tapasztalhatta magán, hogy nyug­tatok és altatók használata utáni napon, bágyadt, munkaképessége csökkent, elhatározó képessége, a reakcióideje meghosszabbodik és munkáját csak csökkent mérték­ben tudja elvégezni. Különösen veszélyes az elmondottak figye­lembevételével a gépek mellett, baleseti veszélynek kitett helye­ken dolgozókra, gépkocsi-, trak­torvezetőkre. Amerikai statiszti­kák mutatták ki, hogy azok a gépkocsivezetők, akik „idegnyug- tatás” céljából az ott egyidóben nagyon felkapott és a mi Andaxi- nunknak megfelelő idegcsillapítót szedtek, háromszor olyan gyakran okoztak közúti balesetet. Az antibiotikumok kétféle káros hatása Nagyon megváltozott az orvos­tudomány álláspontja az antibioti­kumok (Penicillin, Streptomycin és egyéb ínyeinek) adagolását il­letőleg. Az orvostudomány törté­netében még soha nem látott cso­dálatos, kedvező hatásának ered­ményeképpen, olyan mértékű használatát vezették be, hogy a fertőzés legkisebb gyanúja esetén, sőt annak megelőzése végett is szinte kötelességnek érezték az orvosok, hogy antibiotikumhoz nyúljanak. Hamarosan kiderült, hogy ez a két okból is veszélyes álláspont. Évek folyamán ugyanis azt láttuk, hogy nagyon sokan vannak, alak penicillinérzékenyek és a legkisebb adagra is — eset­leg halálossá válható sokkot kap­hatnak. A nagy számú eseteket közlő orvosi irodalomból csak azt a legfeltűnőbb esetet említem meg, amikor egy nagymama a ka­nálba kiadagolt penicülinsyrupot megkóstolta, mielőtt unokájának beadta volna, és halált okozó sokkban esett össze. Később kide­rült az is, hogy a kórokozók na­gyon hamar ellenállókká válnak az antibiotikumokkal szemben, azokat éppúgy megszokják, mint például a dohányos a már egyéb­ként mérgező adag nikotint. így vagyunk a vitaminokkal is, A szervezet a vitaminnak csak azt a részét használja fel, amire szüksége van, a többi felhaszná­latlanul távozik, de a felesleg ki­választása a sejtekre felesleges és káros munkát ró, az erősítést célzó túlzott alkalmazásuk, épp ellenkezőleg, a szervezet káros megterhelését, a hypervitaminosis nevű betegséget idézi elő. Nincsen módom arra, hogy min­den gyógyszerkárosodást felsorol­jak. Van olyan, ami például a nőknél férfias jelleget okoz (sza­káitok és, bajuszuk nő), gyerme­keknél megzavarja a csontosodási folyamatot és megállítja a növe­kedést, van ami idősebb korban rákba hajlamosít, stb., stb. Úgy gondolom, hogy a felsorolt egy-két példa is meggyőző lehet és érthe­tővé teszi, hogy a gyógyszer nem. csak áldásos, hanem romboló ha­tású is lehet. Csak az orvos tudja »Idönteni Egyszerű lenne azt mondani hogy a gyógyszert az orvos írja fel, annak tudni kell, hogy mit, mikor, mennyit és mennyi ideig rendelhet, ha úgy látja, hogy ká­ros, vagy felesleges, ne írja fel, ne rendelje. A kérdés azonban nem olyan egyszerű a betegek mai szemléleté mellett. Még van olyan kevésbé felvilágosult beteg, áld egyenesen nem hiszi el, hogy az általa kért gyógyszerre neki nincs szüksége, vagy káros lehet, és ha azt orvosa, lelkiismeretére hallgat­va megtagadja, abban kicsinyes és az ő bőrére menő oktalan ta­karékoskodást lát. Bár nem helyes — sajnos — akadnak olyan orvo­sok is, akik nem akarnak vitázni a beteggel és a felelősséget ma­guktól élhárítva és a vitába bele­fáradva, végül is előírják a kért gyógyszert Hogy ez a szemlélet még min­dig tartja magát, egészen érthe­tetlen, mert minden beteg tapasz­talhatja nap, mint nap, hogy ha kell és szükség van a gyógyszerre, azt megkaphatja. Az, hogy vala­milyen gyógyszer drága, nem lehet akadálya annak, hogy a beteg hoz­zájusson. Az Orvosi Rendtartás előírja az orvos részére, hogy kö­teles a beteg részére a legmaga­sabb szintű gyógykezelést — te­hát minden gyógyszert akármi­lyen „drága” biztosítani, de azt is előírja, hogy nem adhat a beteg részére olyan gyógykezelést ami az orvostudomány mai felfogása szerint a beteg részére ártalmassá válhat, akármilyen ..olcsó” is az a gyógyszer. Végül még pár szót || a tartalékolásról. Ma, amikor minden szükséges gyógyszert, a kiterjedt betegellátó hálózat mellett bármikor megkap­hat a beteg, amikor arra szüksége van, teljesen értelmetlen dolog a gyógyszertartalékolás és komoly veszélyeket is rejt magában. Az otthon fiókban tartott gyógyszer könnyen elbomlik. Még jó ha csak hatástalanná válik, de könnyen keletkeznek olyan kémiai elválto­zások benne, hogy egyenesen mér­gezővé válik. Ezenkívül sokszor okoznak bajt azáltal, hogy elcse­rélik (kiesik a dobozból, leesik a címe) és nálunk igen sokszor okoz. nak gyermektragédiákat. Nem szeretném, ha az elmon­dottak félremagyarázást keltené­nek. Célom nem az, hogy bárkit is elirasszak a gyógyszerek hasz­nálatától. A gyógyszerekre szükség van, ez természetes, a gyógyí­tás nélkülözhetetlen eszközei, ha akkor adják amikor valóban szűk. séges, annyit adnak belőle, ameny. nyi kell, és olyan hosszú ideig adagolják csak, amíg nélkülözhe­tetlen. De ártalmas, ha feleslege­sen és túlzott mértékben fogyaszt­ják. Az elmondottakból következik az, hogy kinek, milyen gyógyszer kell, kizárólag az orvos döntheti el, a beteg pillanatnyi állapotának, szervezete teherbíró képességének alapján. Higgyük el az orvosnak, ha a lelkiismerete nem engedi meg, hogy egy-egy kívánt, mások által ajánlott, vagy pillanatnyilag jónak is érzett gyógyszert rendel­jen, annak nyomós okai vannak és semmi esetre sem azért nem ren­deli, mert az „drága”. Elmúlt már az az idő, amikor a gyógyszerek megválasztásában az orvosokat be­folyásolhatta, hogy a gyógyszernek mi az ára. A betegellátás jelenlegi szemlélete tisztán csak azt teszi kötelességévé az orvosoknak, hogy gyógyszerek megválasztásánál an­nak kockázatait is vegye figyelem­be. Dr. M. G. Hétköznapi történetek Szórakozottság Ősz hajú bácsik gyülekeznek az érettségi találkozón. Ott van köztük egy fiatalember is, mint érdeklődő. Várják egykori taná­raik érkezését, akik közül már csak néhány él. Azok is rég el­hagyták a katedrát. Nyugalomba vonultak. Az egyik heti peg az osztályterembe. Minden lépését bottal segíti. Láthatóan, gyenge már a szeme is, ezért külön oda­hajol mindegyik jelenlévőhöz, hogy felismerje: — Te vagy a Pali. Nagyon jól emlékszem rád. A következőnek is e szavakkal kedveskedik: „Nagyon jói emlék­szem rád.” Odaérkezik a fiatal­emberhez: — Terád is nagyon jói emlék­szem, csak már a nevedet elfe­lejtettem. Te voltál aaa... A fiatalember a „Palinak” a fia voi-t. Hja igen, a fiatalság elszedeü, a szőraknzottség megmaradt Büszkeség — Nekem is van Sári-babám — kérkedik a hároméves kislány játszópa jtásának. Mire a másik: — Nekem biciklim is van. — Nekem is van... Végigémek minden játékszeren. majd így folytatják a versengést: — Nekem is van akkora fülem, mint a kiscsacsimnak. A „versenytárs” erre meghök- ken, apjához szalad: — Ugye, apu, nekem is van fü­lem? — Hogyne lenne, kislányom. — És akkora, mint a tied? — Majdnem. Ezzel visszaszalad játszópajtá­sához: — Nekem is van fülem, hiába is hencegsz. Méghozzá az enyém majdnem akkora, mint apué. A „versenytárs” erre megadta magát. Protekció Az írószer boltban valaki golyós- tollbetétet vásárol. Egy óráig sem tudja használni. Másnap ismét megjelenik a boltban: — Kérek egy betétet, de olyat, amit használni is lehet. — Tessék kérem válogatni! A vevő kiválaszt egyet, fizet, s távozik. Mivel ez a betét sem különb az előzőnél, a következő nap ismét kénytelen bemenni a boltba. De most már „komoly” ajánlatot tesz az eladónak, fülé­be súgja. — Ha nekem adna egy betétet abból a fajtából, amelyik tartós, külön is szívesen megfizetném. Nem tudná meg senki... Mire az eladó: — Sajnos kérem, ebben a bolt­ban még nekem sincs akkora pro­tekcióm, hogy a magam részére hozzájussak ilyen betéthez. Könnyek A tévé-filmnek vége. a fele­ség fel zokog: — Milyen is az élet — szepegi. A férj méltaíttankodik: — Drágám, hogy lehetsz ilyen szentimentális? És különben is, ha nem vetted volna észre, ez egyál­talában nem egy megsiratni való asszony volt. Tula idomképpen az. ilyeneket nevezik utcanők- nek. Jön egy jó megjelenésű férfi, szép vonalú autóval, elmen­nek egy kávéra, ott szerelmet val­lanak egymásnak, s tíz p>erc múl­va már a férfi lakásán vetkőznek. Jön a másik férfi elegáns öltö­zetben, kiderül róla, hogy komoly egzisztencia, a nőt másnap már a lakásán látjuk. Jön a harmadik, negyedik... Az egészhez aztán kell esy hiszékeny férj, aki rendület­lenül meg van győződve arról, hegy felesége a munkahelyén túlórázik. És te ezt a nőt siratod... — Ah, nem érted te a női lélek mélységeit. Azt nem vetted ész­re, hogy a nő minden egyes eset­ben milyen őszintén megbánta a kisiklását? (BODA) Nem lesz gond a raktározással Jó gabonatermésre számíthat a tamási Széchenyi Termelőszövet­kezet, amelyet nyilvánvaló öröm­mel nyugtáz a tagság, de mind­emellett megnyugtató az is, hogy nem kell raktározási gondokkal számolni. A gabona nagy részét a szövet­kezet ugyanis a kombájnoktól közvetlenül a Gabonafelvásárló Vállalathoz szállítja, raktárba, illetve a malomba. így a gazda­ság 32 vagonos raktára elegendő lesz a fennmaradó termés táro­lására, amelyből a vetőmagot tar­talékolják, illetve a tagság része­sedését adják ki. A részesedést — mintegy tizen­hat vagont — néhány évvel ez­előtt teljes egészében hazaszállí­tották a tagok. Most viszont már csaknem általános az a gyakorlat, hogy a kiosztásra kerülő gabonát a szövetkezet a malomnak adja át, a tagiok pediig lisztként viszik haza, azzal a megokolással: „Mi­nek cipeljük kétszer?” Apróhirdetések Az apróhirdetés dija: szavanként hétköznap 1,-» Ft, vasárnap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számít. Gyakorlattal rendelke­ző gyors- és gépírót azonnali belépéssel fel­veszünk. Munkabér meg­egyezés szerint. „Egyet­értés” Mg. Tsz., Pálfa. (112) Kölesd és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet fmsz-től, vagy vállalattól könyvjóvá- írással rexasztalt átven­ne. (108) A Bátaszéki Épület- karbantartó Ktsz kőmű­ves- és ácsipari tanuló­kat felvesz. Jelentkezés; Bátaszék, Budai u. 46. (W) A Bátaszéki Épület- karbantartó Ktsz 3 ton­nás autódarujával bér­munkát vállal, magáno­sok felé is. Igénybeje­lentés : Bátaszék, Budai U. 46. Tel.: 24. (98) Sürgősen eladó 264 négyszögöl házhely a fürdőhöz 4 perc. Har­kány, Zrínyi u. 2. (103) A megyei kórház (Szekszárd) felvételre ke­res virágkertészt. Jelent­kezni lehet a személy­zeti irodában. (107) Kétszoba-konyhás ház beköltözhetően sürgősen eladó. Szekszárd. Baka u. 11. (107) Gyönki Fmsz belső ellenőrt keres felvételrel Feltételek: érettségi, könyve­lői képesítés. Mérlegképes könyvelő előnyben! Fizetés kollektív szerint. (118) A Magyar Selyemipari Vál­lalat Tolnai Fonógyára azon­nali belépéssel felvesz lakatos szakmun kasokat Jelentkezés a gyár munka­ügyi osztályán. Tolna. Beze- rédj Pál tér 1. (122) Köszönetét mondunk testvé­reinknek, rokonságunknak, a Népbolt dolgozóinak és min­den kedves ismerősünknek, akik a temetésen részt vettek és fájdalmunkban osztoztak. Gyászoló Simon család (121) Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondok mind­azoknak, a jó ismerősöknek és elvtársaknak, akik férjem, Lászlai József társadalmi te­metésén részt vettek és kegye­letüket fejezték ki. Lászlai Józsefné és családja (120)

Next

/
Thumbnails
Contents